Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

XLVIII. évfolyam, 72. szám 1992. március 25. Szerda Ara: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Történelmi múltú testvérvárosok Á rudolftelepi akna végnapjai Már megint bányászat, meg munkanélküliség. Tu­domásul kéne már venni, hogy munkanélküliség min­dig volt, van és lesz. Kirúg­ni pedig mindenütt a leg­gyengébbeket szokták — hallani gyakorta, persze csak ott, ahol még van ke­nyeret adó munkahely. Őszintén szólva nyugtala­nít a munkanélküliség ilye­tén megközelítése. Mert je­leznek valamit: a mások sorsa, vagy akár tragédiája iránti közömbösséget; amely manapság mindinkább erő­södik, s terjed, mint rég­múlt időkben a pestis. Egy­valami azért mégis csak vi­gasztaló a dologban: akik a munkanélküliségről, mint a társadalom talán legsúlyo­sabb betegségéről a fent említetteket mondják, bizo­nyára nem jártak még munkanélküli kohászok, la­katosok, villanyszerelők, gépszerelők, mérnökök, technikusok, pedagógusok . .. között, ebből következően szót sem válthattak velük, nem tudhatják, vagy há tudják, nem veszik tudomá­sul, hogy miként az életet, a munkál, a munkanélküli­séget is emberek élik meg. Ki így, ki úgy, alkat, vér- mérséklet szerint, mert hála Istennek, az emberek nem egyformák. Másképpen éli meg az a rudolftelepi vájár, aki csaknem húsz esztendei földalatti szolgálat után negyvenévesen vált mun­kanélkülivé, és könnyeit nem is titkolva kérdezi • mi­ből fizessem ezután a la­kástörlesztést, a rezsit, a gyerekek iskoláztatását, mit tehetnék azért, hogy ember­hez méltóan élhessek, mint eddig? És ez a vájár pótlé­kokkal, minden más jutta­tással együtt, miként több­száz társa, a legjobb eset­ben is csupán havi 20—25 ezer bruttói sirat, vagy csendes belenyugvással, vagy dühösen, tehetetlenül. Mert nincs mii tenni. A ru­dolftelepi aknát, amely so­káig több, mint ezer ember­nek adott kenyeret, bezár­ják. Még felszínre hozzák a gépeket, berendezéseket, az­tán vége. Bár az ígéret sze­rint a szakképzett bányász munkát talál majd Edelény- ben. Feketevölgyön, vagy Lyukóbányán, de a jelek szerint ez egyáltalán nem biztos, mert már mindenütt eldöntetett a létszámcsök­kentés. És kiket küldenek el' az elsők között? Azokat, akik idegenből jöttek, tehát a rudolftelepieket. És a bi­zonytalanság, a félelem megöli, rombolja a lelket, megalázza az embert. (Folytatás a 3. oldalon) mmmmmmmmsifsmsis Budapest (ISB Ráthv) A paksi atomerőmű tavaly a hazai áramfogyasztás több mint 3" százalékát fedezte, s egy kilo­watt villamos energiát csupán 1 forint 40 fillérért állítottak elő az itt dolgozók. Az összehasonlító adatokból kiderül az is, hogy a hazai különböző típusú erőművek közül a paksiban „termelik” a legolcsóbban az áramot és a négy. egyenként 460 megawattos rcaktorblokk minden nemzetközi biztonsági előírásnak megfelel. A „magyar atom” jelenéről és jövőjé­ről kedden délelőtt beszéltek az erőmű vezetői. (Folytatás a. 2. oldalon) Tajvani nap Miskolcon „Elaltattuk” a kiégett radioaktív fűtőelemeket A PAKSI ATOMERŐMŰ OLCSÓN ÉS NAGY BIZTONSÁGGAL ÁLLÍT ELŐ ÁRAMOT Tegnap délelőtt az Észak­magyarországi Gazdasági Kamara és a miskolci Bi­liárd Menedzser Klub szer­vezésében tajvani napot tartottak Miskolcon. A résztvevők számára Frank Lin, a tajvani CETRA Tra­de and Invesment Center budapesti képviseletének igazgatója tartott előadást a CETRA-ról, valamint a taj­vani—magyar gazdasági kapcsolatokról, a további lehetőségekről. Mint megtudtuk, a CET­RA Tajvan vezető kereske­delmi szervezete, amely szerszámgépipar és a mű­anyagfeldolgozó iparág. Ez az egyik oka, hogy tegnap felkeresték a Digépet és a Miskolci Műanyagfeldolgozó Rt.-t is ... A CETRA budapesti fel­adatai közé tartozik — tud­tuk meg — a tajvani és magyar üzletemberek közöt­ti kapcsolatok ápolása és bővítése, a magyar cégek Tajvanon történő bemutat­kozásának elősegítése, dele­gációk közvetítése. Legköze­lebb áprilisban utazik pél­dául magyar üzletemberek egy csoportja Tajvanra, s a 1990-ben nyitott irodát Bu­dapesten. Tajvanban nyolc­száz, a világ különböző fő­városaiban pedig további több, mint harminc szak­ember dolgozik azért, hogy a mintegy 80 000(!) tagválla­latot tömörítő, részben ál­lami, részben magántőkéből fenntartott, nem nyereségér­dekeit CETRA újabb és újabb export-import üzlete­ket hozzon létre Tajvan és a világ között. Frank Lin véleménye sze­rint számos lehetőség kínál­kozik az észak-magyaror­szági régióval való együtt­működésre is. Már eddig is voltak kapcsolatok, ezek azonban a kohászati és gép­ipari ágazat struktúraváltá­sa miatt most nem a leg­eredményesebbek. Holott Tajvanon igen fejlett a delegációban két miskolci cég is képviselve lesz. Igen népszerű külföldön a CET­RA kiállítási osztálya, amely évente 30—40 bemu­tatót szervez. A magyar ki­állítók jelentős kedvezmé­nyeket kapnak a CETRA- tól! S végül szólt Frank Lin a CETRA budapesti irodájá­nak konzultációs tevékeny­ségéről is. Ha felkeresik őket, bármiben segítenek üzleti kapcsolatok, együtt­működések kialakításában, díjtalanul. Szívesen közvetít megyénkből az iroda felé az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara is. Az előadást negyedórás videovetítés követte Tajvan­ról, majd a jelenlévők kér­déseire válaszolt Frank Lin. Ny. I. Kiszámolják? Padlón a mezőgazdaság Tavaly nyáron még volt mit betakarítani. S idén? A szakma véleménye egy­öntetű: a magyar mezőgaz­daság történetének talán leg­kritikusabb időszakát éli; a válság mélyül, a kilábalás­nak látható jelei nincsenek, félő, hogy ez a hajdani si­keres ágazat összeroppan. Megyénkben a kedvezőt­len adottságok következté­ben — ha lehet, még súlyo­sabb a helyzet, borúsabb a kép — mondja Fábián Gyu­la, a Borsod-Abaúj-Zemplén (Folytatás a 2. oldalon) n Phare 10 milliója Megbeszélést tartottak teg­nap Misikolcon a régió köz- társasági megbízotti hivata­lában ia terület gazdaságfej­lesztési, illetve területfejlesz­tési programjainak finanszí­rozási lehetőségeiről. A meg­beszélésen részt vett Jean- Plere Aubert az Európai Közösség szakértője, aki ,a regionális Phare-programban a magyar kormány tanács­adója, és dr. Saaló Péter, a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, illet­ve a házigazda dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, a régió iköztársaisági megbí­zottja. A tárgyaláson arról volt szó, miként segítheti a Pha­re program keretén belül rendelkezésre álló 10 millió ECU-tis összeg a térség te­rület-. és gazdaságfejlesztési terveinek finanszírozását. Mint az a tegnapi tárgyalá­son elhangzott, ebből a je­lentős pénzből mód nyílik á szükséges li n tézményrendszer kiépítésére, kistérségi, város- környéki projektek kimun­kálására, menedzselésére. A fejlesztési programok támogatási lehetőségeiről a jövő héttől kezdve a térség városaiban dr. Gyulai Gá­bor tájékoztatást tart a pol­gármesterek számára. Hollandiai vendégek Sátoraljaújhelyen Meglehetősen újkeletű a kapcsolat a két történelmi múltú, hasonló adottságú vá­ros, a hollandiai Franeker, valamint Sátoraljaújhely kö­zött. Magyar táncc.soport vett részt 1989-ben a írízlandiai kisváros kulturális feszti­válján. Ekkor kezdődtek a baráti kapcsolatok az ősi fríz 'kultúrát őrző Franeker, valamint Üj.hely között. Ta­valy azután megalakult mindkét városban a baráti társaság, melyben mindkét részről alapítótagként vet­tek részt a helyi önkor­mányzatok képviselői, majd létrejött a testvérvárosi kap­csolat. Mindezt a tegnap meg­tartott sajtótájékoztatón mondotta el Katona Rezső, Sátoraljaújhely polgármes­tere, abból az alkalomból, hogy először üdvözölhették a franekari baráti társaság ■küldöttségét Zemplén fővá­rosában. Az öttagú vendégcsoport már az elmúlt hét végén (Folytatás a 2. oldalon) Franeker város küldöttségét köszönti Katona Rezső polgármester A küldöttség tagjai angol nyelvet tanuló diákokkal beszélgettek a közgazdasági szakközépiskolában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents