Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-24 / 71. szám
1992. március 24., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A vagyonnevesítési részjegyek és az üzletrész Korábban néhány termelőszövetkezetnél ugyan előfordult a tagsági viszony létesítésénél részjegy váltása, az új szövetkezet létesítésénél viszont ez már kötelező. A részjegy váltása viszont hátrányosan érintené a meglévő tagokat, amennyiben saját költségükre részjegyvásárlással terhelnék ia szövetkezetét. Ennek elkerülésé végett teszi lehetővé a törvény, hogy a részjegy váltását a vagyonnevesítéssel azonos módon, tehát pénzbeli megváltás nélkül is megoldja. A megoldás módja, hogy a közgyűlés meghatározza a szövetkezetben tagi felvételként rendszeresítésre kerülő részjegy ösz- szegét (ez tagonként értendő). A részjegyek összegének felső határa viszont nem haladhatja meg a mérleg szerinti vagyon 10 százalékát, de ettől alacsonyabb lehet. Mint ahogy a vagyonnevesítésnél is történt, nemcsak a most aktív tagok, hanem a tagi viszonyt helyreállító tagok is jogosultak a részjegyre. Nem téried ki a tagi helyreállítók teljes körére a rész- jegyjuttatás, még azok esetében sem, akik 5 éves tagsági viszonyt igazoltak, ha a törvény más okból a tagsági viszony helyreállítását nem teszi lehetővé, így például az örökösök sem jogosultak részjegyre. Lényeges, hogy ezek a nem vásárolt, hanem juttatott részjegyek a termelő- szövetkezet vagyonának 10 százalékát köthetik le, amely a zárszámadás után osztalékra és jutalékra jo- gosi'1, kilépéskor pedig névértékén kifizetendő. A kibocsátott részjegyek összegével csökkentett vagyonrészt üzletrész formájában kell nevesíteni. Itt figyelembe kell venni, hogy vannak olyan szövetkezetek, amelyek már az összvagyo- nuk 50 százalékát és az azóta bekövetkezett vagyonnövekmény teljes értékét vagyonjegy formájában nevesítették. Az olyan téeszek- nél. ahol ez megtörtént, gyonrész osztható üzletrész formájában vissza. Az ily módon felosztásra! kerülő vagyonrész a közgyűlés határozatának megfelelően kerül nevesítésre oly módon, hogy a közgyűlésnek (taggyűlésnek) kell dönteni abban, hogy mely szempontok alapján végzi a nevesítést. Figyelembevehető itt a ledolgozott évek száma, a szövetkezetben ledolgozott idő alatt betöltött és a szövetkezet működését lényegesen befolyásoló beosztás. Figyelembevehető továbbá a kifizetett munkabér is, bár ez a szempont súlyosan sérti a gazdaságot egykor létrehozó alapítók és egyszerű tagok érdekeit. Igazságosnak tartom, ha ,a felosztásra kerülő vagyonrészt 60—70%- ban a szövetkezetben ledolgozott idő alapján, 10—20%- ban a termelésirányítási munkakörben ledolgozott beosztások értékelése szerint és nem a kifizetett bérek szerint állapítják meg:. Kifejezetten fontosnak tartom az alapítók által bevitt kezdő vagyonhányad figyelembevételét a közös használatba adott földterület, egyéb esz- Iközök, cséplőgép, traktor, igásállat, szdkér, stb. vonatkozásában. E felosztási móddal a szövetkezet teljes tagsága azonos elbírálás alá esik. A bérek figyelembevételénél súlyos hátrányba kerülne például az infláció miatt bekövetkező aránytalanságokat nem figyelembevevő módszer, hiszen 20—30 évvel ezelőtt egy egyszerű tsz-tag évi bére nem érte dl egy mostani ágazatvezető egyhavi fizetését. Tehát ha ezt vennénk figyelembe 10—12 évi munkaviszony állna azonos arányban egy mai egy hóbapos munkáéi szón nyál, ami ugyebár teljesen igazságtalan. így i.s marad néhány ki- küszöbölhetetlen joghátrány pl. a már nevesített vagyon tekintetében, mert itt is történtek, ha nem is jogsértések, de a tagság igazságérzetét sértő események. Az átalakulás folyamán aá így kiosztott vagyonjegyeket is üzletrészként kell kezelni, de a közgyűlés dönthet úgy ás, hogy az új üzletrésáköt- vények kiadásánál ezt a vagyonrészt figyelembe veszi és összevontan kezeli, mint az értékhányad maximumát. A bármi módon idegen tulajdonba került vagyonjegy helyett is üzletrész értékpapírt kell kiadni a vagyonjegy egyidejű visszavonásával. Az üzletrészre, mint értékpapírra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely eladható, örökölhető más értékpapírra. Természetesen csak az új alapszabály elfogadása után. A következő cikkben a termőföldre vonatkozó különleges szabályok ismertetésére kerül sor. Egyúttal szeretném az olvasót tájékoztatni az új gazdaságok és egyéni gazdák számára folyósítható kölcsön, illetve hitel- igénylés feltételeiről. Felhívom az érintett egyéni gazdálkodók és a termelőszövetkezet átalakításában részt vevő tagok figyelmét, hogy lehetőségük van ügyvédi érdekképviseletre, akik a 'kárpótlási, illetve az átmeneti törvény ismeretében minden taggyűlésen a termelőszövetkezeti tagság megbízása alapján részt vesznek és részt vehetnek e rehdkívül fontos munkában, mert sem az országgyűlési képviselők, sem a szakértők nincsenek olyan számban, hogy adott időpontban minden egyes átalakuló taggyűlésen részt vegyenek. Rajkai Zsolt országgyűlési képviselő 33. csoport A Dnyeszter-folyó elérésével új szakasz kezdődött a honvédség keleti hadjáratában. Már július 6-án Werth Henrik íróasztalára került Gerd von Rundstedt tábornagynak, a német déli hadseregcsoport parancsnokának kívánsága a honvéderők további felhasználását illetően. Eszerint a németek a küszöbön álló ukrajnai hadműveletekhez csak a gyorshadtestet igényelték a megfelelő kiegészítő egységekkel együtt, Azt javasolták, hogy a 8. ha- tárvadászdandár és az 1. hegyidandár váljék ki az arcvonalból, és maradjon megszálló csapatként Galíciában. Werth döntése nem váratott magára sokáig: július 7-én beleegyezését adta, hogy a kereken huszonnégyezer fős gyoi’shadtest német alárendeltségbe kerüljön. Ezzel a Kárpát-csoport mint hadműveleti egység megszűnt létezni. Szombathelyi Ferenc altábornagy 1941. augusztus elsejével az elfoglalt szovjet területek katonai közigazgatási parancsnoka lett, az említett két magyar dandár pedig katonai közigazgatási feladatok ellátására Galíciában maradt. Július 8-án, a Vörös János tábornok vezette 2. gépkocsizó dandár Zalescsikinél átkelt a Dnyeszteren és a Szeret folyót is maga mögött hagyva Gelobotcsikig nyomult előre. Követte őt a hadtest másik két dandára is. Július közepén a magyaroktól északra tevékenykedő német csapatok majd’ mindeA négy napig tartó Utazás ’92 kiállítás keretében tartott sajtótájékoztatót március 20-án a kőbányai vásárvárosban a budaörsi székhelyű Air Service. A vállaltat vezérigazgatója, dr. Kozma László ez alkalommal jelentette be, hogy az eddigi mezőgazdasági légi- művelést végző Air Service, a megrendelések drasztikus visszaesését követően újabb vállalkozásba kezdett. Május 4-tő'l heti három alkalommal — hétfőn, szerdáin és pénteken — menetrend szerinti légijáratókait indít Budaörsön kívül az ország hat városába. A közel 300 repülőgéppel' rendelkező vállalat egyelőre hat lengyel gyártmányú, tízszemélyes AN—2 típusú géppel bonyolítja le az utasforgalmat úgy, hogy Budaörsön átszállási lehetőséget biztosít továbbutazók részére. Az Air Service az nütt elérték az 1939-es szovjet határt, és előkészületeket tettek az úgynevezett Sztálin- vonal, a régi, részben már leszerelt erődrendszer áttörésére. A német déli hadseregcsoport feladata lett a szovjet délnyugati front főerőinek bekerítése és megsemmisítése. Ebben működött közre a magyar gyorshadtest, amely július 23-tól kezdve Tulcsin térségéből a Bug-folyó nyugati partján a német 17. hadsereg alárendeltségében nyomult előre a Fekete-tenger irányába. A németek általánosságban meg voltak elégedve a magyarok teljesítményével. Igaz, az utánpótlás egy részét ők vették a kezükbe. Nemcsak a honvédek élelmezéséről gondoskodtak, de vállalták a német típusú lövegek lőszerellátását és a gépkocsik üzemanyagellátását is. Nyelvi problémát az egymás közötti érintkezés nem okozott. A legtöbb magas rangú honvédtiszt még a Monarchia idejében kezdte meg katonai pályafutását, s értett és beszélt németül. Ami meg a magyar katonai virtust illeti, azt a németek nemegyszer olyan fegyvertényből ismerhették meg, mint amilyen 1941. augusztus elején Umanytól délre, Pervomajszk körzetében történt. Egy német szemtanú így örökítette meg a háború utáni visszaemlékezésében az 1. lovasdandár 3. huszárezredének lovas szakaszát, amelyet Pongrácz Pál ezredes vezetett: „Ismét keIBUSZ-irodákkal kötött szerződést helyfoglalásra, menetjegyek kiadására, illetve az induló és érkező utasok városba szállítására. A jegyek ára változó. A Debrecen—Nyíregyháza közötti díjtétel 500, míg a legmagasabb a Szombathely—Debrecen közötti menetjegy, óra 4390 forint. Május 4-tő'i a következő városokat érintik az Air Service gépel: Győr, Szombathely, Szeged, Nyíregyháza, Debrecen és Pécs. Miskolc egyelőre kimaradt, a menetrend szerinti légiforgalomból, ezt a vállalat azzal indokolta, hogy a repülőtér jelenleg nem rendelkezik a légi forgalmat biztosító feltételekkel. Mindezek ellenére azonban egyedi igény esetén is vállalják a légiszállítást. Felmérések alapján a menetrend összeállításánál figyelembe veszik a továbbmény harcban álltunk a kétségbeesetten védekező ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mentén ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, és mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk. Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermedtünk: ezek a magyarok megbolondultak ! Lovasszázad lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez. Fénylő arany parolis ezredesük kirántotta a kardját. Négy-öt könnyű páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtatott a széles síkságon. Seydlitz rohamozhatott így valaha! Minden óvatosságról megfeledkezve, kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszerű lovasfilm! Eldördültek az első lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredő szemmel, hitetlen- kedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely addig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordul, és pánikszerűen otthagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították őket. A huszárkard, úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen.” Az umanyi csata után a gyorshadtestet a német 1. páncéloscsoportnak rendelték utazók igényeit. így például a Szombathelyről 6.35-kor induló utas budaörsi átszállással 9.45-kor érkezhet Szegedre. A vállalat ezenkívül speciális, igényeket is biztosít egyedi megrendelésre, az ország bármely pontjára el tud jutni háromszemélyes MD—500-as típusú helikoptereivel. vagy tizennégy férőhelyes, L—410-es gépével, a vonalba bekapcsolt bármelyik repülőtérre. Az IBUSZ mairlketingigaz- getója, Tóth László elmondotta, hogy az Air Service- vei kötött megállapodás mellett. az osztrákokkal közös vállalkozás keretében, Európára kiterjedő légiforgalmi lehetőséget tud biztosítani, amelyeket elsősorban üzletembereknek ajánl. Mindez egyfajta felmérésre ad lehetőséget az 1996-os világlkiálalá. Pervomajszk város térségében gyülekeztek. Miklós Béla tábornok szívesen vette volna, ha dandárai nyolctíz nap pihenőt kapnak. Jelentette, hogy: „A kerékpárosok szíve, tüdeje tönkre van. Harminckét napja pihenő nélkül tart az előnyomulás. A kerékpár- és gépkocsianyag gyökeres javításra szorul.” De előtte megjegyezte, hogy a veszteségek aránylag nem nagyok, mivel a gyorshadtest addig aránylag nyugodt frontszakaszon küzdött. A német hadvezetőség azonban versenyt futott az idővel, mert a visszavonuló szovjet csapatok nyomában akart maradni. Miklós Béla is megkapta az új parancsot: három dandárával forduljon délnek, és a Bug és Ingül közötti, körülbelül 35 kilométeres frontsávon közelítse meg a fekete-tengeri Nyikolajev kikötővárost. Augusztus 14-én a gyorshadtest első egységei elérték Nyikolajev városát. Ott a német hadvezetőség megállította a támadást. Amíg ugyanis a magyarok északról közelítették meg e fontos fekete-tengeri kikötővárost, addig nyugatról a német 11. hadsereg alárendeltségében román kötelékek is beértek Nyikolajevbe. A német hadvezetőség tisztában volt a magyar—román viszállyal. El kellett kerülni, hogy a két szövetséges hadsereg esetleg Nyikolajev ostroma ürügyén egymásnak es- .Tel?át bölcsen úgy döntöttek, hogy sem a román, sem a magyar csapatokat nem engedik be a városba. A nyikolajevi előrenyomulás után a gyorshadtest még keletebbre került. Krivoj Rog területét jelölték ki gyülekezési célra. Következik: A 2. magyar hadsereg felvonulása csak megmaradó vaLEPORELLÓ? PÁTRIA SZAKÜZLET látásra való felkészülésire. — ete — Gosztonyi Péter A magyar honvédség a második világháborúban A Bernben élő magyar hadtörténész hatalmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadása elé ezt írta: „A második világháború áldozatainak emlékére, a 2. magyar hadsereg hadbaindulásának 50. évfordulóján.” Az Európa kiadásában megjelenő könyvből részleteket közlünk. II. A gyorshadtest útja Ukrajnában Miskolc (egyelőre) kimaradt
