Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

1992. március 23., hétfő ÉSZAK MAGYARORSZAG 13 Szurkoliusz Pécsre A Tábori sportszer ismét indít szur­kolóbuszokat a március 26-án, csütörtö­kön, Pécsett sorra kerülő Pécsi VSK-Co- Order—Diósgyőri KSK—SeM NB I-es női kosárlabda bajnoki döntő negyedik mér­kőzésére. Jelentkezni március 25-én, szer­dán IV óráig tehet Miskolcon, a Tábori sportszer Uiitz utcai üzletében. A térítési díj mindössze 400 forint. A buszok csü­törtökön 10 .óraikor indulnák, a találkozó 18 óraikor kezdődik. üi tanácskoztak... . . . ia borsodi sportvezetők, szakszövet- ségi irányítók és egyesületi elnökök. A kétnapos eseményen — többek között — előadást tartott Szilágyi Dezső megyei sportigazgató és Morvay Béla, az OTSH osztályvezetője is. Az elhangzottakra la­punkban visszatérünk. Asztalitenisz Megvan a feljutás! Rendhagyó módon kezdjük beszámolón­két ezúttal a második vonal fontos tör­ténésével: újabb, immár a második női csapata is bekerült az első osztályú baj­nokságba a HCM-nék! Igaz a „kicsik” a B-kategóriábam vághatnak majd néki (?) ősszel a küzdelmeknek, ám kevés klub mondhatja ezt el magáról. Mielőtt tamás- kodtni kezdenénk (ok lenne rá jócskán), zárjuk le a fejezetet azzal: a tiszaújváro­si döntetlent követően visszafordíthatat­lan az együttes, s az elsőséget senki nem veheti el Sáth Sándor csapatától. Remélhetőleg a „.nagyok” is .megembe­relik majd magukat és kiharcolják az A-osztályban maradást, eddig ők ugyan­is csalk kiadós vereségeikkel hívták fel magúikra ia figyelmet. Persze, a sorsdön­tőnek számító Orosháza elleni csata még előttük áll. A férfiak amolyan „kímélő edzést” tartottak, igazából nem kellett megizzadniuk, a kaposvárijaik állította aka­dály könnyen leküzdhetőnek bizonyult. HEJÖCSABAI CEMENT SC—KAPOS ZSELIC 14-4. Mlilskolc, NB 1. A-osztáiy, férfi. Gy.: Molnár (4), Báthory (3), Szűcs (3) , Bari (3) és .a Báthory, Bari pár. OLEFIN SC—HEJÖCSABAI CEMENT S.C II. 9-9. Tiszaújváros, NB II. női. Gy.: Széles (3), Badarász (3), Czirják (2) és a Széles, Badarász páros, illetve Herszényi (4) , Horváth (2), Orbán (1), Kondás (1) és a Kondás, Horváth pár. BORSODI KINIZSI—HAJDÚSZOBOSZ­LÓ 10-8. Bocs, NB II. férfi. Gy.: Géczi (4), .Rózsahegyi (2), Temesvári (1), Marczi (1), ,a Géczi, Temesvári, valamint a Ró­zsahegyi, Marczi pár. TOLNAI SE—HEJÖCSABAI CEMENT SC 15-3. Tolna, NB I. A-csoport, női,. Gy.: Fest .(2), Simon (I). Csak röviden... KOSÁRLABDA. Miskolci EAFC—Käskunföltegy- ftáza 1.18-84 (54-38). Miskolc. NB II. férfi. Pont­szerzők: Kovács (23), Szundy (23), Szőke (20), Adám (.13). Néniden (11), Karácsonyi (9). Pú- zsiitlka (8), Szabó Z. (5), Kakas (4). Koncsol (2). TORNA. A miskolci városi sportcsarnoikban kerüllt sor a diákolimpiái I, korcsoportos ver­senyének megyei döntőjére. Eredmények, leá­nyok: 1. Tiszaújváros. 5-ös iskola, 2. Miskolc. 8-as, 3. Hernádnémeti iskola. Fiúk: 1. Tiszaúj- város. 5-ös, 2. Miskolc, 34-es, 3. MJiskolo. 8-as. VÍZILABDA. Miskolci Vízmüvek—Tipográfia 8-3 (5-0, 2-1, l-l, 0-1). Budapest, országos ifjú­ságii bajnoki mérkőzés. G.: Büros (7), Szénára® (»)• OSZÄS. Városi serdülő bajnokság — Miskolc. A győztesek, fiúk: Szabó (M. Postás, liárom számban). Szendrei (M. Vízművek, három szam­bám), F.iHep (M. Vízmüveik, két számban). Bö­szörményi (M. Postás) ds a Miskolci Postás 4x50 méteres vcgyesváltója (Gaál, Hollósy, Sza­bó, Böszörményi). Leányok: Blartők (M. Víz­művek, hat számban!). Szalacsi (M. Posltás) és a Műskolci Postás (4x50 méteres vegyasváttója (Mészáros, Kalas. Jaczkó, Zailíkadi). „Azt szeretném, hogy a játékosok a szemembe merjenek nézni" Beszélgetés Jfenei Imrével (Budapest, ISB). Jenei Im­re Áradott született, márci­us 22-én volt 55 éves. Már 16 évesen első osztályú lab­darúgó, s katonaként a leg­jobb román csapat: a Steaua kezdő játékosa. 14 évig fut- ballozik ott, majd két esz­tendőn át Törökországban profi. 16-szor szerepelt a ro­mán nagyválogatottban. TF- et végzett, képesítése torna­tanár. Edzőként is a Steaua- val ér' el sikereket, többször is bajnokok, de az igazi csú­csot 1985—86-ban, a Bajnok- csapatok Európa Kupájának megnyerése jelentette. Ezt követően 1990-ig a román válogatott edzője, az olasz- országi VB-n 11-es rúgások­kal maradt le csapata a leg­jobb nyolcba kerülésről. Így is az előbb említett két ered­mény volt a román labda­rúgás történetének két leg­nagyobb sikere. Ma ő a ma­gyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. — ön román állampolgár. Mit jelent az ön számára a magyar válogatott szövetsé­gi kapitányának lenni? — Professzionista vagyok. Akárhova is mennék, a mun­kámat becsületesen kell el­végeznem. Ha arra gondol, hogy mit tettem volna egy román—magyar futballmecs- csen a román válogatott ed­zőjeként, erre csak azt mondhatom: a románokkal tartottam volna, hiszen az volt a munkám. Ugyanakkor — ha román állampolgár is —, de magyar ember vagyok, apám, anyám magyar. A ma­gyarokért éppen ezért min­dig szorítottam, hiszen kö­zéjük tartozom. — Nem sok edző mond­hatja el magáról, hogy két ország nemzeti 11-ének is volt már szövetségi kapitá­nya. Mi motiválta arra, hogy elvállalja? — Az eredményeim alap­ján a magyarok felfigyeltek rám. Izgatott az is, hogy az ötvenes évek magyar arany­csapata után ma olyan idő­ket élünk, amikor a magyar­focit szinte abszolút leírták Európában. Ugyanakkor lát­tam a magyar játékosokat, s azt tapasztaltam, hogy nem is olyan rosszak. Ez is in­gerelt arra, hogy szerencsét próbáljak. — Mi lehet mégis a baj a magyar játékosokkal? — A problémáknak pszi­chológiai alapja van. Egy nagyon jó lelki felépítésű futballista nem törődik az­zal, hogy mit mond a sajtó, mit mond a közönség. A pro­fi csak játszik, a mestersé­gét magas fokon űzi. Ezt szeretném elérni. Hiszen aki görcsös, attól persze, hogy elpattan a labda. Emellett tudom, vannak gyorsasági, ütközési problémák is. — Milyenek az első be­nyomásai a válogatottnál? — A válogatott keret, ami egy hete összejött, igazán kellemes meglepetést akozott számomra. A játékosok sze­mében csatát nyertem. Ami­kor a játékosaim úgy ját­szottak, hogy a szemembe mertek nézni, az akkor min­dig lelkierőt adott. — Felsorolna-e néhány konkrét nevet, akikre építe­ni akar? — Petry benne lesz a vá­logatottban. Miként a kis­pesti Márton, a ferencvárosi Lipcsei, Simon, Keller, a vá­ci Nagy Tibor. Semmiképp sem mondhatok le egy Dé- táriról, Kovács Kálmánról, Kiprichről, Mónosról, Lő- rinczről... — Szinte kivétel nélkül is­mert neveket említ. — Hát persze. Egy folya­mat közben vagyunk. Nehogy azt gondolják, hogy eljött egy ember, és csodákat fog csinálni. Egy kalapba betesz 360 nevet a magyar bajnok­ságból, és még tíz külföldön játszóét. . . Egy folyamatot nem lehet csak úgy' megsza­kítani. Az a lényeg, hogy milyen elképzeléssel viszem tovább. — Látta már a Diósgyőrt? — Nem, de jól ismerem az edzőt, Vlád Lacit. Kitűnő futballista volt, s edzőként is jó eredményeket ért él. Aztán a Diósgyőrben játszik két romániai fiú: Petcu és Gábor. Róluk igen jó a vé­leményem, és őszintén remé­lem, hogy a csapat bentma­rad az első osztályban. — Gábor, ha jól emlék­szem, tagja volt annak a le­gendás román ifjúsági válo­gatottnak, amelyik nagy. eredményeket ért el, és ahol olyan futballisták játszottak, mint például Klein. És Gá­borról, mint óriási tehetség­ről beszéltek... — Igen, én is úgy gondo­lom: Gábor technikás, na­gyon jó futballista. Csak ki­csit túl érzékeny ... Annak idején nem akart Hunyadról elmenni, pedig a Steaua is hívta. Ott maradt, s bele­szürkült csapatába. — Végezetül: mit ígér, mint szövetségi kapitány? — Jenei Imre kevés ah­hoz, hogy ígérgessen. Az ígé­retek betartásához a játéko­sok kiváló hozzáállására van szükségem. Ha ők is úgy akarják, feljebb kerülhetünk az európai ranglistán. A cél nyilvánvalóan az, hogy ki­jussunk a világbajnokságra. S talán egyszer lesz olyan csapatunk, hogy a magyar szurkolóknak nem kell min­dig az ötvenes évek arany­csapatára emlékezgetniük... Dombrovszky Adám Atlétika Tavaszi nyitány Miskolctapolcán rendezték meg a megyei pénzdíjas nyílt mezei futóversenyt. Képünkön: rajt után az 1974 előtt született nők, akik 6 kilométeren mérték össze tudásukat. Szombaton délelőtt Miskolc­tapolcán, a Gyermekváros­sal szembeni Turista-park­ban rendezte meg a B.-A.-Z. Megyei Atlétikai Szövetség csokoládé- és pénzdíjas fu­tóversenyét. A hat kategó­riában több, mint 300-an áll­tak rajthoz, s különösen a fiatalabb korcsoportok ver­senyeinek népes mezőnye ör­vendetes. A kiírás szerint a felnőttek és ifjúságiak pénz­díjazásban részesültek, ezt azonban a felnőtt nőknél nem osztották ki, mert az indulók száma csak nyolc volt, s minimum tíz befutó esetén oszthatták volna ki a pénzdíjat, ebben a kategó­riában a győztesek és he­lyezettek tárgy j utal ómba n részesültek. Az első tavaszi verseny nagyon jól szolgálta a futás népszerűsítését, s jó lehető­séget adott az egyéni felké­szülésre építő résztvevőknek arra, hogy felmérjék állóké­pességük szintjét. A felnőt­teknél a helyezési sorrendtől, függően a pénzdíj 5000, 3000 és .1500 forint volt. Az ifjú­ságiaknál nőknél, férfiaknál egyaránt 3000, 2000 és 1000 Ft volt az érmek mellé adott pénzdíj. A 11—13 éves lá­nyok és fiúk vetélkedésének győztesei, illetve helyezettjei 2, 1,5 és 1 kg csokoládét kaptak. A leinőtt nők 6, az ifjú­ságiak 3, míg a gyermek lá­nyok 1,2 kilométeres távon versenyeztek. A férfiak küz­delmében a táv: 8,5, illetve 2 km volt. A verseny győztesei és he­lyezettjei, nők, félnőttek: 1. Bartha (DAC), 2. Gál I. (Nyíregyházi Tanárképző), 3. Szász L.-né (Tábori SC). If­júságiak: 1. Prókai (KVSiE), 2. Bede (KVSE), 3. Fazekas I. (DAC). Gyermekek: 1. Ta­kács (KVSE), 2. Germán (Onga), 3. Klakk (Özd). Fér­fiak, felnőttek: 1. Drotár (iMVS.C), 2. Jäger (BVSC), 3. Jordán (MVSC). Ifjúságiak: 1. Domonyik (MEÁFC), 2. Imre (MVSC), 3. Titkó (M. Honvéd). Gyerekek: 1. Tóth N. (KVSE), 2. Ka lan Sz. (M. Vízművek), 3. Nohaj (Mis­kolc, 44. sz. ált. isk.) KOSÁRLABDA, NŐI BAJNOKI DÖNTŐ Csak így DKSK-SeH! TOVÁBB TART a csata, szépítettek a diósgyőriek, így három meccs után 2-1-re vezetnek a pécsiék. Pedig már az érme­ket is elkészítették, szombaton Miskolcra érkezett .az országos szövetség vezérkara, élén Bariba Ferenc elnökkel. A .díjkiosz­tó azonban elmaradt, a DK.SK—SeM egy­szerűen lesöpörte a pályáról a dunántú­liakat, és emlékezetes estét szerzett hívei­nél!. A harminc pont különbségű siker csák azdk számára meglepetés, akik nem a lelátókon, vagy a pálya szélén szorong­tak. A 91-61-es eredményből két követ­keztetést rögtön levonhatunk. A .piros-fe­héreik támadó játéka átlagon felüli volt, hiszen egy női mérkőzésen „nem szokás" a százhoz közeli teljesítménnyel kiruk­kolni. A 61 köpött .pont szintén dicsér: ez a védőmunka hatékonyságának tükre. Ki­rály Sándor, .a hazaiak vezető edzője jól taktikázott: játékosaival „megfogta” a pécsiek két ászát, Sztojkovicsot és Vi- lutytét, ,s némileg leegyszerűsítve, ezzel el .is dőlt ia meccs sorsa. A NEGYVEN PERC történéséi — rö­viden: az .elején még a pécsiek vezettek, mert Ambrus öt (!) óriási ziccerhelyzetet hibázott el. Emberfogásos védekezést al­kalmaztak a csapatok, óriási volt a küz­delem. Egymást érték az átadási hibák, a pontatlan dobások. A lepattanók döntő hányadát ,a hazaiak .gyűjtötték össze, így lényegesen több kosárszerzési lehetőségük adódott. Pronyina mellett Sztojlkovics, Ambrus mellett pedig Vilutyte egyszerű­en nem jutott lélegzethez. Fokozatosan elhúzott a DKSK-SaM, ebben az időszak­ban Králiik volt elsősorban eredményes. Ventetics időkérésekkel igyekezett felráz­ni csapatát. Játékosai türelmetlenül ját­szottak és előkészületlenül dobtak, vala­mint idegeskedtek és kapkodtak. A szü­net után hatalmas iiramot diktált a DKSK és szinte mindent bedobott, amit csak le­hetett. Látványosan, színesen kosaraztak, tombolt a közönség, a különbség pedig egyre nőtt. A pécsiek feladták, szinte cél­talanul szaladgálták a pályán. Vertetics István még Sztojkovicsot is leültette. Ki­rály Sándor viszont — egy kivételével — valamennyi játékosának szereplési lehe­tőséget .adott. Ahogy teltek a percek, már csak az lehetett kérdéses, hogy hány pontos sikert aratnak a diósgyőriek. Óriá­si különbség volt a csapatok között aka­rati tényezőkben és az egyéni teljesítmé­nyék alapján egyaránt. így újra nyílttá vált a bajnoki döntő. AZ EGYÉNI .teljesítményekről: Amb­rus .fiatalságával és lámpalázával magya­rázható, hogy sorozatban puskázta el le­hetőségeit. Védekezésben viszont kiemel­kedőt nyújtott. Madaras ezúttal .a me­zőnymunkából vette ki a részét, de nem volt .olyan vállalkozó, mint az első mécs­esén. Pronyina „levette” a .pályáról Sztoj- kovi csőt, a siker fő részesévé vált. Jev­tusenko az első félidőben bátortalanul kosarazott, betörésekről, távoli dobások­ról „elfelejtkezett”. A szünet után magá­ra talált, pillanatok alatt három triplát szerzett. Králi.k kitűnően játszott az első 20 percben és a szünet után is magabiz­tos volt. Lakosa a második félidőben ka­pott bizonyítási lehetőséget, ziccereit be­dobta. Sitkéi rövid ideig volt a pályán, öt pontja dicséri. JEGYZŐKÖNYV. DKSK-SéM—PVSK- Co-Order 91-61 (36-27). Miskolc, Nagy- váthy Utcai Általános Iskola, 2000 néző. Vezette: dir. Gencsev. Farkas Z. DKSK- SeM: Ambrus 17, Madaras 10 6, Pronyi­na 17, Jevtusenko 19 9, K ralik 15 3. Cse­re: Lakosa 8, Sitkéi 5 3, Molnár K., No­vak. Edző: Király Sándor és Áron Ba- lázsné. PVSK: Halász 4, Sztojkovies 16, Horváth 8, Veres 4, Vilutyte 16 :. Csere: SSjni 8, Pap.p 5. Edző: Vertetics István. Az eredmény alakulása, 4. perc: 2-4, 5. perc: 6-6. 10. perc: 15-12. 13. perc: 21-14. 15. perc: 22-16. 22. perc: 40-30. 24. perc: 49-34. 27. perc: 56-38. 31. perc: 62-42. 34. perc: 70-42. 35. perc: 76-46. Kipontozódott: Ambrus, a 37. percben. NYILATKOZATOK. Bariba Ferenc, az MKOSZ elnöke: — A diósgyőriek olyan jól játszottak, hogy akár Pécsett is nyer­hetnék, feltéve, ha meg tudják ismételni mostani teljesítményüket. Igazán örülök, hogy még nem kellett átadnom a bajno­ki érmeket! Király Sándor: — Ez az eredmény már az első két meccsen is benne volt a csa­patban. Most mindent egy lapra tettünk fel, határozottak voltunk, rendkívül jól védekeztünk, megszereztük a lepattanó labdákat és esélyt sem adtunk a pécsiek­nél!. Külön ki kell emelnem Pronyinát, aki kikapcsolta a játékból Sztojkovicsot. Vertetics István: — Miit mondjak egy ilyen mérkőzés után? Fejben nem tudtuk megismételni azt, amit a döntő első két mérkőzésén produkáltunk. Egyébként is egy ilyen sorozatban nagyon nehéz egy­más után háromszor nyerni. K. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents