Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

1992. március 23., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Gyöngyösi Gábor Küszöb Végeredményben mindennek annyi aspektusa van, ahányat innen, vagy onnan nézve ész­revesz az ember. Az innen, vagy onnan persze lehet párt­állás, politikailag is körülha­tárolható szemszög, de lehet egyszerűen csak az átlagosnál érzékenyebb hajlam, nagyobb elvonatkoztatási készség a dol­gok megítélésére. Ilyen különbözőképpen lehet szemlélni például a munkanél­küliség aspektusait. Van aki komolyan veszi, súlyos követ­kezményekkel járónak tekinti nemcsak a személy, a család, de az egész társadalomra nézve fenyegetőnek, sőt élet- veszélyesnek, más pedig csak legyint rá, mondván, hogy nincs semmi baj, most is csak az a munkanélküli, aki eddig is az volt, csak eddig fizetést kapott érte az állam bácsitól, most pedig munkanélküli se­gélyt az új adminisztrációtól. Vagyis ez a réteg eddig sem végzett igazán szükséges mun­kát, s nagyon gyengén fizet­ték, most meg semmilyet sem végez, ezért tessék-lássék se­gélyezik. Közben a dolog kezd ko­mollyá válni. A vele kapcsola­tos számok emelkedő tenden­ciája nem a segély összegé­nek növekedésében, hanem az érintettek számának gyarapo­dásában nyilvánul meg, s most már olyan emberek is szaporítják, akik tudnának ér­tékes és hasznos munkát vé­gezni. Csakhogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Rég nem arról van már szó ugyanis, — íme egy új aspektus -, hogy ki mi­lyen szakmai felkészültséggel, iskolázottsággal milyen munka elvégzésére képes és milyenre nem, — hogy van-e a munká­jára szükség, vagy nincs, ha­nem gyaníthatóan másról. Egy­re kuszább dolgokról. Olya­nokról, amelyek még csak a munkahelyek számának apa­dásával, vagy növekedésével sincsenek összefüggésben. Nekem például két magas fokon képzett ismerősöm ugyanazon a reggelen szolgál­tatott példát erre. Mondanom sem kell, mindkettő veszélyez­tetett volt már jóideje, mind­kettőt fenyegette az utcára ke­rülés veszélye, s mindkettő másként ítélte meg a saját és a velük egy hajóban evezők jövőjét. Az egyik, méltósággal viselte sorsát, inkább az át­alakulás szükségszerű velejá­rójának tekintette a dolgot, mint személyét és családját fenyegető katasztrófának, a másik pedig nem kis rosszal­lással emlegette mindazok le- és felmenőit, akik az országot és természetesen benne őt, ide juttatták. Álláspontjukban kö­zös mindössze annyi volt, hogy mindketten emlegettek egy küszöböt, amelyet nagyobb baj és az egész társadalomra nézve veszélyes következmé­nyek nélkül nem lehet átlép­ni. Most aztán, néhány hónap múltán, mindketten átléptek egy küszöböt. Az első, a lojá­lis az enyimet, némi kölcsön reményében, a másik a türel­metlen, a változásokat ócsárló egy vadonatúj Opel Corsáét, ami eddig soha sem volt ne­ki. Azóta is azon töröm a fe­jem, hogy mostmár, hogy van ez?! Tovább csökkent a kohászati termékek ára A Központi Statisztikai Hiva­tal most közzétett adatai sze­rint az év első hónapjában az ipari termelői árak összesen 1,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül legnagyobb mértékben a gépipar árai emelkedtek, 4,5 százalékkal, csökkentek viszont a termelői árak a bányászat­ban, a villamosenergia-iparban, a kohászatban és a vegyipar­ban. Az ipar belföldi értékesí­tési árai 1,2 százalékkal növe­kedtek januárban a múlt év decemberéhez képest. Ezen be­lül azonban a szóródás megle­hetősen nagy, hiszen például a háztartási és kozmetikai vegy­ipar árai IV százalékkal nőt­tek, ugyanakkor a bauxitbányá­szat árai 13 százalékkal csök­kentek. Az ipari termékek ex­port-árai átlagosan 2,6 száza­lékkal növekedtek 1 hónap alatt, ezen belül a kohászat és az építőanyag-ipar árai csökken­tek, a bányászaté és a villa- mosenergia-iparé változatlan maradt, legnagyobb mértékben — 8,3 százalékkal — az élelmi- szeripari árak nőttek. Világkiállítási zászló Budapesten Képünkön a BIE, a Kiállítások Nemzetközi Irodájának zászlaja, amit a 96-os Expóra ka­pott Budapest. (MTI-fotó: Balaton József) lerbessépeiszakílás: a törvényjavaslatot a második félévben nyújtják be Budapest (1SB) Jőlifehet a ia törvényjavasllaitot még nem .terjesztette a (parlament elé a kormány, máris érzékel­hető aiz a feszültség, amely az abortusz leendő szabá- lyozásávialll kapcsolatos. A viita aiz elkövéllkezendő hó- naipolkibain valószínűleg éle­sedni fog, (hiszen, egy kép­viselői i.niterpéllláciiára adott válaszból kedden kiderült, hogy a tervezetet június 30- ig kéül elkészíteni. A honatyák az élmúlit rna- polkban kia,pltálk kézhez azt a m iniiiszterélnölWi levelét, aimelly tájékoztatja a Parla­ment etaökét arról, hogy a kormány elfogadta aiz első fél év .törvényalkotási prog­ramiját. A dokumentum mel­lékletében szó esik a kor­mány ez évi jogalkotási el­képzeléseiről is, ám ezek között a terhesség-megszakí­tásról szóló tervezet benyúj­tása nem szerepel'. Ez annál is meglepőbb — fogalmazott interpellációjában Kosa La­jos —, mivel az Alkot­mánybíróság az abortusszal kapcsolatos jogszabályokat alkotmányellenességük mi­att ez év december 31-vel hatályos kívül helyezte. Te­kintettel (arra, hogy a jog­alkotási törvény szerint az említett program összeállí­tásáért az igazságügy-mi­niszter felelős, a fiatal de­mokraták képviselője két kérdést intézett hozzá. Ter­vezi a kormány a terhes­ség-megszakításra vonatkozó törvényjavaslat benyújtását, s ha igen, mikor történik ez? A miniszter távollétében Isépy Tamás államtitkár válaszolt. Kifejtette, az em­lített átirat második részé­ben valóban nem sorolták fel részletesen, hogy a kor­mány milyen javaslatokat nyújt be júliustól decembe­rig. Ettől függetlenül azon­ban a kettes számú mellék­let egyik pontjában jelzik azt, hogy az egészségügyről szóló átfogó tervezetet a második fél évben terjeszti be a kormány a parlament elé. S mivel a terhesség­megszakításra vonatkozó szabályokat ma a hatályos egészségügyi törvény tartal­mazza, nem akarták külön választani e témakört. A ta­valy decemberben kelt kor­mányhatározat a tervezet kidolgozásával .a népjóléti és az igazságügyi tárcát bízta meg. Határidőül ez év júni­us bármin cadi kát szabták, így a javaslatot a második fél évben terjesztik a par­lament elé. Az Országgyűlés, hasonló­an a képviselőhöz, elfogad­ta az államtitkár válaszait. Ráthy Sándor Javaslat a kiskertek vegyszeres gyomirtásához Gosztonyi Péter A magyar honvédség a második világháborúban A Bernben élő magyar hadtörténcsz hatalmas for­rásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadá­sa elé ezt írta: „A második világháború áldozatainak emlékére, a 2. magyar hadsereg hadbaindulásának 50. évfordulóján.” Az Európa kiadásában megjelenő könyvből részleteket közlünk. I. Magyarország a Szovjetunió elleni háborúban A Szovjetunió elleni had­járat első magyar hősi halot­tal a légierő soraiból kerül­tek ki. A Husztra kitelepült 1. repülődandár parancsnok­sága már 1941. június 27-én távol- és közelfelderítő gépe­ket, majd röviddel rá bom­bázó gépeket küldött a Kár­pátokon túli galiciai terület­re. A cél az ottani szovjet katonai erők kipuhatolása, illetve a stratégiai célpontok elleni támadás volt. A ma­gyar repülők számára nem annyira a szovjet légelhárí­tás, mint inkább maga a lé- giút rejtett veszélyt, mivel bevetésük során az oda- és visszaúton át kellett repül­niük a Kárpátok fölött, ahol a nyári időszak ellenére is ködös, esős időjárás uralko­dott. Különösen a nyitott pi- lótaülésű vadászgépeket érin­tették ezék a körülmények. Június 29-én feladata vég­rehajtása közben Zelona tér­ségben így veszett el egy Só­lyom közelfelderítő bombázó­gép. Pilótái, Bányai László főhadnagy és Sallay István zászlós soha nem kerültek elő. Ök a keleti front ma­gyar harcainak első hősi ha­lottal. Június 30-án Szombathelyi Ferenc altábornagy, a sző­kébb törzsével Husztra ér­kezett. Ott alakult meg hiva­talosan a Kárpát-csoport; eh­hez tartozott az Uzsoki- és a Vereckei-hágó körzetében aktív tevékenységet kifejtő 8. határvadászdandár és a Tatár-hágó térségében felvo­nult 1. hegyidandár csapa­tain kívül a gyorshadtest há­rom dandára is. A gyorshad­test Dálnoki Miklós Béla tá­bornok parancsnoksága alatt a következő seregtestekből tevődött össze: az 1. lovas­dandár Vattay Antal tábor­nok parancsnoksága alatt; az 1. gépkocsizó dandár Ma­jor Jenő tábornok parancs­noksága alatt; a 2. gépkocsi­zó dandár Vörös János tá­bornok parancsnoksága alatt. Ezenkívül hozzá tartoztak a hadtestközvetlen alakulatok, például a híradó-, a kerék­páros zászlóaljak, a légvédel­mi tüzérosztályOk stb. A Kárpát-csoport nem a néme­teknek, hanem a honvéd ve­zérkar főnökének volt alá­rendelve. Így Werth Henrik­től kapta meg a támadási pa­rancsot is, amelynek értel­mében július 1-jén reggel 7 órakor a főerők Kőrösmező­ről a Tatár-hágón át meg­kezdték a Galícia elleni tá­madásukat. Különböző járőr­csatározások után Viszkov térségében a szovjet határ- védelem június 30-án meg­állította egy magyar zászló­alj támadását. Himer vezér­őrnagy naplója szerint itt a magyarok rövid órákon be­lül húsz halottat vesztettek. A Kárpát-csoport hadmű­veletei július 1—tői július 7- ig tartottak. Ezalatt a ma­gyar főerők a Tatár-hágón átvonulva, s Kolomiát elfog­lalva a Dnyeszterig törtek előre. A folyót a 2. gépkocsi­zó dandár július 5-én Zales- csiki helységnél érte el. Tő­lük északra Rakovszky tá­bornok csoportja, a megerő­sített 8. határvadászdandár a Vereckei- és a Toronyai-há- gót maga mögött hagyva, a gyorshadtest egy dandárá- nak támogatásával Sztanyisz- lav városkát elfoglalva július 6-án szintén elérte a Dnyesz- tert. A Kárpát-csoporttól ószaki'a a német 17. hadsereg tevékenykedett, a magyarok­tól délre pedig a német 11. hadsereg a román csapatok­kal együtt nyomult keletnek. Jóllehet, a magyar honvéd­ség galíciai hadműveletei olyan térségben folytak, ahonnan a szovjet hadveze­tőség az erők kímélése céljá­ból kivonta csapatait, egyes helységeknél és folyami át­kelőhelyeknél veszteségekkel járó utóvédharcokra került sor. Gondot okozott a Kár­pát-csoport parancsnokságá­nak a szovjetek állal felrob­bantott hidak és vasúti alag­utak gyors helyreállításának a feladata is, főleg a Kárpá­tok keleti lejtőinél, Gyelja- tyin—Kolomija térségében. Hiányuk az utánpótlást is veszélyeztette. Például az élen haladó 2. gépkocsizó dandár részére a lőszert re­pülőgépeken kellett előre szállítani. Ami a galíciai pol­gári lákósság magatartását illeti, ez a bevonuló honvé­dekkel szemben nem volt el­lenségesnek mondható. Galí­cia 1918-ig az Osztrák—Ma­gyar Monarchia része volt. Az idősebb korosztály, de a középkorúak sem láttak el­lenséget a magyar katonák­ban, akik — kevés kivétel­től eltekintve — hazájukon kívül is fegyelmezetten és tisztességgel viselkedtek. Az aránylag gyors galíciai térnyerés sem rejthette el a Kárpát-csoport szervezési és haditechnikai hiányosságait. A seregtestek gyenge gépe­sítésén nem sokat segített, hogy a hiányzó katonai gép­kocsik pótlására nagyszámú polgári gépkocsit is bevonul­tattak. Ezeknek nagy része a felázott és amúgy is rossz ga­líciai utakon hamar felmond­ta a szolgálatot. Megjavítani őket nem nagyon lehetett: nemcsak a javító műhelyek hiányoztak, hanem a megfe- felelő alkatrészek is. Ehhez járult még az is, hogy a Kárpát-csoport tulaj­donképpen ad hoc összeállí­tott kisebb hadsereg volt, jó­részt a modern hadviselés­ben kevésbé használható fegyvernemekkel. Maga a gyorshadtest is csak a nevé­ben volt gyors. Százhatvan páncélosának majd a fele elavult olasz Ansaldo kis- harckocsi (CV—35 Ansaldo) volt. Ezek az oroszországi utakon pár hét alatt a szó szoros értelmében maguktól is tönkrementek. Pedig Werth külön is figyelmez­tette Miklós Béla táborno­kot, hogy nagyon vigyázzon a páncélosaira, mert nem fogják őket pótolni. Következik: A gxjorshadtest útja Ukrajnában A kiskertes mozgalom fej­lődésével a kisüzemi áruterme­lő gazdaságok megjelenésével egyre többen keresik meg a Növényegészségügyi Állomás szakembereit, segítséget kérve a vegyszeres gyomirtáshoz. Eh­hez szeretnénk rövid eligazí­tást adni tájékoztatónkban. Először is tisztázni kell, hogy a gyomirtás fogalma koránt­sem a vegyszeres kezelést je­lenti kizárólagosan. Mindazok az agrotechnikai munkák, ame­lyeket a sikeres termesztés ér­dekében végzünk, pl. vetésvál­tás, talajművelés, magágykészí­tés, optimális idejű vetés és még sok beavatkozás a gyomok visszaszorítását is szolgálja. Másik védekezési mód a me­chanikai gyomirtás, amelyet leg­többen kézi kapálásként isme­rünk, de idetartozik a rotációs kapálás is. Tudomásul kell ven­nünk, hogy ezeket a módsze­reket még sokáig nem tudjuk nélkülözni, különösen áll ez a kiskertekre, ahol gyakran sze­ntet gyönyörködtető színes, vál­tozatos termesztési palettát ta­lálunk. Mindezek után beszél­jünk a vegyszeres gyomirtás lehetőségeiről: A vegyszeres gyomirtást alap­vetően 3 technológiai formában végezhetjük. Első a vetés előtt a talajra kipermetezett készít­ményt, s annak a legrövidebb időn belüli bedolgozását jelenti. A bedolgozás mélysége 7—12 cm, a legrövidebb idő a kipermete­zést követő max. fél óra. Ide­tartozik az Olitref és a Fluba- Iex vegyszer. Ezek a talajban gázosodnak, a talajszemcsék kö­zötti üregeket kitöltik és a csí­rázó, magról kelő egyszikű gyo­mokat pusztítják el. Másik forma a kultúrnövény elvetése után, de annak kikelé­se előtti talajfelszínre permete­zést jelenti. Ebbe a csoportba nagyon sok készítmény tarto­zik,' egyszikű gyomok ellen és kétszikű gyomok ellen ható is. Legismertebb talán a Dual, Ma- loran, Patoran, Merkazin, Storno, Afalon, Devrinol. Ezek a ké­szítmények vízben jól oldód­nak, vizes oldat formájában jutnak el a csírázó gyomokhoz és pusztítják el azokat. Ezért fontos ezeknél, hogy a talajban elegendő nyirkosság legyen, a kijuttatás után 2—3 héten belül 15—30 mm csapadék hulljon, amelyet helyettesíthetünk egy kíméletes öntözéssel is. Harmadik forma az állomány­kezelés, amely a kikelt, látható kultúrnövény és gyomnövény együtteséből a gyomokat igyek­szik kivenni. Bizonyos könv- nyebbséget jelent, hiszen lát­juk milyen gyomok vannak te­rületünkön, viszont nehézséget okoz, hogy a permetezés során nem, vagy csak egyes esetek­ben (pl. gyümölcsösben) tudjuk elkülöniteni a gyomokat és a kultúrnövényt. Általános elv, hogy a permetezéskor a gyom­növénynek néhány levele le­gyen a vegyszer felvételéhez, de minél kisebb, annál köny- nyebben visszafogható, elpusz­títható. Idetartozik a Finale, Fusilade, Glialka, Ronstar, stb. Néhány készítményről, amely a kiskertekben eredményesen használható: — Stomp 330 EC, amely a ter­mesztett kultúrák széles köré­ben használható, s ez feltétlen előny, hiszen a maradék fel­használható más növényállo­mányban, egy készítménnyel több kultúra gyomirtása meg­oldható, stb. Vetés után, kelés előtt kell a talajfelszínre per­metezni, az egyszikű és kétszi­kű gyomok széles skálája ellen hatásos, azok csírázó állapotá­ban. Hosszú hatástartamú. Fel­használható : búza, kukorica, hagyma, borsó, napraforgó, bab, burgonya, káposzta, kelkáposz­ta, fokhagyma, dohány, gyü­mölcsfák, tulipán, nárcisz, sár­garépa, petrezselyem, palántá- zott paprika és paradicsomban. — Goal 2 E: feltételes for­galmú készítmény (zöld igazol­vány kell vásárlásához!). A ké­szítmény kipermetezés után úgynevezett herbicid filmet ké­pez a talajfelszínen, ami nem veszti el hatását sem napfény, sem csapadék után, de elveszti talajmozgatás (pl. kapálás) ha­tására. Elsősorban a magról kelő kétszikű gyomok ellen ha­tásos, de visszafogja az egyszi­kű gyomokat is. Felhasználha­tó : napraforgó, hagyma, ká­posztafélékben palántázás előtt, gyümölcs-, szőlökultűrában. Finale: Felhasználható 3 év­nél idősebb szóló- és gyümölcs- kultúrában totális gyomirtásra, állománykezelésben. A készít­mény a legmakacsabb gyomo­kat is megfékezi (pl. folyon- dárszulák, betyárkóró, tarack). Használatánál meg kell várni a gyomok olyan fejlettségét, amely biztosítja a vegyszer fel­vételét, a levélzeten keresztül, pl. a folyondárszuláknál a vi­rágbimbók megjelenésénél haté­kony. A készítmény lassúbb ha­tású mint a Gramoxone A, a gyomok állapotától, időjárástól függően 14—21 nap alatt fejti ki hatását, de hosszabb ideig megtartja azt, mint az előbbi készítmény. A Gramoxone A korábbi használóinak egy jó hír: várhatóan a készítmény hatóanyaga új formulációban, granulátum formában kerül a jövőben újra forgalomba. Tóth Miklós, gyombiológus NT A

Next

/
Thumbnails
Contents