Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
1992. március 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 14 A sűrű fillér hívei Diszkont a moziban Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a diszkontáruházak korát éljük. Sorra nyitnak a nagykor, áron, vagy még annál is olcsóbban árusító üzletek - raktárakban, magtárakban, vagy éppen moziban. Mint például Sajószentpéteren a Kádas és Molnár Betéti Társaság boltja, amely immár egy éve élvezi a környék lakóinak bizalmát. A bt. két névadójával, Kádas Istvánnal és Molnár Zoltánnal sikereikről, terveikről beszélgettünk.- A betéti társaságot 1990 novemberében alakítottuk - kezdi Molnár Zoltán - két beltaggal és kél kültaggal. Azóta van már I7 alkalmazottunk. Elárulja, hogy korábban a BÁ- EV-nél volt építésvezető. Már látszott, hogy nem megy a vállalatnak, ezért magántervezésbe kezdett, majd amikor az is halódni látszott, jött a bt-alapítás ötlete. Társa, Kádas István már kereskedelmi ügynökként dolgozott, szakmáját tekintve autószerelő. A két fiatalember kezdetben ruházati nagykereskedelemmel foglalkozott, különösen a Rekord Ruhaipari Szövetkezettel alakítottak ki jó kapcsolatot. Akkoriban tíz ügynököt foglalkoztattak; de jött a már ismert helyzet: ahogy szegényedtek az emberek, úgy szűkült a ruházati piac.- Úgy gondoltuk, váltani kell. Ezért először a Petőfi Művelődési Otthonban kezdtünk élelmiszert és vegyi árut árusítani, majd szerencsésen találkoztunk a Moziüzc- mi Vállalat vezetőivel - mondja Molnár Zoltán -, tőlük vettük bérbe a volt Kossuth Mozit. A sajószentpéteriek megismerték és megkedvelték a diszkontboltot. Ez adott biztatást a bt.-nek, hogy hasonlókat nyissanak viszonylag ellátatlan területeken: Edelényben, Sajókeresztúron, Sa- jóecsegen és Rásonysápberen- csen. * De térjünk vissza a szentpéteri boltra! Sajnos, már ez is kicsinek látszik. A bejárat mellett magasan felhalmozott sörösládák, az üzlet alja lejt (mert moziknál így szokás), meglehetősen hűvös van. Ennél fontosabbak azonban az árak. Nagyker., vagy még annál is alacsonyabb a „fekvésük”; van tömegével liszt, cukor, tej, tejtermék. A körséta meggyőző: bizony, itt sok minden jóval olcsóbb mint a nagy ABC-kben.- Az áru nyolcvan százalékát közvetlenül a termelőktől szerezzük be - veszi át a szót Kádas István —. és ami lényeges, pontosan fizetünk. Ez ebben a mai világban mindennél fontosabb, hogy tudniillik megbízható legyen a bt. így is egy év kellett ahhoz, hogy megismerjék, elfogadják őket. Nem kis büszkeséggel mondja a két kereskedő, hogy most már elég egy telefon a gyártóhoz, s mehet az áruért a fuvarosuk. Egyedül persze nekik sem megy. A H és N miskolci bt.-vel vannak jó kapcsolatban. Akad olyan áru, amit a miskolciak szereznek be, van amit a szentpéteri- ek - kölcsönösen kisegítik egymást. És szövetkeznek mindenkivel, aki kellőképpen rugalmas és megbízható, mint például a Ti- mesped mályi, az Agroker telephelyén működő kirendeltsége. Nemrégiben ott nyitottak ieraka- tot, és következnek a távolabbi Ti- mesped-irodák: a békéscsabai, a debreceni és a kecskeméti... A betéti társaság két beltagja szinte állandóan úton van. Szervezik az üzleteket, számítógépen futtatják az árukészletet, a könyvelést. Van egy könyvelőjük ugyan, de azt tartják: nem szabad részleggé fejleszteni a könyvelést, mert túl drága lenne.- Tavaly 62 millió forintos forgalmat értünk el - mondja Molnár Zoltán a tiszta nyereség ennek 3-3 és fél százaléka. Hozzáteszik, hogy nem hívei a hirtelen meggazdagodásnak. Inkább gyorsítják az áru forgását; jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint! Az osztalékot nem vették fel, úgy döntöttek: tovább terjeszkednek, fejlesztik a céget. Tudják, Miskolcon is van jó pár diszkont, mégis rövidesen nyitnak a megye- székhelyen és Kazincbarcikán is áruházat. Hogy nem túl merész az ötlet? Azt mondják nem. A titok csak annyi: mindig meg kell találni azt az árut és azt az árat, ami máshol nincs, ami vonzza az embereket.- Vajon hasznát vette-e Molnár Zoltán, hogy második diplomáját gazdaságszervező szakon szerezte?- Feltétlenül. Nemcsak a könyvelés miatt, hanem, mert úgy érzem, jól érvényesül a mostani munkámban a szervezőkészségem. A tanulópénzt mi is megfizettük induláskor, de most már büszkék lehetünk nemcsak az eredményeinkre, hanem arra is, hány embernek adunk munkát. Úgy jó két évig mást nem is remélhetünk, mint hogy talpon maradunk. Ezen a szegény környéken, ahol ilyen nagy a munkanélküliség, ez is nagy dolog. M. Szabó Zsuzsa Comenius-irodalom Comenius születésének 400. évfordulója tiszteletére az idén Sárospatakon nemzetközi tudományos ülésszakot rendeznek. Ebből az alkalomból (erre az alkalomra) jelentette meg a róla elnevezett tanítóképző főiskola a Comenius-irodalom a sárospataki közgyűjteményekben című kiadványát. A bibliográfia három nagy sárospataki közgyűjtemény - a Tiszánínneni Református Egyház- kerület Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára, a Rákóczi Vár és a Comenius Tanítóképző Főiskola - által őrzött Comenius-irodalmat tárja fel. Tartalmazza az általa, a róla írt könyveket, tanulmányokat, és egyéb írásos dokumentumokat. S nemcsak a művek címe olvasható a kiadványban, hanem azok rövid ismertetése is. Ahogy Balázsi Zoltánná könyvtárigazgató írja az előszóban: „Többéves, alapos, aprólékos munka eredményeként, reméljük jól használható, logikusan rendszerező kutatási segédeszközt sikerült a pedagógiatörténettel foglalkozó kutatók, oktatók, hallgatók rendelkezésére bocsátanunk. Bízunk benne, hogy meg- könnyítjük a források feltárását azáltal is, hogy bibliográfiánkat Sárospatak közgyűjteményeinek vonatkozásában lelőhelyjegyzékként is használhatják az érdeklődők. Szeretnénk, ha bibliográfiánk serkentőleg hatna a további Comenius-kutatások szempontjából”. Európaiak az állatvédelemről Az alábbiakban horror következik, úgyhogy a gyengébb idegze- tűek már most hagyják abba az olvasást... Igyekeztem kikerülni az e műfajba tartozó filmeket, ám egyet (a főiskolán) kötelezően, elejétől végéig meg kellett néznem. Az volt a címe, hogy Stork- vonal. Nehéz lesz átadni az élményt, ezért nem is a tartalmát mondom el, csak felsorolom a Slork-vonal részeit: függesztő horog, fejszakító gép (véreztető, ölő körkés), automata lábvágógép, kloákavágó pisztoly, zsigerkieme- lőgép, automata zúzafeldolgozó- gép, nyakroppantó berendezés... Ez egy modem, elegáns holland gépsor, amely a csirkék zsigerelé- sét „intézi”. Nem tudom, meséljem-e az elejét is a történetnek? Miért ne, ha úgyis belekezdtem. „A vágóbaromfit mindkét lábánál fogva felfüggesztik a mozgó konvejor horgaiba. A vágóvonal folyamatosan áthalad a folyadékos kábítókád felett. Ezután több lehetőség van: lefejezés, nyílt vágás a nyakon, agyvelőszúrás, a fej lecsavarása stb. Nem tudom, a baromfiknak tetszik-e ez a módszer - meg előtte a sokszor hosszú szállítás -, de az biztos, hogy a vágóhídi eljárások még velük a leghumánusab- bak... Elég ebből ennyi. A lényeg az volna, hogy a természetvédelmi világszövetség sincs elragadtatva tőlünk. Vágóhídjainktól, állattenyésztő telepeinktől (bár jártak a nyugatival összemérhető színvonalú magyar telepeken is), a kóbor állatok elhanyagolásától, a kísérleti állatok tartásának ellenőrizetlenségétől, az állatkerti állatok minimális mozgáslehetőségétől... És így tovább. Mint olvashatjuk az összefoglalójukban: „Magyar- ország gazdasága és infrastruktúrája jobb helyzetben van - úgy tűnik - mint több korábban keleti blokknak nevezett szomszédjáé, de az állatvédelem sajnos nem fejlettebb azokéhoz képest. Hogy valami jó is legyen: elismerik viszont az országban működő állatvédelmi, természetvédelmi társaságokat, talán legkomolyabbnak a HEROSZ-t (Herman Ottó Állat- és Természetvédelmi Társaság) tartják. E csoportnak megyénkben is van helyi szervezete, ám az itteniek most bajban vannak. Ugyanis megszűnik az a húsbolt, ahol olcsón lehetett a kedvencek kedvenc falatjaihoz jutni. Ha valaki tudna helyiséget ajánlani, úgy azt bérbe vennék az állatvédők, s átköltöztetnék húsboltjukat. De ha helyben érdektelenek vagyunk, hogyan is bízhatunk abban, hogy egyszer majd lesz nálunk is komoly állatvédelem?... (dobos) Jó ez így a sasnak? ... (Egyetlen állatkertben sem kielégítőek a körülmények) Csak hasonlít a Barbarora IDEGENEK az éjszakában és a nappalban A múltkoriban éppen telefonon értekeztünk a Club Livin’ Blues kitalálójával, mire érdemes bekukkantani a közeljövőbeli péntekek némelyikén a miskolci Vörösmarty Műv. Házba. Akkor került szóba a Barbara neve. Róluk többször lemaradtam, a pesti Tilos az Á-ban is pont akkor játszottak, amikor nem voltam ott, a miskolci, Gárdonyi-beli bulijuk időpontjában is éppen más városban tartózkodtam. Mit sem sejtve léptem be azon a péntek estén a klubba. Rögtön ledöbbentem, mert a decibelhegyekből határozottan folk-rock hömpölygött a dobhártyám felé a Balkán-express sebességével és lendületével. Becsapva éreztem magam, mert délelőtt arról volt szó, hogy a Barbara csak hetekkel később látogat Miskolcra. A terembe lépve az indulat lecsillapodik. Öt srác ügyködik a színpadon. Gitár, basszgitár, dob, billentyű, derbuka. A gitáros srác énekel, ráadásul csak egynyakú gitár van a kezében a híres-hírhedt Cziránku-féle kétnyakú csodával szemben, ráadásul a billentyű se nagyon illett a képbe. Antit játszottak, az azonban szívet melengető volt. Élőben utoljára a nyolcvanas évek elején hallottam a „Hegycsúcsra szállott” kezdetű nótát. Akkor a Gépfolklór nyomult ezzel a számmal az akkori MÉMTE-pálya salakjáról felszálló porral és a dögmeleggel egyaránt becsülettel küszködve (ennyit a nosztalgiának). Ok kiadtak egy lemezt, sokáig csend, majd három évvel ezelőtt kifutott a Kalákán a Barbara. A műfaj hazai képviselői sorába belépett még a Swelter, jóval metálosabb beütéssel, majd ismét csend. Szóval a Vörösmartyban nyomulnak a fiatalok, színtiszta czi- ránkui hagyományokra helyezve a műfajt. A technikai feltételek finoman szólva hagynak maguk után néhány kívánnivalót. Repkednek a hét- meg a kilencnyolcadok, ahogy azt a balkáni barbár-hangulat megkívánja. Kifejezetten tetszik, így beletelik egy kis időbe, amíg túlharsogva a hangerőt megérdeklődöm és megtudom, ez .a banda az az Idegenek, akik tavaly nyáron megnyerték a Kaláka fesztivál fődíját. Most már el is hiszem. A gitáros, énekes Hajzsó Péter közli, az ő idejük lejárt, de azért még elnyomnak egy ráadást. A vállalkozás nem semmi. Bartókot rockosítani elég merész ötlet. Keith Emersonnak sikerült az Allegro Barbaroval. Most az Este a székelyeknél van műsoron. A közönség túlnyomó részének tetszik. Előadás után némi sörök mellett megbeszéljük, másnap találkozunk. Kapok egy kazettát. Ahhoz képest, hogy egy négysávos magnóval vették fel, tisztességes munka. Demofelvételnek megjárja. A szövegírók tábora illusztris egyéniségekből verbuválódott: Arany János, Szabó Lőrinc, Nagy László, Weöres Sándor, valamint ismeretlen moldvai szájhagyomá- nyozók. A zene sem rossz, legalábbis nekem tetszik. Fogarasi Béla basszgitárjátéka addig terjed, amit a műfaj megkövetel, Kis- Nagy Ferenc rendületlenül püföli a dobokat, néha kicsit rockosabb a kelleténél (önvallomásából meg lehet tudni, gyakorolni csak a próbákon tud), Farkas Tamás billen- tyűjátéka adja a banda kissé pszichedelikus színezetét, ami egyáltalán nem tesz rosszat. Kicsit misztikusabb az elegy, olyasmi, mint a hetvenes évek közepi Pink Floyd (Id: Wish you were here). Hajzsó Péter, gitár, ének. Viszi hátán a bandát. A kazettán vokálozik saját maga alá. Szereti a népzenét, de ami még fontosabb, érzi is (szintén önvallomás, rendületlenül bújta a könyvtárat, mielőtt belefogott volna a balkánozásba). Zenekari önvallomás a Furé- féle kricsmiben: spontaneitás és amatőrizmus. Adva van egy kottagyűjtemény, tele népdallal, próbán gitáros játszik és énekel, a többiek clgondolkodnak, alájátszanak. Elvetnek, újragondolnak, szóváltások zajlanak, majd kigyötrődik egy szám. És így tovább. Lelkesen és pénztelenül. Fesztiválgyőzelem ide vagy oda, háromnapos csoda után kis szélcsend. Nincs pénz valódi demó- felvételre, videoclipre. Szponzor sem találtatott még, pedig olybá tűnik, akad igény a műfajra, bár állítólag a Barbarot is egy ember tartja fenn, és az is tagja a bandának. Az Idegenek között nem akad pénzeszsák. A kazetta haveri alapon készült, jó érzés, hogy van, de semmi több. Saját önvallomás: lehet, elfogult vagyok a műfajjal szemben, de ezt is kétféleképpen lehet csinálni: jól vagy rosszul. Az Idegenek nem az utóbbi kategóriába tartoznak.- bánhegyi A Zrínyi Ilona matametika- verseny - a sajószentpéteri 3. Számú Általános Iskolában megrendezett - megyei fordulóján a következő tanulók szerepeltek a legeredményesebben. A harmadik osztályosok közül első helyezést ért el Jancsovszki Adrienn (Bolyai János Általános Iskola, Szerencs, felkészítő tanár: Zcmlényi Zoltánná), második lett Lukács Péter (5. Számú Általános Iskola, Tiszaújvá- ros, felkészítő tanár: Barna Miklósné), a harmadik Bobkő Attila (Bolyai János Általános Iskola, Szerencs, felkészítő tanár: Zemlényi Zoltánná). A negyedik osztályosok versenyében első helyezett lett Lengyel Péter (Bem József Általános Iskola, Miskolc, felkészítő tanár: Novák Ilona), a második Edöcs Eszter, a harmadik Sinka Viktor, mindketten a miskolci Móra Ferenc Általános Iskola tanulói, felkészítő tanáruk: Oszkoesil Attiláné. Az ötödikesek közül első helyezést ért el Szoták Szabolcs (Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Encs, felkészítő tanár: Tímár István), a második lett Bucsi Gergely (2. Sz. Általános Iskola, Sajószentpéter, felkészítő tanár: Bucsi Fcrcnc- né), harmadik helyezést ért el Nemes Anikó (Általános Iskola, Mezőcsát, felkészítő tanár: Wächter Józscfné). A hatodikosok versenyében első helyezett lett Husztek Péter (Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Encs, felkészítő tanár: Szabóné Varga Éva), a második Homolya Dániel, a harmadik Kozma Tímea, mindketten a sajószentpéteri 3. Számú Általános Iskola tanulói, felkészítő tanáruk: Kozma Lászlóné. A hetedikesek közül első lelt Tamás Attila (Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Encs, felkészítő tanár: Tímár Lászlóné), második Molnár Zsolt (Általános Iskola, Mezőcsát, felkészítő tanár: Wächter Józscfné), harmadik Mérhay László (Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc, felkészítő tanár: Szabó Kálmán). A nyolcadikosok versenyében első helyezett lett Lázár Ágnes (Bem József Általános Iskola, Miskolc, felkészítő tanár: Szarkáné Illyés Gizella), második Kozma Róbert (3. Sz. Általános Iskola, Sajószentpéter, felkészítő tanár: Kozma László), a harmadik Kramcsák Gyöngyi (4. Sz. Általános Iskola, Sajószentpéter, felkészítő tanár: Szabó Béláné). Az országos versenyen az első helyezést elért tanulók - illetve a nyolcadikosok közül a második helyezett is - képviselik megyénket. Kis matematikusok
