Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám

1992. március 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az előrelátó embert mindig is loglalkoz- || tóttá, miként előzheti meg gondosságával o rázúduló bajokat, de rá kellett, hogy jöjjön: a legaprólékosabb jövöbetekintéssel sem le- P hét kivédeni a váratlan eseményeket, ka­tasztrófákat, Némi okoskodással arra a következtetésre kellett jutnia, hogy ha nin- H csenek kezünkben az elhárításhoz' elég- II séges eszközök, akkor legalább a be­li avatkozás, a károk csökkentése, a bajok orvoslása legyen gyors és minél fáj- dalommentesebb. Embertársaink többségében így-úgy él a segítségnyújtás olthatatlan szán­déka, ennélfogva jobbára számíthatunk is rájuk tengernyi bajainkban. Mindezekről most a kettős barlangi bal­eset ürügyén időszerű szólni, hiszen a lyuk- nyi lejárat körül a sok órás mentés idején százak szorgoskodtak. Miskolciak, egriek, és budapestiek, mentősök, tűzoltók, barlangi­mentők, rendőrök, a különleges szolgálat tag­jai. Olvasóink előtt is ismert, hogy az ilyen tevékenységre kiképzett, legjobb képessége­ket felmutató mentők, elháritók, évek hosszú sora óta látványos és hasznos gyakorlatokat tartanak az úgy látszik elkerülhetetlen tragé­diák idején szükséges gyors és eredményes beavatkozás érdekében. A segítségért kiáltó szóra nem egyformán hallgatunk. Amikor először hangzott el a rá­dióban, hogy várják Bánkútra a szakmailag felkészült barlangi mentőket és mindenkit, aki segíteni tud, egy éppen a dolga után igyekvő autós élve a járművében levő Westel rádiótelefonos lehetőséggel, gyors kapcsola­tot teremtett a barlangi mentők fővárosi Bim­bó utcai bázisával, majd helikopter híján el­indult a stábbal Bánkútra. Nem törődött a magas benzinárakkal, a félezerre tehető ki­lométerrel, a halasztható feladatával, hozta a mentő sereget Borsodba. Számára idegen embereket, akikben ő is bízott. A Polgári Védelem ételt, italt (konzervet, kenyeret, forró teát) osztottak a helyszínen, amire szükséges is volt, mivel a mentés a sajátos körülmények miatt alaposan1 elhúzódott, kora délutántól késő éj­szakáig. A helyszíni készültség felszámolá­sa jóval az éjfélt követő órákba nyúlt). Nagyon sokan voltunk a barlang bejárata körül, persze az ilyenkor elmaradhatatlan saj­tosok is: újságírók, tévé és fotóriporterek, a helyi, a közeli és a távolabbi lapoktól. Egyszerre csak az volt az ember érzése, hogy talán túlságosan is sokan vagyunk a feladathoz képest. Tagadhatatlan, a veszély | a két lány szorult helyzete a mélységben nem volt hasonlítható a tétnélküli gyakorla­tok lefolyásához. Próbáljunk csak gondolkod- í ni az aggódó szülők, testvérek, rokonok, ba­rátok fejével. Az érintettek kiszolgáltatottsá­gáról, fájdalmairól nem is szólva. A veszély tehát igazi volt, s nem is kicsi. Azt is tudjuk, hogy itt helyben, Borsodban kiváló barlangi mentők, tűzoltók, képzett és felkészült ka­tasztrófaelhárítók élnek, akik riasztásuk esetén egy pillanatig sem tétováznak, azonnal in­dulnak a helyszínre. Igaz, ilyenkor nem tudni, || milyen ötlettel, konkrét segítséggel léphet be || egy budapesti, bakonyi, vagy pilisi barlan- ||| gász, tehát nem baj, ha kéznél van a lehető lf legütőképesebb szakemberek csapata. Mégis l| mintha túlságosan is sokan lettünk volna, || mert nem akadt dolga sokaknak a jópofa || beszélgetéseken, hangos kacarászásokon ki- §| vül. (A teában biztos, hogy nem volt semmi fi más!) Ez a nagy tömeg úgymond már nem || tudott mit kezdeni magával egy idő után, |l dolga nem lévén. Dehát azt már délután |1 kettőkor lehetett tudni, hogy csak két ember ff van bajban, nem egy egész általános iskola, ff Mégis csak jöttek és jöttek, de nem a bá- lf mészkodók. Felmerül az emberben az is, hogy akad- || hattok a segítségnyújtás szándékával érke- H zettek között olyanok is, akik mintegy jelen- É létükkel igazolták fontosságukat, nélkülözhe- É tétlenségüket. Gyorsan megjegyzem, hogy ff mégcsak véletlenül sem gondolok a mentés- ben, segítségnyújtásban évszázadok, évtize- 11 dek óta hagyományosan részt vevő szerveze­tek egyetlen tagjára sem. Ök tudták, tudják, mi a mentési fegyelem, felesleges mozdula­tok és beszédek nélkül. Érezni lehetett, nyil­vánvaló volt jelenlétük szükségessége, hite­lessége, amit még egy pillanatra sem lehe­tett megkérdőjelezni. De a „vidékre kiruccan­tak" egy része olykor szereptévesztésben élt feladata híján. Valószínűleg nagyon sokan megköveznének e sorok olvastán, milyen barátságtalan gesz­tus az égő házban vödörrel sietők szándéka­it megkritizálni, mert közben kicserélik a heti vicctermést. Senki sem vitatja a jószándékot, kiváltképp nem egy Orosz Ferencét, aki in­gyen fuvart vállalt hallva a riasztó hírt Bor­sodból, s nem Adamkó Péterét, a budapesti barlangi mentők jeles aktivistájáét, aki fillé­rekből kuporgatott, ám korszerű felszerelések­kel indult Bánkútra. Azt hiszem a bajban segítséget nyújtóknak ezt nem szükséges bi­zonygatni. De léteznek, létezniük kell íratlan szabályoknak is, amelyek szerint az égő ház mellett nem illik, mitöbb haragra ingerlő fü- työrészve, magasan hordott orral glasszálni. Fiát ettől voltunk kicsit sokan Bánkúton. Végül, jól átrágva a történteket, az sem kizárt, hogy az, ami ilyen felhangokat adha­tott ennek az egyébként szakszerű és gyors mentésnek, az megint a minket sok oldalról bekerítő szegénység volt. Az a tény, hogy ebben az egész csapatban csupán Orosz Ferencnek volt egyedül Westel rádiótelefon­ja. Ffa legalább a vezetők rendelkeztek vol­na ilyennel, vagy egy ilyen rendszer tagjai lehetnének (az egész egy nyomorult millión múlik), akkor sima lett volna a mentési ügy, mert egy bizonyos ponton túl már elég lett volna csupán ennyit mondani: köszönjük az ajánlkozást, bírunk a gombóccal magunk is. Mert bírtak! (n. j.) Baloldali Nomozgalom Miskolcon 1992. február '25-én meg- ®fekult Miskolcon ‘a Ralol- 'falfi Nőmozgalom. A szer­vezők ügy eletet, tartanak minden kedden, 15 órától 17 óráig az MSZP miskolci politikai centrumában (Mis­kolc, Corvin u. 9). Ezeken •a napokon várják az újabb érdeklődők jelentkezését. A nőmozgalom minden hónap első keddjén 17 órától tartja összejövetelét. smm MISKOLCI • VASUDVAR »KFT. . . ÉS MEGINT EGY ÜJ AKCIÓ MISKOLCI VASUDVAR KFT. ÜZLETEIBEN Néhány ajánlat kínálatunkból: Készpénzes vásárlás esetén termelői áron kínálunk: — Z 80 I imp. villanybojler — Z 120 1 imp. villanybojler — z 160 1 imp. villanybojler — Energomat automata mosógép — Színes fürdőszoba-garnitúrák — öntvény fürdőkádak — Padló- és falburkoló csempék — Totya S 30 kazán — Totya S 55 kazán — KCSM 28 kW öntöttvas kazán — KCSM 40,5 kW öntöttvas kazán — HETRA 100 heg.-trafó 11 080 Ft 14 250 Ft 15 980 Ft 29 990 Ft 7 390 Ft 12 960 Ft-tól 440 Ft/m’-töl 33 390 Ft 39 950 Ft 31 980 Ft 40 980 Ft 11 900 Ft DV lemezradiátorokat — import duplánszcrelt lapradiátorokat — 125 és 150 cm magas borg, kerítésfonatokat — fekete és horganyzott lemezeket — hengerelt idomacélokat, zártszelvényeket — bordázott betonacélokat 0 12—11 mm Alumíniumlcmcz-vásár — néhány méret ára! 0,8X1000X2000 1,5X1000X2000 2.0 X1000X2000 3.0 X1000X2000 0,7 X 750X2000 mm trapézlemez 0,7X 750X1000 mm trapézlemez 1220 Ft-tábla 2250 Ft/tábla 2950 Ft/tábla 4400 Ft/tábla 1290 Ft/tábla 2580 Ft/tábla és még sok egyéb engedményes áruval várjuk kedves vásárlóinkat a Vágóhíd u. 3. és a Zsol­nai kapu 12. szám alatt levő üzleteinkben, szombaton is 8—12-ig. Telefonszámaink: Vágóhíd u. 342-015, Zsolcai kapu 329-690, 329-809. Modellek nélkül privatizálunk Beszélgetés dr. Isépy Tamás igazságügy-minisztériumi államtitkárral Az elmúlt napokban gaz­dasági, cégjogi konferenciát tartottak Miskolcon, amely­nek egyik előadója dr. Isépy Tamás igazságügy-miniszté­riumi államtitkár volt. A résztvevők, a térség gazda­sági szakemberei és a mi­nisztérium vezetői a priva­tizációs jogszabályokról, il­letve az ezekhez kapcsolódó törvénytervezetről cserélték ki véleményüket. A minisz­térium vezetői a 'hallgatóság elé tárták a kormány által már elfogadott, rövidesen a parlament, elé kerülő priva­tizációs törvénytervezetet is. Ezekről beszélgettünk a konferencia szünetében az államtitkárral. — A miskolci konferenci­án Önök visszaigazolásokat várnak az eddigi privatizá­ciós törvények hatásáról, vagy arra kíváncsiak in­kább , hogy a jelenlévő gaz­dasági szakemberek mit szólnak a tervezett új tör­vényjavaslatokhoz? — Miskolc az első íhely, ahol ia kormány által elfo­gadott és a parlament elé beterjesztésre kerülő tör­vényjavaslat-csomagot is­mertettük. Tulajdonképpen még a sajtóban is csak rész­letek, 'töredékék jelenték meg az anyagból. Most a gazdálkodással foglalkozó szakemberekkel szembesít­hettük az eddig 'kialakult, szakmailag megalapozott, el­képzeléseket . Megjegyezném, hogy szerintem csak az a jogszabály jó, amelyik egy valós társadalmi igényre ke­res választ. Miután ennek kapcsán egy élénk parla­menti vita lesz, fontos volt számunkra, hogy előtte a gazdasághoz értőik környeze­tében is ismertessük a tör­vénytervezet lényegét, Szí­vesen hivatkozók rá, hogy tökéletes jogszabály nem­igen létezik, és ami ezt a mostani privatizációs elgon­dolást illeti, még csak tör­vényjavaslat formájában él, tehát módosítható, tehát re­ményeink lehetnék iarra, hogy a gazdasági szakembe­rek .köréből néhány olyan javaslatot is begyűjthetünk, ami megmutatja, melyek azok a területek, amelyekre ránehezedik a törvényi sza­bályozás súlya, vagy éppen­séggel azt, aminek a hiánya akadályozza ennek érvénye­sülését. — 1Milyennek érzi a ha­zánkban folyó privatizáció ütemét, lassúnak vagy gyorsnak? — Mihez képest gyors, vagy mihez képest lassú? Már Angliában és Francia- országban is, ahol egyébként tíz-tizenöt vállalatot kellett, annak idején privatizálni, fölmerült, hogy az elhatá­rozott lépések gyorsan vagy lassan valósulnak-e meg. Ismert, hogy nálunk a gaz­daság 80—90 százaléka ke­rült államosítás alá az el­múlt negyvenegynéhány év alatt, Erre külföldi példa Sehol sem található egyelő­re. Az úgynevezett kapitalis­ta országok közül Németor­szág van abban, a helyzet­ben, hogy a rázúduló volt .keletnémet, állami vagyont kénytelen privatizálni, ám az is alatta marad a magyar állami tulajdoni arányoknak. Nyilvánvaló, a gazdaság és a jog viszonya a piaci tör­vények érvényesülése mel­lett, de kérdés, hogy ebbe milyen mértékben lehet, a törvényekkel beleavatkozni. Mert egyfelől nem lehet a gyeplőt odadobni és szabad­jára engedni a gazdasági törvények érvényesülését, meg kell adni azokat a ke­retszabályokat, amelyek azért a jogi feltételektől a lebonyolítás módján keresz­tül az átalakítás, a privati­záció technikájáig ezt mind rendszerbe foglalják. Itt a miskolci konferencián az egyik előadásban äs elhang­zott, hogy a kormány elfo­gadta és az Országgyűlés elé terjeszti a privatizáció tech­nikáját is magába foglaló csomagot, amiben, sarkalatos pontként szerepel, hogy ma­rad egy tartósan állami tu­lajdonban lévő vagyon. Ez a tartós állami tulajdonlás nem jelent, .feltétlenül száz százalékot, de jelenthet egy túlnyomórészt állami tulaj­donhányadot, illetve jelent­het egy olyan mértékű álla­mi tulajdont is, amelyben a részvényeken keresztül az állami tulajdonlást érvénye­síteni lehet. Számtalan vita előzte meg, hogy a folyama­tot kézben tartó, koordináló cég állami tulajdonosi inté­zet legyen-e, vagy állami tulajdonosi részvénytársaság, illetve állami vagyonkezelő rt. A kormány végül a részvénytársasági formát fogadta el, mint ennek a tartós állami tulajdonban maradó vagyonnak a keze­lőjét. Ugyanakkor marad az a vagyon, amit egészében privatizálni akar, és így az Állami Vagyonügynökség, amelyik a privatizációt le­vezényelte, valódi ügynöki te­vékenységet folytat. Megma­radnak a privatizációnak a technikai eszközei is, és az a cél, hogy a 80—90 százalé­kos állami vagyon tkét-három év múlva 30 százalékra csökkenjen le. Visszatérő szlogen már: az állam egy elidegenedett. (Személytelen tulajdonos, nem tud gazdál­kodni és akit sohasem le­het igazán megtalálni az ál­lam címszó alatt, mint igazi tulajdonost. Ezért választja a gazdaságban érvényesülő társasági formák egyikét, a részvénytársaságot, alhol mégis megjelenik a tulaj­donos, tehát valójában tudja gyakorolni a piaci törvények között működő gazdasági for­mában a tulajdonosi jogokat. Biztos vagyok benne, hogy nagy vita és .számtalan mó­dosító javaslat .'lesz. A szö­vetkezeti. az átm'fenéti 'törj vény tárgyalásakor 400 ja­vaslat érkezett be. Még most is fel fog vetődni: ez az állam úgy alkar privati­zálni, hogy centralizál, rá­tenyerel az állami tulajdon­ra. Tulajdonképpen az is felmerülhet, mint. szélsőséges álláspont, hogy az állam csak beszél róla, hogy pri­vatizálni akar, de végered­ményben centrálison a köz­pontban akar maradni, sőt tulajdonosként ás maradni akar, mert milyen szép is egy ilyen nagy vagyonban tulajdonosnak lenni. Hát ez nem így van. Azt szeretné, ha a piaci törvényék érvé­nyesülnének még a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatoknál is, és az ed­dig készült és ezután készü­lő törvények is ezt igye­keznek elősegíteni. Nagy József ♦ AKCIÓ AKCIÓ + AKCIÓ + AKCIÓ + MŰSZAKI BOLTUNKAT, ahol kedvező áron kaphatók: — barkács- és professzio­nális láncfűrészek és hozzájuk tartozó veze­tők és láncok. Heti ajánlatunk: német gyártmányú láncfűrészek — Solo—670 38 990 Ft — Solo—667 37 998 Ft — Solo—634 27 800 Ft Miskolc, Szeles u. 49. Telefon: 46/29-814 M < ♦ O O id < © o < TÜZÉPEK ♦ KERTESZEK FIGYELEM 3200 col fütöértékű iszapszenet kínálunk rakodással együtt 190 Ft/q ENGEDMÉNY 5000 q feletti vásárlás esetén. Fuvarbonyolitás igény szerint. ÉRDEKLŐDNI telefonon, vagy levélben; Mésző Kereskedelmi Kft. Pécs, Megyeri u. 3. Telefon: 72/12-607, 12-991 (Tóth István) Arukiadás: hétfő, szerda, péntek 7-töl 14 óráig. > X o M © > X o Nü © ♦ > X o © ♦ > X n © ♦ AKCIÓ + AKCIÓ + AKCIÓ + AKCIÓ + A barlang szájánál

Next

/
Thumbnails
Contents