Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-17 / 65. szám
o XLVIII. évfolyam, 65. szám 1992. március 17. Kedd Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA f Göncz Árpád elutazott Göncz Árpád, köztársasági elnök hétfőn az Ohiói Állami Egyetem meghívására, magánlátogatásra az Egyesült Államokba utazott. Előzetes programja szerint előadást tart az egyetemen a magyarországi politikai változásokról és a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről. New Yorkban megbeszéléseket folytat több nagy alapítvány vezetőjével, részt vesz és beszédet mond a New Yorlc-i főkonzulátus által szervezett március 15-ei ünnepségen. A tervek szerint Göncz Árpád Bostonba is ellátogat. Ott több üzletemberrel és politikussal folytat megbeszélést. (MTI) Marad a benzinár A MÓL Bt. a forintleértékelés ellenére most nem emeli a motorbenzin árát — közölte az MTI érdeklődésére tegnap József Gábor, a részvénytársaság ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy az 1,9 százalékos forintleértékelés- literenként mintegy 20'—30 fillérrel növeli ugyan az. importbeszerzési árat, de ez az összeg még nem éri el azt a küszöbértéket, amely indokolná az áremelést. A MÓL Rt. a jövőben is követi az európai benzinárak mozgását, a piac azonban december vége óta kiegyensúlyozott, az árak egyelőre nem változnak. (MTI) Honismereti eredmények A szervezett magyar honismereti mozgalommal szinte egy időben hirdették meg először az Istvánffy GyuSa honismereti gyűjtőpályázatot. Ttegnap volt a harmincadik alkalom, hogy a megye gyűjtői átvehették pályázataikért a jutalmakat Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. Eddig októberben voltak az eredményhirdetések, ám az illetékesek úgy gondolták, legyen inkább március 15. körül. Ezentúl így lesz. Jövőre már február elsejét határozták meg a pályázatok beadási határidejének. Az elmúlt évben meghirdetett pályázatra 44 szerző 42 pályamunkája érkezett be, ami összterjedelmében 2700 oldalt tesz ki. A dolgozatok jellegét tekintve 28 helytörténeti, 10 néprajzi, 5 irodalmi, egy természetismereti munkával gazdagodott a múzeum adattái-a. Mint a lektorok elmondták, nagyon változatos volt a témaválasztás. Érkeztek egyháztörténeti, iskolatörténeti, településtörténeti munkák, egy-egy társadalmi réteg (kisiparosok, zsidók) történetét feldolgozó alkotások, vagy régi épületekről, nevezetes tárgyak sorsáról szóló tanulmányok. A néprajzban még mindig a jeles napi, vagy életformákhoz kötődő szokások a kedvelt témák. Búr az irodalom-, a színház-, vagy a sajtótörténet feltárásában még rengeteg lehetőség van, mégsem érkezett sok pályamunka e témában. A díjak: Istvánffy-díjat és -plakettet ketten kaptak, dr. Táboros Sándor, a Mezőcsáti Helytörténeti és Néprajzi Diákmunkaközösség vezetője, és Nagy Károly, az Ózdi Lajos Árpád .Honismereti Kör vezetője. Felnőtt kategóriában az első díjat. Dobosy László kapta, Ózd város közigazgatása 1945—90. Gömörszőlősi .ref. egyházközség és iskola című munkájáért. A 2. díjat Bérces Lajos vehette át, dolgozatának címe: Coburg herceg edelényi erdőhivatala, Kotnocó puszta erdőgazdaságának gazdasági feljegyzései 1931—45. Harmadik díjat Kovács Ágnes (Abaúj megye elemi népoktatása 1770—1868) és Petik Rezső (Fejezetek a sátoraljaújhelyi műkedvelő színjátszás történetéből) kaptak. „Életutak Borsod-Abaúj-Gömör-Torna és Zemplén megyéből” című kategória külön- díját kapta Soltész József, Feljegyzések egy zsebnaptárban 1945. című munkájáért. Második díjat dr. Fekete Tamásné („Erzsébet kórház” — visszaemlékezések), a harmadik díjat pedig Véres Miklós (Életemről és Szendrőládról) című dolgozatukért kapták. Ifjúsági kategóriában első llett a Mezőcsáti Helytörténeti és Néprajzi Diákmunkaközösség II. világháborús visszaemlékezések, Régi épületek és ragadványnevek című dolgozata, a második díjat Sándor Anikó kapta, aki Pamléin.y község történetéről írt, a harmadik díjat pedig Váralllyai István vehette át, K rasznokvaj d a téli madárvilága című dolgozatáért. Több a fa, mint a vásárló Ki ültet ma kérésre meg is metszi a csemetét. Bodnár András, aki 27 éve „faiskolás1 Ügy tartja a mondás: aki diófát ültet, bízik a jövőben. Ám én úgy vélem, ez nem csupán a meglehetősen lassan fejlődő, későn termőre forduló diófa telepítésére érvényes. Helytálló megállapítás valamennyi gyümölcsfa, szőlőoltvány telepítésénél, hiszen légyen az cseresznyefa, vagy furmint fajtájú borszőlő, ültetője évtizedekre számol, évtizedekben bízik. A gyümölcsfát, a szőlőt ugyanis nem lehet egyik évről a másikra lecserélni, mint például a sárgarépát. öt-hat évvel ezelőtt ilyentájt — főleg hétvégeken — még hosszú sorok álltak a miskolci faiskolai lerakatokon. Az egyik légi biztosabb tavasz-jel volt a fáért várakozók sora. Bizony nem egyszer előfordult, hogy egy-egy gyümölcsfaj, -fajta felkínált mennyisége lényegesen kevesebbnek biznyult az igényeknél. Több volt az eszkimó, és kevesebb a fóka. Napjainkra mindez mintha visszájára fordult volna. Mert amennyire örvendetes, hogy időközben a megyeszékhelyen, de nemcsak ott. hanem a megyében is megszaporodtak az oltványokat forgalmazó lerakatok, olyannyira elszomorító, de legalábbis elgondolkodtató, hogy a vásárlók, az érdeklődők száma mennyire megcsappant. Ennek persze ezeregy oka lehet. Például, hogy a két-három évtizeddel ezelőtt „parlagföldet foglalók”, a kertszövetkezetek alapítói mára már befejezték kertjeik fásítását, s ma már legfeljebb csak pótlásra vesznek egy-két csemetét. A jelenlegi, e területen is tapasztalható gazdasági recesszió úgyszintén nem inspirál gyümölcs-, s főleg nem szőlőtelepítésre. Az általános elszegényedés e területen is jól kimutatható, a 110—160 forintba kerülő facsemete megvásárlása bizony egyre több embernek okoz nehézséget. Mint ahogy nincsen pénz újabb telkek vásárlására sem! Mindezeknek következménye: pang a szapori- tóanyag-piac. (Folytatás a 2. oldalon) A görömbölyi gazdaboltban a vásárló — igo*, csak színes fotókon - a majdani termést is látja. A szovjet fogságban elhunytak azonosítása II kérelmeket a Vöröskereszt gyűjti össze A Független Államok Közösségének központi levéltárában megkezdték a közelmúltban a hadifogságban, kényszermunkában elhunyt magyar állampolgárok azonosító adatainak összegyűjtését — jelentette be az elmúlt hét végén egy saijtótá- jékoztatón Menczer Gusztáv, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal társadalmi kollégiumának elnöke. A hazai sajtóban napvilágot látott rövid információ hatására a hét elején már számos érdeklődő — idős hadiözvegyek, egykori internáltak hozzátartozói — keresték fel Miskolcon a Vöröskereszt Megyei Szervezetének irodáját. Az érintetteknek tudomására jutott ugyanis a bejelentés kapcsán, hogy a Magyar Vörös- kereszt ^gyűjti össze az özvegyek kéi'elmét. Megyénkben, is sokakat érinthet az elhunytak azonosításának ügye, éppen ezért tegnap, március 16-án a legfontosabb tudnivalókról adott tájékoztatást a sajtó helyi munkatársainak Mucsi József, a Vöröskereszt megyei titkára. A II. világháború végén és azt követően — egészen pontosan 1944. október 1-je után — a Szovjetunióban elhunyt hadifoglyok, a jma. lenkij robot”-ről vissza nem térők, illetve a gulagokban internáltak özvegyei adhatnak be kérelmet. A Magyar Vöröskereszt ezeket eljuttatja — a meglévő dokumentumok kíséretében — a számítógépes központi adatbázishoz, ahol azután a személyi adatokat azonosítják (Folytatás a 2. oldalon) Senki sem akarja államosítani a szakszervezeti vagyont ÜRÜGY A LIGA ÉS AZ MSZOSZ KÖZELEDÉSÉRE Budapest (ISB/Krecz) Egyes lapértesülések szerint a legerősebb kormánypárt köreiben tervek születnek a szakszervezeti vagyon államosítására. Az MSZOSZ és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája vasárnap nem késlekedett kifejezni együttműködési készségét az államosító törekvésekkel szemben. Munkatársunk utánajárásának eredménye: nincs olyan MDF képviselői társaság, amely a szakszervezeti vagyon államosításáról szőne terveket.. Az MSZOSZ és a Liga a hét végén állást foglalt a szakszervezeti vagyon védelmében, szemben bizonyos államosító törekvésekkel. Az „államosító törekvésekről” szóló hírt a Népszabadság röppentette fel. Munkatársunk előzetesen kikérte a Munkástanácsok Országos Szövetsége egyik politikai ügyvivőjének véleményét. Gáli Dénes Zsolt közlése szerint a Munkástanácsok nem tudnak-konkrét államosító tervről, ezért általánosságban fogalmazott véleményük: a szakszervezeti vagyon nem államosítható, annak a szakszervezetek közötti felosztása csakis az idén sorra kerülő szakszervezeti választások eredménye alapján képzelhető el, s a felosztáshoz, egyáltalán a vagyon sorsához az államnak, a kormánynak semmi köze. Az említett lapértesülés az MDF-f,rakció keretében működő Monopoly-csoportot jelölte meg olyan műhelyként, ahol a szakszervezeti vagyon államosításának tervei készülnek. Megkeresésünkre a Monopoly két meghatározó személyisége, Halász István és Za- csek Gyula határozottan kijelentették: a szakszervezeti vagyon államosítása számukra is elfogadhatatlan lépés lenne, már ha bárki is ilyen lépést fontolgatna. A két képviselő a Monopoly azon elképzeléseiről számait be, amelyek a szakszervezeti vagyon szakszervezetek közötti felosztására vonatkoznak. Ezek szerint a szakszervezeti választásnak azonnal vagyonjogi következményei lehetnének, amennyiben a mai szak- szervezeti vagyonból egyéni értékpapírhoz juthatna valamennyi munkavállalói korban levő magyar állampolgár, s maga döntené el, hogy melyik szakszervezet kezelésébe adja vagyonrészét, az azt megtestesítő értékpapírt. Megvitatásra vár, folytatták a képviselők, hogy mi legyen azokkal a vagyonrészekkel, amelyeket tulajdonosuk nem ad át a szakszervezeteknek, mert nem vesz részt a szavazáson. Az ötletek szintjén felvetődött, hogy ez a vagyonrész bekerülhetne egy szolidaritási, munkavállalói segélyező alapba, amelynek keretei nem az állami szféra jogi eszközei szerint működnének. A Monopoly arra törekszik, hogy a szakszervezetek egyetértésével dolgozzon ki javaslatot. Halász és Zacsek képviselők furcsállot- ták, hogy miközben a Liga pontosan ismeri, s korábban nem vitatta terveiket, addig a hét végén már államosításról beszélnek, A honatyák felvetették: talán mondvacsinált ürügyet kerestek az MSZOS’Z-szel való együttműködéshez. A szakszervezeti nyilatkozatháború élesedése várható. Április 3-án kezdődik meg á háttéregyeztetés a szakszervezeti választási törvény tervezetéről, s erre az időre a Monopoly is elő kíván rukkolni a vagyonfelosztásra vonatkozó konkrét javaslatával. A szakszervezetek és a törvényhozás közötti konfliktus élesedését valószínűsíti, hogy a szakszervezetek eleddig nem szolgáltak saját javaslatokkal. Kamatozó kárpótlási jegyek Március végétől több ezren vehetik át kárpótlási jegyüket, s ezeket már megnövelt, 109,6 százalékos értéken kapják majd kézhez. így márciusban az 1000 forintos kárpótlási jegy 1096, az 5000 forintos 5480, a 10 ezer forintos pedig 10 ezer 960 forintot ér. A kárpótlási jegyek a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékával, jelenleg évi 16.5 százalékkal kamatoznak. (MTI)
