Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-17 / 65. szám

o XLVIII. évfolyam, 65. szám 1992. március 17. Kedd Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA f Göncz Árpád elutazott Göncz Árpád, köztársasági elnök hétfőn az Ohiói Állami Egyetem meghívására, magánlá­togatásra az Egyesült Államokba utazott. Elő­zetes programja szerint előadást tart az egye­temen a magyarországi politikai változásokról és a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről. New Yorkban megbeszéléseket folytat több nagy alapítvány vezetőjével, részt vesz és beszédet mond a New Yorlc-i főkonzu­látus által szervezett március 15-ei ünnepsé­gen. A tervek szerint Göncz Árpád Bostonba is ellátogat. Ott több üzletemberrel és politi­kussal folytat megbeszélést. (MTI) Marad a benzinár A MÓL Bt. a forintleértékelés ellenére most nem emeli a motorbenzin árát — kö­zölte az MTI érdeklődésére tegnap József Gábor, a részvénytársaság ügyvezető igazga­tója. Elmondta, hogy az 1,9 százalékos forint­leértékelés- literenként mintegy 20'—30 fil­lérrel növeli ugyan az. importbeszerzési árat, de ez az összeg még nem éri el azt a küszöbértéket, amely indokolná az áreme­lést. A MÓL Rt. a jövőben is követi az európai benzinárak mozgását, a piac azon­ban december vége óta kiegyensúlyozott, az árak egyelőre nem változnak. (MTI) Honismereti eredmények A szervezett magyar honismereti mozga­lommal szinte egy időben hirdették meg először az Istvánffy GyuSa honismereti gyűj­tőpályázatot. Ttegnap volt a harmincadik al­kalom, hogy a megye gyűjtői átvehették pá­lyázataikért a jutalmakat Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. Eddig októ­berben voltak az eredményhirdetések, ám az illetékesek úgy gondolták, legyen inkább március 15. körül. Ezentúl így lesz. Jövőre már február elsejét határozták meg a pá­lyázatok beadási határidejének. Az elmúlt évben meghirdetett pályázatra 44 szerző 42 pályamunkája érkezett be, ami összterjedelmében 2700 oldalt tesz ki. A dolgozatok jellegét tekintve 28 helytör­téneti, 10 néprajzi, 5 irodalmi, egy ter­mészetismereti munkával gazdagodott a mú­zeum adattái-a. Mint a lektorok elmondták, nagyon változatos volt a témaválasztás. Ér­keztek egyháztörténeti, iskolatörténeti, tele­püléstörténeti munkák, egy-egy társadalmi réteg (kisiparosok, zsidók) történetét feldol­gozó alkotások, vagy régi épületekről, ne­vezetes tárgyak sorsáról szóló tanulmányok. A néprajzban még mindig a jeles napi, vagy életformákhoz kötődő szokások a kedvelt témák. Búr az irodalom-, a színház-, vagy a sajtótörténet feltárásában még rengeteg lehetőség van, mégsem érkezett sok pálya­munka e témában. A díjak: Istvánffy-díjat és -plakettet ket­ten kaptak, dr. Táboros Sándor, a Mezőcsáti Helytörténeti és Néprajzi Diákmunkaközös­ség vezetője, és Nagy Károly, az Ózdi La­jos Árpád .Honismereti Kör vezetője. Felnőtt kategóriában az első díjat. Dobosy László kapta, Ózd város közigazgatása 1945—90. Gömörszőlősi .ref. egyházközség és iskola című munkájáért. A 2. díjat Bérces Lajos vehette át, dolgozatának címe: Coburg her­ceg edelényi erdőhivatala, Kotnocó puszta erdőgazdaságának gazdasági feljegyzései 1931—45. Harmadik díjat Kovács Ágnes (Abaúj megye elemi népoktatása 1770—1868) és Petik Rezső (Fejezetek a sátoraljaújhelyi műkedvelő színjátszás történetéből) kaptak. „Életutak Borsod-Abaúj-Gömör-Torna és Zemplén megyéből” című kategória külön- díját kapta Soltész József, Feljegyzések egy zsebnaptárban 1945. című munkájáért. Má­sodik díjat dr. Fekete Tamásné („Erzsébet kórház” — visszaemlékezések), a harmadik díjat pedig Véres Miklós (Életemről és Szendrőládról) című dolgozatukért kapták. Ifjúsági kategóriában első llett a Mezőcsáti Helytörténeti és Néprajzi Diákmunkaközös­ség II. világháborús visszaemlékezések, Ré­gi épületek és ragadványnevek című dolgo­zata, a második díjat Sándor Anikó kapta, aki Pamléin.y község történetéről írt, a har­madik díjat pedig Váralllyai István vehette át, K rasznokvaj d a téli madárvilága című dolgozatáért. Több a fa, mint a vásárló Ki ültet ma kérésre meg is metszi a csemetét. Bodnár András, aki 27 éve „faiskolás1 Ügy tartja a mondás: aki diófát ültet, bízik a jövő­ben. Ám én úgy vélem, ez nem csupán a meglehetősen lassan fejlődő, későn ter­mőre forduló diófa telepíté­sére érvényes. Helytálló megállapítás valamennyi gyümölcsfa, szőlőoltvány te­lepítésénél, hiszen légyen az cseresznyefa, vagy fur­mint fajtájú borszőlő, ülte­tője évtizedekre számol, év­tizedekben bízik. A gyü­mölcsfát, a szőlőt ugyanis nem lehet egyik évről a másikra lecserélni, mint például a sárgarépát. öt-hat évvel ezelőtt ilyentájt — főleg hétvége­ken — még hosszú sorok álltak a miskolci faiskolai lerakatokon. Az egyik légi biztosabb tavasz-jel volt a fáért várakozók sora. Bi­zony nem egyszer előfor­dult, hogy egy-egy gyü­mölcsfaj, -fajta felkínált mennyisége lényegesen ke­vesebbnek biznyult az igé­nyeknél. Több volt az esz­kimó, és kevesebb a fóka. Napjainkra mindez mint­ha visszájára fordult volna. Mert amennyire örvende­tes, hogy időközben a me­gyeszékhelyen, de nemcsak ott. hanem a megyében is megszaporodtak az oltvá­nyokat forgalmazó leraka­tok, olyannyira elszomorító, de legalábbis elgondolkod­tató, hogy a vásárlók, az érdeklődők száma mennyire megcsappant. Ennek persze ezeregy oka lehet. Például, hogy a két-három évtized­del ezelőtt „parlagföldet foglalók”, a kertszövetkeze­tek alapítói mára már be­fejezték kertjeik fásítását, s ma már legfeljebb csak pótlásra vesznek egy-két csemetét. A jelenlegi, e te­rületen is tapasztalható gazdasági recesszió úgyszin­tén nem inspirál gyümölcs-, s főleg nem szőlőtelepítés­re. Az általános elszegénye­dés e területen is jól kimu­tatható, a 110—160 forintba kerülő facsemete megvásár­lása bizony egyre több embernek okoz nehézséget. Mint ahogy nincsen pénz újabb telkek vásárlására sem! Mindezeknek követ­kezménye: pang a szapori- tóanyag-piac. (Folytatás a 2. oldalon) A görömbölyi gazdaboltban a vásárló — igo*, csak színes fotó­kon - a majdani termést is látja. A szovjet fogságban elhunytak azonosítása II kérelmeket a Vöröskereszt gyűjti össze A Független Államok Kö­zösségének központi levéltá­rában megkezdték a közel­múltban a hadifogságban, kényszermunkában elhunyt magyar állampolgárok azo­nosító adatainak összegyűj­tését — jelentette be az el­múlt hét végén egy saijtótá- jékoztatón Menczer Gusztáv, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal társadal­mi kollégiumának elnöke. A hazai sajtóban napvi­lágot látott rövid információ hatására a hét elején már számos érdeklődő — idős hadiözvegyek, egykori inter­náltak hozzátartozói — ke­resték fel Miskolcon a Vö­röskereszt Megyei Szerveze­tének irodáját. Az érintet­teknek tudomására jutott ugyanis a bejelentés kap­csán, hogy a Magyar Vörös- kereszt ^gyűjti össze az öz­vegyek kéi'elmét. Megyénk­ben, is sokakat érinthet az elhunytak azonosításának ügye, éppen ezért tegnap, március 16-án a legfonto­sabb tudnivalókról adott tá­jékoztatást a sajtó helyi munkatársainak Mucsi Jó­zsef, a Vöröskereszt megyei titkára. A II. világháború végén és azt követően — egészen pontosan 1944. október 1-je után — a Szovjetunióban elhunyt hadifoglyok, a jma. lenkij robot”-ről vissza nem térők, illetve a gulagokban internáltak özvegyei adhat­nak be kérelmet. A Magyar Vöröskereszt ezeket eljuttat­ja — a meglévő dokumen­tumok kíséretében — a szá­mítógépes központi adatbá­zishoz, ahol azután a sze­mélyi adatokat azonosítják (Folytatás a 2. oldalon) Senki sem akarja államosítani a szakszervezeti vagyont ÜRÜGY A LIGA ÉS AZ MSZOSZ KÖZELEDÉSÉRE Budapest (ISB/Krecz) Egyes lapértesülések szerint a legerősebb kormánypárt köreiben tervek születnek a szakszervezeti vagyon államosítására. Az MSZOSZ és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája vasár­nap nem késlekedett kifejezni együttműkö­dési készségét az államosító törekvésekkel szemben. Munkatársunk utánajárásának eredménye: nincs olyan MDF képviselői tár­saság, amely a szakszervezeti vagyon álla­mosításáról szőne terveket.. Az MSZOSZ és a Liga a hét végén állást foglalt a szakszervezeti vagyon védelmé­ben, szemben bizonyos államosító törekvé­sekkel. Az „államosító törekvésekről” szóló hírt a Népszabadság röppentette fel. Munkatársunk előzetesen kikérte a Mun­kástanácsok Országos Szövetsége egyik po­litikai ügyvivőjének véleményét. Gáli Dénes Zsolt közlése szerint a Munkástanácsok nem tudnak-konkrét államosító tervről, ezért ál­talánosságban fogalmazott véleményük: a szakszervezeti vagyon nem államosítható, annak a szakszervezetek közötti felosztása csakis az idén sorra kerülő szakszervezeti választások eredménye alapján képzelhető el, s a felosztáshoz, egyáltalán a vagyon sorsához az államnak, a kormánynak semmi köze. Az említett lapértesülés az MDF-f,rakció keretében működő Monopoly-csoportot jelöl­te meg olyan műhelyként, ahol a szakszer­vezeti vagyon államosításának tervei készül­nek. Megkeresésünkre a Monopoly két meg­határozó személyisége, Halász István és Za- csek Gyula határozottan kijelentették: a szakszervezeti vagyon államosítása számuk­ra is elfogadhatatlan lépés lenne, már ha bárki is ilyen lépést fontolgatna. A két kép­viselő a Monopoly azon elképzeléseiről szá­mait be, amelyek a szakszervezeti vagyon szakszervezetek közötti felosztására vonat­koznak. Ezek szerint a szakszervezeti vá­lasztásnak azonnal vagyonjogi következmé­nyei lehetnének, amennyiben a mai szak- szervezeti vagyonból egyéni értékpapírhoz juthatna valamennyi munkavállalói korban levő magyar állampolgár, s maga döntené el, hogy melyik szakszervezet kezelésébe ad­ja vagyonrészét, az azt megtestesítő érték­papírt. Megvitatásra vár, folytatták a kép­viselők, hogy mi legyen azokkal a vagyon­részekkel, amelyeket tulajdonosuk nem ad át a szakszervezeteknek, mert nem vesz részt a szavazáson. Az ötletek szintjén fel­vetődött, hogy ez a vagyonrész bekerülhet­ne egy szolidaritási, munkavállalói segélye­ző alapba, amelynek keretei nem az állami szféra jogi eszközei szerint működnének. A Monopoly arra törekszik, hogy a szakszer­vezetek egyetértésével dolgozzon ki javasla­tot. Halász és Zacsek képviselők furcsállot- ták, hogy miközben a Liga pontosan isme­ri, s korábban nem vitatta terveiket, addig a hét végén már államosításról beszélnek, A honatyák felvetették: talán mondvacsinált ürügyet kerestek az MSZOS’Z-szel való együttműködéshez. A szakszervezeti nyilatkozatháború élese­dése várható. Április 3-án kezdődik meg á háttéregyeztetés a szakszervezeti választási törvény tervezetéről, s erre az időre a Mo­nopoly is elő kíván rukkolni a vagyonfelosz­tásra vonatkozó konkrét javaslatával. A szakszervezetek és a törvényhozás közötti konfliktus élesedését valószínűsíti, hogy a szakszervezetek eleddig nem szolgáltak sa­ját javaslatokkal. Kamatozó kárpótlási jegyek Március végétől több ezren vehetik át kár­pótlási jegyüket, s ezeket már megnövelt, 109,6 százalékos értéken kapják majd kéz­hez. így márciusban az 1000 forintos kárpótlási jegy 1096, az 5000 forintos 5480, a 10 ezer forintos pedig 10 ezer 960 forintot ér. A kárpótlási jegyek a mindenkori jegy­banki alapkamat 75 százalékával, jelenleg évi 16.5 százalékkal kamatoznak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents