Észak-Magyarország, 1992. március (48. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

1992. március 16., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A szövetkezeti vagyon nevesítése „Ma még csak kirendelnek, holnap már kidobnak...” r Tömeges áthelyezések a MAY Építési Főnökségén A vagyon nevesítésével az átmeneti törvény I. feje­zet 3.—27. §-a foglalkozik. A vagyonnevesítés szabályai helyhiány miatt egyetlen cikkbe nem férnek bele, ezért e témakörről két sza­kaszban tájékoztatom a Tisztelt Olvasót. Külön fejezetbe kerül a termőföld tulajdonának ren­dezése. Az átmeneti törvény elő­írásai szerint rövidebben kifejezett részarány tulaj­donként a tagok, ill. a tag­sági jogokkal rendelkező (helyreállítás, örökös stb.) volt tagok számára is ne­vesíteni kell. A nevesítésről közgyűlés­nek kell döntenie április 30-ig. A határozathoz a je­lenlévő tagok kétharmadá­nak szavazatára van szük­ség. A vagyonnevesítésnél, mint azt a múlt pénteki cikkben is megírtuk, fontos szerepe van 'az 1901. de­cember 31-i mérleg szerinti leltárnak. A december 31. forduló- napi leltárértéket a rész­jegy tőkével és a termőföld értékkel csökkentve kell felosztani. A szövetkezet vagyonához tar­tozik az az állami vagyon is, amely 1988. december 31-ig be­zárólag juttatott állami támoga­tásból származik és 1988. de­cember 31-ei fordulónap mér­legben is így szerepel, de nem képezi a szövetkezet tulajdonát az az építmény, amelyet díjta­lanul juttatott az állam a tsz tulajdonába szolgáltatási céllal, de a szolgáltatást már nem folytatja a tsz, pld. kereskedel­mi épületek, ipari szolgáltatá­sok stb. Ezen ingatlanokat az önkormányzatok szerezhetik meg, de ha az önkormányzat nem jelzi vételi szándékát, azt a vagyonrészt is nevesíteni lehet. A felosztott vagyonrészről a tag nevére értékpapírt — üzlet­részt a vagyon egy másik há­nyadára a tagsági viszonyt ta­núsító részjegyeket kell állítani. Az üzletrészt a tag bármikor értékesítheti, de erre csak az új szövetkezeti törvény előírásai­nak megfelelő alapszabály köz­gyűlési és cégbírósági elfoga­dást követően kerülhet sor. E rendelkezésnek a célja, hogy az üzletrészjegy birtokában az arra jogosultak körében szü­lethessél! döntés és nem külső felvásárlók közreműködésével, ez a tényleges tagság érdekeit védi. A részjegy a tagság vagyoni kapcsolata a szövetkezethez, niásra át nem ruházható, vi­szont a tagsági viszony meg­szűnésekor az értékében ki kell fizetni. A vagyonban részesülők körét is pontosan meghatározza a törvény az első helyre téve azokat a tsz-tagokat, akik 1991. január 1-én tagjai voltak a tsz-nek és még a törvény ha­tálybalépésekor is tagok vol­tak. Akiknek tagsági viszonya e két időpont között keletkezett, vagy szűnt meg nem részesül­het vagyonnevesítésben. A törvény lehetőséget ad vi­szont a volt tagok és örököse­iknek a tagsági jogok csaknem az eredetivel azonos érvényesí­tésére, a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén. Ezek az alábbiak: — akinek tagsági viszonya 1387. év december 31. után meg­szűnt ugyan, de a tsz-szel 'hun ka viszony b a n álltak az elő­ző pontban említett két határ­idő időpontjában. (1991. jan. 1. ás 1988. december 21.) Ha ezen Volt tagok visszajelentkeztek a termelőszövetkezet tagjai sorá­ba, úgy az eredeti tagokkal azonos elbírálás alá esnék: — ugyancsak tagnak kell te­kinteni azokat a volt tsz-tago­kat is, akiknek az 1988. évi VI. törvény alapján szűnt meg tag­sági viszonyuk (ez az átalaku­lási törvény volt és a szövet­kezeti vállalatoknál, vállalkozá­soknál, GT-knél alkalmazottként dolgoztak a volt tagok. A tag­sági jogok elismerésére ugyan­olyan intézkedést kell tenni, mint az első csoportban. — ugyancsak tagként kell ke­zelni és itt különösen az egyé­ni gazdálkodók figyelmét hí­vom fel erre, azokat a volt ta­gokat, akik az 1990. évi tör­vénymódosítás lehetőségeivel él­ve földjüket visszaigényelték és így szűnt meg tagsági viszo­nyuk. A három tagsági viszony hely­reállítására vonatkozó bejelen­tést az átmeneti törvény a ha­tályba lépésétől számított 60 na­pon belül és a szövetkezet ve­zetőségéhez címezve kell meg­tennie. Aki ezt a határidőt el­mulasztja, egyszer, s minden­korra elesett a tagsági viszo­nyok helyreállításából fakadó vagyonnevesítés! jogától. Külön említést kell tenni azoknak a tagoknak a jogren­dezéséről, akiknek tagsági vi­szonya más szövetkezetekkel történő egyesítés, vagy szétvá­lás következtében szűnt meg. Ezek a tagok attól a szövet­kezettől. amelyben jelenleg ta­gok, az átlépés időpontjától kezdődően jogosultak vagyonne­vesítésre, de amennyiben a ko­rábbi szövetkezetben legalább 3 évi tagsági viszonyt tudnak igazolni, a korábbi szövetkezet­be is bejelenthetik vagyonneve- sítési igényüket, de már csak az ottani közgyűlési határozat­nak megfelelően. További lehetőség a volt ta­gok számára — akik legalább 5 évig tagjai voltak a szövetke­zetnek — ill. az ilyen tagok örököse számára, vagy azon volt tagok számára, akik a tag­sági viszonyuk helyreállítását kérhetnék ugyan, de időközben elhaláloztak —, tehát ezen volt tagok körére az, hogy a tör­vény hatályba lépését követő 66 napon belül örököseik igé­nyüket bejelentve vagyonneve­sítésben részesüljenek — mint a tagsági jogok örökösei — de nem tagok. Itt is igazolni kell az 5 éves tagsági viszonyt, ill. az örök­hagyó s éves tagsági viszonyát és természotesen a Polgári Törvénykönyv előírásainak meg­felelő örökösi jogokat is. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a kötelező vagyonnevesí­tésen kívül üzletrészt juttasson olyan tagoknak is, akik 5 év­nél rövidebb ideig voltak tag­jai a szövetkezetnek, sőt a se­gítő családtag is részesülhet ilyenben. Az ilymódon nevesí­tett vagyonrész felső határát a szövetkezeti tulajdon 10 száza­lékában határozza meg. Ter­mészetesen az 5 éves tagsági viszony csökkentése vonatkoz­hat a tagsági jogokat vissza­nyerő, ill. tagsági jog nélkül vagyonnevesítésre vonatkozó igénylők; alkalmazotti viszony­ban lévők körére is. Ehhez is, mint minden ilyen döntéshez, természetesen a taggyűlés két­harmados többségi szavazatára van szükség. Mint ezt kiemel­tük a cikkünkben, a vagyon­nevesítés a kárpótlási törvény kiegészítése, mert rendelkezései­nek érvényrejuttatása esetében mindazon károsultak vissza­nyerhetik a szövetkezetekből vagyonrészüket, melyeket jogta­lan, diktatórikus eszközökkel a parasztságtól elvontak. E szem­pontból külön figyelmet érde­mel, a hajdani alapítók, vagy az elhunyt alapítók örökösei­nek jogérvényesítése, kiemelten a „bevitt vagyon” figyelembe­vétele fontos. A következő alkalommal a vagyonnevesítés második szaka­szára kerül sor, ill. a részje­gyek, üzletrészek ismertetésére, különös tekintettel a földtulaj­don rendezésére és a bevitt vagyonarány figyelembe vételé­re! Rajkai Zsolt s. k. országgyűlési képviselő 33. csop. @ Ahol manapság felüti fejét a munkanélküliség ve­szélye, ott hamar magasba csapnak az indulatok. Min­denki félti azt, amije van, s a munkahely ma olyan kincsnek számít, amit bi­zony nagyon meg kell be­csülni. A MÁV Miskolci Építési Főnökségének múlt heti munikásgyűlését követően (bár ott senki sem mondta, hogy egyetlen embert is el­bocsátanak). nem sok örül- nivalója maradt 276 dolgo­zónak: „Tekintettel a válla­latot, s ezen belül az építési főnökséget sújtó nehézsé­gekre — mondta a főváros­ból érkezett főosztályvezető­helyettes — majd 300 em­bert helyeznek ki a vállalat kül önböző kirendeltségeihez azért, hogy ezek számára a jövőben is biztosítani tudják a munkát. Teszik mindezt azért, hogy me kerüljön ut­cára több száz olyan ember, aki hosszú évek óta hűséges dolgozója a Magyar Állam­vasutaknak.” — „A hűséggel lenne itt a legkevesebb baj!” — mond­ják a kirendelésben érintett munkásak, immár néhány nappal később. Ez az egész egyszerűen felfoghatatlan. Tudjuk, érezzük, hogy nincs annyi munka manapság, mint azelőtt. Épeszű ember ilyenkor belátja, hogy ilyen helyzetben fizetni sem na­gyon van miből. Nekünk vi­szont most azt mondták, hogy nem eresztik szélnek a csa­patot, hanem különböző ki- rendeltségeknél biztosítanak munkát az itt már fölösle­gessé váló emlbereknek. Csakhogy így olyan messzi­re lehet kerülni a lakóhely­től, mint Budapest, vagy Debrecen és akkor oda a család, a gyerekek. Néhány forintos különélési díjjal nem lehet pótolni azt, hogy csak hétvégén ' mehet haza az ember. De ez még nem minden. Ügy alakultak a dolgok, hogy ha az érintet­tek nagyrészének felmonda­na a vállalat, talán jobban is örülne, hiszen akkor a felmondási időre kifizetett összegen túl szinte kivétel nélkül mindenki számára járna a végkielégítés is. E helyett most kirendelnek bennünket szerelőket, szak­embereket, stb. pályamunká­ra március 31-ig. A határidő lejártakor életbe lép majd az áthelyezési formula, is itt már az adott kirendeltség dönt majd a sorsokról és a fizetésekről. A kollektív szer­ződés tartalmaz kitételeket arra vonatkozóan, hogy a dolgozó mikor nem köteles elvállalni ilyen esetben a munkát. Többek között ak­kor sem, ha a felkínált bér nem haladja meg az addigi fizetésének 80 százalékát. Ar­ra viszont semmi garancia nincs, hogy majdan megha­ladja ezt a bizonyos száza­lékot. s azt pedig végképp nem lehet .tudni, hogy meny­nyivel: egy százalékkal, két Az idén megállt a ben­zinfogyasztás csökkenése, legalábbis erre lehet követ­keztetni a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. januári és feb­ruári adataiból. Mint az MTI érdeklődésére elmond­ták: az idén az első két hónapban 195 ezer tonna motorbenzint forgalmaztak, míg tavaly a hasonló idő­szakban 194 ezret. A lényegében változatlan eladás azt jelenti, hogy a január eleji 4 forintos ár­növekedés nem okozott százalékkal, öt százalékkal, stb ... A jelek szerint így is, úgy is a melós húzza majd a rövidebbet. Ha pedig fel­mond, elbúcsúzhat a felmon­dási időre és a végkielégí­tésre járó pénztől. Szóval ki van ez találva. Ami pedig a kirendeltségeken történő el­helyezéseket illeti, ma még fogalma sincs senkinek ar­ról, hogy milyen körülmé­nyek várnak ránk. Eddig a munkások prob­lémái, kétségbeesett kérdé­sei. Mit szól mindehhez az illetékes vezető. Sas Gábor, a MÁV Miskolci Építési Fő­nökségének igazgatója. — Sajnos kényszerhelyzet­ben vagyunk, nem válogat­hatunk a tálcán kínált lehe­tőségek között. Az idén még semmiféle megrendelést nem kaptunk, s így a vezetőség is választási helyzet elé került: vagy elbocsátja azokat az embereket, akiknek helyben már nem tud munkát bizto­sítani, vagy megpróbálja a vállalat más területem fenn­álló létszámgondokat ily mó­don enyhíteni. Azt feltétle­nül tudni kell, hogy ilyen létszámgondokkal elsősorban a pályafenntartás küszködik, tehát az innét elkerülő em­berek nagyrésze a jövőben pályamunkát végez majd. — A munkások attól tar­tanak. hogy ezzel a kiren­visszaesést az értékesítésben. Tavaly egész évben 1,5 mil­lió tonna motorbenzint for­galmazott a MÓL, szemben az 1990. évi 1,7 millió ton­nával. A gáz- és tüzelőolajérté­kesítés viszont az idén to­vább csökkent. Januárban és februárban 395 ezer ton­nát adtak el, szemben 1991. hasonló időszakával, amikor ez 470 ezer tonnát tett ki. Az elmúlt évben összesen 2,4 millió tonna gáz- és tü­zelőolaj fogyott, míg 1990- ben még 3,1 millió. (MTI) deléssel illetve áthelyezéssel a MÁV csak az időt húzza, azért, hogy a dolgozó már most, vagy a későbbiekben íölmondjoin, elesve ezzel az őt megillető összegektől. Van-e valami garancia ar­ra vonatkozóan, hogy június 1-e után is megkapja a munkás azt a pénzt, amit itt keresett, s nem pedig annak csak 80 százalékát? Egyálta­lán mennyire biztos az a munkahely, ahová most ke­rül? — A munka törvényköny­ve kimondja, hogy a mun­káltatónak biztosítania kell a munkát dolgozói részére. Köteles viszont felmondani — s ezzel párhuzamosan a járandóságokat is megfizet­ni — abban az esetben, ha semmilyen módon nem tud munkát biztosítani a dolgo­zónak. Esetünkben erre min­den bizonnyal nem kerül majd isor, hiszen az áthelye­zések ezt a problémát meg­oldják. Ami a pénzt illeti, már eddig is számos dolgo­zónk kérte áthelyezését olyan területekre, ahol munkájá­ért magasabb jövedelmet ígértek. Tudomásom szerint egyikük esetében sem me­rült fel utólagos probléma a bérezéssel kapcsolatban. Mindent figyelembe véve nem tartom valószínűnek azt, hogy csökkenjenek az áthe­lyezett dolgozók bérei, hi­szen a bérkeretek adottak. Igaz, ha a fogadószerv mégis 'kevesebbet ajánlana, abba nekünk nem lenne beleszó­A Szentistváni Mgtsz ver­senytárgyalást hirdet a Tárd községben található TEJ-, HÚS-, KENYÉR­BOLTJANAK bérleti hasznosítására A versenytárgyalás helye: az mgtsz irodája, Tárd A versenytárgyalás ideje: 1992. március 18., 15 óra lási lehetőségünk. De gon­dolni sem merek ilyenre, hi­szen amint mondtam, ezt semmi sem indokolja, oly­annyira nem. hogy az idén mintegy 22 százalékos bér­emelés várható a vállalat­nál. — Az innét elkerülő műn. kősóknak konkrétan mi .lesz a feladatuk? — Azok a helyek, ahová dolgozóink kerülnek, gya­korlatilag rokonszakmáknak számítanak, hiszen azokat a pályákat tartják majd fenn, amelyeket korábban közösen építettünk. Dolgozóink zöme tehát minden különösebb képzés nélkül érteni fog fel­adatához, hiszen nálunk ugyanannak a munkának más fázisát végezte. — Arról mi a véleménye, hogy ezzel számos család eddig megszokott egyensúlya felborul ? — Ezzel tisztában voltunk, s igyekeztünk úgy elosztani a létszámot. — főleg a csa­ládosok körében —, hogy mindenki a lakóhelyéhez a lehető legközelebb kerüljön. Ahol pedig ez nem sikerült, ott vállalatunk biztosítja majd a megfelelő elszállá­solást. Sajnos mindannyiunk­nak új ez a helyzet, s bár igyekeztünk olyan megoldást találni, amely mindenki szá­mára elfogadható, tudjuk, hogy mint minden hasonló helyzetben, itt is lesznek még előre ki nem számítható .súr­lódási pontök. Kovács Sándor A TOBIMPEX kaposvári cég BÁLÁSRUHA-VASART tart Miskolcon a Helyőrségi klubban (Szamuely T. 3/5.) Március 16-17-én 9-17 óráig NAPONTA FRISS ÁRUKÉSZLET! Megállt a benzinfogyasztás csökkenése REKLAM-KERESKEDELMI, ÉPÍTŐIPARI, ÉS KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÓ BT. Árengedményes radiátor- és csővásár 3527 MISKOLC, Zsigmondy u. 2. A MISKOLCI BETON- ÉS VASBETONIPARI MOVEK TELEPHELYÉN, A JÓZSEF ATTILA UTCÁN Telefon: 46-351-466 Telefax: 343-267. (Bejárat a Zsigmondy u. felől)

Next

/
Thumbnails
Contents