Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08 / 33. szám
1992. február 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vizesek vitája Á településé A kérdés így hangzott: miért drága Miskolc on az ivóvíz? Mi ezt kiegészítjük egy további kérdéssel, s úgy kívánunk válaszolni Fehér Istvánnak, az ÉRV igazgatójának, az Észak-Magyaror- sz'ág 199.2. február 3-i számában megjelenít hozzászólására. Vajon vallóban a vízőr, illetve a miskolci vízár nyomasztó gondja késztette-e Fehér urat a toll megragadására annak igényével, hogy „ ... Miskolc város .... ős a bárom vízműből ellátott községeik lakói végre valóságos képet kapjanak arról, hogy valójában ímeinmyiibe kerül a miskolci víz ... ”? Az utóbbi kérdéshez elöljáróban csak annyit, hogy nem a miskolci vízárról van itt szó, hanem a három vízműről! Arról, hogy kié legyen: a településeké, vagy maradjon az államé. Maradjon-e változatlanul a tulajdon és az ármegállapítás jogé az államnál, illetve az államot megjelenítő minisztériumnál és annak helyi rezidensénél az állami vállalatnál (ÉRV), vagy az ön- kormányzatok tulajdonába ‘kerülve a települések képviselői határozzák-e meg, hogy a saját tulajdonukat képező vagyont melyik szervezet üzemeltesse, s milyen áron. Az ÉRV rendkívül bőségein informált, lett légyen szó a miskolci vízmű tevékenységi — gazdálkodási adatairól, vagy az önkormányzatok tulaj donszerzési kezdeményezéseiről. Sajnos ezeket az információkat szándékosan úgy tálalják, egyrészt túlmagyarázva, másrészt a lényeget szemérmesen elhallgatva, hogy az olvasókat a saját céljaiknak megfelelően befolyásolják. Ezt a manapság gyakorta tapasztalható jelenséget hívják csúsztatásnak. Ez tudatos de- zinformálás, melynek célja 'hangulatkeltés a városi ön- kormányzat és vállalata elten, nyilvánvaló törekvés arra, hogy szembeállítsa a városf és .a községeket. A számításokat 1990-től kellett volna indítani. A bahas díjrendelet ikövetkezité- hen ekkor 100 milliós vesztess alakult ki a miskolci Vlzműnél és hasonló tényleges nyereség az ÉRV-nél. Hosszas tárgyalássorozat atán a miskolci vállalat a p*2ügy.i Alapból 30 millió Ft-ra ígéretet kapott, amit ?Pró i—.2 milliós részletekben .még a mai napig is elhúzódva átutalgatnak. A díj- j terjesztést pedig 2,80 Ft- 'al megemelte (!) a KHVM zzál, hogy a veszteség fennmaradó része 2 év alatt majd ezáltal megtérül. A magas mjaik miatt 22,1 millió iköb- meterre csökkent az értékelés 1991-ben, de takarékos ^nzdálkodássail 1991. végére ■került ledolgozni a teljes ?szteséget. Ennek lekönyveután 2—3 millió Ft eredményünk marad. szerző horribilis nyereséget sejtető kezelhetetlen, z elemi közgazdasági szám- ari't is mellőző hamis adat- s°.portosí fásait fölösleges az ai Iámé? elemezni, hiszen a legnagyobb költségtényező az ellátó rendszer üzemben tartása, de ez a cikkből tudatosan kimaradt, Feltehetően elírás, így korrigálandó az ÉRV idei fogyasztói vízdíja is, ami helyesen 34 Ft/.m:l. Ezeken túl téves a közmű vagyonátadására tett megjegyzés is. A törvények és rendeletek hiányos ismerete nem lehet, mentség. A törvényekét végrehajtani kell, s nem ellenszegülni azoknak. A belső gondok leplezésére nem külső ellenséget kell keresni, hanem a saját területen kell rendet, nyugalmat teremteni. Etikai okokból egy másik városból ,mi nem fogjuk megmutatni, hogy miitől drága ott a víz, mi a bajok gyökere az ÉRV- nél, Illetéktelenül mi nem vájikálunk az Ö zsebükben. A továbbiakban kár is a szót vesztegetni, inkább engedjenek .meg néhány gondolatot a vízdíjak mértékéről. A jövedelmekhez mérten országszerte, így Miskolcon is magasak a vízdíjak, a költségekhez képest viszont nem eltúlzottak. A 'munkabéreiket kivéve, mindent világpiaci árszinten, kell megfizetni (energia, anyag, jármű, munkagép, szivattyú, stb.). Más összehasonlításban: 1 vödör ellenőrzött minőségű ivóvíz lakásba való eljuttatásáért országszerte 30—60 fillért kell fizetni. Ennek jelentőségét csak az tudja értékelni, akinek valaha ásott, vagy gémeskútból .kézben kellett hazacipelnie a verébtollas, fertőzésveszélyes vizet. Végül utalnánk az általunk feltett, s a cikkírást véleményünk szerint ténylegesen motiváló kérdésre a tulajdonlásra. A város a jelzett művek közös tulajdonba vételét kezdeményezte a községekkel együtt a vonatkozó törvény előírásai alapján! Visszautasítjuk a sanda „(értsd: a Miskolc városi önkormányzat tulajdonába)” megjegyzéseket! Hisszük, sőt tudjuk azt, ■hogy a két vízbázis műszaki és gazdasági optimumon történő .működtetése csak egységes szemléletet jelentő önk ormán y zat.i túl a j d o ni ás mellett képzelhető el. Hisz- sz.ük azt, hogy az önkormányzatok tulajdonosi érdekeltsége nem a nyereség növelését, hanem a .lakossági közhangulatot befolyásoló árcsökkentésre fogja kényszeríteni a rendszert üzemeltető vállalatot. Ha az önkormányzatok a tulajdonosok, akkor erre lehetőségük van, hiszen a vagyon felett ők rendelkeznek. Ha nem tulajdonosok — hasonlóan az elmúlt negyven évhez — csak szemlélői és nem befolyáso- .lói lesznek az eseményeknek. Kérhetnek, de nem rendelkezhetnek. A felelősség .mindenképpen az övéik! Vojtilla László igazgató, miskolci vízművek Miilyennek ítéli meg a város tavalyi évét, mit terveznek 1992-re? A kérdést Katona Rezsőnek, Sátoraljaújhely polgármesterének is feltettük, aki .rendhagyó módon válaszolt. A várospolitikát önálló fejezetekre osztotta, valószínűleg ezzel is hangsúlyozni kívánta sajátos törekvéseiket. Tiszteletben tartjuk önálló gondolkodását, szuverenitását, ezért elemzéseit saját rendszerében adjuk közre. — Milyen esztendő volt 1991? Sok szempontból nehéz, de ugyanakkor nagyszerű évet is könyvelhetünk el Sátoraljaújhely történelmében. Egy város, életében éppúgy beszélhetünk bel- és kultúrpolitikáról, gazdaságos külpolitikáról, mint egy ország életében. Így a város belpolitikájában a legnagyobb esemény volt tavaly, hogy létrejött az első demokratikus önkormányzat. Ennek szakbizottságai tavaly várospolitikai testületekké nőtték ki magukat. Meg kelllett tanulni a toleranciát, nem az elméletben, hanem a gyakorlatban. El kellett fogadnunk, hogy a 19 tagú testületnek esetleg 19-féle véleménye van, és válameny- nyit tiszteletben kell tartani. Természetesen, ez nem zajlott le zökkenőmentesen, márcsak azért sem, mert a munkanélküliséggel küszködve, szorító anyagi gondok közepette igyekeztünk megvalósítani céljainkat. Negyvenhat család kapott ingyen bérletben földet, hogy saját szükségletükre termeljenek. Két vállalkozóval tárgyaltunk a kosárfonó-tanfolyam megszervezése érdekében. Több konfekcióipari tanfolyamot sikeresen megindítottunk és befejeztünk. Az eddig elmondottak persze csak cseppet jelentenek a tengerben, a városlakók egzisztenciális gondjainak megoldása az idei esztendő legfontosabb feladatai közé tartozik továbbira is. — Ha kultúrpolitikánkat vesszük szemügyre, akkor Önkormányzati fórum Sátoraljaújhelyi törekvések Mit hozhat a végek összefogása? Katona Rezső polgármester föltétlenül meg kell említeni, hogy 1991 elején a pénzügyi nehézségek miatt szóba került a középiskolák átadása is. Szerencsére nem kényszerültünk enre a lépésre, sikerült megőriznünk azokat a város számára. Az intézmények működőképességét öntevékenységükkel biztosították: szép számmal nyertek pályázatokat és szereztek szponzorokat a sátoraljaújhelyi iskolák. Jó szívvel emlékszünk vissza a Szövetkezeti Néptáncfesztiválra, ez az esemény egy teljes ünnepi hetet szerzett a városnak. A nemzetközi részvétel igen iszéles skálán mozgott, Portugáliától Izraelig érkeztek hozzánk vendégek. A fesztivált csak pályázatok elnyerésével tudtuk megrendezni. Sikerült támogatást szerezni az „Édes anyanyelvűnk” verseny megtartásához, amit kiterjesztettünk a haltáron túl élő magyar diákokra is. Ök egymás között mérték össze tudásukat. Városunk a gazdasági átalakulás időszakát éli. Az új vállalkozásokkal Sátoraljaújhely gazdasági egységeiTudományos ülés Miskolcon Alapjogi alkotni ánybíráskodás és a jog koncepciói címmel kétnapos tudományos ülés kezdődött tegnap, február 7-én Miskolcon. Az egyetem Jogtörténeti és Jogelméleti Intézetének szervezésében az alkotmánybírák, a hazai tudományos intézetek és a társegyetemek jogi tanszékeinek képviselői hallgatják meg az időszerű alkotmányjogi témakörök elemzését neves jogtudósok tolmácsolásában. Az első napon hat előadás hangzott el, ma egy szerepel a napirenden, majd szakmai vitára kerül sor. hHn Műsz*. és Termés'zetit'udo- Egyesületeik megyei szö- Äes7^en'ek tagegyesüileteiben ei- brcyp 1 .az id'°i 'rendezvények M'iind jobban igye- és 'kihasználni a Tudomány het-ft ?ollnilka- Háza nyújtotta le- tésspi Relcet a Jbűszaikd fejlesz- '^aorT’ tud'omáinyos .kutatásokkal platós konferenciák, szim- Wka/d°k rendezésére, vagy üz- löruve ®S:elcre- Ez utóbbinak kü- s2en Gni n'a'gy ai jelentősége, hi- Szftn*9' központi támogatás -meg. tani,* *ev,e1' egyre inkább ömfenn- kell válniuk az egyesii- ráadásul az1 őket eddig g-azd vállaltatok, üzemek W asó8i ellehetetlenülésével az erö«?o ^aipot-t anyagi .segítség is hát Ln meS'csappánt. Ahhoz te- t-Uciin a°£y egyáltalán (létezni krpp na'k — vállalkozniuk, kell. közi m'a a különböző nemzet- hyHú 'kapcsolatok 'kiépítésével K ^'eS.Í óbban. tehetőség, hi- a hazai partnereik majd MTESZ-MENETREND Előtérben a környezetvédelem KEDVEZŐ ÜZLETI AJÁNLATOK 1992-RE mi.ndegyi'lce hasonló gondolckail küzd. A Technik» Háza., meglévő i n.flras truktu ralis hátterével, az elvárt színvonalnak megfelelő helyet biztosít a tárgyalásokhoz, a külföldi partnerek fogadásához. Egy-egy sikeres üzletkötés nemcsak az adott vállalatnak, kereskedelmi paintmer- raek előnyös, de megfelelő százalék arányában abból' a bonyolító ház is részesedik, amit aiztán „visszaforgat” az egyesületek működési feltételeinek j.a- vfit'ására.. Krizsáin József igaiz- gatótól tudjuk, hogy a- múlt évben szinte mind.enmia>p foglaltak voltak a Technikai Háiza. termei, és .sok kereskedelmi vállalkozás vette igénybe a kiállító tereket. Az így összejött bevétellel sikerült ,,ledolgozni” a korábbi jelentős pénzügyi hiányt, és biztosítani a működtetéshez szükséges feltételeket. Megnyugtató, hogy már most, az esztendő elején számos ajánlatta.! keresték meg őket, s az érdeklődők: jó része a megyei befektetések iránt hajlandóságot mutató külföldi. Arad pedig a házban zajló egyesületi rendezvényeket illeti, ezek között bizonyára' az idén is legnagyobb érdeklődést váltja ki a tavaszi és őszi műszaki hetek programja, A májustól június közepéig tartó, immár hagyományos tavaszi rendezvénysorozat nyitó előadására dr. Veres Gábort, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság elnökhelyettesét kérték feil1, aki a felkérést elfogadta, és arról fog beszélni, milyen lehetőségek nyílnak ma a> műszaki fejlesztésre a borsodi iparvidéken, illetve milyen konrét segítséget tud ahhoz adni az OMFB. Az őszt műszaki hetek, középpontjában ismét az .energetikai áll] majd, mégpedig összekötve egy nagyszabású, az energiatermelés és a környezetvédelem összefüggéseit. bemutató kiállítással. A szervezők adatai szerint eddig tíz külföldi ország delegációja jelezte részvételét és miként tavaly, az idén is úja.bb üzletkötések várhatók. nek száma az év végére már meghaladta a háromszázat. A privatizációt néhány kereskedelmi egységben és több ipari vállalkozásnál is végrehajtották; ezek egy részében önkormányzatunk részvényekhez is jutott. Megindult a borkombinát és a dohánygyár privatizációja, hogy csak a nagyobbakat említsük. Megalakítjuk a Zempléni Vízmű Társulást és átvesz- szük a távhő városi egységét. Az év végén egyszemélyes kft.-vé alakult a volt városgazdálkodási vállalat. Ha nem is egészen ide tartozik, de a város életében nagy változásit jelent az egészség- ügyi alapellátás átvétele, amely a január 1-ii fordulónappal megtörtént. Megszervezése az idei év egyik kiemelkedően fontos feladata lesz. A külpolitikát tekintve városunkban választanunk kellett a „világ vége” szituáció, vagy a régió központszerepe között. Városunk az országhatáron feleszik, másik fele a túloldalon van. Elemi érdekünk tehát, hogy nyissunk szomszédaink irányában. Ezt kezdettől fogva öntevékenyen tettük. Nagy lendületet adott a négy országra kiterjedő initerregioná- lis találkozó, amelyet — mint emlékezetes — az észak-magyarországi régió, Kelet-Szlovákia, a dél-lengyel krosznói vajdaság és Kárpátalja részvételével rendeztek a szlovákiai Nagy- mihályiban. Mind a négy régió helyzete megegyezik abban, hogy saját országa peremvidékén helyezkedik el; a „végek” összefogásában mindannyian nagy lehetőséget látunk. Azóta megtartottuk Sátoraljaújhelyen az Eureg ('Európai Interregioná- lis Együttműködés Egyesülete) és a fenti „négyek” találkozóját, ahol ígéretet kaptunk nyugati segítségre. A kapcsolatok felvételének azóta már kézzel fogható eredménye is van: szlovák iskolánk egy komplett audiovizuális berendezést kapott N agy rnihály i b ól. — Ügy gondolom, e vázlatos áttekintés hű képet ad az 1992-es tennivalóinkról. Legfeljebb annyit teszek még hozzá, hogy a zempléni területfejlesztés két nagy tervét igyekszünk az önkormányzat munkájával is előmozdítani; az optikai kábeles telefonhálózat kiépítését és a tíz évvel ezelőttt már szóba került földgázhálózat létrehozását. U. J. Fotó: L. ij.-**•*■***■*•*•*■*■*■**•*■*■***■*-*•***■* ■*•*•* •*•*•* •*■*■* ■*■**■ •**■-*■* * * * * * * * * * * * * * 4c * 4= * * * * 4c * * * * * * * 4c 4c 4c 4c * 4c 4c * * * 4c * 4c * * 4c 4c * 4c * * * 4c 4c 4c * * 4c * * * 4c * * 4c * * * Felhívás ajánlattételre Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Városgondnoksága KIVITELEZŐK AJÁNLATÁT KÉRI A pályázati feltételeket tartalmazó anyag 1992. február 10-től folyamatosan átvehető a város- gondnokságon, az önerős közmű-csoportnál. A tervekbe 1992. február 10-21-ig, hétfőtől csütörtökig, 9 és 14 óra között, pénteken 9-től 12-ig biztosítanak betekintést a városgondnokság tárgyalójában. Az ajánlatok beérkezési határideje: 1992. február 26., déli 12 óra. Az ajánlatok bontása: 1992. február 26„ 13 óra. Eredményhirdetés: 1992. március 3-án, 14 órakor. A tájékoztatás, az ajánlatok benyújtásának, bontásának és az eredményhirdetés helye a város- gondnokság tárgyalója, Miskolc, Győri kapu 48 —50. szám. 4= * * * * * * * * * * * 4c * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * 4c * 4c 4c 4c 4c 4c 4c *
