Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-08 / 33. szám
ESZA XLVHI. évfolyam, 33, szám 1992. február 8. Szombat Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Keserű pirula Meg kell találnunk a közös nyelvet Alexander Dubcek megyénkben Gnncz-Knhl találkozó A német kancellár magyar kitüntetése Alexander jDubcek megkoszorúzta Pavel Országh Hviezdoslav emléktábláját Miskolcon. műnkben, a szabadság, a humanizmus, és a természet fogalom hármasa ugyanis nélkülözhetetlen az élet teljességéhez. így hát mindannyi- urrknak sokat kell még tennünk azért, . hogy ezéket közös jövőnk érdekében kamatoztathassuk — mond'ta Alexander Dubcek. — Ha ezeíket iközösen vállaljuk, akkor valóban lesz esélyünk jövőnk szerencsés alakításához — válaszolta Petrasovsz’ki István. — örülök, hogy itt meg- állhattunk, és alkalmunk nyílt találkozni a miskolciakkal és tiszteleghettünk közös történelmünk emléke előtt — válaszolt az udvarias szavakra a Cseh és Szlovák Szövetségi Parlament ein ölre. Az elhangzott köszöntések után Alexander Dubcek Sárospatakira indult. Kíséretében volt Jakab Róbertné, a (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap megyénkbe látogatott a csütörtök óta hazánkban tartózkodó Alexander Dubcek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Parlament elnöke, aki péntek délelőtti programja keretében megkoszorúzta Miskolcon a Széchenyi utca 16. számú ház falán elhelyezett Pavel Országh Hviezdosiav-emlék- táblát. A szlovák költő, író annak idején e ház udvari épületének lakója volt. (Apja magyar, anyja szlovák.) A Cseh és Szlovák Szövetségi Parlament elnökét a koszorúzás helyszínén Petra- sovszki István, Miskolc alpolgármestere köszöntötte. — Azok az . értékeik, amelyeket Pavel Országh Hviezdoslav képviselt, állandóan aktuálisak újkori lörténelSéta a miskolci utcán. Derűlátásra buzdította a magyarországi németeket Helmut Kohl azon a megbeszélésen, amelyet tegnap délelőtt folytatott a Magyarországi Németek Szövetségének vezetőivel. A német kancellár szerint ez az optimizmus azért is megalapozott, mert Magyarország a német kisebbség nélkül, a nemzetiségi politika megjavítása nélkül nem juthat el a közös Európába. Az egyórás megbeszélés során a magyarországi németség vezetői méltatták a csütörtök este aláírt magyar —német alapszerződést, ami a magyarországi németeknek is esélyt ad arra, hogy népcsoportonként fennmaradjanak. Hambuch Géza, a Magyar- országi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke a beszélgetést követően német és magyar újságíróknak elmondta: a német kisebbség képviselői a kancellárnak arról is szóltak, hogy Magyarországnak az alapoktól kezdve át kell alakítania kisebbségi politikáját, meg kell teremteni az óvodától kezdődően az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvhasználat lehetőségeit és intézményeit. A kancellárnak a német kisebbség képviselői reményüket fejezték kd, hogy hamarosan a parlament elé kerülő kisebbségi törvény a magyarországi minoritásoknak távlatokat ad, és véget vet az elmúlt évtizedek tudatos asszdmilálási politikájának. A magyar—német kapcsolatéit fejlesztése érdekében végzett politikusi munkálkodásáért a Magyar Köztár- siasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozta tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök Helmut Kohl német •kancellárnak. A kitüntetés átadásakor jelen voltak a parlamenti pártok vezetői, és — az eddigi szokásoktól eltérően — a kancellár és a köztársasági elnök megbeszélésén részt vett a kormány- zópárt. ügyvezető elnöke, Für Lajos, valamint a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Töl- gyessy Péter. Göncz Árpád köztársasági elnök a kitüntetést átnyújtva utalt arra, hogy az „egy k,is ország nagy keresztje”, amely azonban mégis mindig emlékeztethet a magyarság, illetve az egész kelet-közép- európai régió helyzetére. Az előző nap aláírt magyar— német alapszerződésről szólva az államfő reményét fejezte ki, hogy a dokumentum minden téren időt álló alapja lesz a két ország jövőbeni együttműködésének, és kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára. Ugyanakkor hangsúlyozta: a térségnek, s így hazánknak is szüksége van konkrét gazdasági támogatásra is, ha a fejlett Európa el alkarja kerülni, hogy az Észak—Dél szociális törésvonal mellett egy Nyugat—Kelet, törésvonal is kialakuljon. Mindezt, azzal a megjegyzéssel egészítette ki az államfő, hogy hazánk és a térség többi országa természetszerűleg nem vár valamiféle mesebeli jótevő szerepet Németországtól, annál is inkább, mivel nyilvánvaló, hogy a német gazdaság teljesítőképessége is véges. (MTI) Villamosipar Részvénytársasággá alakult Budapest (ISB) Részvénytársasággá alakult a legnagyobb hazai iparvállalat, a Magyar Villamos Müvek Tröszt (MVMT). Az 513 milliárd forintos alaptőkéjű MVM Rt. ma már szervezetileg is alkalmas arra, hogy külföldi tökét vonjanak be a hazai villamosipar és áramszolgáltatás fejlesztésébe. A péntek délelőtti sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy az átalakulással összefüggésben nem tervezik az áramdij emelését. A korábbi trösatből egy úgynevezett kétszintű részvénytársaságot hoztak létre — jelentette be Slosár Gábor, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) ügyvezető igazgató- helyettese. A felső szinten a 100 százalékos állami tulajdonban maradt konszern, az MVM Rt., míg az alsó szinten 15 részvény - társaság található. Ez utóbbi szinthez tartoznak a most már társasági formában működő erőművek — például a Tiszai Erőmű Részvénytársaság —, valamint az áramszolgáltató hálózati társaságok, így többek között az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság, s a Tiszántúli Áram- szolgáltató Részvénytársaság is. A negyvenezer dolgozót foglalkoztató részvénytársaságnak nemcsak a szervezeti rendszere, hanem működési filozófiája is megváltozott — jelentette be Halzll József vezérigazgató. A jövőben a legfontosabb feladatuknak a lakosság kifogástalan kiszolgálását tekintik, s szakítanak a régi állami nagyvállalatra jellemző monopolista magatartásukkal. R. S. Megkezdődött a filmszemle Budapesten Budapest (ISB) A harminc esztendős Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt című, Oscar-díjas dokumentum! rímjével pénteken este a budapesti Metro moziban megkezdődött a 23. magyar filmszemle, A magyarországi filmszemlék történetét vizsgálva vidéki városok nevei bukkannak elő. Huszonhét esztendővel ezelőtt Pécs rendezte az első magyar játékfilm szemlét. 1964-ben Miskolc kapta a rövidfilm-szemle rendezésének jogát, Debrecen pedig a szinkronszemlének adhatottt otthont. A játékfilmek a „mediterrán” Pécsnek jutottak, s egyes újságcikkek már mint a magyar Cannes-t üdvözölték a dél-dunántúli várost. 1971-ben azonban a szemle kifulladt, s fokozatosan Budapest vette át a kezdeményezést. A tavalyi szünet után 1992-ben a rendezők lemondtak a versenyszerűség- iről, és az az elképzelés alakult ki, hogy a Magyar Filmszemle ne ítéljen, hanem bízza azt rá a nézőkre, a szakmára. Szerepe csak annyi legyen, hogy felsorakoztatja az elkészült produkciókat. Lényeges a változás abban a tekintetben is, hogy a külsőségek ezúttal a korábbiaknál jóval puritánabbak lesznek. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb szabású rendezvénysorozatán 23 játékfilm és 20 dokumentum- film ősbemutatóját tartják meg egyetlen hét álatt. Három körúti moziban (Metro, Szindbád, Művész) összesen nyolcvan előadást tartanak. „Rendhagyó a fesztivál, mert még soha nem került a közönség elé ilyen hatalmas termés. A tartalmi sokszínűség, a műfaji gazdagság figyelemre méltó. A rendezői generációk teljes köre felvonul. Soha nem jelentkeztek még ilyen súllyal a fiatalok” — mondta Újhelyi Szilárd, a Magyar Mozgókép Alapítvány Nemzeti Kuratóriumának elnöke. A szemle zárónapjára, február 12-re is marad még csemege: ekkor mutatják be Szabó István új filmjét, az Édes Emma, drága Böbe címűt. D. Á. Miskolci telefonok Ötről a hatra Sokszor elhangzott, hogy az elmaradott térségek felfejlődését az infrastruktúra hiánya jelentős mértékben akadályozza. Ezek között is elsők között emlegették a telefonhelyzet visszamaradottságát. Nos, a jelek arra mutatnak, hogy ezen a téren is lesz előrelépés. A télefon-telefaxhálózat korszerűsítése, kiépítése, felfejlesztése során kerül sor Budapest után Miskolcon az eddigi 5 számjegyű helyett a 6 számjegyű telefonszámok bevezetésére. A Magyar Távközlési Vállalait az országban a vidéken elsőként Miskolcon vezeti be a 6 számjegyű hívószámot. Az átállás a hónap utolsó napján, február 29-én, 0 órakor történik meg — s március elsején már az új számokat kell tárcsázni. Ettől az időponttól kezdődően a 46-os körzeten belüli hívás esetén egy 3-as számot kell előzetesen tárcsázni. Ha valakinek mondjuk eddig 33-333 volt a tellefonszáma, az áttérés után 333-333 kell hívni. Aki az „elő” 3-ast nem tárcsázza, annak készüléke foglaltat jelez, így figyelmeztetve a hívót, hogy bevezették az új hívószámot. A 46-os körzeten bélül', Miskolcon^ kívül további 35 település is ahhoz a zónához tartozik, ahol először a 3-ast kelL tárcsázni. Ezeken a helyeken levő készüléktulajdonosokat is a 3-as szám beiktatásával kell hívni. Ezek közé tartozik — a tételes felsorolás nélkül — Alsózsolca, Mályi, Hejőke- resztúr, Sajóbábony, Szirmabesenyő, Lillafüred, Bükkszentkereszt. Változatlanok maradnak viszont a nullával kezdődő speciális hívószámok. Az 1992- ben megjelenő új telefonkönyv már az új 6 számjegyű telefon- és telefaxszámokat tartalmazza majd. 01 vonják be. Brackó István Sw. '
