Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-05 / 30. szám
1992. február 5., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kígyózó sorok a patikákban a gyógyszeráremelés influenzával párosult Már nemcsak a vidék bankjai Nagykorúsitott takarékszövetkezetek Dán lints a magyar távközlési rendszerben Magyarországon mielőbb ki kell építeni a 'korszerű, digitális távközlési alaphálózatot, lehetővé téve, hogy arra egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások is rácsatlakozhassanak. A tervek szerint a magyar rendszer megtartaná a számára előnyös tulajdonságokat, azaz a finn és a dán gyakorlat szerint fenntartaná az állam felelősségét az ellátásban, de engedné érvényesülni a versenyt is a szolgáltatás színvonala érdekében. Katona Kálmán, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja, a távközlési albizottság elnöke ezzel jellemezte azt a távközléspolitikai dokumentumot, amelyet a távközlési törvénytervezethez csatolva, a napokban kapnak kézhez a parlamenti képviselők. Az erről szóló törvényt februárban tűzi napirendre az Országgyűlés. A több éves, nagyszabású terv megvalósításához egyelőre nincsenek meg a források. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szakemberei az alaphálózat szerepével azt a véleményt képviselik, hogy annak kiépítése koncessziós alapon, állami tulajdonban történjen. Erre azért lenne szükség, hogy megteremtődjön a Pénz egy megfelelő színvonalú rendszer kiépítéséhez. ' előrejelzés szerint várhatóan nem az utolsó — gyógyszeráremelés menetrend szerint, február elsején megtörtént. A hazai készítmények átlagosan 12 százalékkal drágultak, az importból származó gyógyszereké mintegy 10 százalékkal. Szakértők szerint a december elején életbe lépett, drasztikus áremeléshez viszonyítva a mostani aránylag kis mértékű — ám a hatását a közvéleményre most is megtette jócskán. Mióta felröppent :a hír — ahogy ez már lenni szokott —, igyekeztek a gyógyszerszedők bespájzolni a> megszokott készítményekből. Megnövekedett tehát a gyógyszertárák forgalma, mely telente amúgy is nagyobb — mondjuk — a nyárinál. Aztán következett a leltározás. A patikáknak rövid •időn belül ismét fel kellett készülniük az új árakra. Megnehezítette a helyzetet, hogy az áremelés időpontja előtt néhány nappal született csak meg a végső megegyezés az illetékes tárcák, s a társadalombiztosítás szakértői között, s emiatt késett az árlista. Amint azt iNovák Katalintól, a megyei gyógyszertári központ gazdasági igazgatóhelyettesétől megtudtuk: a területen működő 105 patika leltározási ütemtervét kellett elkészíteniük. Arra törekedtek, hogy lehetőleg ne legyenek nagy ellátatlan területek, s ezért két ütemben valósították meg a leltározást. Az áremelés előtt az egyik csoport, míg ezen a héten a patikák másik része leltározott. A miskolci belvárosban például az elmúlt napokban a Pátria házban levő 30-as gyógyszertár állta a rohamot, s a Széchenyi utcai Kígyó patika. Ebben az időszakban ugyanis leltározott az Aranyszarvas és az Oroszlán névhez címzett gyógyszertár, s egy-kettő a külsőbb területeken is. A bosszantó egyébként az a tény, hogy — bár az 1576 készítmény árának változása korántsem érinti olyan mértékben most a lakosságot, mint a decemberi áremelés — hatalmas feladatot adott a gyógyszertáraknak. Érdemes megemlíteni, hogy 44 hazai, valamint 43 külföldi készítménynél csökkent jelentősebb mértékben, vagy szűnt meg a tb-hozzájáru- lás — ám ezek többsége inkább kórházi forgalomban, s nem a lakosság körében érezteti hatását. Ami a további áremelkedéseket illeti, azok a biztosítottakat általában filléres, vagy 1—2 forintos arányban érintik. Térítésmentes marad a cukorbetegek gyógyszerellátása, nem kell többet fizetni az Algo- pyrinért, s aránylag kismértékben növekedett a szív- gyógyszereké. A gyakorlat az, hogy jelentősebb árnövekedés a ma már korszerűtlen, elavult készítményeknél történt — igyekezvén ezzel csökkenteni a fogyasztását. Nem vigasztal senkit, ám tény: az áremelést a hazai gyógyszergyárak kezdeményezték, s indokolta az is, hogy változott az importgyógyszerek ára is, hiszen megszűnt az illetékmentessége — érveltek a napokban az országos médiákban a szakértők. Az már külön pech, hogy az influenza is kérés nélkül jött; növelte jócskán a nyitva tartó patikák forgalmát a köhögő, tüsszentő, s esetleg lázas betegek sora is. Gy. K.—L. J. A tagszövetkezetek eljuttatták az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez múlt évi gazdálkodásuk előzetes eredményeit. Ezek szerint viszonylag jó évet zárnak ezek a speciális pénzintézetek, amelyek fő működési területüknek a vidék kistelepüléseit tekintik, de egyre aktívabban terjeszkednek a városokban is. Ezek szerint az 1990-es 57 milliárd forintról 65—70 milliárd forintra nőtt a takarékszövetkezetekben elhelyezett betétek értéke, míg a hitelállomány 38 milliárdról 40—45 milliárd forintra emelkedett. Hasonló mértékű emelkedést regisztráltak a mérlegfőösszegnél is. A vidék bankjainak nyeresége 1991-ben 800—900 millió forint között alakult. VÉGE A KITILTÁSNAK Az 1992-es év előreláthatólag mérföldkő lesz a takarékszövetkezetek életében. A takarékszövetkezetek, amelyek évtizedeken keresztül hátrányos helyzetben voltak az egyéb pénzintézetekkel szemben, többek között azért, mert hosszú ideig ki voltak tiltva a városokból, az 1991- ben elfogadott pénzintézeti törvény értelmében már egyenlő jogokat élveznek a más, pénzintézeti tevékenységet folytató szervezetekkel. Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint a takarékszövetkezetek most némi előnyhöz is jutnak, mivel ez olyan működő pénzintézeti forma, amely szinte 100 százalékig magántulajdonban van. A jelenleg működő 261 takarékszövetkezet 4,3 milliárd forintos vagyona szinte teljes egészében a szövetkezeti tagok tulajdonában van részjegyek és célrészjegye formájában. Ám a pénzintézeti törvényből következően, számos komoly feladat megoldása is vár a takarékszövetkezetekre, ezek közül talán a legfontosabb az, hogy öt éven belül a szövetkezetek alaptőkéjét 50 millió forintra kell felemelni, illetve 25 millióra abban az esetben, ha létrejön a betétvédelmi alap. Gergely Sándor szerint ez nem kis feladat a jelenleg átlagosan 15 millió forintos alaptőkével rendelkező takarékszövetkezetek számára. HA BELÉP A SZÖVETKEZETI TORVÉNY A másik törvény, amely befolyással lesz az idei évben a takarékszövetkezetek tevékenységére: a szövetkezeti törvény, és természetesen az ehhez kapcsolódó átmeneti jogszabály. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke szerint a két törvény alapvetően nem változtatja meg a takarékszövetkezetek működési rendjét. Az átmeneti törvény értelmében újjá kell választani a takarékszövetkezetek vezetőségét, akik ezután már polgárjogi felelősséget viselnek. A vagyonnevesítés kötelezettsége a takarékszövetkezeteknél nem okoz problémát, hiszen a részvények névre szólóak. Előreláthatólag a most működő 261 takarékszövetkezet mindegyike tovább folytatja majd tevékenységét, hiszen az 1800 fiókjuk közel fele olyan településeken működik, ahol más pénzintézet nincs jelen. Tehát az ott élők alapvető érdeke, hogy a takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokhoz hozzájuthassanak. (MTI-Press) P. P. CLAUDIA BUSINESS SERVICE * Első lépés az üzleti élet felé! Sikerorientált hölgyek és urak, fiúk és lányok jelentkezését várjuk 17 éves kortól HOSTESS tanfolyamunkra, melynek sikeres elvégzése esetén továbbtanulási lehetőség menedzser-asszisztenst tanfolyamunkra. Színvonalas képzést és munkára történő kiközvetitési lehetőséget kínálunk azoknak, akik kedvet éreznek magukban, hogy vezető beosztású üzletemberek, sztárok segítőtársaivá váljanak. feladatuk, amit a tanfolyamon elsajátithatnak, üzleti programok szervezése, tárgyalások, fogadások, kiállítások előkészítése, rendezése, utazások intézése, bel- és külföldi üzletemberek kisérése. A tanfolyam 8 hetes, heti 1x4 óra, 16-20 óráig. Dija: 4700 Ft. Beiratkozás személyesen: Ady Endre Művelődési Ház 3534 Miskolc, Árpád u. 4. Naponta 9-18 óráig, érdeklődni telefonon: (46) 79-640. Jelentkezési határidő: 1992. február 12. Ha Önnek sokszor jut eszébe, hogy ez nekem úgysem fog sikerülni, akkor kell eljönnie. SANSZ A SIKERRE! Darina Liptáková, a pozsonyi Vízgazdálkodási Kutatóintézet munkatársa meg van győződve arról, hogy a bősi vízierőmű C-változat szerinti megépítése esetén fennáll a veszélye a csallóközi vízkészlet súlyosan mérgező anyagokkal való szeny- nyeződésének. Erről nyilatkozott a kutatónő a Mladá Fronta Dnes című prágai lap hétfői számában. Liptáková szerint a tavaly nyári dunai árvíz idején lényegében az üzembehelyezést megelőző vízáttöltés feltételezett körülményeit lehet mintegy „szimulációs tanulmányként” figyelemmel kísérni. A mérések azt mutatták, hogy lényegesen megváltozott a Csallóköz alatt található ivó- vízkészlet minősége. „Nagy koncentrációban találtunk benne rákkeltő és mutagén anyagokat” — mondta Darina Liptáková. A megnövekedett víznyomás következtében fokozott mértékben mosódtak ki szerves anyagok — tette hozzá a laikusoknak szóló magyarázatként. Elmondta azt is: ezek a toxikus anyagok nagyon kis meny- nyiségben is akkumulálódnak a szervezetben, és csak idő kérdése, hogy mikor károsítják az egészséget. A kutatónő szerint azért indokolt, hogy a tervezett vízierőművet időzített bombának tekintsék. Darina Liptáková — arra a kérdésre, hogy miért nem vették eddig tekintetbe ezeket a kutatási eredményeket — utalt arra, hogy a kutatóintézet a szlovák vízgazdálkodási minisztériumhoz tartozik, és a minisztérium elégedetlen volt a vizsgálatok következtetéseivel. Liptáková úgy véli, hogy maga a szlovák miniszterelnök sem ismeri a vizsgálati eredményeket. A Mladá Fronta Dnes riportere megjegyezte, hogy a kutatóintézet vezetőjét tavaly ősszel felmentették tisztségéből. Liptáková úgy fogalmazott, hogy az erőmű ügyében való szakmai állásfoglalása „egzisztenciális probléma”, de — miközben elismerte, hogy ő maga is fél — azt akarja, hogy az emberek megismerjék az igazságot. „Holnap nyugodtan az utcán találhatom magam” — jegyezte meg. A Mladá Fronta Dnes ugyanezen számában, a riporttal azonos oldalon közölték Mádl Ferenc magyar miniszter válaszát, amelyet a cseh lap kérdéseire adott Bőssel kapcsolatban. Mádl a terjedelmes állásfoglalásban emlékeztetett arra, hogy Magyarországot két alapvető megfontolás vezérli: a természeti életkörülmények védelme a Duna mindkét partján élő emberek javára, valamint a két ország népeinek együttműködése. A magyar miniszter utalt arra: a magyar küldöttség már a tavaly júliusi tárgyalások során arra törekedett, hogy hozzanak létre szakértői vegyes bizottságot, és a két kormány — a szükséges vizsgálatok elvégzése után — a bizottság ajánlásai alapján dönthetne a vitatott környezeti kérdésekről. A cseh és szlovák küldöttség azonban nem fogadta el az építkezés felfüggesztését a vizsgálatok idejére. E feltétel teljesítése nélkül „kétséges a bizottság tevékenységének értelme” — írta Mádl Ferenc. A fentiekből következően a miniszter azzal magyarázta a tárgyalások megszakadását, hogy a vegyes bizottság a tavaly decemberi budapesti megbeszélés nyomán sem jöhetett létre, mivel a cseh és szlovák partnerek nem teljesítették a munkálatok felfüggesztésének „minimális ésszerű feltételét”. (MTI — Kárpáti János) Megyénkben a csereháti, valamint a bodrogközi rész bővelkedik aprófalvas, valamint tanyás településekben.. Ezek, a néhány száz lelket számláló községek dombhátak völgyeiben megbújva, vagy éppen lakott településektől távol, eleddig nem jutottak el odáig, hogy megoldották volna egészséges ivóvízellátásukat. Pedig, egy korábban készült felmérés szerint elsősorban ezek a települések tartoznak megyénkben a közegészségügyileg veszélyeztetettek közé. Ahol a portán levő kutakból nyert víz szennyezettsége mindenekelőtt a csecsemőkre, kisgyermekekre veszélyes. Támogatás - ivóvízhez Ezért ide kellett elsősorban juttatni a nem nagy közkedveltségnek örvendő „zacskós vizet”. Ha nem is gyökeres, de jelentős változások történtek számos községben ezen a téren az idén. Mint azt dr. Szabó Miklóstól, az Északmagyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése igazgatójától megtudtuk, 7 község részesül az idén visz- sza nem térítendő támogatásban, hogy egészséges ivóvízhez jusson. A mintegy 25 millió forintos támogatásból Gadna, Felsőgagy, Nyésta, Fáj, Litka és Lak települések gondja oldódik meg. Alig néhány száz lelkes községek ezek, de az ott lakóknak is elemi érdekük, hogy a nitrátos, kólibacilussal, s egyebekkel szennyezett kút- víz helyett egészséges ivóvízhez jussanak. Közismerten a rossz ivóvizű területek közé tartozik a Bodrogköz is. Itt az idén megoldódik Györgytarló ivó- vízellátása, valamint a Sárospatakhoz tartozó Apróhomoknál levő, mintegy 30 család által lakott, úgynevezett Bárányos ivóvize is.
