Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

1992, február 4., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 CLAUDIA BUSINESS SERVICE Első lépés az üzleti élet felé! Sikerorientált hölgyek és urak, fiúk és lányok jelentkezését várjuk 17 éves kortól HOSTESS tanfolyamunkra, melynek sikeres elvégzése esetén továbbtanulási lehetőség menedzser-asszisztensi tanfolyamunkra. Színvonalas képzést és munkára történő kiközvetitési lehetőséget kínálunk azoknak, akik kedvet éreznek magukban, hogy vezető beosztású üzletemberek, sztárok segítőtársaivá váljanak. Feladatuk, amit a tanfolyamon elsajátíthatnak, üzleti programok szervezése, tárgyalások, fogadások, kiállítások előkészítése, rendezése, utazások intézése, bel- és külföldi üzlet­emberek kisérése. A tanfolyam 8 hetes, heti 1x4 óra, 16-20 óráig. Díja: 4700 Ft. Beiratkozás személyesen: Ady Endre Művelődési Ház 3534 Miskolc, Árpád u. 4. Naponta 9-18 óráig. Érdeklődni telefonon: (46) 79-640. Jelentkezési határidő: 1992. február 12. Ha önnek sokszor jut eszébe, hogy ez nekem úgysem fog sikerülni, akkor kell eljönnie. SANSZ A SIKERRE! Hol tartja a maci a pénzét? A .-jó bornak nem kel] cé- Sér — mondták eleink. Le­het, hogy akkor talán iga­zuk volt, ám a világ idő­közben fordult. Most az egykori jelmondatot úgy fo­galmazhatnánk át: a jó bornak jó cégér kell! Ma ruur reklám, hírverés, pro­paganda nélkül aligha le­kötne jó üzletet csinálni — hernhogy az eladónak, ha- Pem még a vásárlónak is szinte létszükséglete a gon­dosan tervezett, vásárlásra ösztönző, de korrekt tájé­koztatást is nyújtó reklám. Vagy húsz évvel ezelőtt az Egyesült Államokban a hires Harvard Egyetem ku- ató pszichológusai a reklá­mok hatását vizsgálták. Meghökkentő eredményre Jutottak: 85 százalékuk semmilyen hatást sem ér el. . . >'ideg valóság sokkolóan et’mtette a, reklámszakma embereit csakúgy, mint az ^erikái üzleti világot. És ahhoz vezetett, hogy a min- denároni reklámozás gya­korlatával, s a reklám min­denhatóságának illúziójával szakítsanak. Ráébredtek ar- 1 a,\ hogy a közönség felnőtt dtt, nem vesz be mindent. JVntikai érzéke megerősö- °tt, s csak szavahihető és 'sztességes reklámüzenet etogadására kész, amely iszteletben tartja személyi­det. A kívánt hatás és cél így érhető el. t rídvui'országon ilyen ku- i .ásókat még nem végez- tt de bizonyos, hogy a urvard Egyetem kutatói­ra ■ hJdúllanításai részünk- e ls szolgálhatnak némi ta- hulsággal. A fogyasztó zsebére ? s televízió, a rádió és a ön.ti a reklámot. Kül- d> cégek, tehetős hazai bankok, biztosító társaságok, gazdagabb vállalatok elősze­retettel hirdetik magukat, szolgáltatásaikat és termé­keiket a televízió főműsor­idejében. Itthon ilyenkor éppen vacsoraidő van, asz­talnál ül az ország. Ekkor informálódhatunk a nedv­szívó pelenka előnyeiről; az intim célokat szolgáló tam­ponról; a különleges rizs­étel titkairól (gyakran így, egymás után!). Láthatunk álomszép luxusautókat, hoz­záillő luxushölgyekkel, meg­tudhatjuk, hogy a maci mi­be, és hova fekteti a pén­zét és a hajnövesztőszer ál­dásos hatása nyomán mi­ként lehet dús sörényünk (nehogy az a bizonyos egy szál a levesbe ikerüljön.) Te­hát szórjuk a reklámot. A kisgyerekéket kivéve — akik naphosszat fújják a reklám- szöveget — a felnőtteket vagy „immunissá” teszi, vagy éppen bőszíti a rek- lámdömping. A bosszankodás oka, a már említetteken túl nem­csak az, hogy a reklámok jórésze gyermekdednek és együgyűnek nézi őket, ha­nem tudják: a reklámot a fogyasztó fizeti, zsebükre megy a játék. Ha jön a bumeráng^ effektus Érdemes lenne a reklámo­zó cégeknek és a médiák­nak is elgondolkozniok azon, hogy mikor, kiknek, hol. mit és mennyit reklá­mozzanak. Amennyire lehe­tetlen kiiktatni a minden­napokból a reklámot, úgy­szintén lehetetlen a vaktá­ban való propaganda, hirde­tés és reklám. Mert akarva­akaratlan bekövetkezhet, a pszichológiában „bumeráng­effektus” néven számontar- tott jelenség, amikor a szándék ellentétébe fordul, eredménye: antireklám, el­lenpropaganda. Kiválthatja ezt a telítődés is, ami az unos-untalan ismétlések, a gátlástalan, agresszív hatá­sok nyomában jár. Miközben a már említett tehetős cégek olykor bőke­zűen, sőt pazarlóan bánnak a reklámköltségekkel, addig a szerényebb anyagi feltéte­lekkel rendelkező vállalatok, vállalkozók csak keveset tudnak e célra fordítani és megesik, hogy nincs módjuk szakszerű megoldásokat vá­lasztani. Különösen előfor­dul ez olyan vidéki vállala­tok esetében, ahol szakem­bert sem tudnak ismeretség hiányában, vagy a földrajzi távolság miatt bevonni a reklámkészítésbe. Nagy a veszélye annak, hogy a ke­vés pénz és hozzáértés hí­ján a kívánt cél nem érhe­tő el. Pedig lehetséges, hogy az adott termék keresett lenne, jól járna a fogyasztó is. ha kellő információt kaphatna. A reklám, a propaganda, hirdetés korunk természetes tartozékai, ám nagyon bo­nyolult gazdasági, szocioló­giai és pszichológiai összete­vőkből állnak, sokirányú is­meretet és gyakorlati ta­pasztalatot igényelnek. Ezért: csak szakavatott kézzel kel­lene foglalkozni e fontos, ám kényes tevékenységgel. (MTI—Press) T. I. Jövő a tenyer Bevallom: zavarba ejtett ez a látogatás. Talán negyedórát sem tartott a furcsa pár­beszéd, s a jósnő, Jelena Milovanova csu­pán öt-hat lényeges mondatot közölt ve­lem, mégis úgy éreztem, sétálnom kell, ki­szellőztetni a fejemet, átgondolni, feldolgoz­ni, megemészteni a jövendölést. A szeánsz után ugyanis megrendült a hitem. w~ Mindaddig kifejezetten csakis a Ikézzel- fogható, látható, tapintható dolgokban bíz­tam, az egyetemet végzett, majd szakvizs­gákat abszolvált orvosokban, a laborvizsgá­latokban, az ultrahangban, a számítógépes tomográfban. Az iskolapadokban a matéria, az anyag elsődlegességére oktattak, s az idealizmust, a természetfölöttit túlhaladott középkori ostobaságnak minősítették évti­zedekig. Árnyékomat nem tudtam átlépni, és mi­alatt a Semmelweis utcai természetgyó­gyász központból a szerkesztőségbe értem, azon meditáltam, vajon az arcvonásokból, a testalkatból, a szemem színéből, viselke­désemből következtetett-e a kislányos kül­sejű „doktornő”, avagy előzőleg tájékozó­dott valamennyire rólam, hiszen majdnem száz százalékig az elevenembe talált az, amit mondott. Nem volt semmi hókuszpók, félhomály, sejtelmes fényt árasztó üveggömb, és a te- nyérjósnő egészen más benyomást keltett, mint vártam. Mert a jövendőmön dókról mindannyiunknak vannak elképzelései. Kóros, időette öregasszonyokra számítunk, célzásokra, félmondatokra, így is, úgy is érthető jóslatokra. Milovanova más volt. Fehér köpenyében pontosan úgy festett, mint egy valódi dok­tornő, aki néhány éve végezhette el az egyetemet, s csak a sztetoszkóp hiányzott a nyakából. Mindketten zavarban vojtunk, ő egy szürke sapkát vagy sálat gyűröge- tett a kezében, én a tollat forgattam az ujjaim között. Valami semleges dologról beszélgettünk eleinte, a természetgyógyá­szok és hagyományos orvoslás dolgairól, aztán egy pillanat alatt váltott és elmond­ta a diagnózist és életem prognózisát. Pedig a tenyeremet sem vette a kezébe, csak négy-öt méternyi távolságból nézte, mégis a közepébe talált. Én megriadtam, benne oldódott a feszültség, és már mo­solygott, amikor elbúcsúztunk. Meginogtam, megrendült a hitem, s már- már hajlottam rá, hogy lehetséges: való­ban a tenyerünkbe íródott a múltunk és a jövőnk. Létezhet a természetfölötti? Egyébként nem szerettem volna megtud­ni, mit hoz a holnap. Ha ismerem a jövő- met, célját veszti a küzdelem és hagyom magam sodorni az árral. A miskolci Sem­melweis utcai természetgyógyászok beszél­tek rá erre a szeánszra, mondván győződ­jek meg róla mi is történik ott, ha egyszer már a fejemet adtam arra, hogy az urino- terápia kapcsán beleavatkozok a dolgukba. Nem titkolták, a gyógyításért náluk fi­zetni kell, s hagyományos orvoslásban hi­tüket vesztett betegek gyógyítása mellett munkájuk saját boldogulásukat is szolgál­ja. Szabados Gáborné, :az Aura természet- gyógyász betéti társaság vezetője beszélt is arról, hogy bérleti díjat, adót, béreket fizetnek, s mindannyiuknak kemény mun­kával kell megdolgozni a vállalkozás élet­ben tartásáért. Most dr. Vlagyimir Bol- szun, kijevi ineuropatológus extraszensz, bioterapeuta, Jelena Milovanova tenyér­diagnoszta természetgyógyász, tartozik a csapatba. Múltjuk már évekre visszatekint, hiszen ők voltak, akik Vitalij Jevtusenkót annak idején, 1990. decemberében elsőként Miskolcra hívták. Szívesen fogadnak min­den jelentkezőt. Kezelnek idegi panaszo­kat, belgyógyászati megbetegedéseket, fáj­dalmaktól szabadítják meg az embereket, Alkalmazzák a osoportterápiát, :az aku- presszúrát. a gyógynövények sok-sok fajtá­ját. Különösen büszkék rá, hogy egy Wip- le-kórban szenvedő betegükön sikerült se­gíteniük, s javulást értek el e ritka és na­gyon nehezen gyógyítható kór esetében is. Vendégkönyvükben hosszú oldalakon ke­resztül sorakoznak a gyógyult és hálás pa­ciensek bejegyzései. Ezután következett a szeánsz Milovano- vánál. Azután a séta, s most ez az újság­cikk. Nem kell különösebb jóstehetség hoz­zá, hogy megjövendöljem: sokan támadnak majd érte. Udvardy József AMIKOR 25 ÉVE MEGALAKULTUNK, AZ A CÉL VEZÉRELT MINKET, HOGY ÖNT KISZOLGÁLJUK. MA AZ, HOGY EZT A LEGJOBBAN TEGYÜK. BÁRHOL, BÁRMIKOR AZON RENDELKEZÉSÉRE ÁLLUNK, HA BÁRMILYEN ÁRUT KAP VAGY KÜLD. BÁRKINEK, BÁRMIT AKÁR TÚLSÚLYOS VAGY TÚLMÉRETES SZÁLLÍTMÁNYÁT IS BIZTONSÁGGAL CÉLBA JUTTATJUK. BÁRHONNAN,BÁRHOVÁ ELSZÁLLÍTJUK EURÓPA ÉS A KÖZEL-KELET 20 ORSZÁGÁBA KÜLDEMÉNYÉT. EBBEN KITERJEDT KÜLFÖLDI ÉS BELFÖLDI IRODA­HÁLÓZATUNK IS SEGÍTSÉGÜNKRE VAN. 3530 MISKOLC, GÖRGEY (FELSZABADÍTÓK) ÚT 5. TEL.: (36-46) 26-699, 25-233/23.25-883/23 FAX: (36-46) 26-699 TELEX: 62-651 Ml VALAMENNYIEN AZON DOLGOZUNK, HOGY ÖN ELÉGEDETT LEGYEN, AMIKOR SZÁLLÍTMÁNYA CÉLBA ÉRKEZIK. HUNGAROCAMIOIM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents