Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-29 / 51. szám
1992. február 29., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Reszkess, hitelező! A csődöt — ha erre okuk van — április közepéig kell bejelenteniük ia vállalkozóknak. A csőd nemcsak valaminek a végét jelentheti, hanem kezdete is -lehet egy új gazdálkodásnak. Ezt á'l- htja a 'szakértő, dr. Kovács Márta ügyvédnő a dr. Juris ügyvédi irodából, akinek a véleményét a Failutévé riportja -alapján idézzük. — Ha -egy vállalkozás számára nem látszik más út, mint az, hogy csődbemegy, ®z önmagában még nem ok arra, hogy a vállalkozás résztvevői pánikba essenek. Ehelyett inkább azt -ajánlom -az ilyen helyzetbe jutottaknak, hogy kezdjenek el mielőbb gondolkodni. Hogy miről? Nos, 'azt hiszem, a csőd egy olyan alkalom, a szövetkezetek és bármilyen más, fizetési gondokkal küzdő gazdálkodási szerv részére, -amely módot kínál arra, hogy más formában, más kivezető úton megpróbálja a gazdasági problémáit megoldani. — Válasszunk példát a mezőgazdaságból. -Miit tehet egy bajbajutott tsz? — Az elmúlt időszakban kialakultak azok a területek, ahol a mezőgazdasági 'termelésnek igenis van jövője. Kivált, ih-a össze lehet kapcsolni olyan melléküzem- ági és ipari 'tevékenységgel, amelyek -aztán a kereskedelmen végigvezetve egy teljes vertikumot jelentenek. Ezáltal olyan vállalkozásokat lehet létrehozni, amelyek nyereségesek. A csőd, illetve a csődeljárás -során való egyezkedés a hitelezőkkel ideális alkalom arra, hogy — külső segítséggel — új szervezeti formákat találjanak ki a tsz-ek. -Kft.-két alakítsanak, külső tőkét vonjanak be. és olyan vállalkozásokba kezdjenek, amelyek kifejezetten nyereséget termelnek. — Ez olyan szépen hangzik, mintha -a csődtől elsősorban a hitelezőknek kellene félniük... — Ez így is van! A dolog haszna pedig az, hogy ilyenkor legalább a hitelező is érdekelt lesz -abban, hogv'be- -szál-ljon olyan megoldások finanszírozásába, amelyek segítségével a partnere talpra tud állni és a jövőben eredményesen képes gazdálkodni. Kössön például a hitelnyújtó bank olyan egyezséget a csődeljárásban, amikor veszélyben látja ia kintlévőséget, hogy -a partner meglévő vagyonát egy fel-számolási eljárás során egy közös vállalkozásba befogadja. Ellenkező esetben azt a vagyont csak — -mondjuk — féláron lehetne értékesíteni, míg ha ad egy kis hitelinjekciót, kihozhatnak belőle egy olyan vállalkozást, amely hosszú távon nemcsak a befektetett -tőke megtérülésével kecsegtet, hanem még további nyereségforrást is jelenthet. (iMTI—Press) A szikszóiak érdekében A Parlament jegyzőkönyvéből Miskolcon és körzetében II telefonszámok 3-assal kezdődnek Ma nulla órától megtörtént az átállás, és ebből nagy valószínűséggel az előfizető semmit sem érzett: hatjegvűek lettek a 46-os körzetszám telefonszámai. Miskolcon és környékén ezek után minden telefonszám 3-assal kezdődik, a folytatás pedig a régi szám. így például szerkesztőségünk ügyeleti telefonja az eddigi 41-630-asról 341-630-asra változott. A telefonközpontokban mától megerősített szolgálatot tartanak, de minden bizonynyal a téves hívások száma majd csak hétfőtől, a munkahét, első napjától nő meg. Erre felkészültek a Miskolci Távközlési Igazgatóság szakemberei, de szeretnék hinni: mindenki nagyon hamar megtanulja az új számot. Tehát: kezdjék 3-assal... Kisebb létszámmal is igényes munkát G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (FÜGGETLEN) LEGUTÓBBI FELSZÓLALÁSA Tisztelt Elnök Ür! Kedves Képviselőtársaim! Rendkívüli ügyben szólok, meri sztrájkfelhívás előtt utolsó^ lehetőségként szeretném a dolgozók érdekét képviselni az illetékesek előtt. Próbálkoztam azzal, hogy interpellációban, vagy kérdés formájában vetem fel a halaszthatatlan problémát, de a helyzet kritikussá válása miatt arra kényszerültem, hogy napirend előtt szóljak. A szikszói Atev üzem dolgozó kollektívája, munkástanáccsal és igazgatóval együtt birtokba Vették munkahelyüket, a budapesti központ akarata ellenére, Ugyanis a központi agy elhatározta az üzem dolgozóinak elbocsátását, és az ott levő komoly vagyon központi privatizálását. A dolgozók ezzel szemben maguk szeretnék a privatizációt végrehajtani, vagyis sorsukat a saját kezükbe venni, ugyanis azzal hitegetik őket két bve, hogy itt rendszerváltás történt, csendes forradalom van, kitört a demokrácia és most már — nem úgy. mint eddig — hekik is, tehát a dolgozóknak is tehetőségeik vannak, elképzelé- seik megvalósításához bátran, szabadon hozzáláthatnak. Nincs utár az a mindenen keresztülhatoló központi akarat, amely htinden helyi önálló kezdemé- hyezést csírájában fojt el. . A szikszói üzem dolgozóinak kritikussá vált helyzete nem támasztja alá az előbb elmondottakat, sőt, az illetékesek felettien időhúzó taktikázása anyaira clmérgesítette a helyzetet, hogy a dolgozók a gyárai lezárták és a Pestről érkező köz- Ponti igazgatót egyszerűen viszszazavarták Budapestre. .Miről is van szó? A miniszté- rrum az Atev vezérigazgatójánaik kinevezésével egyidejűleg megbízta őt a vállalat szervezeti korszerűsítésével és szükség sze- nnti racionalizálásával. A vezér- ^azgató ennek szellemében utasításban rendelkezett többek köpött a dolgozók elbocsátásának üteméről. A helyi üzemigazgató ézt az üzemi utasítást, nem hajtotta végre. A dolgozói kollck- üva másképpen gondolja a hiunka racionalizálását, önállósodni szeretnének, és ezt követően ők akarják végrehajtani a Privatizációt. A Földművelésügyi Minisztérium tavaly augusztus óta húzza uz időt. Végleges választ február 21-i postázással kaptak kézhez az üzem dolgozói, amelyben Gcrgátz Elemér közli, hogy önállósodási szándékukat nem tartja megvalósíthatónak. A munkástanács ezért a szakszervezettel úgy döntött, hogy az üzemet a helyi kollektíva birtokába veszi. Mivel a helyi üzemigazgató melléjük állt, állásából felfüggesztették. Az üzem területét a munkástanács lezárta, a főigazgatóság embereit, többek között a vezérigazgatót és a vezérigazgatói biztost sem engedik az üzem területére. A dolgozók úgy érzik, hogy a' köztük létrejött egységet a központ folyamatosan bomlasztani akarja különböző utasításokkal és megfélemlítésekkel. A helyzetről még csak annyit, hogy február 10-én a vezér- igazgatói. igen csúnya körülmények között még a városból is elzavarták, nemcsak az üzem területéről. A miniszter úr legutolsó írásbeli ' válaszát sem tartják elfogadhatónak az üzem dolgozói. Ügy érzik, ez a halogató taktika azért folyik, hogy az üzemet a vezérigazgatóság privatizálja, s ez a dolgozók érdekének ellenében történik. Segítséget várnak mindenkitől. Törekvésükben támogatja az üzemet dr. Gyű lay Gábor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott, valamint a megyei önkormányzat közgyűlése elfogadott egy határozatot, amiben felhatalmazta az elnököt, hogy továbbítsa: az üzem tevékenységére feltétlenül szükség van. A Megyei Állategészségügyi Állomás mindenképpen ragaszkodik az üzem működtetéséhez, mert a feladatok ellátása ebben a körzetben csak így biztosított. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Megyei Munkástanács támogatásáról biztosította a szikszóiakat. Az ÉDOSZ főtitkára, Vranek Béla és Czifra Sándorné megyei titkár biztosította a dolgozókat az ÉDOSZ támogatásáról. Tájékoztatlak, hogy hamarosan, ameny- nyiben a minisztérium nem engedi önállósodásukat, majd ezt követően hangsúlyozottan az önállóan eldöntött privatizálást, az ÉDOSZ-szal sztrájkot hirdetnek. Ezt végső eszközként veszik igénybe. Én kérem újra a minisztériumot. mint korábban, még az elmúlt év folyamán eljuttatott levelemben is, valamint szóbeli tárgyalásokon is megtettem ezt. hogy sürgősen üljön le érdemi tárgyalásokra, mert ezt nem hajlandó megtenni a helyi üzemi dolgozókkal. Munkástanácsuk van, szakszervezetük van, amelyekkel lehet, tárgyalni. Korábban, a Kádár-rendszer idején, ismerős mindannyiunk előtt -t> olyan eszközöket, olyan mód-1 szereket alkalmaztak az alternatív módon gondolkodók letörésére, amelyek erőszakosan rendezték le a helyileg elindult kezdeményezéseket. Később, a Kádár-rendszer leszálló ágában, már a fárasztá- sos módszert alkalmazták, nyúzták, húzták, elodázták, elkenték a dolgokat egészen addig. amíg szét nem rohasztot- ■ fák a kezdeményezők közösségét. Azután megelégedetten nyugtázták, hogy nem is akartak az emberek igazán semmit, nem is tudnak összefogni, elöbb- utóbb úgyis civakodás a vége mindennek. Ilyenek vagyunk mi — mondták cinkosan mosolyogva. Esetünkben kísértetiesek a hasonlóságok. Ha társadalmi változásokról beszélünk, akkor a közösségekre szolgai belenyugvást, megadást kényszerítő intézkedéseket egyszer, s mindenkorra be kell fejezni. Csoóri Sándor figyelmeztetett egykor, hogy az ajándékba kapott világ mindig az ajándékozóké marad ... A szikszói munkások saját maguk akarják intézni sorsukat, nem szeretnek, hogy róluk — nélkülük és helyettük történjen kisemmiző intézkedés, döntés. Kérem az illetékesektől a dolgozók érdekének megfelelő, haladéktalan intézkedést, mert ők nem azt akarják;, hogy csak Pesten, a központi agy elképzelése szerint privatizálhassanak. Tudom, hogy jelenleg a FM kor- mányelőterj osztást készít, amelyet az Atev-központ. egy rövid és egy hosszú távú stratégiai tervvel támaszt alá. Kérem, ennél ne csak a központi véleményeket vegyék figyelembe, hanem azt is, hogy mit akarnak a dolgozók. Amennyiben nem történik semmi, ki kell jelentenem. hogy. az illetékes országos vezetők csak mondják, de nem cselekszik azt. Figyelmükbe ajánlom a figyelmeztetést: ..Haza csak ott van. hol jog is1 van, s a népnek nincs joga.” (Taps.) Köszönöm, hogy meghallgat- tak. átalakulóban a megyei növényvédelem Pór éve átszervezték a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomást, mondván, a régi struktúrában már nem képes feladatát ellátni. Egy „huszárvágással” kettéosztották, egyik része hatósági feladatot látott el, másik pedig szolgáltatást végzett a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők körében. Ez sem bizonyult életképes ötletnek. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium úgy döntött, legyen csak újra együtt a kétféle munka. Egyben személyváltoztatást, állománycsökkentést is elrendelt a tárca. így került a növényvédő állomás élére Király György, a nyugdíjba vonuló Koncz István helyére. Az új igazgató 1960 óta dolgozik az állomáson. Debrecenből, az egyetemi évek után egyenesen idekerült, két évig a biológiai laborban, majd körzeti felügyelőként dolgozott. 1965-ben az állomás karanténmunkáit látta el, 1970- től pedig karantén-főfelügyelőként dolgozott ez év januárjáig.- Több tényező is indokolta az átszervezést, hiszen a mezőgazdasági üzemek nagy részénél elfogyott a pénz, a talajtani labornak például már alig-alig volt munkája — mondta az újdonsült igazgató.- A növényvédő állomást is elérte a létszámleépítés kényszere. Szinte egyik napról a másikra 14 munkatársunktól kellett megválni. Meghatározták számunkra a lehetséges létszámot, így a kiszolgáló személyzettel együtt mindössze negyvennyolcán vagyunk. Kilenc növényvédelmi felügyelő, öt karanténfelügyelő végzi a megye- és a határforgalom növényvédelemmel kapcsolatos hatósági, szaktanácsadói munkáit, míg az állomáson egy talajtani csoport, hétfős biológiai és négyfős analitikai labor látja el a feladatokat. A mezőgazdaság jelenlegi helyzete ránk is kihat, hiszen a mai nagyüzemeknek a száma mintegy négyszerese lesz várhatóan a kárpótlás végrehajtása után. A munkát egy csökkentett létszámmal is el kell látni úgy az előrejelzésben, mint a karanténfeladatok, vagy a megfigyelések, szaktanácsadások vonatkozásában. Sőt! A megnövekedett határforgalom ellenére is biztosítani kell, hogy semmiféle járványos növényi és állati megbetegedés ne legyen. Erősíteni kell a szaktanácsadói hálózatot is. A helyszíni ellenőrzéseket a termelőknél, a piacokon, a kereskedőknél, a viszonteladóknál. Pedig ezekre külön pénz nincs. De van már arra példa, hogy a megyei önkormányzat (például Debrecen) milliókat áldoz a piaci ellenőrzésekre (primőrök, import gyümölcsök vonatkozásában). — Milyen változás várható az állomás szakmai munkájában? — Elsősorban azok a mérnökök, technikusok maradtak itt, akik magukkal szemben, munkájukkal szemben is igényesek. Várható, hogy a szakmai ázsiója is megnövekedik, hiszen sok olyan magángazda farmer vagy kisebb termelő csoport lesz, akik eddig nemigen foglalkoztak a növény- védelemmel, hiszen volt erre majd minden mezőgazdasági üzemben egy szakmérnök. A szaktanácsadást szeretnénk az új típusú vállalkozókra is kiterjeszteni olyan szolgáltatásként, amelyet felelősséggel vállalunk, de ezeket meg kell majd fizetni a talajvizsgálatoktól kezdve, egészen a termékek szermaradvány-vizsgálotáig. Szeretnénk elérni, hogy a megye bármelyik piacán megielenő vegyszermentes gyümölcs, zöldség az emberek szemében értékesebb legyen, megérje termeszteni vegyszer nélkül vagy legalábbis minimális okszerű vegyszerezéssel. Ezért nagy gondot fordítunk a jövőben az úgynevezett biotermékek előállításának elfogadására. Ez nem megy egyik napról a másikra, éppen ezért akár a sajtón keresztül is rendszeresen propagáljuk majd ezt a termelési szemléletet. A megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás jövőbeni munkája nagy részben a hatósági feladatok ellátása lesz, ugyanakkor a szolgáltató tevékenység is rájuk hárul majd és bizonyára több olyan cég, vállalkozó lesz majd, akik igénylik is tevékenységüket. (bekecsi) AUTÓSOK FIGYELMÉBE! Az akkumulátorokat 1992. március 1-jétő! jelentős árengedménnyel értékesítjük. Szaküzleteink: — Miskolc, Jókai út 1—3. — Kazincbarcika, Táncsics M. u. 56. — Özd, Vörös Hadsereg út 29. AKKUVILL ZMB7 Kft. Nyíregyháza Telefon: (42) 11-643 muj.ui Bai^ROSI I/CT KEFESKEDE1/ÜI ,xrL J Műszaki vásár március * Nagyker„ áron kínálunk !-től Audio- és videokazettákat Rock Story műsoros kazettákat Elektromos háztartási gépeket (mikrohullámú sütő, kávéfőző, olajsütő, villanyvasaló stb.) És számtalan egyéb árucikket, amíg a készlet tart. Színes, televíziókat Autórádiókat Videorekordereket Rádiós magnókat Videolejátszókat Lemezjátszókat ÉRDEMES MEGTEKINTENI VÁLASZTÉKUNKAT az Uitz B. u. 7. sz. és a Vörösmarty u. 5—7. sz. alatti üzleteinkben!
