Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 14 1992. február 27., csütörtök Tokajban Emléktábla Stumpf Mátyásnak % rommuEHoo . .. m STUMPF MRTY85 í*am rsmisas mt-rik. t nHPLtm mltmvolt, ms-oxn swmr m.r nm Ktmmm hb/o mim, rnvűLsm vm jecizvift s oc cHtöcét mrvrtcmt 8 tok*» 8o«,í^<*«»#í3* A négy évig volt tokaji plébános 1905-ben született, Herceg- kúton. Pappá 1930-ban szentelték, a megye több településén volt káplán. Majd püspöki titkár lett, később Esztergomban megkapta az érseki tanácsosi címet. Tokajba, plébánosnak 1941-ben került, ám nem sokáig maradhatott, hiszen 1945-ben elhurcolták Ukrajnába, kényszermunkára, ahol abban az évben meg is halt. Tokajban sokakat tanított Stumpf Mátyás, és bár csak rövid ideig tevékenykedett a városban, mégis szeretettel emlékeznek ,rá. Névnapja alkalmából a minap a római katolikus templomban emléktáblát avattak. Az ünnepre eljöttek a rokonok, az esperesi kerület papsága, s emlékeztek a vele együtt elhurcoltak, - ám visszatérők. „Szerénységet, alázatosságot, egyszerűséget, és becsületet sugárzó emberségére emlékezhetünk. Mivel minden értékhez keresztviselés is fűződik, meggyőződésem, hogy a boldogabb egyház, és haza fundamentumába az ő életáldozata is beleépült” - emlékezett róla a mostani plébánosnak küldött levelében Csontos Barna helynök. (dk) Borsod-Abaúj-Zemplén megyét 1991-ben a gazdálkodó szervezetek számának gyarapodása, ugyanakkor a gazdasági tevékenység további jelentős csökkenése, a munkanélküliség növekedése, a lakossági pénzbevételeknek a fogyasztói áriaknál jóval szerényebb emelkedése, továbbá a népesség újabb, bár a korábbi évekénél -mérsékeltebb fogyása jellemezte. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma az elmúlt év során másfélszeresére, 2053-ra szaporodott. Ezek 24%-a az iparban, közel 13%-a az építőiparban, 9%-a mezőgazdaság és erdő- gazdálkodásban, 29%-a a kereskedelemben tevékenykedik, a fennmaradó 25% a fel nem sorolt gazdasági ágakba tartozik. A szervezetek mintegy 7/10-e 51 főnél kevesebb létszámot foglalkoztat, ezen belül 56%- ában a létszám nem éri el a 21 főt. A statisztikai megfigyelés rájuk évente egyszer terjed ki, a jelenlegi — negyedéves felmérésekből kummulált — ismert éves adatok az 50 főnél nagyobb létszámú szervezetekre vonatkoznak. A megfigyelt ipari szervezetek 1991. évi termelése az előző évihez képest egynegyedével csökkent. Leginkább a kohászat teljesítménye esett vissza (közel 50%- kal), ahol a többi ágazatot is érintő általános kereslet- hiány mellett tulajdonosváltások, üzemi katasztrófák is hátráltatták a termelést. Az ipar évek óta tartó, s mind több ágazatra átterjedő válsága miatt a múlt évi termelés az 1985. évinek alig több, mint felét teszi ki, de a kohászatban és a gépiparban csak 3/10-ét. A szaporodó kisszervezetek ugyan nem szerepelnek ezekben az adatokban, de a tapasztalatok és országos felmérés szerint ezek még csak kismértékben pótolják a nagyobb egységek termeléskiesését. Különösen áll ez megyénkre, ahol a vállalkozási készség elmarad az országostól. Az iparban működő jogi személyiségű gazdasági szervezeteknek 4,3%-a található Borsodban. A csökkenő ipari termelésből adódó- árbevétel-kiesést a jelentős termelői áremelkedés sem pótolta. A megyei székhelyű gazdálkodók az 1990. évinél 2%-kal kisebb árbevételre tettek szert. A belföldi és a külföldi értékesítés szinte azonos mértékben változott, az export aránya az árbevételből változatlanul 19,9% volt. Az építőiparban megfigyelt gazdasági szervezetek tavalyi termelése összehasonlító áron 77%-a az 1990. évinek. Ennél is jobban csökkent a 300 főnél többet foglalkoztatóké, így részvételük az építőipari munkákból az előző évi 66%-ról 55%-ra esett. A megyei növénytermelés jó évet zárt. Gabonafélékből 728 000 tonna termett, 15%- kal több az előző évinél. Néhány kivételtől eltekintve az őszi betakarítású szántóföldi növények terméshozama is emelkedett. A felvásárlás azonban nem problémamentes. A termés egyre kisebb hányada kerül az adott évben eladásra a felvásárló szerveken keresztül. Az állattenyésztés helyzete kedvezőtlenebb volt. Az állatállomány minden állatfajból folyamatosan fogy. Év végén 76 ezer szarvas- marhát, 202 ezer sertést, 91 ezer juhot és 2,1 millió tyúkfélét írtunk össze. E tendenciának megfelelően a vágóállat és állati termékfelvásárlás is egyre kevesebb, a vágóállaté pl, 29%- kal, a tejé 16%-kal, a tojásé 38%-kal csökkent 1991-ben. A termelés csökkenésén túl ebben az is szerepet játsziig, hogy bővülnek a felvásárló szervezetek körébe nem tartozó és statisztikailag csak részben megfigyelt értékesítési lehetőségek. * A lakásépítés számottevően csökkent. Az elmúlt évben 2202 lakás készült el, alig 70%-a az előző évinek. Állami erőből csak J.3 lakás épült. Az új lakások 60%-a a községek, 14%-a Miskolc, 1/4-e a többi város lakás- állományát gyarapítja. Ezer lakosra megyénkben 2,9, országosan 3,2 épített lakás jutott. Különböző címeken 306 lakást szüntettek meg a megye területén. A hosszú ideje tartó, s évente .jelentős számú népességfogyás tavaly mérséklődött. Ez év január 1-jén 754 000 fő élt megyénkben, 2500-zal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A városi népesség száma csökkent, a községeké emelkedett. A foglalkoztatási helyzet tovább rosszabbodott. Az anyagi ágak megfigyelt szervezésinél 17%-kal dolgoztak 1991-ben kevesebben az egy évvel korábbinál. Az ipar, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás létszámfogyása több, mint 8/10-e az összesnek, ám míg az iparban 13%-os, az utóbbi gazdasági ágban 34%-os volt a csökkenés. A munkanélküliek száma december végére csaknem 50 000 főre emelkedett, közülük valamivel több, mint 38 000 fő részesült munka- nélküli járadékban, illetve segélyben. * A lakosság pénzbevétele a legalább évi 25 millió forint pénzforgalmat elérő jogi személyiségű gazdálkodó szervezetektől és költségvetési intézményektől 78.3 milliárd forintot , tett ki, 22,6‘%-kal többet az előző évinél. A fogyasztói árszínvonal 35%-os emelkedése a bevételek 9%-os reálértékcsökkenését vonta maga után. A munka-, vagy tagsági viszonnyal összefüggő nettó keresetek csak 17,3%- kal nőttek, ezen belül a 84%-át kitevő adóköteles rész mindössze 10%-kal, a nem adóköteles pedig 86%- kal. A foglalkoztatás csökkenése folytán a havi átlagbérek, illetve átlagkeresetek az e címen kapott bevételek tömegénél lényegesen jobban emelkedtek. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére — 15 207 forint — 27,2%- kal, átlagkeresete — 15 750 forint — 26,4%-kal haladta meg az 1990. évit, a nettó keresetek ennél 2—2,5 százalékponttal mérsékeltebben emelkedtek. Továbbra is az iparban fizették a legmagasabb (17 309 forintos) átlag- keresetet, bár ágazatonként jelentős — 22 472—10 637 forint közötti — szóródással. (Az előbbi a vegyiparra, az utóbbi a könnyűiparra vonatkozik.) A mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban dolgozók keresete mindinkább leszakad más ágakétól, tavaly alig haladta meg a havi 11 000 forintot. A mezőgazdasági kistermelők banki számlákon átfutó bruttó (ráfordítást és adót is tartalmazó) bevételeinek összege 23,5%-kal kevesebb volt a bázisévinél, míg a magánvállalkozók ugyancsak bruttó bevétele másfélszeresére nőtt. A társadalombiztosítási kifizetések összege 15%-kal 17 milliárd forintra, ezen belül a nyugdíjaké 20%-kal emelkedett. Szociális támogatás címen 1,8 milliárd forinthoz jutottak a rászorulók. Ez főleg a munkanélküliek számának gyors növekedése következtében háromszorosa volt az előző évinek. Az év végén a lakosság takarékbetétállománya 20,5 milliárd forintot tett ki, kizárólag a kamatjóvóírások- révén 16,5%-kal többet az egy évvel korábbinál. Számottevően nőtt viszont a devizabetétekben (70%-kal) és a takaréklevél formában (41%-kal) megtakarított összeg. A lakossági hitelek állománya 25%-kal, 18,8 milliárd forintra csökkent, s 1983 óta először kisebb a betétekénél. Ezt a régi kedvezményes lakáshitelek tömeges visszafizetése (jóváírása) eredményezte. Az év végén az ilyen hiteltartozás 6,1, a piaci kamatozású 6,7 milliárd forintot tett ki, s további 2,7 milliárd forintot a munkáltatók lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtott kölcsönei. A 3,4 milliárd forintos rövidlejáratú hitel- állomány 8,2%-kal több volt, mint egy évvel korábban. * A megyei kiskereskedelmi forgalom 63,8 milliárd forintos összege 2,5%-kal alatta maradt az 1990. évinek. Az árváltozásokat kiszűrve, ez 28%-kal kisebb árueladást jelent. A boltok forgalma mind folyó-, mind összehasonlító úron, a vendéglátásé csak összehasonlító áron számolva csökkent. Az idényáras cikkek árai a megye piacain mérsékelten, átlag 12,6%-kal emelkedtek, ennél jobban a burgonyáé, a gyümölcsöké és a tojásé, kevésbé a zöldségféléké és a baromfié. A megyében közel 21 000 szállásférőhely állt az idegenforgalom rendelkezésére. Ebből több, mint 8000 magánkézben lévő, zömmel fizetővendéglátó férőhely, melyek vendégforgalmáról nem rendelkezünk adatokkal. A megfigyelt egységekben a vendégek száma 18, a vendégéjszakák száma 20%-kal csökkent, ennél :s jobban a külföldről érkezőké. Az egészségügyi és szociális ellátóhálózatban számottevő változás nem történt. A táppénzre jogosultak és a táppénzt igénybevevők száma csökkent, de a táppénzen lévők napi átlagos aránya továbbra is 8,1%. A táppénzes napok 91,9%-a a társadalombiztosítást terhelte. A gyermekintézmények befogadóképessége évek óta csökken. A legnagyobb férőhelyszámnál 1991. év végén a bölcsődékben pl. 30%-kal, az óvodákban közel 6%-kal kevesebb állt rendelkezésre. A bölcsődék kihasználtsága ennek ellenére alacsony volt, 100 férőhelyre átlag 81 beírt és 66 átlagosan jelenlévő gyermek jutott. Lukács Jánosné dr. Központi Statisztikai Hivatal Borsod-A.-Z. Megyei Igazgatósága Volt egyszer egy vizsgálat... avagy egy elitéit elmondja Sokan tanúskodhattak # volna abban az időben —, 1990 közepén —, hogy Szerencs vidékén az; volt a „hír”, ha nem volt betörés. Utazó bűnözőkről is szóltak a beszédek. Megya- szó ebben a körbten a leg- emlegetettebb települések, közé tartozott. Tudták ezt a szerencsi rendőrkapitányság nyomozói is. Nem véletlen, hogy egy közbiztonsági akció keretében Körösi István és Bodnár Imre Megyaszón teljesített szolgálatot. Egy gyanús Lada személygépkocsi „mozgását” megítélve — miután a vezető nem igazolta, magát — az elhajtó kocsi hátsó kerekeire (figyelmeztető lövés után) kilenc célzott lövést adak le. Egy lövedék súlyosan megsebesítette a gépkocsivezető mellett ülő fiatal lányt (ők egyébként csak úgy „Ikocsikáztak” errefelé). Természetesen nyomozás, vádirat, bírósági tárgyalás követte az eseményeket. Minderről — a jogerős ítéletről is — beszámoltunk. Ezek után érkezett egy levél . . . * „Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a Csak a próbaidő enyhült című újságcikküket, amely a megyaszói rendőri lövésekkel foglalkozik. Én az vagyok, akit a bíróság mint II. rendű vádlottat elítélt... Az objektív tájékoztatás érdekében, ha a cikksorozat írója is úgy gondolja, a »hallgattassák meg a másik fél is« elv alapján elmondanék ezzel a megyaszói eseménnyel kapcsolatban sok olyan vizsgálati dolgot, ami — már így lezárva az ügyet — tényként 'szerepelhetne ... Tisztelettel: Körösi István, Szerencs.” * Találkozónkra jókora aktacsomaggal érkezik. Dokumentálni kívánja mondandóját. Mondandójának vezérfonala: még ,a vádirat elkészítése, még a bírósági tárgyalás előtt olyan helyzetbe kerültek a nyomozati vizsgálat szubjektivizmusa révén, amely lehetetlenné tette őket. Körösi István: — Ügyüniket illetékességből a katonai ügyészség debreceni nyomozóhivatala vizsgálta. Megpróbálom röviden összefoglalni mindazt, ami bántja az igazságérzetemet. — A helyszíni szemléről: nem volt jelen műszaki szakértő (pedig a személygépkocsinak amit megállítani próbáltunk, sok olyan jellemzője volt, ami miatt országosan köröztünk egy Ladát), nem rögzítették a látási viszonyokat, nem vizsgálták az utcaburkolaton lévő lövedékbecsapódásokat (ezek bizonyíthatták volna, hogy célzott lövéseink lefelé irányultak) és nem készült pontos leírás arról, hol találtaik hüvelyt (egyébként a tízből csak hatot szedtek össze), meg sem kísérelték tanúk felkutatását és ezt később sem próbálták meg ... — A sérült lányt a kórházban elsőként a megyei rendőr-főkapitányság tisztje hallgatta ki, ám az ő jelentését is figyelmen kívül hagyták.. . — A szakértők bevonásáról: az orvosszakértőt már július 16-án kirendelték, ,a fegyverszalkértőt csak augusztus 3-án (bár a kórház a sértettben talált lőmagof) július 4-én átadta a nyomozóhivatal vizsgálatvezetőjének). Végül is a vizsgálati szakaszban a fegyverszakértő véleményét figyelmen kívül hagyták, pedig laz a cselekményünk megítélésében. minősítésében döntő súllyal esik latba ... — Az első vizsgálati jelentés június 29-én készült, ekkor még sem minket, sem, a gépkocsi vezetőjét nem hallgatták ki. Erre csak július 3-án került sor, — és még e nap estéjén a debreceni nyomozóhivatal vezetője a televízió híradójában úgy nyilatkozott: bizonyos, hogy a fegyverhasználatunk jogtalan volt, a cselekmény minősítésében pedig megáll az emberölési kísérlet... (Meg kell itt jegyeznem, hogy fegyverhasználatunkat a szerencsi rendőrkapitány jogosnak tartotta) ... — A nyomozati munka ilyen irányultságával és a sajtó ilyen informálásával elérték, hogy ia közvéleményt felhergeljék „a két lövöldöző rendőr” ellen. Ez hangulatkeltés volt, nem vették figyelembe: hogy szolgálati feladatunk teljesítése közben használtuk fegyverünket és nem kóbor rendőrként; fegyverszakértői vélemény nélkül eldöntötték, hogy célzott lövéseink célszerűek voltak vagy sem; fel sem merült és nem vizsgálták, hogy a társam, kezében igazolvánnyal a kocsi közvetlen közelében volt, amikor a vezető gázt adott és elhajtott: nem vették figyelembe az előzményeket, azt, hogy sorozatos betörések után próbáltunk megállítani egy gyanús Ladát, s hogy a vezető megtévesztő manővere tette végül is a pontot cselekményünkre; nem rögzítették, hogy szabályszerűen így jártunk el: körkörös körzés, igazolványfelmutatás, felszólítás, figyelmeztető lövés, célzott lövés, bejelentés az eseményről... — A nyomozati anyagban több újság cikke-híradása szerepel, olyanoké, amelyek lényegében hangulatilag befolyásolták a közvéleményt Azokat az anyagokat gyűjtötte össze a nyomozóhivatal, amelyek ellenünk szólnak. föl sem tételezték, hogy mondhatunk mi is jót. így történhetett meg, hogy már a vizsgálat idején elvesztettük az állásunkat. A hiányos és egyoldalú nyomozati munkával tönkretették azt a tíz évemet, amit becsülettel dolgoztam végig a rendőrségnél. Ilyen nyomozati anyag alapján készült el a vizsgálati jelentés, a vádirati javaslat. a B.-A.-Z. Megyei Főügyészség ezek alapján állította össze ia- vádiratot. (A vád ellenünk több emberen elkövetett emberölés kísérletének bűntette volt.) A megyei bíróság ítélete ismert, s nem lehet véletlen, hogy az azt megfellebbező ügyészi feliratot a legfőbb ügyész képviselője visszavonta a Legfelsőbb Bíróság előtt. (A jogerős ítélet foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettéről szól...) * Ennyi Körösi István mondandójának sommázata. Közlésével nem kívánjuk újra „kavarni” az annak idején valóban nagy port felvert ügyet. Csak lehetőséget adtunk a „másik félnek” is. T. Nagy József Barsrtaij-Zeiiiplái mew az Ml. éti statisztikái! liikrében
