Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1992. február 3., hétfő Miskolc régi, s új utcaneveiről Miniszter, elnök, polgármester, polgár A rendszerváltás óta a miskolci önkormányzati képviselők is sokat foglalkoztak az utcanevek megváltoztatásával. A városban több, mint ezer utca, tér stb. szerepel, s ezek mintegy 10%-a az ún. munkásmozgalmi érdemek miatt az elmúlt rendszer ideológiájának megfelelően, keletkezett. Az idei esztendő kezdetén annyi szemmel látható változás történt, hogy 31 utcanév megváltozott. *** Van egy utca a történelmi Miskolc déli részén, amelyet mintegy nyolc évtizede alakítottak ki, s nevét azóta sem változtatták meg, s ez a Szilágyi Dezső utca. - Csak közbevetőleg: a Győri kapu 1956 előtt Sztálin út is volt, amint egy időben a Búza tér is szalonképesebb volt Béke tér névvel. Ezt a „sorsot” a Szilágyi Dezső utcanév elkerülte. A névadó nem volt miskolci, mivel Nagyváradon született és 61 évesen, 1901-ben, Budapesten hunytéi. A19. századi magyar közéleti személyiség munkásságát a megfelelő forrásművekben az érdeklődők megtalálhatják. Az életrajzi lexikális adatokat teljesebbé teszik azok az idézetek, amelyek a Miskolcon megjelent Szabadság című lapban közölt nekrológból származnak. „Szilágyi Dezső a magyar nemzet büszkesége, a volt igazságügyi miniszter és képviselőházi elnök (...) szívszélhűdésnek lett az áldozata. Benne Magyarország egyik legnagyobb, legtehetségesebb, legjellemesebb államférfiát vesztette el. Ilyen veszteség Deák Ferenc és Kossuth Lajos halála óta nem érte a hazánkat. Hatalmas tudás, fényes szónoki tehetség, kristálytiszta gondolat és megközelíthetetlen jellem voltak azok a tulajdonságok, amelyek őt a legmagasabb polcra emelték. (...) A nemzet pótolhatatlanul sokat vesztett Szilágyi Dezsőben (...) aki életét teljesen a hazája szolgálatának szentelte (...) akinek első volt a nemzet érdeke, s mellékérdekért soha le nem tért meggyőződése egyenes útjáról...” *** Úgy tudom, hogy hazánk egyetlen településén sem őrzi még utca, újkori történelmünk tragikus sorsú személyiségének: dr. Zsedényi Bélának nevét. Zsedényi 1925-ben lett az Eperjesről Miskolcra költözött evangélikus Jogakadémia tanára, a későbbi években a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapnak a főszerkesztője. Meghatározó egyénisége nagy hatást gyakorolt Miskolc szellemi életére. A Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-én elnökévé választotta, majd 1945 májusától elnöke volt a Nemzeti Főtanácsnak is. Tisztségeiről 1946-ban mondott le és ügyvédi irodát nyitott a fővárosban. Akoncepciós perek idején, 1950-ben tartóztatták le, s a börtönben halt meg 1955-ben. Emlékének, munkásságának megörökítése még Miskolcon is várat magára, habár erre már javaslat történt. Talán módosítás is elképzelhető: a Szilágyi Dezső utca folytatásaként az Ady Endre utcáig terjedő útszakasz viselje Zsedényi Béla nevét. Történelmi „találkozása” lenne ez a belváros peremén az utcaneveknek: Széchenyi- Bajcsy-Zsilinszky illetve Zsedényi Béla-Ady Endre utcák kereszteződésében. *** Az egyre nagyobbodó középkori Miskolc Pe- cétől északra lévő területei 1470-től települtek be. Évszázados folyamatban alakultak át a gyümölcsös vagy szérüs kertek jobbágytelkekké, amelyeken rendre épültek lakóházak, majd később kúriák. így alakult ki egymás után a mai Pa- lóczy, Batthyány és Horváth Lajos utca, majd a 18. században a Kis Újváros utca. A város közönsége ezt az utcanevet nevezte el az 1924-ben elhunyt polgármesteréről, dr. Szentpály Istvánról, aki két ízben, összesen 15 éven át volt Miskolc polgármestere. Ezalatt lett Miskolc - területileg gyarapodva, intézményeiben nagyot fejlődve - modem, szép új város. Nevét 1953- ban a görög kommunista Beloiannisz „örökölte” ebben az utcában. Noha 38 év után visszakerülhettek a házakra a Szentpály utcanévtáblák, a majd 300 éves „Újváros” utcanév kiszorult e környékről. Történelmileg is indokolt lenne, hogy ezt az utcanevet a Széchenyi utcából délre kiépült új városrészben az az utca kapja meg, amely a Szentpály utcától a Görgey Artúr utcáig tart. Hunyadi Mátyást ugyanis soha nem „Cor- vin”-ként, hanem Mátyás királyként emlegeti népünk apraja, nagyja; mint ahogy az ősi „Hu- nyad” utcanév is a törökverő Hunyadi János iránti tiszteletből egészült ki, egy évszázada az „i” betűvel: Hunyadi-ra. A KMPegyik alapítójának nevét, kissé latinos írásmóddal, már 1978- ban is „Corvin O. u.” megjelöléssel láttam felírva egy olyan térképen, amelyet „Forgalmi változások” okán közölt egyik helyi napilapunk. Ahogy egykoron a Fábián, a Czikó vagy más miskolci családokról, akként egy 19. századi miskolci polgárról is történt utcanévadás. Geró János Miskolcon született a múlt század első harmadában és fél évszázados lakatosmes- teri munkájával kiérdemelte, hogy a műhelyének utcáját halála után róla: Geró utcának nevezzék el. A századforduló tájékán ez az utca a maitól hosszabb volt: a Szinva-parti szakasszal együtt, a mai Nagyváthy János utca nyomvonalán, az Avas felé tartott. Amint ez az eset példázza, Geró mester egyenrangú névadó volt miniszterekkel, polgármesterekkel. Joggal tartják: hogy a legolcsóbb műemlékvédelem a történelmi utcanevek megőrzése. Hozzátehetjük: ezek megtartása, visszaállítása segít Miskolcot Miskolccá tenni. Igiói Gyula Szomorú szobortalanság Rövid időre szobortalan lett Té- cső. Legalábbis Kossuth-szoborta- lan. A Kárpátalja című folyóirat (a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség lapja) címoldalán fotót is láthatunk az „árván maradt” talapzatról. Aztán hamarosan megkerüli Kossuth mellszobra, melyet 1896. május 8-án avattak, s akkor mellette a már nem fiatal ’48-’49-es honvédek álltak őrségben... A téesői magyarság kezdeményezte a szoborállítást, közadakozásból gyűlt a pénz... S azóta is minden március 15-én, október 6-án jutott virág a talapzatra, még ha azt nem is „díjazták”... Megkerült hát a szobor, az útmenti árokból. Mint kiderült, négy fiatalember kántálás közben (január hetediké, az ortodox karácsony éjszakája volt) a pohár fenekére nézett, s jobb dolguk nem akadt, mint a szobordöntögetés. Természetes, hogy a magyar nemzetiségű lakosság ezt korántsem véli ilyen egyszerűnek. Hiszen Kossuth Lajos mellszobra jelkép számu(n)kra. Hogy bíróság elé állnak a huligánok, attól nem higgadnak le a nemzetiségükben megsértettek indulatai. Nem csoda hát, hogy az újságban több cikk is foglalkozik az esettel. Megtudhatjuk a Kárpátalja legújabb számából, hogy Munkácson megalakult a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, s olvashatunk a helyi magyar sajtóról. A Hatodik Síp (irodalmi folyóirat) a Kárpátalja, s a Tárogató (vicclap) már megjelenésükkor függetlenek vol tak az egykor kötelező ideológiától. „Kárpátalja magyarságának azonban olyan napilapra van szükségé - írja Horváth Sándor - mely valóban naponta szolgáltat friss, korrekt, fontos információkat, mely róla és hozzá szól, mely nem csupán nyelvében, de tartalmában, szellemében, elkötelezettségében is kár- pátaljai és magyar. Ezt a napilapot nem pótolhatja semmi. Foként most, e zavaros időkben, amikor az eligazodáshoz, a helyes értékítélethez oly nagy szükség van a naprakész, konkrét információra, az elfogulatlan, a napi politikai csatározások felett álló, azokat páratlanul elemző írásokra.” (dk) Hol tilos hirdetni? Tájékoztatjuk az érdekelteket, hogy Miskolc városban - a Közgyűlés 18/1991. (VI. 28.) számú rendelete 5. § (24) bekezdésében foglaltak szerint - falragaszt, hirdetést csak a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatósága által engedélyezett hirdetőberendezéseken lehet elhelyezni. Tilos ilyen célra igénybe venni épületeket, kerítéseket, s nem az említett célra rendszeresített utcai műtárgyakat, s ezek felületeit. Az egyes szabálysértésekről szóló módosított 16/1968. (IV. 09.) Korm. rendelet 142. §-a értelmében a fenti előírások megszegése szabálysértésnek minősül, s a falragasz, festés, ábrázolás hatósági úton történő eltávolítása mellett mind a hirdetés elhelyezője, mind pedig az abban érdekelt 3000,- Ft-ig terjedő, megismételhető pénzbírsággal sújtható. Városunk tisztasága, esztétikus környezetének megóvása érdekében a Polgármesteri Hivatal kéri a fentiek maradéktalan betartását. POLGÁRMESTERI HIVATAL Szövegelés Hasonlat „Sokat szeretnénk és azonnal- De a volt szovjet gazdaság olyan, mint a terhes asszony; annak sem lehet megparancsolni, hogy gyor- sabban szüljön és olyan gyerekeket, amire a papa vágyik.” J. Javlinszkij, közgazdász Semlegesség „Semlegesnek azt az országot nevezik, amely nem ad el fegyvert háborúzó ügyfeleinek. Kivéve, ha készpénzzel fizetnek.” Coluche, francia humorista Korrajz „Oly korban élünk, amikor az emberek nem tudják pontosan, hogy mit is akarnak, de mindent megtesznek azért, hogy ezt meg is kapják.” Don Marquis, publicista Változások a Nagy Világatlaszban A karácsonyra megjelenő Nagy Világatlaszban megpróbáljuk ábrázolni a világban lezajlott politikai változásokat. Az „időcenzúra” miatt a január 15-ei állapotokat dolgozzuk fel. (Mint emlékezetes, ezen a napon ismerte el a Magyar Köztársaság Horvátországot és Szlovéniát) - mondta el az MTI kérdésére Hőnyi Ede, a Kartográfiai Vállalat kiadói osztályának vezetője. A Nagy Világatlaszt 1989-ben adták ki legutóbb, azóta egyesült a két Németország, Észak- és Dél-Jemcn, felbomlott a Szovjetunió és Jugoszlávia. Németország esetében új térképet kellett rajzolni, mert a világatlasz az NSZK-t a Benelux Államokkal, az NDK-t pedig Csehszlovákiával és Lengyelországgal ábrázolta egy lapon. Az Izrael iránt megnövekedett érdeklődés és a közel-keleti változások újabb, részletesebb térképeket sürgetnek. Az új kiadásban a Benelux-országok és Európa mini államai is külön lapon kapnak helyet. „A Független Államok Közössége ennél, mint térképészeti objektum nem ábrázolható. A kartográfiában azt az országot tekintjük önálló államnak, amelynek határai, fővárosa, elnöke van és elismerte az ENSZ. A Független Államok Közössége ennél lazább szervezetnek tekinthető jelenleg” - hangoztatta Hőnyi Ede. Az uj világatlaszban a volt Szovjetunió tagállamai címszavakban, felsorolásokban niíir külön, önálló országként szerepeinek majd. Jugoszlávia ábrázolásával van a legtöbb probléma, ugyanis egyelőre három önálló állam: Horvátország, Szlovénia és Jugoszlávia létezik. (MTI) Még tél van. A kerti úton ropog a hó a talpunk alatt. A fák kopár ágait, az apró cserjét, a száraz sövényt hófehér ruhába öltöztette a dér. Délben kisüt a nap, a tiszta hidegben látszik a lehellet. Jót tesz egy kis séta, - ám egy idő múltán mégis inkább a fűtött, meleg szobát választja az ember. S ha a meleg időt egy hatalmas sátorral borított, feszített víztükörrel rendelkező úszómedencében töltheti egy-két órán át, s pancsolhat, mozoghat, úszkálhat kedvére az ember- az aztán jó! Szinte a nyarat varázsolja elő ez a miliő. Van is látogatója mostanában a miskolci Augusztus 20. Strandfürdő sátras medencéjének. Amióta az elmúlt év végén, december 15-én megnyílt a közönség előtt ismét ez a szolgáltatás, azóta naponta legalább négyszáz gyerek - iskolai tornaórán - megfordul itt. Kora reggel - hiszen a fürdő hat órától van nyitva - jönnek a törzsvendégek, akik leússzák a maguk adagját, s aztán még ki is futnak a szabadba, s megdögönyöztetik magukat a meleg vízzel. Hétvégeken még több a vendég, olyankor talán még azok is úszkálnak egy kicsit, akik máskor nem tudnak rá időt szakítani. A hatalmas sátor alatt kellemes az idő, s az 50 méteres medencében 29fokosa víz. Úszni, mozogni jó, s még a belépő sem túl drága: egy üveg sört - a jobbikból - csak a boltban kapunk ennyiért...-gyárfás-farkasIT^TWmBTff!l
