Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

1992. február 24., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Szervezettebb együttműködés az önkormányzatokkal Beszélgetés Czeglédy Ferenccel, az ÉMÁSZ Rt. vezérigazgatójával Hírül adtuk, hogy részvénytár­sasággá alakult a Magyar Villa­mos Művek Tröszt. A korábbi áramszolgáltató vállalatokat, il­letve a villamos energiát előállító erőműveket irányító központ a társaságok kétszintű, konszern típusú szervezetévé alakult, ahová nyolc termelő (megyénk­ben a Tiszai Erőmű Rt.) és hat áramszolgáltató, köztük az Észak-magyarországi Áramszol­gáltató Részvénytársaság tarto­zik. 1992. február 7-én Budapes­ten dr. Halzl József, az MVM Rt. vezérigazgatója a tag-rész- vénytársaságok tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálói részére átadta a megbízóleveleket. Közöttük volt Czeglédy Ferenc, az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzemigazgatóságá­nak vezetője is, aki a nyugdíjba vonuló Valaska László utódaként az új vezérigazgatói kinevezést vette át. (Czeglédy Ferenc 58 éves villamosmérnök. 1959 óta dolgozik az áramszolgáltatásban; 17 éven át különböző beosztások­ban a volt vállalati központban, 1976-tól vezérigazgatóvá történt kinevezéséig pedig a salgótarjáni üzemigazgatóságon. Gyorsan je­gyezzük hát meg, nem „kívülről” jött...) Még Salgótarján és Mis­kolc között ingázva, egy hete ült vezérigazgatói Székében, amikor kérdéseinkkel felkerestük.- Az átalakulásról szóló közle­ményben olvastuk, hogy a (volt) tröszt 563 milliárd forintot „vitt át" az új szervezeti formába. A hatalmas összeg hallatán-olvas- táh sokan felkapták a fejüket, az első pillanatban nem gondoltak arra, hogy a magyar ipar - negy­venezer dolgozót foglalkoztató - legnagyobb vállalatáról van szó. A (volt) ÉMÁSZ mekkora ösz- szeggel szerepel ebben? _- Ez a vagyonért,ék magába foglalja a hazai erőművek, áram- szolgáltató vállalatok, valamint a tröszti központ vagyonát. Ebből az ÉMÁSZ Rt. 30,5 milliárd fo­rintos vagyonhányaddal rendel­kezik. Tevékenységünk jellegé­ből adódóan azonban ennek a nagy értéknek a döntő hányada a hálózatokban és az ahhoz kap­csolódó berendezésekben teste­sül meg. Hozzá kell tennem még, bár ez alighanem sokak előtt is­mert, hogy az áramszolgáltatás­ban három megye: Borsod-He- ves-Nógrátí és kisebb részben Pest és Szolnok megye területen, tehát az ország 1/6-án vagyunk je­len.- Maradjunk még a számok­nál. Az említett563 milliárdbólje­lentős tételen, mintegy 10 milliárd forinton „osztoznak" a konszern ésa hozzá tartozó részvénytársa­ságok működési területén lévő ön- kormányzatok. Ez sem kis ösz- szeg! Hogyan oszlik ez meg az Önök működési területén?- A részesedés alapja az ön­kormányzatok belterületén elhe­lyezkedő földingatlanok értéke, amely így - esetünkben a három megyét figyelembe véve - nagyon sok helyi önkormányzat között oszlik meg. Az ÉMÁSZ Rt.-nél azonban ez a részesedési hányad alig haladja meg a teljes vagyon­érték 1 százalékát, összege mind­össze 364 millió forint. Ebből a legnagyobb hányad - 255 millió forint - a magasszintű iparoso- dottság, hálózatsűrűség miatt Borsod megyében jelenik meg. Ettől lényegesen kisebb Heves megye a maga 80, illetve Nógrád megye az őt megillető 12 millió forintjával. Néhány kiemelt ön- kormányzat esetében az arányo­kat tekintve lényeges eltérések mutatkoznak, hiszen Miskolc vá­ros részesedése például 183 millió forint, Egeré 44, Kazincbarcikáé 17, Salgótarján pedig 6,4 millió forinttal részesedik. Az önkor­mányzatok tehát az őket megil­lető részesedés alapján lesznek részvényeseink, de mint ez az arányokból kitűnik, részesedési hányaduk eltérő, többnyire igen alacsony. ;- Azt, hogy majd az így kapott részesedést mire fordítják, alka­lomadtán tőlük kérdezzük meg. Öntől viszont azt kérdezem, mi­képpen váltható ez pénzzé, illetve hogyan kell ezt a vagyonjogot ér­telmezni?- Mint az előző kérdésnél is je­leztem, nem az önkormányzatok alkotják majd a fő részvényesi kört. A szolgáltatás jellegéből következően nem is igen számít­hatnak számottevő nagyságrendű osztalékra, mert a villamosener­gia-ipar a világ egyetlen országá­ban sem tartozik a profitérdekelt­ségű termelő szférába, hiszen en­nek az ágazatnak a nagy nyeresé­ge, az így lényegesen drágább vil­lamos energia a társadalom egé­szének terheit fokozná. Én nem is abban látom a részvénytulaj­donlás fontosságát, hogy az adott önkormányzat mennyi osztalékot kap, hanem az jelent egy űj szem­léletmódot, hogy ha kistulajdo­nosként is, de beleláthat ennek a részvénytársaságnak a tevékeny­ségébe, közvetlenebb módon is­merheti meg stratégiáját és az együttműködés során mind az önkormányzat, mind pedig a részvénytársaság az eddiginél lé­nyegesen hatékonyabb,' szerve­zettebb együttműködés kereté­ben dolgozhat együtt.-Az átalakulás tényét bejelentő sajtótájékoztatón nagy teret ka­pott a villamosenergia-ipar és a nehéz helyzetbe került szénbá­nyászat „huzakodása"... Ma már tudjuk, s a szénbányászat szem­pontjából némileg megnyugtató, hogy megegyezés született. Ön Salgótarjánból jött. A nógrádi és a borsodi bányászok „egy cipő­ben" járnak. Az ÉMÁSZ Rt. eb­ben a vonatkozásban milyen mű­ködési fdozófiát kíván követni?- A szénbányák helyzetének rendezése, az erőművek és szén­bányák távlatokban történő eset­leges összevonása az áramszol­gáltató részvénytársaságokat csak áttételesen érinti. Hiszen ha az erőművek akármi okból drá­gábban termelik meg a villamos energiát, azt az áramszolgáltatók is drágábban kapják meg az elosztó szervezetektől. Az ÉMÁSZ Rt. természetesen a jö­vőben is mindenképpen arra tö­rekszik, hogy saját működési költségeit racionalizálja. Ebbe a körbe természetesen az is bele­tartozik, hogy működési terüle­tünkön abban az esetben, ha az átvételi ár elfogadható, átvegyük a villamos energiát azoktól a gaz­dálkodó szervektől is. amelyek azt egyéb tevékenységük kereté­ben állítják elő. Úgy gondolom, hogy a villamosencrgia-termelés hosszabb távon a biztos felvevő piac miatt eredményes-nyeresé­ges tevékenység lehet és megéri majd azoknak a termelőknek — kohászat, fűtőművek, cukorgyá­rak stb. -, ahol a megtermelt hő egy része ilyen célra is hasznosít­ható.-Az ÉMÁSZ-osok közül so­kan féltek és ma is tartanak az át­alakulástól.. A megszokás nagy úr! Hallottam olyan véleménye­ket, hogy miért kellett egy jól mű­ködő rendszert megbolygatni és találkoztam olyan félelmekkel, hogy most jön majd az átszerve­zés, létszámleépítés, utcára kerü­lés... Ahogy én tapasztaltam, megkönnyebbülést váltott ki az Ön „visszaérkezése" a központ­ba.- A részvénytársasággá tör­ténő átalakulás nagyon fontos momentum szervezetünk életé­ben, de az alapfeladatok ellátását természetesen ez nem érinti. A kialakult háromszintű modell: ki- rendeltség-üzemigazgatóság-köz- pont továbbra is megmarad, mert ennek életképességét eddigi ta­pasztalataink egyértelműen iga­zolják. Ebből a struktúrából kö­vetkezően senkinek, aki tisztes­ségesen végzi munkáját, nem kell a kenyerét féltenie! A feladatunk a jövőben is egyértelmű: a villa- mosenergia-szolgáltatást minden körülmények között biztosítani. Ez pedig tapasztalt, magasan képzett munkatársak nélkül nem valósulhat meg!- Ez az interjú a széles olvasó- közönség tájékoztatására készül! Őket pedig elsősorban az érdekli, kihat-e az Önök átalakulása az áramszámlára?...- Kétségtelenül húsba vágó probléma a villamos energia ter­melői. illetve fogyasztói árának alakulása. Magyarországon az el­múlt évtizedekben a sajátos kö­rülmények miatt fordított ár­rendszer alakult ki. így adódha­tott. hogy a kisebb költségráfor­dítással értékesíthető termelési célú villamos energia ára jóval magasabb, mint a lakossági, pe­dig ez utóbbi értékesítéséhez, il­letve a fogyasztóhoz történő el­juttatásához lényegesen hosz- szabb hálózat, átadás-átvételi rendszerek szükségesek. Ebből adódik, hogy lényegesen maga­sabb így a fenntartás-üzemeltetés költsége is. Ezek az árarányok hosszabb távon nem tarthatók, ezért tehát arra reálisan számí­tani kell, hogy az elkövetkező években talán a 90-es évek kö­zepéig jelentősen növekszik majd a lakossági célú villamos energia ára, de elképzelhető, hogy a termelési célra felhasznált villamos energia ára is nő majd valamelyest. Itt tehát feltétlenül cl kell mondanom, hogy a villa­mos energia árának meghatáro­zása nem a részvénytársaságok hatáskörébe tartozik, hanem - miután egy-egy döntés a gazda: ság egészét érinti - az mindenkor kormányszintű döntés alapján módosul.- Köszönjük a válaszait! Ónodvári Miklós Megjelent az Otthon legújabb száma Igazán változatos kínálatból válogathatnak a szép lakások kedvelői, ha kezükbe veszik az Otthon idei első számát. A meg­újuló „Év otthona” pályázaton bemutatkozó öt lakás öt külön vi­lágot idéz, többszörösen is bizo­nyítva, hogy a lakberendezésben nincsenek tabuk, az anyagiak mellett a lakók egyénisége a dön­tő. A felvételek ékesen bizonyít­ják. megfér egymással például a borsózöld és a ciklámenszín, vagy azt, hogy igenis lehet medi­terrán hangulatot varázsolni egy 49 nr-es panel loggiájára is. Az építkezés kálváriáját ezúttal egy verőfényes tetőtér tulajdonosa meséli el. hasznos ötleteket adva a szép berendezési tárgyak be­szerzéséhez. A Győri Balett tán­cos házaspárjának nyugalmat árasztó lakása és a füredi dombok között megbúvó társasházi ott­hon testre szabott, mert tulajdo­nosaik apránként ízlésükhöz iga­zítva rendezték be azokat. Külö­nösen gazdag az Otthonosan ro­vat, amelyben elsőként a színes fények bűvöletéről, azaz az anya­gában színezett üvegű, úgyneve­zett ..Tiffany” lámpák történetéről és készítési módjáról olvashatunk. Tavaszt idézhetünk a télbe, ha megfogadjuk a virághagymák vi- rágoztatásáról című írás útmuta­tásait, elkél a hideg februárban a virágzó április. Az Otthon házi­gazdája ezúttal a népszerű tv-be- mondónő, Radványi Dorottya és , férje, a ív-filmrendező, Esztergá­lyos Károly. Nyomor az orosz fővárosban. Moszkva: Mocsok és piszok között árulja sajtját egy fiatalember az orosz fővárosban 1992. február 12-én. A pénzhiány és a kevés áru szinte mindenkit „rákénysze- rít” a kereskedelemre. Telefotó - MTI külföldi képszerkesztőség Többet tud, mint amennyit megtanult Legyen Waldorf-iskola Miskolcon is! (Az alapítványt már bejegyezték) Durván hetven év után jutott el hazánkba a Wal­dorf pedagógiai irányzat. Dédszíilők már azok a Waldorf-gyerekck, akik Stuttgartban 1919-ben megkezdték tanulmányaikat e szisztéma szerint. Jó lenne tudni róluk, miként teltek a munkás éveik, egyáltalán, milyen az életük. Milyenekké válnak azok a gyerekek, akik stressz nélkül tanulnak 6 és 18 éves koruk között, akik a nevelés három eszkö­zéből „csak” a szeretettel találkoznak az iskolá­ban? Nincs tehát büntetés és a „becsvágy felkeltése érdekében” nem kell egymás rovására versenyez­niük. Nincs fekete pont, egyes, intő, rovó, bukás, sőt a szülőknek sem kell szégyenükben elsüllyed­niük az értekezleteken. A mai magyar középkorosztály számára utópisz­tikusnak tűnnek a Waldorf-pedagógia ismérvei, ez érthető, hiszen alternatív iskolatípusok nélkül nőt­tek fel a mai szülők. Ám van egy kis csoport Mis­kolcon, amely már nem tartja olyannyira elérhetet­lennek ezt a csodálatos iskolát, amely úgy érzi, nincs is olyan messze a megvalósítása. Hiszen ha már vannak Waldorf-óvodák, csak egy lépés, hogy Waldorf-iskolák is legyenek. Csak egy lépés? Lehetséges, de az aztán jókora lépés lesz. A miskolci Bársony János utcai óvodában vannak egy ideje olyan csoportok, amelyek ennek a módszernek az adaptációja szerint dolgoznak. No, ez még nem az igazi, de már így is nagyon jó. Más környezetben, más napirend szerint, egyálta­lán másképp zajlik itt az élet és a kicsik kiegyensú­lyozottak, boldogok. Ezeknek a gyerekeknek a szülei azt szeretnék, ha majd az iskolában is ha­sonló szellemben nevelkedhetnének, tanulhatná­nak a kicsik. Tehát Waldorf-iskolában. Igen ám, de ilyen iskola egyelőre csak Solymá­ron, Pesthidegkúton van és hamarosan megnyílik egy-egy Gödöllőn és Győrben. Tudomásuk szerint további 28 településen terveznek Waldorf-iskolát. A Bársony János utcai szülők és az óvoda pedagó­gusai a múlt év tavaszán elhatározták, hogy meg­kezdik az iskola szervezését. A Miskolci Cégbíró­ság a múlt héten már bejegyezte a Miskolci Wal­dorf Pedagógia Alapítványt, amelyet az OTP 271- 99389-8884) 302-es csekkszámla számán lehet gya­rapítani. Gyarapítani, hiszen a szülők voltak az elsők, akik anyagilag is áldoztak az iskoláért. Az összeg azóta az OTP Bank és a Szerencsejáték Rt. adományával bővült. Az alapítók a szándéknyilatkozat óta számos hi­vatal, intézmény és magánszemély ajtaján kopog­tattak több-kevesebb sikerrel. Munkálkodásukra pezsdítően hatott, hogy elnyerték Miskolc polgár­mesterének és a Fidesz miskolci szervezetének - egyelőre elvi - támogatását. Mert a pénzen kívül nagyon sok mindenre van szükség ahhoz, hogy jó esetben szeptemberben megkezdhessék tanulmányaikat az első Waldorf- gyerekck Miskolcon. Mindenekelőtt hely kell, épület. Ez az iskolatípus természetes környezetet, teret, egyfajta miliőt kíván, tehát még ideiglenesen sem kezdhetnek tanulni az első osztályosok mond­juk egy bérházi lakásban kialakított szükséghe­lyen. A fiatal szülök kinézték már maguknak a megfe­lelő helyet és őszintén remélik, hogy ötletüket még az érdekeltek is helyeslik. Van a Bársony János utca túloldalán egy szép, régi ház. udvarán hatal­mas gesztenyefákkal. A ház sok-sok éven át óvoda­ként működött, az akkori óvodások szülei segéd­keztek munkát és szabad időt nem kímélve a gáz bekötésében, az épület rendbehozatalában, ám amikor ezzel elkészültek, az óvoda megszűnt, az épületbe a Nevelési Tanácsadó munkatársai köl­töztek. Gondolják most a szülők, hogy a kis létszámú intézménynek minden bizonnyal találnak megfe­lelő helyet, méghozzá könnyebben, mint a Wal- dorf-iskolának... A szervezéssel párhuzamosan tanulnak is a ma­mák és papák. Egy éve találkoznak rendszeresen dr. Székely Györgynével, a solymári iskola tapasz­talt Waldorf-tanítójával és Nelke Van derSlott-tal, a nemzetközi Waldorf-iskolahálózat magyaror­szági megbízottjával. A két szakember segít a szer­vezésben - és közben Waldorful tanítja a szülőket, áthangolja őket új feladatukra. Eljön időnként az összejövetelekre egy hatgyermekes budapesti csa­ládapa, Gál József is, aki elmeséli, hogy mi a különb­ség a Waldorf-csoportokban és az állami iskolában tanuló gyerekeinek nevelése között. Az ilyen talál­kozók mindig lelket öntenek a társaságba. Mert hiszen egyikük-másikuk néha elkeseredik, már- már fölhagy a reménnyel. Nagy gond ám: merjenek-e tárgyalni speciálisan képzett tanárokkal, ha még nincs épület. Pedig na­gyon résen kell lenni, hiszen jelenleg egyetlen euritmista van Magyarországon... Kellenek továbbá nyelvtanárok, vallásoktatók és olyan szervezők, akik majd megtalálják az oktatni tudó szőnyegszö­vőt. varrónőt, kovácsot, kertészt, hiszen ebben az iskolatípusban sok mindent tanulnak majd a gyere­kek. Amellett, hogy szinte kivétel nélkül sikeresen érettségiznek a 12. év végén és amelyikük akarja, könnyedén továbbtanulhat. Mert azt mondják, hogy a Waldorf-gyerekek többet tudnak, mint amennyit megtanulnak. Lévay Györgyi

Next

/
Thumbnails
Contents