Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-24 / 46. szám
1992. február 24., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Szervezettebb együttműködés az önkormányzatokkal Beszélgetés Czeglédy Ferenccel, az ÉMÁSZ Rt. vezérigazgatójával Hírül adtuk, hogy részvénytársasággá alakult a Magyar Villamos Művek Tröszt. A korábbi áramszolgáltató vállalatokat, illetve a villamos energiát előállító erőműveket irányító központ a társaságok kétszintű, konszern típusú szervezetévé alakult, ahová nyolc termelő (megyénkben a Tiszai Erőmű Rt.) és hat áramszolgáltató, köztük az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság tartozik. 1992. február 7-én Budapesten dr. Halzl József, az MVM Rt. vezérigazgatója a tag-rész- vénytársaságok tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálói részére átadta a megbízóleveleket. Közöttük volt Czeglédy Ferenc, az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzemigazgatóságának vezetője is, aki a nyugdíjba vonuló Valaska László utódaként az új vezérigazgatói kinevezést vette át. (Czeglédy Ferenc 58 éves villamosmérnök. 1959 óta dolgozik az áramszolgáltatásban; 17 éven át különböző beosztásokban a volt vállalati központban, 1976-tól vezérigazgatóvá történt kinevezéséig pedig a salgótarjáni üzemigazgatóságon. Gyorsan jegyezzük hát meg, nem „kívülről” jött...) Még Salgótarján és Miskolc között ingázva, egy hete ült vezérigazgatói Székében, amikor kérdéseinkkel felkerestük.- Az átalakulásról szóló közleményben olvastuk, hogy a (volt) tröszt 563 milliárd forintot „vitt át" az új szervezeti formába. A hatalmas összeg hallatán-olvas- táh sokan felkapták a fejüket, az első pillanatban nem gondoltak arra, hogy a magyar ipar - negyvenezer dolgozót foglalkoztató - legnagyobb vállalatáról van szó. A (volt) ÉMÁSZ mekkora ösz- szeggel szerepel ebben? _- Ez a vagyonért,ék magába foglalja a hazai erőművek, áram- szolgáltató vállalatok, valamint a tröszti központ vagyonát. Ebből az ÉMÁSZ Rt. 30,5 milliárd forintos vagyonhányaddal rendelkezik. Tevékenységünk jellegéből adódóan azonban ennek a nagy értéknek a döntő hányada a hálózatokban és az ahhoz kapcsolódó berendezésekben testesül meg. Hozzá kell tennem még, bár ez alighanem sokak előtt ismert, hogy az áramszolgáltatásban három megye: Borsod-He- ves-Nógrátí és kisebb részben Pest és Szolnok megye területen, tehát az ország 1/6-án vagyunk jelen.- Maradjunk még a számoknál. Az említett563 milliárdbóljelentős tételen, mintegy 10 milliárd forinton „osztoznak" a konszern ésa hozzá tartozó részvénytársaságok működési területén lévő ön- kormányzatok. Ez sem kis ösz- szeg! Hogyan oszlik ez meg az Önök működési területén?- A részesedés alapja az önkormányzatok belterületén elhelyezkedő földingatlanok értéke, amely így - esetünkben a három megyét figyelembe véve - nagyon sok helyi önkormányzat között oszlik meg. Az ÉMÁSZ Rt.-nél azonban ez a részesedési hányad alig haladja meg a teljes vagyonérték 1 százalékát, összege mindössze 364 millió forint. Ebből a legnagyobb hányad - 255 millió forint - a magasszintű iparoso- dottság, hálózatsűrűség miatt Borsod megyében jelenik meg. Ettől lényegesen kisebb Heves megye a maga 80, illetve Nógrád megye az őt megillető 12 millió forintjával. Néhány kiemelt ön- kormányzat esetében az arányokat tekintve lényeges eltérések mutatkoznak, hiszen Miskolc város részesedése például 183 millió forint, Egeré 44, Kazincbarcikáé 17, Salgótarján pedig 6,4 millió forinttal részesedik. Az önkormányzatok tehát az őket megillető részesedés alapján lesznek részvényeseink, de mint ez az arányokból kitűnik, részesedési hányaduk eltérő, többnyire igen alacsony. ;- Azt, hogy majd az így kapott részesedést mire fordítják, alkalomadtán tőlük kérdezzük meg. Öntől viszont azt kérdezem, miképpen váltható ez pénzzé, illetve hogyan kell ezt a vagyonjogot értelmezni?- Mint az előző kérdésnél is jeleztem, nem az önkormányzatok alkotják majd a fő részvényesi kört. A szolgáltatás jellegéből következően nem is igen számíthatnak számottevő nagyságrendű osztalékra, mert a villamosenergia-ipar a világ egyetlen országában sem tartozik a profitérdekeltségű termelő szférába, hiszen ennek az ágazatnak a nagy nyeresége, az így lényegesen drágább villamos energia a társadalom egészének terheit fokozná. Én nem is abban látom a részvénytulajdonlás fontosságát, hogy az adott önkormányzat mennyi osztalékot kap, hanem az jelent egy űj szemléletmódot, hogy ha kistulajdonosként is, de beleláthat ennek a részvénytársaságnak a tevékenységébe, közvetlenebb módon ismerheti meg stratégiáját és az együttműködés során mind az önkormányzat, mind pedig a részvénytársaság az eddiginél lényegesen hatékonyabb,' szervezettebb együttműködés keretében dolgozhat együtt.-Az átalakulás tényét bejelentő sajtótájékoztatón nagy teret kapott a villamosenergia-ipar és a nehéz helyzetbe került szénbányászat „huzakodása"... Ma már tudjuk, s a szénbányászat szempontjából némileg megnyugtató, hogy megegyezés született. Ön Salgótarjánból jött. A nógrádi és a borsodi bányászok „egy cipőben" járnak. Az ÉMÁSZ Rt. ebben a vonatkozásban milyen működési fdozófiát kíván követni?- A szénbányák helyzetének rendezése, az erőművek és szénbányák távlatokban történő esetleges összevonása az áramszolgáltató részvénytársaságokat csak áttételesen érinti. Hiszen ha az erőművek akármi okból drágábban termelik meg a villamos energiát, azt az áramszolgáltatók is drágábban kapják meg az elosztó szervezetektől. Az ÉMÁSZ Rt. természetesen a jövőben is mindenképpen arra törekszik, hogy saját működési költségeit racionalizálja. Ebbe a körbe természetesen az is beletartozik, hogy működési területünkön abban az esetben, ha az átvételi ár elfogadható, átvegyük a villamos energiát azoktól a gazdálkodó szervektől is. amelyek azt egyéb tevékenységük keretében állítják elő. Úgy gondolom, hogy a villamosencrgia-termelés hosszabb távon a biztos felvevő piac miatt eredményes-nyereséges tevékenység lehet és megéri majd azoknak a termelőknek — kohászat, fűtőművek, cukorgyárak stb. -, ahol a megtermelt hő egy része ilyen célra is hasznosítható.-Az ÉMÁSZ-osok közül sokan féltek és ma is tartanak az átalakulástól.. A megszokás nagy úr! Hallottam olyan véleményeket, hogy miért kellett egy jól működő rendszert megbolygatni és találkoztam olyan félelmekkel, hogy most jön majd az átszervezés, létszámleépítés, utcára kerülés... Ahogy én tapasztaltam, megkönnyebbülést váltott ki az Ön „visszaérkezése" a központba.- A részvénytársasággá történő átalakulás nagyon fontos momentum szervezetünk életében, de az alapfeladatok ellátását természetesen ez nem érinti. A kialakult háromszintű modell: ki- rendeltség-üzemigazgatóság-köz- pont továbbra is megmarad, mert ennek életképességét eddigi tapasztalataink egyértelműen igazolják. Ebből a struktúrából következően senkinek, aki tisztességesen végzi munkáját, nem kell a kenyerét féltenie! A feladatunk a jövőben is egyértelmű: a villa- mosenergia-szolgáltatást minden körülmények között biztosítani. Ez pedig tapasztalt, magasan képzett munkatársak nélkül nem valósulhat meg!- Ez az interjú a széles olvasó- közönség tájékoztatására készül! Őket pedig elsősorban az érdekli, kihat-e az Önök átalakulása az áramszámlára?...- Kétségtelenül húsba vágó probléma a villamos energia termelői. illetve fogyasztói árának alakulása. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a sajátos körülmények miatt fordított árrendszer alakult ki. így adódhatott. hogy a kisebb költségráfordítással értékesíthető termelési célú villamos energia ára jóval magasabb, mint a lakossági, pedig ez utóbbi értékesítéséhez, illetve a fogyasztóhoz történő eljuttatásához lényegesen hosz- szabb hálózat, átadás-átvételi rendszerek szükségesek. Ebből adódik, hogy lényegesen magasabb így a fenntartás-üzemeltetés költsége is. Ezek az árarányok hosszabb távon nem tarthatók, ezért tehát arra reálisan számítani kell, hogy az elkövetkező években talán a 90-es évek közepéig jelentősen növekszik majd a lakossági célú villamos energia ára, de elképzelhető, hogy a termelési célra felhasznált villamos energia ára is nő majd valamelyest. Itt tehát feltétlenül cl kell mondanom, hogy a villamos energia árának meghatározása nem a részvénytársaságok hatáskörébe tartozik, hanem - miután egy-egy döntés a gazda: ság egészét érinti - az mindenkor kormányszintű döntés alapján módosul.- Köszönjük a válaszait! Ónodvári Miklós Megjelent az Otthon legújabb száma Igazán változatos kínálatból válogathatnak a szép lakások kedvelői, ha kezükbe veszik az Otthon idei első számát. A megújuló „Év otthona” pályázaton bemutatkozó öt lakás öt külön világot idéz, többszörösen is bizonyítva, hogy a lakberendezésben nincsenek tabuk, az anyagiak mellett a lakók egyénisége a döntő. A felvételek ékesen bizonyítják. megfér egymással például a borsózöld és a ciklámenszín, vagy azt, hogy igenis lehet mediterrán hangulatot varázsolni egy 49 nr-es panel loggiájára is. Az építkezés kálváriáját ezúttal egy verőfényes tetőtér tulajdonosa meséli el. hasznos ötleteket adva a szép berendezési tárgyak beszerzéséhez. A Győri Balett táncos házaspárjának nyugalmat árasztó lakása és a füredi dombok között megbúvó társasházi otthon testre szabott, mert tulajdonosaik apránként ízlésükhöz igazítva rendezték be azokat. Különösen gazdag az Otthonosan rovat, amelyben elsőként a színes fények bűvöletéről, azaz az anyagában színezett üvegű, úgynevezett ..Tiffany” lámpák történetéről és készítési módjáról olvashatunk. Tavaszt idézhetünk a télbe, ha megfogadjuk a virághagymák vi- rágoztatásáról című írás útmutatásait, elkél a hideg februárban a virágzó április. Az Otthon házigazdája ezúttal a népszerű tv-be- mondónő, Radványi Dorottya és , férje, a ív-filmrendező, Esztergályos Károly. Nyomor az orosz fővárosban. Moszkva: Mocsok és piszok között árulja sajtját egy fiatalember az orosz fővárosban 1992. február 12-én. A pénzhiány és a kevés áru szinte mindenkit „rákénysze- rít” a kereskedelemre. Telefotó - MTI külföldi képszerkesztőség Többet tud, mint amennyit megtanult Legyen Waldorf-iskola Miskolcon is! (Az alapítványt már bejegyezték) Durván hetven év után jutott el hazánkba a Waldorf pedagógiai irányzat. Dédszíilők már azok a Waldorf-gyerekck, akik Stuttgartban 1919-ben megkezdték tanulmányaikat e szisztéma szerint. Jó lenne tudni róluk, miként teltek a munkás éveik, egyáltalán, milyen az életük. Milyenekké válnak azok a gyerekek, akik stressz nélkül tanulnak 6 és 18 éves koruk között, akik a nevelés három eszközéből „csak” a szeretettel találkoznak az iskolában? Nincs tehát büntetés és a „becsvágy felkeltése érdekében” nem kell egymás rovására versenyezniük. Nincs fekete pont, egyes, intő, rovó, bukás, sőt a szülőknek sem kell szégyenükben elsüllyedniük az értekezleteken. A mai magyar középkorosztály számára utópisztikusnak tűnnek a Waldorf-pedagógia ismérvei, ez érthető, hiszen alternatív iskolatípusok nélkül nőttek fel a mai szülők. Ám van egy kis csoport Miskolcon, amely már nem tartja olyannyira elérhetetlennek ezt a csodálatos iskolát, amely úgy érzi, nincs is olyan messze a megvalósítása. Hiszen ha már vannak Waldorf-óvodák, csak egy lépés, hogy Waldorf-iskolák is legyenek. Csak egy lépés? Lehetséges, de az aztán jókora lépés lesz. A miskolci Bársony János utcai óvodában vannak egy ideje olyan csoportok, amelyek ennek a módszernek az adaptációja szerint dolgoznak. No, ez még nem az igazi, de már így is nagyon jó. Más környezetben, más napirend szerint, egyáltalán másképp zajlik itt az élet és a kicsik kiegyensúlyozottak, boldogok. Ezeknek a gyerekeknek a szülei azt szeretnék, ha majd az iskolában is hasonló szellemben nevelkedhetnének, tanulhatnának a kicsik. Tehát Waldorf-iskolában. Igen ám, de ilyen iskola egyelőre csak Solymáron, Pesthidegkúton van és hamarosan megnyílik egy-egy Gödöllőn és Győrben. Tudomásuk szerint további 28 településen terveznek Waldorf-iskolát. A Bársony János utcai szülők és az óvoda pedagógusai a múlt év tavaszán elhatározták, hogy megkezdik az iskola szervezését. A Miskolci Cégbíróság a múlt héten már bejegyezte a Miskolci Waldorf Pedagógia Alapítványt, amelyet az OTP 271- 99389-8884) 302-es csekkszámla számán lehet gyarapítani. Gyarapítani, hiszen a szülők voltak az elsők, akik anyagilag is áldoztak az iskoláért. Az összeg azóta az OTP Bank és a Szerencsejáték Rt. adományával bővült. Az alapítók a szándéknyilatkozat óta számos hivatal, intézmény és magánszemély ajtaján kopogtattak több-kevesebb sikerrel. Munkálkodásukra pezsdítően hatott, hogy elnyerték Miskolc polgármesterének és a Fidesz miskolci szervezetének - egyelőre elvi - támogatását. Mert a pénzen kívül nagyon sok mindenre van szükség ahhoz, hogy jó esetben szeptemberben megkezdhessék tanulmányaikat az első Waldorf- gyerekck Miskolcon. Mindenekelőtt hely kell, épület. Ez az iskolatípus természetes környezetet, teret, egyfajta miliőt kíván, tehát még ideiglenesen sem kezdhetnek tanulni az első osztályosok mondjuk egy bérházi lakásban kialakított szükséghelyen. A fiatal szülök kinézték már maguknak a megfelelő helyet és őszintén remélik, hogy ötletüket még az érdekeltek is helyeslik. Van a Bársony János utca túloldalán egy szép, régi ház. udvarán hatalmas gesztenyefákkal. A ház sok-sok éven át óvodaként működött, az akkori óvodások szülei segédkeztek munkát és szabad időt nem kímélve a gáz bekötésében, az épület rendbehozatalában, ám amikor ezzel elkészültek, az óvoda megszűnt, az épületbe a Nevelési Tanácsadó munkatársai költöztek. Gondolják most a szülők, hogy a kis létszámú intézménynek minden bizonnyal találnak megfelelő helyet, méghozzá könnyebben, mint a Wal- dorf-iskolának... A szervezéssel párhuzamosan tanulnak is a mamák és papák. Egy éve találkoznak rendszeresen dr. Székely Györgynével, a solymári iskola tapasztalt Waldorf-tanítójával és Nelke Van derSlott-tal, a nemzetközi Waldorf-iskolahálózat magyarországi megbízottjával. A két szakember segít a szervezésben - és közben Waldorful tanítja a szülőket, áthangolja őket új feladatukra. Eljön időnként az összejövetelekre egy hatgyermekes budapesti családapa, Gál József is, aki elmeséli, hogy mi a különbség a Waldorf-csoportokban és az állami iskolában tanuló gyerekeinek nevelése között. Az ilyen találkozók mindig lelket öntenek a társaságba. Mert hiszen egyikük-másikuk néha elkeseredik, már- már fölhagy a reménnyel. Nagy gond ám: merjenek-e tárgyalni speciálisan képzett tanárokkal, ha még nincs épület. Pedig nagyon résen kell lenni, hiszen jelenleg egyetlen euritmista van Magyarországon... Kellenek továbbá nyelvtanárok, vallásoktatók és olyan szervezők, akik majd megtalálják az oktatni tudó szőnyegszövőt. varrónőt, kovácsot, kertészt, hiszen ebben az iskolatípusban sok mindent tanulnak majd a gyerekek. Amellett, hogy szinte kivétel nélkül sikeresen érettségiznek a 12. év végén és amelyikük akarja, könnyedén továbbtanulhat. Mert azt mondják, hogy a Waldorf-gyerekek többet tudnak, mint amennyit megtanulnak. Lévay Györgyi
