Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-24 / 46. szám
1992. február 24., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Meg(m)éri?! Miibalhé H a véletlenül nagyon nyugodt, békés hangulatban vagyok, és kicsit idegeskedni szottyan kedvem, akkor nincs más teendő, csak megfelelő időben be kell kapcsolni a műholdról érkező csodaadást, a Sky One-t. Megfelelő idő alatt értendő, amikor éppen pankrációt szórnak az éter hullámain. Ez egy olyan adás, hogy jelentkezik egy' bajuszos, szemüveges, jó ötvenes, tarkóig érő homlokú úriember öltönyben, mellette egy hústorony, és egyfolytában lelkesednek, hogy például a múlt szombaton is micsoda egy fantasztikus mérkőzést vívott egymással a két mellizomagyú. Örömködnek egy cseppet, azután legott kapcsolják a helyszínt. 'Megérkezik az első számú kolosszus, halad a ring felé. Snitt, majd ugyanő stúdióban, rettentő mérges képet vágva beleüvölti a kamerákba kellemetlen, rekedtes torokhangon, hogy leendő ellenfeleit diribdarabra cincálja, nincs kegyelem. Bicepszmutogatás, néhány vad- disznó-horkantás, majd ismét snitt, vissza a csarnokba. Ott már jő a kettes számú izomgyűjtemény, feszít ám kegyetlenül, majd' szétszakad, snitt, ő is vicsorít néhányat a kamerák felé, majd irány a ring. Bajuszoshoz vissza, aki még mindig lelkesedik, hogy itt aztán lesz küzdelem. Ami el is kezdődik. Tetszettek már látni a Búd Spen- cer-féle, Óriás nyomozó címet viselő, óvodásoknak vájó gyógykrimit? Na, abban a filmben vannak ám vereke- dős betétek, amelyekben annyira műpofonok csattognak, hogy az már fáj. .Na, ennyire „éles" a pankrátorok imitációja is. Olyan taslik zuhognak, hogyha abból egy is valóban betalál, akkor annak legkevesebb, Hogy emberhalál a következménye. Ezek a fickók meg előadják, hogy mennyire szenvednek. A legszebb azonban a közönség. Hangulat mint az ókori római arénákban. Tíz év körüli kis szemüveges, tornából felmentett fiúcskák acsarkodnak, mutogatják lefelé fordított hüvelykujjukat. Szegénykék, őket ez a műbalhé teljesen kielégíti. Éppen ideje lesz már, hogy magyar adásokat is fellőjenek a műholdra, mert ezek a serdülők rögvest leszoknak majd a pankráció-nézésről, ha egyszer betekinthetnek egy igazi, magyar parlamenti közvetítésbe.-bgHáziurak és bérlők Van aki ajándéktárgyat, van aki készpénzt ajánlott fel szponzoraink közül a legszebb borsodi gyermekek díjazására. A Sátoraljaújhely és Vidéke ÁFÉSZ ez utóbbiak közé tartozik. Az ő díjuk 6000 Ft. Ám ha az első három helyezett közé olyan szépség kerül, akinek szülei az áfésznél dolgoznak, további 4000 forintra is számíthatnak. A 6000 forintot Sátoraljaújhelyen kollégánk vette át Gál László áfész-elnöktől. Miskolci kutyaügyek Új vezér - Első a vérnyomkövetés Mióta büntető ítélkezés folyik, mindig problémát jelentettek a visszaesők. Igaz. hogy aki kitöltötte jogerős büntetését, ugyanazért a bűncselekményért már nem vonható felelősségre. Ám akivel szemben hatástalanok a kiszabott büntetések, azzal szemMáté Allila (Ózd, Árpád vezért u. 11.) vádlott is állt már korábban bíróság előtt. A 27 éves fiatalember 1990. augusztusában szabadult. 1991. június 21- én délelőtt 9 órától italozott az ózdi „Fekete Macskádban. Ide tért be a barátjával B. Gy. 47 éves sértett, akit a vádlott megszólított és 300 forintot kért tőle. Pénzt nem kapott. Erre a vádlott azt állította, hogy egyik rokonának tartozik a pénzzel a sértett, s ezt most kell megadnia. Nem jutott eredményre, mert a sértett és barátja érzékelve az erőszakos fellépést, eltávozták a vendéglőből. A sátoraljaújhelyi Lakatos testvérek (Gábor nőtlen, 23 éves - Nefclcjts út I. sz. alatti lakos; Ferenc nős, két kisgyermeke van, 30 éves - Rózsa u. 9. sz. alatti lakos) négyszer-négyszer állt már bíróság előtt erőszakos bűncselekményért. A roppant erős testalkatú testvérek 1991. július 18-ánasátor- aljaújhelyi Spáten sörözőből kihívták a csak látásból ismert K. Cs.-t és J. A.-t. pénzt követeltek tőlük. Egyikük visszatért a sörözőbe, hogy kérjen valakitől, eközben jött ki az ivóhelyről P. L-, akit a vádlottak ugyancsak Pénzért állítottak meg. A nemleges válaszra Lakatos Gábor a búhoz szorította a sértettet, kezét hátracsavarva arccal a falnak lökte és meg is ütötte, Lakatos Ferenc pedig a sértett lábát rúgta nieg... A fiatalabb Lakatos átkutatta a vérző arcú P. L. zsebeit, elvette az ott talált 100 (egyszáz) forintot. A sörözőből időközben visszatérő K. Cs. közölte a vádlottakkal, hogy nem tudott bent Pénzt kérni. A derékszíja tetszett IT|eg a vádlottaknak... Ugyanezen a napon a vádlottak a Templom téri fagylaltozó- nál is feltűntek. Durván élcelődtek az eladólánnyal, invitálták a sorban várakozókat, ben sokkal szigorúbban kell eljárni; a törvényben meghatározott kereteken belül súlyosabb büntetést kell kiszabni. Ilyen eseteket példáznak a B.-A.-Z. Megyei Bíróság dr. Bodnár Ödön vezette büntető fellebbviteli tanácsának ítéletei. Máté kitartóan követte őket egy, a bérházak közötti füves területig. Itt ismét követelte a pénzt, nyomaték kedvéért ütött is. Belenyúlt áldozata zsebébe és kivette onnan a sértett tárcáját, és 2030 forintot magához vett... A többszörösen visszaeső Máté Attilát az elsőfokú bíróság rablás bűntettéért 4 évi fegyház- ra és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. A vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. A másodfokú bíróság a durva kitartással elkövetett rablásra figyelemmel, az ítéletet helybenhagyta. akik közül hárman futásban kerestek menedéket. A két garázda testvér ekkor az utcán arra haladó S. Cs.-be kötött bele - minden ok nélkül -, ütlegelték és a lábait rugdosták. A sértett nyaklánca eközben leesett, s amikor megtalálta, azt a vádlottak észrevették. Visszatértek a fiatalemberhez. Lakatos Gábor kérte a láncot. Megkapta, megnézte, majd visszaadta. Bátyja azonban kikapta a sértett kezében lévő, 4117 forintot érő aranyláncot. A fiatalembert újabb veréssel fenyegették, ha visszakéri... Az elsőfokú bíróság háromrendbeli rablás bűntette és garázdaság miatt Lakatos Gábor elsőrendű vádlottat 7 évi fegy- házra és hét évre a közügyektől eltiltásra; Lakatos Ferenc másodrendű vádlottat 6 évi fegyházbüntetésre ítélte és 6 évre eltiltotta a közügyektől. A vádlottak és védőik részbeni felmentésért. de végső soron enyhítésért fellebbeztek. A megyei bíróság a fellebbezéseket nagyrészt alaptalanoknak ítélte. Az S. Cs. sérelmére elkövetett cselekményt kifosztásnak minősítette, - ugyanakkor a szigorú büntetéseket helybenhagyta. (t.) Közismert tény a siralmas lakáshelyzet Magyarországon. Az utóbbi időben egyre gyakrabban esik szó arról, hogy a volt tanácsi, most önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti díjainak drasztikus emelésére van szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok el tudják látni bérbeadói kötelezettségüket. a karbantartást és áz egyéb ilyen jellegű tevékenységeket. Az elmúlt 40 évben kevés pénzt fordítottak a bérlakások állagának a megóvására, így a drasztikus béremelések most elkerülhetetlenek. Viszonylag kevés szó esik azonban a számtalan ellentmondást hordozó kényszerbérletek ügyéről. Jelenleg az a lakástulajdonos, aki lakását vagy lakásának egy részét a múltban bérbeadta, az gyakorlatilag szinte semmilyen lehetőséggel nem rendelkezik a bérleti feltételek megváltoztatására. A most is érvényes jogszabály szerint a bérlőtől maximum az önkormányzatok állal megállapított lakbér kétszeresét kérheti a tulajdonos. A bérleti szerződést csak akkor mondhatja fel, ha cserelakást tud felajánlani a bérlőnek. Ezzel együtt a lakás karbantartásának költségei jog szerint a tulajdonost terhelik. Szabadáras lakbérek? Lakbérszabályozás 1916 óta van Magyarországon. A ma élő bérleti jogviszonyok egy része még a 30-as években alakult ki, másik részük a háború után, amikor sokan kényszerből költöztek be üres lakásokba, de jelentős azon bérletek száma is, amelyek úgynevezett „hatósági igénybevétel" révén jöttek létre. 1947-tel kezdődően. Ez azt jelentette, hogy a hatóság. vagyis a tanács jogosult volt bérlők befogadására kényszeríteni a tulajdonosokat. Erre 1971-ig volt lehetőség, 53 után azonban egyre kevésbé éllek ezzel a módszerrel a hatóságok. A 70-es években azoknak a személyi tulajdonú lakásoknak a száma, amelyekben bérlők éltek, megközelítette a 140 ezret, ez mostanra körülbelül a felére - 70 ezerre csökkent. 1989. január 1-jétől lehetőség van a lakástulajdonosoknak az újonnan létrejövő bérleti szerződések esetén a szabad megállapodásra a bérleti díjról a bérlővel. Ez a lehetőség azonban nem áll fenn az ennél régebbi szerződésekre. Kézenfekvőnek látszik a megoldás: meg kell adni a jogi lehetőséget a tulajdonosoknak, hogy szabadon szabhassák meg a lakbéreket! De akkor hol lakjon? Igen ám, de a történelmi múlt örökségeként kialakult helyzet ellentmondásossága ezt is lehetetlenné teszi. Számos olyan bérleti jogviszony van, amelynél a jelenlegi bérlő képtelen lenne kifizetni a piaci lakbért. Arról nem is beszélve, hogy az egykori tanácsi intézkedésért a bérlőt nem terheli felelősség. Ez ma, amikor még nem beszélhetünk lakáspiacról, az eddigi bérek 20-30-szorosát is jelenthetné, mivel körülbelül ennyivel magasabb bérleti díjhoz jutnak azok a lakástulajdonosok, akik jelenleg adják bérbe lakásaikat. A bérleti díjak megállapításának teljes felszabadítása esetén a bérlő ugyan fordulhatna bírósághoz, de előreláthatólag még a bíróságok is jogosnak ítélnék meg az önkormányzati lakbérek 5-10-szeresét. Viszont gondoljunk csak bele, mit tehetne az az egyedülálló kisnyugdíjas. akinek most 4-5 ezer forintot kellene fizetnie a szobácskáért, amelyben lakik. A helyzet megoldását - legalábbis az igazságérzet ezt diktálja -, annak kellene felvállalnia, aki a létrejöttének okozója volt. vagyis az államnak. Ennek azonban a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nincs reális alapja. A szakértők szerint ehhez közel 50 ezer lakásra lenne szükség. így tehát előre láthatólag ezzel az áldatlan állapottal mindaddig együtt kell majd élnünk, amíg ki nem alakul egy tisztességes lakáspiac. Az egyik alapfeltétel, hogy a munkabérek, de a szociális ellátások is tartalmazzák a lakáshoz jutás költségeit. Csak így lehet normális fizetőképes kereslet a lakáspiacon. Ugyanakkor az európai országok többségében a lakáspiac korántsem teljesen a szabadpiaci elvek alapján működik, hiszen egy szociális piacgazdaságban ez megengedhetetlen lenne. A bérlők, de a bérbeadók érdeke is az, hogy egy, a mindkét fél számára elfogadható, és viszonylag széles körben érvényes lakbér alakuljon ki. Van ahol ezt az önkormányzat beavatkozásával érik el, de olyan példa is akad. amikor ezt a lakbért a bérlők és a bérbeadók érdekvédelmi szervezetei közötti egyeztetés révén alakítják ki. Nálunk ettől a megoldástól még nagyon messze vagyunk, és még valószínűleg hosszú évekig nem is juthatunk el idáig. (MTI-Press) Ha nem is hangzott el soha a tény, hogy jó néhány miskolci kutyabarát vidéki szervezetbe igazolt át, világosan mutatja: komoly válságban volt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) miskolci csoportja. A tavaly elindult változások azonban feljogosítanak minden kutyatartót a reményre, hogy ha lassan is, de sikerül végre rendet teremteni a szervezet háza táján. A legutóbbi közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Az elnök Tallián Viktor lett (a régi vezetés leváltása után ő látta el az egyesületi biztos teendőit). Az összesen héttagú vezetőség mellett - a szabályoknak megfelelően - ezután egy háromtagú ellenőrző, és egy szintén háromtagú fegyelmi bizottság is működik majd. Bár a régi vezetés egyes tevékenységeit még mindig vizsgálják, az „újak” úgy érzik, ez nem befolyásolhatja ez- évi munkájukat. Terveik között időrendben a legelső helyen áll az április 25- 26-án megrendezett vaddisznó- és vémyomkövető verseny, amelynek másnapján tenyész- szemlét tartanak minden spánielnek. vizslának és pointernek. Május 17-re az országos CAC kutyakiállítást tervezik, majd augusztus 29-30-án a Nemzetközi Borsod II. Kupa vaddisznóhajtő és kotorékverseny következik. De nemcsak a rendezvényekre összpontosítanak. Szeretnék elérni az önkormányzatnál, hogy ne erősítsék meg a bérlakási kutyatartási tilalmat. Tudják, sajnos sokszor jogosan panaszkodnak a szomszédok a neveletlen kutyákra. Ok azonban szívesen fölvállalnák a négylábúak kiképzését - egy kulturált kutya (kulturált gazdival) még az emeletes házakban sem jelenthet gondot. Gyermekáldás Fallingbostel, Németország: Az I. Brit Páncélos Egység katonái büszkén mutatják fel néhány hetes csecsemőjüket 1992. februárjában, majdnem egy évvel az után, hogy visszatértek családjukhoz az Öböl-háborúból. (Telefotó - MTI Külföldi Képszerkesztőség.) Nőkkel erőszakoskodott Bartus Sándor (Bánréve, Kossuth u. 22.) 29 éves, többszörösen büntetett előéletű fiatalember. Legutóbb 1990. január 9-én lopásért nyolc hónapra, 1990. március 20-án pedig garázdaságért hat hónapra ítélték. Mindezek után 1990. április 5- én este negyed tízkor Bánrévén találkozott a munkából hazamenő M. K.-val. Cigarettát és pénzt kért a sértettől, majd a nemleges válaszra kikapta annak kezéből az esernyőt és a nőt az árokba lökte. Azzal fenyegette a felálló M. K.-t, hogy megszúrja, és a megfélemlített nőt arra kényszerítette, hogy a község széléig vele menjen. Felszólította, hogy vetkőzzön le és közösüljön vele. A nő mindezt megtagadta. A vádlott ekkor elkérte a sértett aranygyűrűjét, majd visszaadta. Eltávozott a helyszínről... Az eset után Bartus bevonult korábbi büntetése letöltésére, innen 1990. október 18-án szabadult. Alig húsz nappal ezután, Putnokon a déli órákban észrevett egy 12 éves kislányt, akit édesanyja a boltba küldött. A vádlott csatlakozott a kislányhoz, igyekezett a bizalmába férkőzni. Egy kereszteződésnél elkapta a gyermek kezét és - minden tiltakozás ellenére - be- vonszolta a keresztutcába egy villanyoszlopig. Itt átkarolni és megcsókolni akarta a sértettet, aki ellökte magától, közben a szatyra kiesett a kezéből. Segítségért kiáltva kitépte magát a vádlott kezeiből és elfutott... Bartus Sándort az elsőfokú bíróság e tetteiért kétrendbeli, személyi szabadság megsértésének bűntette miatt 3 évi és 6 hónapi fogházra ítélte, négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A megyei bíróság nem adott helyt a fellebbezéseknek, helybenhagyta a városi bíróság ítéletét. A durva rabló Garázda testvérek