Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

1992. február 21., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Késett a tsz-ek átalakulása Mi lesz az elmaradott térségekkel? Változóban a rendőri hivatás Nagy változások előtt áll idén a ma-gyar gazdaság egykori sikerágazata, a me­zőgazdaság. Mire számíthat a „föld népe”, milyen gon­dokkal íkell iszembenézniülk, amíg az átalakulási folya­mat lezajlik? Erről kérdezte az MTI—Press munkatársa Glattfelder Béla fiatal de­mokrata képviselőt. — 1992 nehéz év lesz a magyar mezőgazdaság szá­mára, még az 1991-es évnél is_ nehezebb. Nem tartom képesnek az agrárágazatot, hogy megismételje tavalyi teljesítményét és ez nem „meteorológiai előrejelzés”. Gsak meg ikell nézni a té­nyékét. A termelőszövet­kezetek már tavaly is lénye­gesem kevesebb műtrágyát és rosszabb minőségű vetőma­gokat használták föl, mlint a megelőző években. Csök­kent az őszi vetésű gabonák vetésterülete, és az állatál­lomány is rohamosan apadt. Különösen riasztó az ,a je­lenség, hogy a kistermelőik nagyobb ;arányban fogták vissza termelésüket, mint a nagyüzemek. Ez egyértelmű- ®n a termelési kedv 'határo­zott csökkenésére utal. — Milyen okokra vezet­hető vissza ez a borúlátás? — Három fő okot emlí­tenék. Először is a műit ne­héz gazdasági öröksége, má­sodszor a jövőkép hiánya és harmadszor az ágazat előtt allé feladatok bonyolultsága 6s összehangolatlansága. Válaszra váró kérdések A magyar agrárágazat nagy problémája, hogy még teindig szélsőséges szerkezeti hpusok vannak benne jelen, v- túlméretezett nagyüzemek 68 a túlságosan apró kisüze­mek. Az első tőkeintenzív Sazdálkodást tesz lehetővé, re Ugyanakkor tőkepazanló js, míg a másik pedig mun- kaintenzív, de egyben mun­kapazarló termelési forma. y*2. utóbbi viszonylag kis tő­keigényű gazdálkodás, amely azon,ban a munkaerő Szem- Pontjából erősen önkizsák­mányoló jellegű. A- mezőgazdaság hagyo­mányos jövőképe felborult, mert összeomlottak a keleti macák. Világossá vált, hogy jy5 erőltetett exportnak igen kevés értelme van. Nemta- mja a mezőgazdaság a he- Vet a nemzetgazdaságban, neim tudja, hogy mii a sze­bbe a vidéki foglalkoztatá- 'Problémáik kezelésében, a izetési mérleg pozitív szal­dójának megtartásában, klekre és más hasonló kér­gesekre a kormány meg sem Próbált még választ adni. /‘7l egy nagyon komoly té­nyező a hosszú távú b’efek- etések elbizonytalanodásá­~~ Milyen válaszokat vár- a'c ezekre a kérdésekre? 77. Hát semmiképpen sem Politikai deklarációkat, mint múyen például a Kisgazda­párt egyik választási jelsza­va volt. hogy „a falu majd felszívja a városi munka- nélküliséget”. Olyan regio­nális programokat kellene kidolgozni, amelyek az egyes régiókban világossá iteszik, hgoy ott milyen méretű me­zőgazdasági termelés tart­ható fenn, amelyek hosz- szú távra előre meghatároz­zák, hogy milyen nagyság- rendű mezőgazdasági expor­tot kívánunk és erre .milyen támogatási eszközök állnak rendelkezésre. Egy jó agrár­piaci rendtartás-törvény ilyen orientáló eszköz le­het a termelőik számára. Semmilyen agrárpolitika ■nem tud működni akkor, ha a termelők nem jutnak meg­felelő információkhoz. Eb­ben fontos szerep juthat a kialakulóban lévő termékta­nácsoknak is. Sajnos egyelőre úgy néz ki, hogy ezek a terméktanácsok csak a legnagyobb termelőiket egyesítik és kimaradnak be­lőlük a kistermelők. Az ex­port-ösztönzésinél megfonto­landónak tartom, hogy ritem kellene-e azit függetleníteni a termékfajtáktól. A Fidesz nyilvánvalóan nem támogat­ja a minden áron való ex­portálást. Mi csak egy olyan mértékű exportot támogat­nánk. amely a fizetési mér­leg egyensúlyának fenntar­tásához feltétlenül szüksé­ges. Elszalasztott lehetőség — Térjünk most át árra a két momentumra, amely ta­lán a legemlékezetesebbé teszi majd az idei esztendőt az agrárágazat számára. 'A kárpótlásra és a. szövetkeze­tek átalakulására gondolok. — Sajnálatos módon a Fidesz javaslata ellenére sem tárgyalta a Parlament együtt a kárpótlási és a szövetkezeti törvényeket. Ennek az lett a következménye, hogy az át­meneti törvény igen sok kárpótlási elemet tartalmaz, és egyben az átmenet sza­bályozása is igen hézagos­sá válít. Véleményem szerint még ennél is sokkal fonto­sabb, 'hogy az átalakulásra egy olyan időszakban kerül sor — méghozzá anélkül, hogy hosszabb kifutási időt engedne a törvény — ami­kor a piac beszűkülése és a szövetkezeték vagyonának tartozásokkal való terheltsé­ge miatt a vállalkozási kedv a mélypontra zuhan. Tulaj­doniképpen elúszik az a le­hetőség, amelyet a kor­mánypártok választási programjukban, de a kor­mányprogramban is biztosí­tani kívánták, hogy a szö­vetkezetek helyén nagy tö­megben alakuljanak ki egyé­ni farmergazdaságok. Most úgy tűnik, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek nagy része társasággá fog alakulni, vagy megmarad szövetkezetnek. Valószínűleg nem így törtéint volna, ha a szövetkezeték átalakulására közvetlenül az új kormány hatalomra kerülése után ke­rült volna sor. Akikor az em­berek többsége bizonyára a kiválást és az egyéni gazdál­kodást választotta volna. — A múlt egyik öröksége, a termelőszövetkezetek által felhalmozott adósságállo­mány. Kell-e és lehet-e kez­deni valamit ezzel az adós­ságállománnyal. főként hogy ha figyelembe vesszük, hogy a szövetkezeti vagyon neve­sítésekor a vagyonrészhez az adósság is kapcsolódik? Csőd ellen nincs orvosság — Szerintem a mezőgaz­dasági szövetkezetek töme­ges csődjét lehetetlen meg­akadályozni. Nincs lehető­ség olyan állami beavatko­zásra, amely komoly siker­rel kecsegtetne. Nem is annyira a csődbe jutó szö­vetkezetekkel kell foglalkoz­ni, hanem inkább azzal, hogy ezek helyén valami­lyen életképes mezőgazda­ság tudjon kialakulni. Erre szolgál a 2 milliárd forin­tos reorganizációs alap. Ezen kívül természetesen foglalkozni kell még azok­kal, akik a szövetkezetek csődje miatt munkanélküli­vé válnak, és ^komplexen az elmaradott térségekkel is, hiszen itt találhatók a leg­nagyobb számban a súlyo­san eladósodott termelőszö­vetkezetek. Ezek a progra­mok azonban már nem me­zőgazdasági jellegű támoga­tásokra épülnek, hanem olyan anyagi támogatást biztosítanak, amelyek ver­senyeztetik az egyes szerep­lőket. Az elmaradott térsé­gek támogatására 6 milliárd forint áll rendelkezésre az idei költségvetésben. Termé­szetesen amennyiben fel tudják venni a versenyt a más jellegű kezdeményezé­sekkel. akkor a keretből tá­mogatást kaphatnak mező- gazdasági vállalatok, illetve szervezetek is. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az adósságok rendezése költségvetési pén­zekből nem csak jószándék kérdése. Egyszerűen a ma­gyar költségvetésben nem lehet elegendő pénzt talál­ni arra, hogy az állam oldja meg a szövetkezetek adós­ságának problémáját. Hosz- szú távon ez azt is jelenti, hogy az agrárágazatot nem lehet olyan mértékben tá­mogatni', mint az Európai Közösség a saját mezőgazda­ságait. A maximum, amit elérhetnek a magyar terme­lők, hogy támogatásként visszakapják az általuk a költségvetés számára telje­sített befizetések összegét. (MTI—Press) PP. ILCO-klub nyílik Miskolcon ho^aSSan Két éve annak, jg.® ,a miskolci Semmelweis és r iaz általános sebészeti Ivá mellkas-sebészeti osztá- Prnfk ,orvosiai létrehozták a -fotógiai ambulanciát, s 'u., sikeresen, időben toi­ibairi a lv‘aS|ta'gbélda@aniatolk­iváKu?zenivedő betegeket, to­tók °a rn®’-ét nélkül gyógyít- fia ,az ara'nyereket. A da- atos betegek műtéti igyó- masa eredményes, orv p700t°tógiiai ambulancia osaim^k most egy másik e valósul meg, a'milkor létrehozzák Miskolcon az XLCO-klubot, tehát bekap­csolódhatnak a világméretű Iblubhálózatba. Az ILCO- Ikiubotoat azdk az emberek látogatják, akik — műtét után — művi végbélnyílás- isal kénytelenek élni, ítéhát hasfalra kiültetett vastag­béllel. A klubnak éppen az a lényege, hogy orvosok és la sorstársaik pszichés és igyakoriati tanácsokkal segí­tik a rászorulókat. A Semmelweis Kórház in­gyenes helyiséget biztosított |a klubnak. Minden együtt ivan tehát. Dr. Görgényi Kászló sebész szakorvos var­ja az érdeklődők jelentkeze­sét személyesen, levélben, ■vagy telefonon a kórházban, illetőleg a rendelőintézetiben. Mivel megyénkben mind­eddig nem működött ILCO- Iktufa, a betegek a szomszé­dos megyékbe jártak. A miskolci városi kórház ezért nemcsak a miskolci stomas betegeket várja, hanem szí­vesen fogad mindenkit a megyéből. megítélése Interjú dr. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitánnyal Az elmúlt napokban a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei reúdőrfőkapitányi kine­vezési ünnepségen részt vevő dr. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány a sajtó képviselőinek rendelkezésé­re állt és a hivatalos beik­tatási ceremónia után első­iként lapunknak adott inter­jút. — Főkapitány úr hogyan vélekedik arról, hogy gya­korlatilag ugyanez a rendőr­ség dolgozott két-három év­vel ezelőtt is a közrend és a közbiztonság fenntartásán, a változások mégis jelentő­sek, hiszen rengeteg a bűn- cselekmény az országban, ezen belül a megyében is? — Az állomány azóta meg­fiatalodott és változott az állomány vezetése Is. Azon­kívül új elvek vezetik a rendőrséget: egy polgárkö­zeli, polgárbarát rendőrség képét szeretnénk az ország­ban kialakítani és úgy ér­zem, hogy elég jó úton já­runk efelé. A bűnözés nö­vekedésének mélyebb gyö­kerei vannak, azt nem sza­bad csupán a rendőrség munkájával mérni. Ha mér­jük, akkor ezt az előbbiek­kel összefüggésben kell vé­gezni. Az átalakulás a rend­őrségen belül egvre jobban érzékelhető, amit az állam­polgárok is észrevették, ezért a rendőrök mellé áll­nak. .— Akkor ez a rendőrség, már :riem az a rendőrség? Mégis milyen értékeket is­mer el az Országos Rendőr­főkapitányság vezetése a szakma múltjából? — A szakma nem válto­zott, a szakma ismeretének jelentősége inkább hatvá- nyozódott az új vezetés sze­mében. A tárgyi ismeretek birtoklása felértékelődött. Ez az. amit a mali, holnapi munkába be tudunk integ­rálni és erre igen nagy szükség is van. — Folytatódik-e az állo­mány növelése, lesz-e erre elegendő pénz? Hisz-e ön a mennyiségi szemlélet min­denhatóságában, abban, ha sokkal több rendőr posztói, járörözik az utcán, akkor kevesebb lesz a bűncselek­mény, a közlekedési baleset, a szabálysértés? — A mennyiségi növeke­dés mindenhatóságában nem hiszek, de ilyen iszűlk állo­mánnyal Európában sehol sem dolgoznak, mint itt Ma­gyarországon. Amennyiben a Parlament úgy dönt és én remélem, hogy úgy dönt, akkor az állomány létszá­mát tovább kél! és lehet, nö­velni. Ez azonban nemcsak mennyiségi, de .minőségi kérdés is. Ugyanis korábban az állomány növelése azt jelentette, hogy az utcáról fölvett embereket nyomban ki is küldtük az utcára szol­gálatba. Arra törekszünk, hogy modernizáljuk a rend­őrség képzését, enélkül rend­őr az utcára ne kerülhes­sen. A képzés minőségét pe­dig úgy szeretnénk megvál­toztatni, hogy a korábbi tíz­hetes, tizenkét hetes, tíz hó­napos iskolák helyett, az át­meneti időszakra egyéves, de 1995-től csak kétéves iskola után kerülhessen szolgálat­ba a rendőr. — Beiktatása óta mennyi­re sikerült megbízható ké­pet kialakítania arról, hogy az egyes megyék, ezen be­lül Borsod-Ábaúj-Zemplén hol áll a bűnözési listán és ez a helyezés mennyire ír­ható a szakmai munka hiá­nyosságainak rovására? — Az országos rendőri ve­zetés nem lehet elégedett az elmúlt időszakban vég­zett bűnüldözési munkával, ami részben magyarázható a vezetés körüli bizonytalan­ságokkal is. Nem véletlen, hogy most három új vezetőt neveztünk ki a megyei rend­őr-főkapitányság élére, akik bírják az országos vezetés bizalmát, akik az állomány­nyal közösen képesek az itt jelentkező, kétségtelenül ne­héz helyzet megoldására. Mint ahogyan az bizonysá­got nyert a fővárosban és más megyékben is, hogy vál­tozatlan létszámú és hason­ló összetételű állomány is meg tudja újítani önmagát. — Milyen muníciót tud adni ehhez az országos rend­őri vezetés a most kineve­zett új vezetők számára? — Először is az új veze­tésnek van saját muníciója, a felkészültségük, az elkép­zeléseik és a tudásuk. A tá­mogatást csak úgy tudjuk megadni, ha az elveinket egyeztetjük. Az erkölcs és a biztonság hátterét tudom nyújtani és am'i ugyancsak nem hanyagolható el, meg­próbálunk anyagiakkal is hozzájárulni ahhoz, hogy te­vékenységüket segítsük, hogy munkájuk még eredménye­sebb legyen, 'közvetve ez azt jelentené, 'hogy javulna a megye közbiztonsága. Nagy József Fotó: Laczó József Taktaharkányi kft. segítségével A Kobra őrzi értékeinket A Metakta Kft. megalaku­lása semmiben nem tér el az eddig ismert más társasá­goktól. Szövetkeztek mind­arra, ami munkalehetőséget biztosít fennmaradásukhoz. Megyénk e szögletében az elhelyezkedésre, munkavál­lalásra — a mezőgazdasági munkák egyre szűkülő le­hetőségét tekintve — mód szinte alig akad. Ugyanak­kor egyre bővül a jó szak­munkások, ezermesterek szá­ma, akik máról holnapra el­vesztik állásukat. A társa­ság ezekből az emberekből verbuválódott, s a rendelke­zésükre álló megmunkáló- gépek, szerszámok segítségé­vel vállalkoztak minden olyan egyedi igénymunka el­végzésére, amit eddig senki, vagy legalábbis jelentős ősz- szegért, hosszú vállalásidővel nagyobb üzemek valósítot­tak meg. Tevékenységkörük 1991 közepétől egy új szolgálta­tással, biztonsági zárak széles körű szerelésével bővült. A Metakta Kft. a betöréses lo­pások belügyminisztériumi összesítésének ismeretében hozzálátott egy új feladathoz: ez pedig az állampolgárok anyagi javainak jobb megőr­zése. A Panservice Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. se­A legrafináltabb bűnöző sem tud behatolni a lakásokba, ha az ajtón Kobra-zár van. Beszerelésüket szakavatott kezek garan­tálják. gítségével Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megyében felvállalta a la­kások, intézmények bejárati ajtajainak erősítését, a Kob­ra biztonsági zárcsalád fel­szerelésével. Elterjesztésüket segíti, hogy a Magyar Biz­tosítók Szövetsége és a ma­gyar rendőrség minősített ajánlását bírják. S hogy er­re a zárcsaládra mennyire van szükség, azt két adattal illusztrálta a kft. ügyveze­tője, Galambos Gábor. Ha­zánkban az elmúlt évben a betöréses lopások — személyi tulajdon ellen — 72 ezer 893, társadalmi tulajdon ellen 37 ezer 147 volt. Ezen belül B.-A.-Z. megyében e két ka­tegóriában 9 ezer 591 bűn­cselekményt hajtottak végre. Véleménye szerint ezekhez az adatokhoz nem kell külö­nösebb kommentár. — fb. — fi. _ Felértékelődőben a tudás

Next

/
Thumbnails
Contents