Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

1992. február 3., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Az átálláshoz idő és pénz kell A gázdíjbeszedő havonta csenget Kz áfonya (Vaccinium L.) Három fajtája a legértéke­sebb, a fekete, a vörös és a hamvas vagy mocsári áfo­nya. A fekete áfonya lombhul­lató, a vörös áfonya pedig örökzöld törpecserje. Ha­zánkban a Nyugat-Dunántúl és a Magyar Középhegység savanyú humuszos erdőiben, nyires tenyéréiben találhatók. Az áfonya csipkésen fogazott levélkéi arbutink, metilarbutint és mirtillin nevű anyagot tar­talmaznak. Hatásuk abban áll, hogy a cukorbetegek vé­rében csökkenti a glukózé tartalmat. A fekete áfonya (vaccinium myrtillus) gyü­mölcse sok vasat, növényi savakat és tápsót tartalmaz. A fekete áfonya sötétkék bo­gyóit nyersen és lekvárnak megfőzve fogyasztják, de megszárítva népies gyógy­szerként hasmenés ellen használják. Idősebb emberek krónikus vastagbélhuruttal állandóan ihatják az áfonyabort. Dzsem és alkoholos kivonat is készül belőle, mely tartós hasme­néssel gyermekeknek is ad­ható. Erjedést gátló, össze­húzó hatású. Különösen értékes a vörös áfonya (vaccinium vitis ida- ea). Teljesen pótolni tudja a ritkán előforduló medve-szőlő levelét és hatóanyagait, ame­lyet vizelethajtó, hólyag- és epekőbántal-mak esetén használják. Az áfonyalevélből készült tea is kellemes ízű él­vezeti cikk, láz- és vérnyo­más-csökkentő, de köhögésnél és hányingernél is hatá- sós. A vörös áfonyá­ból befőttet és áfonyabort ké­szítenek. Likőrök és borok festésére is használják. To­rokgyulladás, fekélyes száj­penész és fogínygyulladásnál a bogyók főzetét használják. Szemgyulladásra jó hatású a leveléből készült forrázat. Dr. Győri Sándor Történelmi visszapillantó Leszerelés: balsikerű kezdetek Meglepetés tulajdonképpen nem éri a kedves lakót, midőn az új esztendőben havonta csön­get a pénzért a gázdíjbeszedő. Rezignáhan tudomásul veszi, s na tud, fizet. Lelkileg már jó elő­re felkészítették e változásra, niármint az új számlázási rend­re. Azt a bizonyos zöld cédulát, melyen az érveket sorakoztatta fel a TIGÁZ vezérigazgatója, Valamennyi gázmérő órával ren­delkező fogyasztó még az el- niúlt év októberében kézhez kapta, tanulmányozhatta. Megyénkben mintegy 55 ezer családot, háztartást érint a számlázás új rendszere. Vala­mennyien elolvashatták az ud­varias hangú üzenetet, mely szerint: „Az energiaárak emel­kedése miatt megnövekedett gázszámlák jelentős terhet ró­nak kéthavonta fogyasztóinkra. Á teherviselés egyenletesebbé tétele és vállalatunk fizető- ké­pességének megőrzése érde-ké- ben is, 1992. január (illetve február) 1-jétől áttérünk a havi számlázásra.” Ez így még rendjén is volna, hiszen érti a kedves gázfogyasz­tó a helyzetet, még talán hálás is ienne, ha látja, hogy ennyire gondoskodnak róla, s nemcsak ftpsz-ropsz hoz egy intézkedést a szolgáltató. Aztán egy kicsit töpreng, tovább olvassa az üze­netet, s akkor már valahogy megkeseredik a szájaíze. Mert­hogy (aki eddig teszem azt, a Páros hónapokban fizetett gáz- támlát) februártól ezt minden hónapban teszi. Ám igazán egy­havi díjat a fogyasztók eme cso­portja majdcsak áprilisban fog fizetni. Hogy miért? Idézem: ’.'.Őszintén kell tájékoztatnom Ont, hogy a fű-tőérték szerinti, Azon vagyontárgyaknál, amelyek megosztásáról a köz­gyűlés nem hozott határozatot, árveréssel történő megosztásra kerül sor. A zárt körű árveré- Scn a tagok (és a kívülálló tu- k'jdonosok) - egyénileg és Csoportosan - licitálhatnak a va­gyontárgyakra. A vagyontárgy kikiáltási ára a vagyonértékelés szerinti összeg. A tagok a szö- Vetkezeti üzletrész - értékpapír­jaikkal vehetnek részt az árverésen. Az üzletrész névér- h'kéből a kikiáltási ár 10 szá­zalékának megfelelő összeg egyhavi számlázásra való átál­lás időszakában a számlázási rend váltása miatt egymás után két (azaz kettő) kéthavi számlát fog majd kézhez kapni.” Febru­árban tehát sok-ezer háztartás­ban a november-decemberi, márciusban pedig a januári és a februári fogyasztásról kapjuk meg a számlát. És ez a kétszer dupla számla bizony nem lesz kevés, hiszen ez a tél eddig kitett magáért, tiki gáz­zal fűt, keveset tudott spórolni, ha Csak nem akart megfagyni a la­kásban. Aki pedig a meleg vizet is gázbojlerből kapja, méginkább rakosgathatja a forintjait... Akik a páratlan hónapokban fizettek ed­dig, már januárban, az évnek ta­lán a legtöbb kiadást jelentő hónapjában, az év végi nagy vá­sárlások és az egyre magasabb árak miatt kapkodhatták elő a gázdíjra a pénzt. Bizonyára sokakban felvetődött, hogy miért nem lehetett volna az átállást valamivel szerencsésebb időpontban bevezetnie elkezdeni. Mondjuk, szeptemberben, mert ak­kor a kisebb számlák miatt valaho­gyan talán elviselhetőbb lett volna a gázdíj kifizetése. Kérdésünkre Molnár Attila, a TIGÁZ Miskolci Üzemigazga­tóságának vezetője elmondotta: egyetértenek azzal, hogy „elhú­zódik” az átállás és ez a mai, egyre nehezebb körülmények, a sokkoló áremelkedések köze­pette bizony sok család számára okozhat gondot. S hogy miért tart eddig az át­állás? Az egyik indok az, hogy tavaly októberben fizettünk elő­ször egy július elsejétől történt, drasztikus gázdíjemelés (5 fo­rint 13 fillérről 7,87-re növeke­dett köbmétere) után nagyobb árverési előlegnek minősül. Nem vehet részt az árverésen az, aki az ajánlattétel előtt nem tett nyilatkozatot a vagyon­tárgyhoz kapcsolt tartozás át­vállalására. Az árverésre bocsátott vagyontárgyra a tulaj­donjogot a legnagyobb vételárat ígérő tag, azonos összegű aján­latok esetén pedig az első ajánlattevő szerzi meg. Aki az ajánlatok lezárását követően az árverési vételárat nem fizeti meg, kizárják az adott vagyon­tárgy ismételt árverezéséből és árverési előlegét is elveszti. számlát. Nem akarták ezzel egyidőben bevezetni az újfajta számlázási rendszert. Meg kel­lett továbbá teremteni a pénz­ügyi és személyi feltételeket is a cégnek ahhoz - hangzott a tájé­koztatás -, hogy időben le tud­ják olvasni a gázmérőt, rögzíteni a fogyasz-tást, szám­lázni, s beszedni a díjat. Üzemi- gazgatási szinten - megyénkben és Hevesben - ez azt jelenti, hogy alkalmazni kellett 30 új díjbeszedőt, s fel kellett készíte­ni őket munkájukra. A felkészítésnek, no meg a számlázáshoz szükséges beruhá­zásnak. az új dolgozók bérének anyagi vonzata is van - ezt mostan­ra tudta biztosítani a TIGÁZ. A gázóra leolvasása után ezentúl tél évig kellős „könyvelést” végeznek: felírják a fogyasztást, ám ezzel pár­huzamosan betáplálják egy angol gyártmányú kézi adatrögzítőbe is. E géppel vala-mennyi díjbeszedőt ellátták. Fél esztendő múltán már a gép tartja nyilván gázfogyasztá­sunk adatait. Ennyit a gázszámlázás új rend­szeréről. Tegyük még hozzá: Mis­kolc város önkormányzata eljuttatott egy névsort a TIGÁZ- hoz, melyen mintegy 2200 név szerepelt. A nehéz anyagi körül­mények között élők számára jut­tattak átlagosan mintegy 2500 forintos, egyszeri segélyt. A gázdíjbeszedő tehát ha­vonta csönget, leolvassa a fo­gyasztást, s kéri a pénzt. Aki tud, fizet. Van aztán még türel­mi idő, s hely, alkalom, ahol be­fizethető a számla. Sajnos, vannak családok - ha nem is túl sokan -, akik többha­vi számlával tartoznak. Gyárfás Katalin A zárt körű árverést addig kell folytatni, amíg közgyűlési határozat nem születik a vagyon megosztásáról, illetőleg a vagyon­tárgyak legalább a kikiáltási áron el nem kelnek. Ha a vagyontárgy nem kel el. a közgyűlés dönthet, hogy az árverést alacsonyabb áron is lehet-e folytatni. Amennyiben ez sem vezet ered­ményre. nyílt árverést kell tarta­ni, amelyen szövetkezeti üzletrésszel nem rendelkező is résztvehet és készpénzzel is li­citálhat. (MTI-Press) H. Á. Hatvan évvel ezelőtt, 1932. feb­ruár 2-án, hatvan állam képviselői­nek részvételével nyílt meg Géniben az első fegyverzetcsökken­tési és fegyverzetkorlátozási világ- konferencia. Kormányfők, egyéb politikai hírességek, miniszterek, tá­bornokok, gyárosok, bankárok töm­kelegé jelent meg a pompázatos rendezvényen, amelyen az akkori idők neves diplomatája, Arthur Henderson mondott programadó megnyitó beszédet. Henderson, aki végig a konferen­cia elnöke volt, kollektív egyetértést szorgalmazott jelentős leszerelési rendszabályokban, min-den fegyver bevonását követelte a csökkentési folyamatba, egészen a teljes lesze­relésig menően, folya-matos előre­haladást igényelt e végső cél eléréséig, akár újabb leszerelési konferenciák szervezé-sével. Akkor már közel tíz év telt el az 1922-es génuai konferencia óta, amelynek első ülésén Csieserintől hallotta a világ először az általános és teljes leszerelés kifejezést. Nem­zetek Szövetsége vagy ahogy ná­lunk nevezték, a Népszövetség 1925 decemberében felállította a le­szerelési világértekezlet nemzet­közi előkészítő bizottságát, amely 1666 napig élt, hat ülésszakot tar­tott, US ülésnappal. Munkáját 1931 januárjában zárta, nagyon nehéz nemzetközi helyzetben, igen vitat­ható eredménnyel. Akkor a gazdasági világválság aláásni látszott az egész kapitalista rendszer alapját. Németországban a munkanélküliség 1930-ban 36 szá­zalékos volt, a nemzeti szocialisták hat és félmillió szavazatot kaptak és 107 helyet szereztek a Reichstag- ban. Konzervatív előretörés szorította vissza a pacifizmus zászlóvivőit, a nyugat-európai szociáldemokrata pártokat, amelyeknek pozícióit hal­latlanul meggyengítette a gazda-sá­gi válság. A konzervatívok pedig utópiának minősítették a leszerelési tárgyalásokat és a nemzeti érdekek egyetlen megbízható érvényesítőjét az erős hadseregben látták. Japán 1931 szeptemberi mand- zsúriai agressziója még jobban alá­ásta az amúgyis bizonytalan nemzetközi jogrendet, Európában pedig erősödő politikai tényező lett az olasz fasizmus. Másrészt a ke­mény háborúéi lenes mozgalom Amerikát a szárazföldi és a légierő csökkentésére ösztönözte, mind az Egyesült Államok, mind Nagy-Bri- tannia kénytelen volt pénzügyi okokból megnyirbálni katonai költ­ségvetését és hajlani a fegyverzet- korlátozásra. Ami az akkori Szovjetuniót illeti. Lengyelország, Csehszlovákia és Románia együttesen lényegesen fel­ülmúlta katonai erőben, a vezető tő­kés országok csoportja pedig a hadsereg létszámában háromszoros, harci repülőgépekben ötszörös, flot­taerőkben jó tízszeres fölényt köny­velhetett el a Vörös Hadsereg-gel szemben. Moszkva abban a meggyőződés­ben élt. hogy igen közel van egy újabb világháború, következéskép­pen Európában forradalmi helyzet érlelődik. Az 1932-es konferenciát olyan füstfüggönynek tekintette, amely mögött az imperialista hatal­mak lázasan készülnek a Szovjet­unió elleni háborúra. Zinovjev és Sztálin számára a húszas évek má­sodik felében a szociáldemokraták „szociál-fasisztákká” váltak, 1932- re a Szovjetunió és a közelgő össz­európai forradalom fő ellenségeivé. Katonai téren akörül folyt a vita, hogy melyek a támadó és melyek a védő fegyverek, elkülöníthetők-e egyáltalán a leszerelési folyamai céljaira. Kiderült, hogy a brit. a francia, az amerikai és a japán fegy­verek kizárólag védelmiek és nem veszélyeztetik más országok bizton­ságát. Védelminek minősül-tek a könnyű és közepes harcko-esik, amelyekkel - bombázó támogatás­sal - a németek 1940-ben megke­rülték a Maginot-vonalat és a tengerhez szorították az angol-fran­cia csoportosítást Dunkerque-nél. A britek hallani sem akartak a sorhajók csökkentéséről, inkább a tengeralattjárókra hegyezték ki a vi­tat. A második világháborúnak kel­lett kimondania az ítéletet a sorhajók fölött. Az amerikaiak cá­folták azt a japán álláspontot, hogy a repülőgép-hordozók támadó esz­közök: Pearl Harbor adta meg a vá­laszt. „Mennyiségi” vagy „minőségi” leszerelést - ez volt a konferencia másik nagy vitatémája. Amikor Lit­vinov elfogadta az amerikai tervet, azt hangsúlyozta, hogy a „minőségi leszerelés" nem jelent fegyverzet- csökkentést, nem jelenti a háború lehetőségének csökkentését, a béke konszolidálását, csupán a háború szabályok közé szorítását, új nem­zetközi hadijog létrehozását. Bár a konferencián kezdetben a franciák akarták megragadni a kez­deményezést (nyomasztó katonai fölényükre támaszkodva), hamar német ellánállásba ütköztek. Brü­ning birodalmi kancellár egyenlő jogokat és egyenlő biztonságot kö­vetelve azt javasolta, hogy a versa- illes-i békeszerződés katonai korlátozásait minden országra ter­jesszék ki. Az olaszok ugyancsak hevesen ellenezték a francia maga­tartást, míg az angol-amerikai vo­nal centrista volt. Az amerikaiak a harckocsik és a mobil lövegek kor­látozását szorgalmazták, olyan ha­ditengerészeti korlátozásokkal, amelyek csak nekik adtak volna szabadkezet a fejlesztéshez. Japán a tengeralattjáró-háború „embersé­gessé tételén" filozofált. A leszerelési világkonferencia zűrzavarát elsőnek az új Hitler- rendszer unta meg. Hasztalan volt a francia-brit-amerikai hozzájárulás egy 200 ezer fős német hadsereg­hez, Berlint ez már nem elégítette ki. Németország 1933. október 14- én otthagyta a leszerelési konferen­ciát és október 19-én a Népszövetséget. Jellemző viszont, hogy a Szovjetunió 1934 szeptem­berében lépett be a Népszövetség­be, amikor a leszerelési világértekezlet már haldoklón és csak bizottságai üléseztek szórvá­nyosan. 1935. október 20-án meghalt Arthur Henderson, de előbb még zárójelentést készített a genfi kon­ferenciáról. Új elnököt nem válasz­tottak, s a népszövetségi okmányokból eltűntek az utalások a monumentális tanácskozásra, amely pedig gazdag anyagot szolgáltatott mind a második világháború okai­nak megvilágításához, mind a ké­sőbbi. sikeresebb fegyverzet- korlátozási erőfeszítésekhez. Amennyire a feledés és a hallga­tás fátyla borul Nyugaton az 1932- 35-ös genfi világkonferenciára, annál buzgóbban elemzik a „pe­resztrojka" kései és elkésett hívei. Úgy vélik, hogy a 60-hatalmi kon­ferencia kudarcának szerepe volt a második világháborús tragédia be­következtében. Ebben a kudarcban pedig szerepe voll Moszkvának is, hiszen a mililarizmus leegyszerűsí­tő szemlélete, a túlzásba viti béke­propaganda. a „burzsoázia leszerelés- ellenségének dogmati­kus kezelése, a tőkés nagyhatalmak ellentéteinek abszolutizálása, nem­különben a harmincas évek sajátos szovjet katonapolitikai koncepciója a Litinov-féle szovjet tárgyalókül­döttséget tőként ideológiai alapon tette rugalmatlanná. P. S. Újhelytől Nigériáig Nigéria. Ismeretlen, távoli or­szág. Hazánktól majd tízszer na­gyobb, közel nyolcezer kilométerre esik. Óriási pálmák, csodás óceán. A fekete arany egyik országáról nem sokat tud- t:|n, amíg véletlenül össze nem hüálkoztam Sátoralajújhelyen Retró Jánossal, s egy kiadós be­szélgetés után úgy érezhettem, megjártam a nagy utat. Nigéria Magyarországgal egy időzónában fekszik, így az oda­utazó magyar turistáknak még órát sem kell igazítaniuk. Öltö­zéket annál inkább, hiszen a ma­gyarországi januári fagyok után szokatlan, mi több - kellemetlen fenne irhakabátban elviselni az őt ven Celsius-fokos hőséget. Beszélgetőpartnerem fényképe­ket mutat közben elmondja, fi°gy egykori munkahelye mint Vállalkozó egy Nigériában újonnan felépült középiskola tanműhelyeinek teljes műszaki berendezését készítette el. Erről a munkáról nem is faggatom, lúsz satukat, szerszámokat ösz- szeállítani nálunk is hasonlóan kell. A fényképek nézegetése közben egyre többet tudok meg a majd tíz és fél hónapos „ka­landról".- Amszterdamon keresztül ér­keztünk az Egyenlítőtől körülbe­lül tíz fokra lévő Porthcurtba, Nigéria egyik legnagyobb kikö­tővárosába - meséli Petró János. - Talán a legmaradandóbb be­nyomásunk az volt, bár felké­szültünk rá, hogy amikor kiléptünk a légkondicionált re­pülőgépből, úgy éreztük, vala­mennyiünket egy jó vödör forróvízzel öntöttek nyakon. Többen vittünk magunkkal hő­mérőt. amelyek a nagy hőségben azonnal tönkrementek.- Hogyan fogadták a fehére­ket, a magyarokat?- Azok. akik ismerték utunk célját, természetesen barátságo­san, ám előfordult, hogy néhány hét múltán egy olyan faluba ér­keztünk egy kiránduláson, ahol eszeveszetten menekültek elő­lünk a gyerekek. Mint odavalósi néger kísérőinktől később meg­tudtuk, ők még nem láttak fehér embereket. Legalább olyan kü­lönlegesnek tűntünk számukra, mint ők nekünk. Később egyéb­ként ezzel a törzzsel nagyon jó­ba lettünk, két „törzstaguk" vezetett cl egyszer kristálytiszta kék folyóhoz, amelynek alján szabad szemmel is jól láttuk a kavicsokat. Érdekes megjegyezni, hogy az. ország lakossága etnikailag és nyelvileg igen összetett. 200 kü­lönféle törzs él itt. Bár a hivata­los nyelv angol, a lakosság 60 százaléka a négy törzsi nyelv, ibo. joruba, hausza, íulbe egyi­két beszéli. A népesség 48 szá­zaléka mohamedán, 34 százaléka keresztény, a többi ré­sze a törzsi kultuszok híve.- Milyen volt az ellátás?- Akinek pénze volt. bármit megkaphatott a magyar zöldbor- sókonzervtől a hetes csavar­anyán keresztül az amerikai Coca-Coláig. Persze mi is sok mindenben hozzászoktunk a környezethez, néhány hónap el­telte után természetesnek tűnt. hogy vacsora után az udvaron lévő fákról leveszünk egy-két banánt vagy kókuszdiót.- Volt-e meglepő kalandjuk?- Hogyne. Egy strandon napozás közben elment mellettünk két férfi, s megjegyezték: - Ezek olyanok, mintha magyarok lennének. - Per­sze a meglepetéstől először szóhoz sem jutottunk, majd később meg­tudtuk. hogy egy magyar orvosi műszergyár dolgozói.- A család?- Természetesen nagyon iz­gultak. ám annál nagyobb örö­met okozott a viszontlátás.- S ha lehetőség adódna, vál- lalná-c még egyszer, hogy...?- ...Biztosan. il'j. Jármy Tibor Átalakuló termelőszövetkezetek Vagyonmegosztás árveréssel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents