Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

1992. február 17., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Nem kell már messzire tekintenünk, hogy lássuk a tél múlását, a tavasz érkeztét. Túl­jutottunk már február közepén, a Nap egyre magasabbra ivei, a fények mind tisztábbak, a fokok között elő-előbukkan a plusz. Ilyen­kor szokás ugyan mondani: nem ette még meg a kutya a telet és bizony, sok példa is felhozható ennek igazára, egyebek között az is, amikor március közepén Újhelyből Szép­halomra irgalmatlan erős, nagy hófúvás mi­att nem lehetett eljutni, de azért mégis bí­zunk benne, hogy igenis megette. Mármint az a bizonyos kutya a telet. // Pár nap múltán - igen, még februárban - meg kell érkeznie az erdőkbe az örvös ga­lambnak, a mezőkre a gyönyörűséggel ének­lő pacsirtának. Már diszlenek a hóvirágok, a barkák, már gyűjti erejét a kibújáshoz az erdők szépséges tavaszi csillagvirága. „Hát a kert hogy van?” Föltehetően sokan nézege­tik már: tényleg, hogy van? A kertekkel, ki­csit tágabb értelemben, a mezőgazdasággal foglalkozók kedvéért adjuk közre az alábbi, szerény ízelítőnket. i 1 Néma áldozatok Évek óta halljuk, olvassuk, hogy a ná­lunk fejlettebb országokban egyre inkább tért hódít a biokertészet, egyre nagyobb a piaca a vegyszermentesen termelt zöldség­es gyümölcsféléknek. Nálunk, Magyarorszá­gon sajnos még ma is sokan csak legyinte­nek: ugyan már, ki az, aki kukacos almáért többet fizet, mint az „egészségesért”? Túl azon, hogy nem kevés mérgező anya­got juttatunk az agyonpermetezett növé­nyekkel a testünkbe, a permetezés során közvetlenül is érhet minket komoly egész­ségkárosodás. Sokszor az áldozattok nem is sejtik, hogy mitől betegedtek meg, hiszen elég egy könnyű nyári séta a permetező he­likopter alatt ahhoz, hogy egész életünkre betegek, nyomorékok legyünk. A rovarölő szerek az élőlények idegrend­szerére hatnak, az idegsejtek közötti kap­csolattartásit, információáramlást bénítják meg. A második világháború előtt, 1937- ben kísérleteztél?: ki az első ilyen vegyületet, amit akkor vegyi fegyvernek szántak. A háború utáni időkben módosítgatták a ve- gyületeket, hogy az emberre veszélytelenek legyenek, ugyanakkor a rovarokat, a kárte­vőket minél inkább irtsák. Annak ellenére, hogy komoly sikereket értek el ezen a te­rületen, az ember idegrendszere ma sem tekinthető teljesen védettnek tőlük. Az arra érzékenyebbek idegrendszerét bénítják, az izmok beidegzése is sérül. A lepermetezett hernyóhoz, vagy bogár- _ hoz hasonlóan, az 'ilyen ember sem tud pa­rancsolni az izmainak, remeg keze, lába, a szeme forog, vagy ráng, nem tudja kinyitni, vagy becsukni a szemét. Állandó izomfáj­dalomról panaszkodik, izomsorvadás léphet fel, szívpanaszok, gyomorfájás, hányás, a nőknél spontán vetélések, a férfiaknál im­potencia. A vizeletvisszatartással is gondok vannak. A mérgezés jellemző tüneteként a bőrön kiütések, sebei?, fekélyek keletkez­nél?. Ehhez járul az állandó idegesség, fe­szültség, halálfélelem. A beteg így nem szívesen mozdul ki otthonról, elszigetelő­dik, szinte élve eltemetődik. A világban csak az utóbbi években fi­gyelte!? fel az áldozatok egyre népesebb tá­borára. A tünetek annyira sokfélék, hogy gyakran az orvosok sem ismerik fel a vegy­szermérgezést. Utólag meg igen nehéz bi­zonyítani (vagy akár csak emlékezni is) ar­ra, hogy a környéken volt-e abban az 'idő­ben permetezés. Angliában ezek az áldoza­tok együttesen emelik fel a hangjukat a növényvédő szerek mértéktelen alkalmazása ellen. Talán nem ártana, ha mi is elgon­dolkodnánk azon, hogy nem fizetünk-e túl nagy árat a kukacmentes álmáért! ve a kor igen tapintatos jel­legét. Viszont a nevével ösz- szefüggésbe hozott szarvas- miarha tenyészállat nemző- és átörökítő képessége való­színűleg összefüggésbe hoz­ható az olasz mesterrel. Leg­alábbis ezt olvastuk ki ab­ból a toplistából, amelyet az USA-ban hoztak nyilvános­ságra a világelső Holstain- fríz tenyészbikák „produk­ciójáról”. Ezek szerint a világ első tiz bikája között is az elsők között említhető az FH 3142 Dante nevű bika1, amely ki­váló termelőképességét utód­jainak tízezrébe örökítették át. Jó tejtermelése (21 583 font) 3,6 tejzsírszázaléka, 2130 font tejmennyiséget produkáló képessége, külle­me, megbízhatósága méltán vívta ki a szakmai elisme­rést. Dante — a bikák legjobbika A cím meglehetősen fel- lengős. Ugyanis nem az „Is­teni színjáték” írójáról van szó, bár az ő képességeit át­örökítés, genetika szempont­jából nem ismerjük, tekint­Paradicsom — fakóban Napjainkban a piacokon ikJap- nató már paradicsom is. Nem a .tűzpiros, nem iaz a túl- «rett, (ie sápadtságával' is a oyári bőséget, ,a vitamindús Etetőt idézi. \.ai* azonban már olyan pa- i^aiCsom amely hivatalosan fakó, mindhatni sárira. Nem érn.**1’ ment nem hagyták meg- íajfca hauem ■azért, mert ilyen új paradicsom gyakorlati- fni UK-Van oly an organoleptikus mi«* onsáRO,tkal rendelkezik, mit ia naponta asztalunkra ke- ri*lö rokona, csupán nem pi- ros’ hanem sárga színű. Nem a ’»természet tréfájáról” van szó, lanem Campania «tartomány eKyik vetőmagtermelő vállalatá­nál tudományosan kikísérlete­zett, ipari feldolgozás céljára szelekciónál! paradicsomról. A sárga paradicsomra az jellemző, hogy rendkívül magas a karo- tin- és C-vitamin-tártaim a. A hibridet az említett vállalat földjein az agráregyetem kuta­tóinak és tanárainak közremű­ködésével kísérletezték ki. A tervek szerint 1992 nyarán tehet megkezdeni nagybani termesz­tését Campania belső övezeté­ben, a Solania-terv keretében létrehozott kísérleti földeken, „A sárga paradicsom nem va­lamiféle reklámfogás — jelenti ki a mezőgazdasági vállalat tu­lajdonosa —, hanem hosszú éve­ken át folytatott kutatómunka eredménye. Célunk az volt, hogy javítsuk az ipari feldolgozásra kerülő paradicsom minőseget. A sárga szín nem mesterséges, hanem a (termék igen magas karotinszintjének tulajdonítható. Ily módon még „egésraegeseb- bé” vált laz a zöldségféle, amely egyre nagyobb sikert arat nemcsak Olaszországban, de szerte a világon is. Felve­tődik azonban a kérdés: vajon sikerül-e meggyőzni a fogyasz­tót, hogy ezentúl ne a piros, hanem a sárga paradicsomot iktassa be étrendjébe. Valószínű, hogy a látásra pozitív hatást gyakorló karotin növekvő meny- nyisége és a C-vitamin-tartalom révén sikerül majd úrrá lenni a fogyasztó kezdeti bizallmat- lanságán. Tavasz ez már? Itt már nincs visszaút! A kertek alatt a tavasz. A hőn áhított, a jólelkű, a tiszta, .az újat hozó! Szépséges terhét észrevevő anya, fűzfa, rakottya barká­ját simogató ember öröme zsibong a vérben.Milyen szép is. Milyen hálálkodó jó is a természet. Üzent fagyok után napfény cirógatással, hó alól kibúvó virággal, hogy a megújulás elért végre min­iket. Szőke lányok kacagása, fiúk villogó fogó, asszonyi derű, vidám gyermekzsi- valy. Veszekedő, széncinege, rikácsoló garádmadár. Ez mind-mind már a tavasz! Itt van még a roskadó hó, hogy el ne feledjük, meggyö­tört minket a tél, hideggel, árral, áraival, rossz kedvvel, szomorúsággal. De milyen bolond is az ember. Egyszer csak felléleg- ziik, remél, melegre, zöldre vágyik és hiszi, hogy milyen szép lesz ez a cudar élet, milyen selymes, milyen új, milyen más minden, min­den ... Ügy hiszi/. Nem repülik — gyártják Nem hiányzik magának egy repülőgép? Télutó, vagy már tavasz­elő? Ki tudja...? Februári ködöt bontó nap ajándékoz­za meg Kelet-Magyarország füves repülőterét Nyíregy­házán. Néhány károgó var­jú vette birtokba a repülő­teret. Átalakulás alatt, vál­tozás alatt van most minden: az itt dolgozók, a reptértől megválók, az iittmaradók. A végtelenségig mégsem maradhat így — gondolták azok, akik úgy érezték, hogy mezőgazdaságii repülésünk várakozni kénytelen a mező- gazdasági üzemek átalakulá­sáig, az új típusú szövetke­zetek, farmergazdaságok ál­lami részvénytársaságok megalakulásáig. Akik türelmetlenebbek, vakmerőbbek voltak, nem nézhették az átalakulás las­sú procedúráját, á mezőgaz­dasági üzemek agóniáját, hanem lépni akartak. Hogy biztos jövedelmük, megbe­csült állásuk legyen ... Ta­lán ezt ismerte fél az a vál­lalkozó szellemű Berkes Já­nos, magyar származású, svéd üzletember, aki a tőke zömével rendelkező egyik alapító társtulajdonosa lett a nyíregyházi ELA Közleke­dési Eszközöket Gyártó Kft., repülőgép-összeszerelő gyárá­ban. Az előzményekhez tartozik, hogy a társaságot az elmúlt év áprilisában —• húsz mil­lió forintos tőkéves alapí­tották, svéd, kanadai és ma­gyar üzletemberek, de azóta a magyar vállalkozók rész- tulajdonát a nyugati befek­tetők megvásárolták, így a társaság most már száz szá­zalékban külföldi — kanadai, dán és svéd érdekeltségű lett. Munkájukról Hársfalvi Sándor mérnök így nyilatko­zott: — Gyakorlatilag tizenhá­rom főfoglalkozású szerelő­vel és néhány mellékállás­ban dolgozóval kezdtük meg működésünket. Miután a si­keres próbaüzemen túl va­gyunk, ultrakönnyű repülő­gépek sorozatgyártását kezd­tük el. A fiúk nagyrészt a Repülőgépes Szolgálat szak­emberei voltak, s az ismert okok miatt szívesen jöttek hozzánk dolgozni. A helyi mezőgazdasági főiskolától kértünk hangárt, szerelőmű­helyt, ahol a repülőgépekhez szükséges alkatrészeket állít­juk elő és szereljük össze. A Cuby—II. típusú, ultra­könnyű repülőgép licencét Kanadából vásároltuk és az alkatrészek zömét is onnan szállítjuk. — Mikor született meg az öitliet? — Húzódik ez az ügy már jó másfél éve, és természe­tesen az öböl-háború is késleltette a megvalósulást, hiszen króm-molibdén acél anyagról van szó, a nyers­anyagot természetesen nem engedték ki az országból. — Ezzel a létszámmal mennyi repülőgépet sikerül elkészíteni ? — A jelenlegi létszámmal kéthetente egy gép készül el, de szeretnénk újabb húsz dolgozót alkalmazni, akikkel sikerül majd megvalósítani, hogy legalább évi száz gép elkészüljön. Szeretnénk kü­lön csoportokat kialakítani, például egyik csak az alkat­részt fogja gyártani, a má­sik pedig a gépet szereli, sőt bizonyos alkatrészek elő­állítását bedolgozókkal akar­juk megvalósítani. így be­indulhat a szériagyártás. Je­lenleg 27 gépre van meg­rendelés, ez mind észak- európai országokból érke­zett. Már ez évben szeret­nénk a skandináv országok száz repülőgépnyi megren­delését teljesíteni. — Önök árulják ezeket a gépeket? — Szó sincs .róla. Ne­künk arra sem lehetősé­günk, sem emberünk nincs. Dániában, Svédországban az értékesítéssel egy kereskedő cég foglalkozik. Érdeklődés van itt az országon bélül is, Debrecenből és más váro­sokból is jönnek hozzánk magáncégek és magánembe­rei? is, hiszen maga az alapgép hihetetlenül olcsó, ha nincs a megrendelőnek különleges igénye, akkor az az alapgép mindössze 1,6 millió forintba kerül. És ko­molyan érdeklődnek üzlet­emberek, de olyanok is, akik a repülés szerelmesei, és hobbi szinten szeretné­nek szenvedélyüknek hó­dolni. —■ Mit lehet elmondani er­ről a kisgépről? — Talán annyit, hogy ke­vés a fogyasztása, jó minő­ségű benzinből mindössze 16 litert fogyaszt légi óránként a négyütemű, négyhengeres kismotor, amiből következik, hogy egy tank benzinnel 450 kilométert repülhet gazdája. — Hamarosan kevés lesz a szerelőműhely ilyen meny- nyiség előállítására és a szerelők pótlásáról is gon­doskodni kell folyamatosan, ön, mint a műhely vezető­je, hogyan látja ezt? — Két szerelőcsarnokot bériünk, ez több mint 700 négyzetméter, de ezt tovább bővítjük. A főiskola repülő­gép tanszékével jó szakmai kapcsolatunk van, ha kell, segítenek 'technológiai szere­lési problémákban. A hall­gatók bejárnak ide informá­ciószerzésre, tapasztalatgyűj­tésre. Minimum öt évre sze­retnénk a bérleti viszonyt fenntartani, de ha jó piaca lesz gépeinknek, akkor to­vább is. A külföldi kereske­dő partnereink állandóan fi­gyelik a piacot, s ha telítő­dés lenne, a profilváltás sem idegen tőlünk, kereskedőink egyben repülők is, tehát ez­zel a szemmel is nézik a pi­acot. A nyíregyháza példa is mutatja: van kiút, ha a me­zőgazdasági repülés most kissé háttérbe szorult is, ha a vegyszer-műtrágyaszóró repülők és szerelők most mellőzöttek ds, van példa és perspektíva e nyírségi fiata­lok előtt. Cukorbetegeknek is — „Fogadjunk, esi csókáin nincs” — froclizzufc a Búza téri piacon a<z ismeretlent. — Most melléfogott kedvesem, ment itt van rti, ha nem is mázsaszám. — És olyan szép fehér húsú gumókat mutat, hogy kedvem lenne beleharapni. Hált tudjunk meg néhány dol­got a csicsókáról is, ami Mit, északom is biztonságosain ter­melhető. Évelő növény, gyökérgümői a földben, a nálunk előforduló legnagyobb fagyokat is káiroso- diás nélkül átvészelik, s a föld­ből — fagymentes időben — folyamatosan, szedhetők fell. A gumók ősztől tavaszig, tehát ép­pen a friss növényi élelemben ■ ■ ■ legszűkösebb időszakban fo- gyaszthatók. A gumókban IS—20 százaléknyi szénihidrát van. amelynek fő összetevői az imi­ll n. valamint amraaik lebomlási termékei: a polifruktozánok és maga a fruktóz, azaz gyümölcs­cukor. Táplálkozásunk szem­pontjából a gumóknál? a szőlő- cukor-tiartailmia a legértékesebb A csicsókakészítmények hatá­sos „gyógyító” élelmek lehetné­nek, ha folyamatosaim gyárta­nák és forgalmaznák őket. Több évig tantó klinikai vizsgálatok­kal igazolták, hogy a cu'konbe- tegségben szenvedők a csicsó­kából viszonylag sokat, fogyaszt­hatnak a számuikna napi adag­ként megengedett szénhidráto­kon felül, A növény szára ló takarmány a hús- és növemdékmarha-fajr- táshan és a juhászaiban, a fia­tal szár zölden, _az idősebb szár silózva etethető, az előbbi keményítőértéke 12—13, az utób­bié 10—12 százalék. __ Tataiban nem válogat, a szélsőséges ég­hajlatot is jól bírja. Legjobban a laza. homokos, de tápanyag­ban gazdag, üde fekvésű tatait kedveli. ezeken hektáronként 60—80 tonnányi jó minőségű gumó- és szártersmés takarítha­tó be. Összeállította: Bekecs! Szabó László „Hát a kert hogy van?"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents