Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
1992. február 17., hétfő ÍÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Védjük együtt a nemzet vagyonát! Az Országgyűlés várhatóan tavasszal kezd hozzá a privatizációs törvényjavaslatok tárgyalásához. A privatizáció (= az állam vállalkozói vagyonának magánszemélyek tulajdonába adása) évtizedekre meghatározza hazánk gazdasági, s ezen belül az állampolgárok vagyoni helyzetét. Ezek a törvények kimagaslóan a legjelentősebbek azok közül, amelyekkel parlamentünk a ciklus során foglalkozik. A privatizáció immár 3 éve folyik, és sok kísérőjelensége felháborítja a választópolgárokat. így pl. állami vállalatok vagyonából többnyire vállalatvezetők részvételével olyan kft.-k alakítása, amelyek átveszik az állami vállalat értékesebb vagyonrészét és gazdaságos tevékenységét, miközben az anyavállalat megrendelések híján csődbe jut, s a tömegek utcára kerülése mellett a jól informált vezetők gazdagodnak. Fontos, hogy a meghozandó törvények az életben jól vizsgázzanak. Fontos, hogy ne azok kezébe kerüljön a volt állami tulajdon, akik azt csak felélik, de gazdaságosan nem tudják működtetni. Nagyon fontos, hogy törvényhozóként - a MONOPOLY Csoportnál eddig összegyűlt információkon túl is - minél részletesebb képet kapjunk azokról a módszerekről, amelyekkel a jelenlegi privatizációs gyakorlat során a ma még meglévő kiskapukat kihasználják. A megelőzés szabályait e törvényekbe be kívánjuk építeni. Kérem, hogy aki tevőlegesen részt kíván venni ebben a munkában, írja meg, hogy a) milyen vagyonátmentő eljárásokról értesült? b) Ezeket véleménye szerint szükségszerűen el kell-e viselnie a társadalomnak? c) Hogyan lehetne elejét venni az Ön által tapasztalt élj árásoknak? d) A szabályok kijátszóival szemben milyen intézkedések foganatosítását tartaná indokoltnak? Kérem, hogy levelét nevemre, a MONOPOLY Csoport (1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. sz.) címére szíveskedjék legkésőbb február végéig postára adni, hogy a levelekben foglaltak időben feldolgozhatóak legyenek. A tanulságokról e lap hasábjain és más fórumokon tájékoztatást adok. Dr. Balás István országgyűlési képviselő A megyei közgyűlés díjazottjai A diagnoszta és szervező, dr. Tóth Ferenc Kevés embernek adatott meg, hogy mintegy 30 évig osztályvezető főorvosként olyan tevékenységet folytathatott, amely akár gyakorlati munkájával, akár tudományos tevékenységével az emberek mindennapi életét tette örömtelibbé. Kevés az olyan életmű, amelyről környezete a Comenius intelmet fogadja el: „Törni magasba szabad; szabad is volt és lesz örökké!” Dr. Tóth Ferenc orvosi diplomáját 1951-ben szerezte meg „Sub Laurea Matris” jelzéssel. Szakorvosi képesítést sugaras eljárásokból 1954- ben, klinikai onkológiából 1980-ban szerzett. 1962. május 1-jétől a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház Röntgen Osztályára nyert kinevezést, osztályvezető főorvosi beosztásba. Dr. Tóth Ferenc osztályvezető főorvos kiemelkedő elméleti és gyakorlati tudását, valamint kiváló szervezőképességét felhasználva teremtette meg megyénkben a modern röntgen vizsgáló módszereket. A központi ideg- rendszer ilyen irányú célzott vizsgálataival jelentős segítséget nyújtott az idegsebészet fejlődéséhez. Az általa elindított diagnosztikai módszerek képezik alapját a mostani, igen magas szintű és a régió ellátását szolgáló modern röntgenképalkotó eljárásoknak. Az ő nevéhez fűződik az izotóp vizsgáló módszerek bevezetése és kifejlesztése. Kimagasló eredményeket ért el a modern sugárkezelés területén, mellyel egyes rosszindulatú daganatok eredményesebb kezelését segítette elő. Egyik legnagyobb érdemének tekinthető színvonalas oktatói tevékenysége, mely a szakorvosképzésben és különös tekintettel a röntgen- és sugárterápiás szak- asszisztensek képzésében,továbbképzésében teljesedett ki. Nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységét méltóan reprezentálja 64 tudományos közleménye és több mint 100 előadása. A megye egészségügye érdekében végzett három évtizedes tevékenysége nagymértékben hozzájárult a megye egészségügyének fejlődéséhez. Sajátos ítéletet hozott egy fellebbviteli bíróság-nem Tehet felmondani annak, aki konkurens cégtől vásárol autót. Az ügy még januárra nyúlik vissza és egy bizonyos Mme Gisele Rossard-t érint, aki egy Renault kocsik eladásával foglalkozó cég titkárnője. A közelmúltban elhatározta, hogy, 1989-es évjáratú Renault 5 típusú autóját PeuAhogy tetszik geot 405-ösre cseréli ki. Amikor ez kitudódott, felmondták állását. Első fokon a poitiersi bíróság nem volt hajlandó „rosszindulatúnak” nyilvánítani a felmondó végzést és kártérítést megítélni az asszonynak, azzal az indoklással, hogy „hasonló nagyságú és árú gépkocsi megvásárlása egy konkurens cégtől, a bizalmatlanság jele a saját cége által eladásra kínált termékkel szemben”. A fellebviteli bíróság viszont, megsemmisítve az elsőfokú bíróság döntését, kimondta, hogy „egy alkalmazott magánéletében szabadon vásárolhat neki tetsző termékeket vagy árukat”. „írjatok levelet Júliának” ' Verona város tanácsa végre talált egy titkárnőt, akire rábízhatta Júlia leveleinek megválaszolását. Capuleték Júliájáról van szó, Shakespeare halhatatlan veronai szerelmespárja nőalakjáról, akinek erkélyét a Veronát járó turisták áhítattal és kitartóan keresik fel (noha sohasem lakott ott Júlia), és akinek a világ minden tájáról írnak leveleket a boldogtalan szerelmesek: „Júliának - Verona - Olaszország”. A veronai tanács régóta szeretett volna felállítani egy titkárságot a kiterjedt levelezés lebonyolítására, de nem akadt megfelelő vállalkozó. Ügy tűnik, a szerelmes levél kényes műfaj. Esetleg kiment a divatból? Talán a tanács ajánlata anyagilag nem volt túl vonzó? „Szó sincs róla - feleli Alfredo Meocci, a város kulturális és idegenforgalmi felelőse. - Mi selejteztük ki kíméletlenül a jelentkezőket. Most végre megtaláltuk a megfelelőket. Bárki, bárhonnét írhat ezután Júliának, és biztos, hogy választ fog kapni." Hogy ki válaszol Júlia nevében, titok. Meocci nem kívánta elárulni - egyébként nagyon helyesen. A titok és misztérium növeli a hitelt ez esetben. Beavatottak azonban tudni vélik, hogy nem egyetlen személyről van szó. hanem valóságos kis titkárságról, amely több nyelven dolgozik. Egyedül aligha tudná ugyanis bárki megválaszolni a százával, ezrével érkező leveleket. A legkülönbözőbb nyelveken, törökül és spanyolul, japánul és portugálul íródnak ezek. mégis meglehetősen hasonló nyelvezettel - a boldogtalan szerelem nyelvén. Verona kis kötetet is szerkesztett belőlük. Ezt hamarosan bemutatják a sajtónak. És a „Kedves Júlia” kezdetű levelek írói ezentúl válaszra is számíthatnak tehát. Megértő lelkek vigasztalni fogják őket bánatukban. Némi gyógyírt csepegtetnek kedves közhelyek formájában a megcsaltaknak. elhagyottaknak, bizonytalanságban tartottaknak. Mindenki kap majd néhány diszkrét és vigasztaló szót, a világ bármelyik sarkából érkezett is panasza a Capulet házba. A bélyegköltséget a város állja - az idegenforgalom némi fellendülése. A válaszolóknak fel kell készülniük mindenre; vigasztalni az elhagyottakat, reményt csöpögtetni a megcsaltakba, bátorítani a reménytelenül szeretőket (a levelekből úgy tűnik, ez a legelterjedtebb eset). Az aláírás mindig: Júlia. Bár lehet, hogy férfikéztől származik a rutinos lelki vigasz. A város további kezdeményezésként díjat is alapított a legszebb szerelmes levélnek. Neves kulturális személyiségeket, írókat kérnek fel a zsűribe, és a győztes minden évben kellemes hetet tölthet el Rómeó és Júlia városában. (MTI — Panoráma) Könnyebben lehetünk svájciak Csenevész parlamentarizmus Már a provokáció sem használ Budapest (ISB) Magyarország a térség legstabilabb demokráciája. A politikával hivatásszerűen foglalkozó, nemcsak kormány- párti, de még ellenzéki honfiúk is gyakorta ismétlik ezt a megállapítást. Szemléletmódjukat jellemzi, hogy c kijelentés tartalmát nem a polgárosodás magas fokában látják, hanem az alkotmány- jogi intézményrendszer viszonylagos fejlettségében. Valóban elmondható, hogy Magyarországon az alkotmány és törvény garantálja a szabad választás jogát. Plurális szerkezetű törvényhozás működik, a parlamenti többség kormányáé a végrehajtó halalom, az ellenzék bírja a véleménynyilvánítás minden szabadsagát, a helyi társadalmakat önkormányzatok irányítják. Ezúttal nem részletezve, hogy a polgári életvitelhez szükséges vagyoni és szemléletbeli feltételek hiánya miatt egyébként is kétséges stabilnak nevezni a magyar demokráciát, a mögöttünk lévő hét egyik eseménye azt a vélekedést táplálja, hogy Magyarországon kiüresedő félben van a parlamentarizmus, a politika csúcsán egyre kevésbé érvényesülnek az alkotmányos elvek. A képviseleti demokrácia lényegéből fakadó, s hazánkban is rögzített alkotmányos elv, hogy jlz Országgyűlés a köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. A parlament törvényeket alkot, melyekben rögzíti a polgárok jogait és kötc- jességeit, s a törvények végrehajtását a kormányra bízza. A végrehajtó tevékenység folyamatos Parlamenti ellenőrzés alatt áll. kisebb jelentőségű ügyekben interpelláció vagy kérdés áll a képvise- °k rendelkezésére, nagyobb Probléma esetén meg lehet vonni d bizalmat a kormánytól. Tekint- Ve, hogy kormányt tipikusan a Parlamenti többség alakít, a kor- mány c többséggel áll szorosabb Kapcsolatban. A többség elemi erdeke, hogy egy újabb ciklusban is birtokolja a mandátumok nagyobbik részét, ezért támogatja a kormány minden, társadalmi méretű sikerre számot tartó lépését, illetve megvédi a kormányt, ha más politikai erők kedvezőtlen színben tüntetik azt fel, megvádolják a nyilvánosság előtt. Az elvek után a konkrét eset. A parlament december végén pezsgőbontásra alkotta meg áz 1992. év állami költségvetését. A törvény kihirdetésére hivatott Magyar Közlönyt inuk szakadtában készítették a nyomdászok, hogy még tavalyi dátummal adhassák ki. A kinyomtatott törvényszöveg néhány ponton eltért a képviselők által megszavazott szövegtől. Ellenzéki képviselő vette észre a hibákat, nem mulasztotta el szóvá tenni azokat. A kormány több nap késedelemmel reagált az eseményre, de ígéretet tett. hogy vizsgálatot indít az okok feltárására. Az ígéret elhangzásával egyidejűleg az ellenzék ismét hallatta a hangját. A Fidesz frakcióvezetője a Tisztelt Ház plénuma előtt hangsúlyozta: a képviselők nem engedhetik meg, hogy ne lássák át tökéletesen az ő felelősségi körükbe tartozó törvényalkotás minden részletét. A hibák magyarázatának hiányában Orbán Viktor parlamenti különbizottság felállítását javasolta. Álláspontját megtoldotta egy feltételezéssel, az idő rövidsége, a kormány presztízsének védelme miatt az sem zárható ki, hogy a Magyar Közlönyt még a költségvetés elfogadása előtt kinyomtatták, scsak a „terítéssel" vártak. E provokáció számba menő gondolat elhangzása után mi sem lett volna természetesebb, mint hogy a koalíció pártjai még erőteljesebben követeljék az ügy kivizsgálását. Az esetleges parlamenti tisztázás után nyílt bocsánatkérésre lehetne kényszeríteni a vádaskodó ellenzéki politikust. Nem ez a gondolat diadalmaskodott a koalíció berkeiben. Hétfőn kihasználták parlamenti többségüket, s csak a - hibákért viselendő felelősség csökkentésében érdekelt - pénzügyminiszter jelentésére hagyatkozva, vitába sem bocsátkozva elutasították Orbán Viktor javaslatát. A döntés hátterét elemezve több dolgot lehet megállapítani. A koalíció képviselői feltétlenül bíznak Kupa Mihályban. Annyira. hogy a bizalom okán még arról az elemi jogosítványukról is lemondanak, hogy maguk ellenőrizzék. a saját munkájukat lerontó körülményeket. Á koalíció képviselői nem törődnek azzal, hogy a közlönygyártó apparátusra és a kormányra a hamisítás árnyéka vetül. Dadogjon csak az az Orbán gyerek, amit akar, miénk a hatalom! A képviselők egy része puszta formalitásnak tekinti a miniszteriális felelősség intézményét, a parlament ellenőrzési jogosultságát cs kötelességét, s e látens véleményét még az sem ingatja meg, hogy egv provokatív kezdeményezés épp az ő érdekükké tenné a tisztázást. Orbán valószínűleg nagyobb vihart váltott volna ki, ha valami bulvárlapban nívóikul megjegyzést ejt el, miszerint az MDF-et lóversenyimádók igazgatják. A magyar törvényhozás színe előtti felvetést egyszerűen félre lehet söpörni, mindegy, hogy a hatalmi ágak sokat emlegetett elválasztásáról, illetve a végrehajtó hatalomnak a törvényhozás felett kialakuló hegemóniájáról van szó. A szerző általában bizakodó a magyar demokrácia fejlődése megítélésében. A kormány és ellenzék váltakozó hevességű küzdelmét az új rend természetes velejárójának tartja, s nem tulajdonított különös jelentőséget az aggodalmaskodó chartáknak. Eddig. A képviselői öntudat előzőkben leírt leépülése viszont nem biztosít indokot a nyugalomra. Krecz Tibor Sehol Európában nem kell úgy megküzdeni az állampolgárságért, mint Svájcban. A kantonok országa tizenkét év szakadatlan Svájcban tartózkodáshoz, no és igen szigorú vizsgákhoz köti az áhított svájci útlevél megadását. Összehasonlításul: Németországban, Ausztriában, Spanyolországban „csak” tíz esztendő a követelmény, más európai országokban pedig még kevesebbel, 5-7 évvel is beérik. A túl sok külföldi miatt egyfolytában aggódó svájciaknak most az jutott eszükbe, hogy éppen ez ,az agyonbonyolított eljárás köt sokakat hosszú időre Svájchoz. Ha hamarabb hozzájutnának az állampolgársághoz, talán cl is hagynák az országot - ezzel az érvvel nyújtotta be Dominique Ducret kereszténydemokrata képviselő a svájci parlamentben az eljárás egyszerűsítésére és rövidítésére tett javaslatát. Amint az várható volt, az ötlet heves ellenállásba ütközött a külföldiellenes színezetű Svájci Demokrata Párt részéről: úgy vélik, a könnyebb eljárás éppen ellenkező hatást váltana ki, s még többeket ösztönözne a maradásra. Az első fordulót az ésszerűsítési javaslat nyerte, s a berni kormány most megkapta a feladatot: dolgozza ki az állam- polgárság megszerzésének egyszerűsítését, a határidő rövidítését. Berni megfigyelők ugyanakkor úgy vélik, hogy ma már korántsem olyan vonzó az a szép piros svájci útlevél. Az európai integráció, mint annyi mindennek, ennek a jelentőségét is módosította, s erre utal. hogy az elmúlt évben már csak 5346 külföldi kérvényezte a svájci állampolgárságot. Ez ugrásszerű visszaesés - miközben az elmúlt tíz esztendőben folyamatosan csökkent az állampolgárságot kérő külföldiek száma. Kolumbusz nyomdokain Amerika 500 évvel ezelőtti felfedezőjének, Kolumbusz Kristófnak nyomdokain akar eljutni az Újvilágba hőlégballonon két vállalkozó kedvű spanyol aeronauta. A Kanári szigetekről indultak el és vállalkozásukban az az újszerű, hogy kelet-nyugati irányban akarnak átrepülni az Atlanti-óceánon. ami eddig hőlégballonon senkinek sem sikerült. Kettőjüknek, Jesus Gonzaleznek es Tomas Feliunak, is január közepe óta halogatniuk kellett a startot a kedvezőtlen széljárás miatt. Végre most sikerült 1600 köbméter héliumot és meleg levegőt tartalmazó óriás léggömbjükkel a magasba emelkedniük. Az indulás után kedvező észak-északkeleti szél terelte léggömbjüket a Zöldfoki szigetek felé, ahol az északkeleti irányú passzát széllel óránkénti 40 kilométeres sebességgel. 1000-1500 méteres-magasságban hét-tíz nap alatt remélik elérni Venezuelát. Hőlégballonnal az eddigi leghosszabb időtartam öt nap volt leszállás nélkül a levegőben. A vállalkozásra az idei Kolumbusz Év jegyében került sor.
