Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
£7 XLVIII. évfolyam, 28. szám 1992. február 3. Hétfő Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A megyében elsőként Mimik a saiopuspoki inelószöveUkn Tisztességgel, nyereséggel, olcsó árakon A reniénv még él a miskolci üveggyárban Exportüveg, útban a megrendel okhoz. Ma csak remélni lehet, hogy ez a tendencia tartós lesz. Egy korszak lezárását jelentette a sajópüspöki Sajó- völgye Mezőgazdasági Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. Tagjai február 1-jén nemcsak az elmúlt esztendő munkáját értékelték, hanem terveik megvalósításának lehetséges útjait is felrajzolták. A kárpótlási, átmeneti és szövetkezeti törvény végrehajtása valaBefejeződött a próbaüzem, s kezdődik a sorozatgyártás a nyíregyházi ELA Közlekedési Eszközöket Gyártó Kft. repülőgép-összeszerelő gyárában. A társaságot a múlt év áprilisában magyar, svéd és kanadai üzletemberek alapították 20 millió forintos induló tőkével. A hazai vállalkozók résztulajdonát azóta nyugati befektetők megvásárolták, így most már a társaság 100 százalékban külföldi — svéd, kanadai és dán — érdekeltségű. A tőke zömével rendelkező egyik alapító társtulajdonos Berkes János magyar származáisú svéd üzletember az MTI tudósítójának elmondta: a próbaüzem során repülőgépet készítettek, s Azokat Svédországba, Dániáén és Norvégiába exportáltak. a kétszemélyes Cuby II. npusú könnyű repülőgép ili- rencét Kanadában vásárolok, onnan hozzák az alkat- reszeket Nyíregyházára. Az nsszeszerelő üzemet a helyi mezőgazdasági főiskola egyik nngy csarnokában rendezték ne. Jelenleg 25 szerelő fő-, fi pedig mellékállásban dolgozik a nyírségi ELA Kft.mennyi hagyományos típusú szövetkezet átalakulásával jár. A szövetkezet tagsága ezért fontos döntés előtt áll. Egy időben kell vagyonukat nevesíteni, kárpótolni, átalakulni, a termelés folytonosságát biztosítani. Mindez óriási terheket ró a 2500 hektáron gazdálkodó szövetkezetre. Özd térségében e (Folytatás a 2. oldalon) nél. A létszámot most tovább növelik, mintegy 20 dolgozót vesznek fel a sorozatgyártás megkezdésének tavaszi időpontjáig. Pillanatnyilag 27 repülőgépre van megrendelésük. Azonban az észak-európai országokban végzett piackutatás utáni tárgyalások még javában tartanak, így várhatóan az idén mintegy 100 könnyű repülőgépet adhatnak el a skandináv országokban. Ez azt jelenti, hogy a sorozatgyártás megindítását követően hetente két— három gép készül majd el a szerelőszala gokon. A svéd, kanadai és dán érdekeltségű kft. tervei között nemcsak az összeszerelés, hanem a repülőgépgyártás nyíregyházi meghonosítása is szerepel. Ennek megvalósítására a legmegfelelőbb motor és alkatrésztípusok kiválasztására az első lépéseket már megtették. Egy angol céggel felvették a kapcsolatot, amely elkészít egy repülőgépmotort a nyírségi társaságnak. A szigetországiak a szerződés szerint három hónap múlva hozzák a motort Nyíregyházára. (MTI) Az üveggyáriakban még él a remény, a talponma- radásra. Kopcsek Imre. igazgató és Adorján László termelési osztályvezető egyáltalán nem keltették a „megroppant” vezető érzetét. A jobb időket is látott üzem néhány éve még érzékelte az állam gondoskodását. A szabályozók adta lehetőségek búrája alatt élvezte az ipar megbecsülését, ami oklevelekben öltött testet. A megkopott relikviák — mint díszítő elemek, ma is ott függenek a gyár irodaházának szekrényeiben. — Mikor érezték először a krízis szelét? — Két évvel ezelőtt kezdődött a hengereltüveg piaci válsága, s 1990 végére tetőzött, s ezért döntöttünk a termelés átmeneti szüneteltetése mellett. Okai? Piacszűkülés, igénytelenség, fokozatos pénzzavar a vevők körében. A következő év hasonlóan kezdődött. De ez a tendencia volt jellemző Európa többi üveggyárára is. A recesszió közel félszáz gyárat sújtott, s ezek kisebb-nagyobb időeltolódással leálltak. — Önök is. — Igen, de nem sokáig. Ebben az időben az volt a legnagyobb eredmány, hogy 220 embernek volt munkája, s az egyre erősödő infláció hatását enyhítő jövedelemhez jutottak. Nem volt pánikhangulat. Korengedményes nyugdíjba vonulással valósult meg a munkaerőcsökkenés. — Ha termeltek, eladni is kellett... — A piacon alapvető, hogy olyan terméket kínáljon a gyártó, amelyet a vevő szívesen megvásárol. A mi esetünkben ez megvolt. Szerencsénkre piaci jelenlétünk nem volt számottevő a szocialista országokban. Termékeink belföldi forgalmazása mellett nyugati és közel-keleti országokban talált vevőre. 1991-ben a termelt mennyiség közel 40 százaléka exportra, 60 százaléka hazai felhasználókhoz került. Ebből szerényen, de megéltünk. Egy kisebb gyár rugalmasabban tud igazodni az igényekhez — mondja Adorján László. — Mi ebbe a kategóriába tartozunk. A jelenre, de méginkább a jövőre ez lesz a jellemző. Eddig Miskolcon két üzlet forgalmazott a miénkkel azonos termékeket. Ma hat van. A környező országokból dömpingszerűen kerülnek az országba az üveggyártmányok. Erősödik a konkurenciaharc. Ráadásul lenyomják az árakat, nehezebb az eladás. Csak jobb minőséggel, újdonsággal lehet versenyben maradni. De ez sokszor sokba kerül a gyártónak. 1983-ban 490-en dolgoztak ebben a gyárban. Ma 220- an. Egy bizonyos határon túl nem lehet létszámot csökkenteni. A mi esetünkben átszervezésekkel legfeljebb 190—200 maradhat a létszám. — Mi szükséges a talpon maradáshoz? — Fel leéli ismerni a szükségletet és kielégíteni. Adottságaink eddig is segítettek. Annak ellenére, hogy fokozatosan szűkülnek a pénzforrások, nincs számottevő beruházás, az infláció pedig erősödik. Ilyen gazdasági közegben tervezni, árat kialakítani lehetetlen, s közben egyre nehezebb a termelés feltételeit biztosítani. Állandó fáziskésésben vagyunk. A gyárkapun kívüli tényezők szorítása egyre erősebb. Ebben nagy' sze(Folytatás a 2. oldalon) Beállítást vége« a* „U" profilüveggyártó-gépen a (020005«. Va jón ugyanez sikerül-e a vállalatnak? Repülőgép-sorozatgyártás Nyíregyházán A nappali melegedés óráiban megcsordul az eresz, hogy aztán este, amikor hidegre vált a* idő, jégcsapokká dermedjen a csepegő hóié, díszítve a tetőket. Ám másnapra ezek a hosszú jégkardok veszélyessé válhatnak, ha meglazulva aláhullnak. Így is nézzük a szemet gyönyörködtető ereszeket. Mire fordítják az építményadót? Közös erővel, közös célokért Sorompókat a motorizált tolvajok elé Önszerveződés útján létrejövő egyesületek felállítását javasolja Galuska László, Nyékládháza polgármestere, akihez a zártkerti, illetve a tóparti telek- és hét- végiház-tulajdonosok kérdéseivel fordultunk: — Milyen megfontolások alapján határozták meg az építményadó mértékét; a befolyt összegből mennyit fordítanak ezeknek a területeknek a fejlesztésére; milyen lépéseket tesznek a közbiztonság megszilárdítására, az elszaporodó lopások, hétvégi ház feltörések megakadályozására? A nagyközség polgármestere válaszában elmondta, hogy az építményadó kivetésének már tavaly is megvoltak a törvényi lehetőségei, de nem éltek vele, mert akkor az önkormányzat anyagi lehetőségei még megengedték. ’92 januárjától azonban teljes mértékben helyi adózásra tértek át az önkormányzatok. A központi támogatás megszűnésével Nyékládháza is kényszerpályára került. A képviselő-testület többszörösen „átrágta” a kérdést, hogy a törvény biztosította 0—300 forint/négyzetméter között hol húzzák meg a vonalat? A döntés előtt közmeghallgatást is rendeztek, kikérték az érintett területek képviselőinek véleményét, akik nem lelkesedve ugyan, de végül is a tóparti (üdülőövezeti) építményeknél a 80 forint/négyzetméter, a zártkerti övezetekben a 40 forint/négyzetméter építményadót tartották elfogadhatónak. Ezzel szemben ez évtől megszűnik az itt fizetett földadó! (Zárójelben jegyezzük meg: információink szerint vannak üdülő- és zártkerti körzetek, ahol az építményadó magasabb, s vannak olyanok, ahol kevesebb ...) Nyékládháza tóparti területei többé kevésbé kiépültek, a zártkertekben — a hegyen is — csinos, rendezett porták vannak. A továbblépés irányaként a tóparton a közvilágítás fejlesztését, a zártkerti övezetben az utak rendbehozatalát határozták el, a tárgyalásokon leginkább ezt kérték az (Folytatás a 2. oldalon)
