Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-14 / 38. szám
1992. február 14., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Vegyszerek a báztan A modern háztartásban széles skálán alkalmazzuk a legkülönbözőbb vegyi termékeket: a mosó- és tisztítószerektől kezdve a kozmetikumokon át a rovarirtókig. Ezek a készítmények szerencsére már jiem olyan mérgezők, mint valamikor például a lúgkő volt — ami sok ember halálát vagy megnyoinorodását okozta —, de a helytelen használat mégis sok baj, betegség forrása lehet. Mosó- és mosogatószerek Ma már nagyon sok háztartásban van mosógép. E gépekkel a hagyományos mosás alapvetően megváltozott, de megváltozott a mosószer is. Szappan helyett áztató- és mosóporokat használunk. Jószerivel enzimtartalmú, ún. bioaktív szerek ezek, melyeknek alkalmazása kétségtelenül előnyös, mert zsír- és fehérjeoldó enzimtartalmuk az egyébként nehezen eltávolítható foltok (vér, vörösbor, izzadság, stb.) kimosását is lehetővé teszi. Ugyanakkor az enzim, és főleg a túladagolás ártalmas lehet a kézre: allergiás panaszokat, ekcémát okozhat. Ezért senki ne idegenkedjék a gumikesztyű használatától sem mosáskor, sem mosogatáskor. Ha a mosószertől nem lesz eléggé fehér a ruha, a legtöbb háztartásban a klórt veszik elő. Ez kétségtelenül kiváló fehérítő és fertőtlenítő hatású (már Semmelweis is használta). Ismert változata a Hypo, amely literenként kb. 40 gramm nátrium- hipokloridot tartalmaz. Ez a halványsárga színű folyadék erősen mérgező! Hígítva igen alkalmas az elszürkült, megsárgult textíliák fehérítésére, fertőtlenítésére, foltok eltávolítására, halványítására. Tudni kell azt is, hogy erősen lúgos, így a lúgra és klórra érzékeny anyagokat tönkreteszi, a színeket halványítja. Gyapjú- és hernyóselyem-, valódi selyemkelmékre nem is használható. A műanyag Palackot feltétlenül zárt, gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tároljuk! Használata során gumikesztyűvel dolgozzunk. Arra is ügyeljünk, hogy az előáztatásra használt, aktív klórtartalmú mosószert alaposan, többszöri bőséges öblítéssel teljes egészében távolítsuk el a ruhaneműhői, mielőtt azt a mosógépbe rakjuk: a klór ugyanis a fémet is megtámadja. A háziasszonyok többsége két dologban is hibás gyakorlatot követ. Az egyik az, hogy nem tartja be az előírt, javasolt adagolását a mosószernek. Legalább kétszer annyit használ egy-egy mosásnál, mint amennyi szükséges, továbbá nagyon helytelenül, dugig teletömi a gépet az előírt mennyiségnél több szennyes ruhával. Ebből következően: hiába a fölösleges, sok mosószer, a gép nem tudja rendesen megforgatni, tisztára mosni dupla mennyiségű ruhát, ami szürke marad, és a sok mosószert — még a többszöri beprogramozott öblítés sem viszi ki teljesen és megfelelően a ruhából. Ez csak akkor lenne igazán látható, ha a gép által már „kiöblített” ruhát újra tele kád öblítővízbe engedné. Pedig mindennemű mosószer teljes eltávolítása, kiöblítése igen fontos követelmény, de főként az a gyermekek által levetett ruhaneműknél, különösképpen a pelenkáknál. Sok háziasszonynak meg sem fordul a fejében, hogy a rossz mosogatás után mennyi vegyszer marad az edényeken, a tányérokon, evőeszközökön. Amikor már 2—3 napja ott halmozódik a mosatlan edényhegy, belevág a forró vízbe dupla mennyiségű mosogatószert, de még külön súrolószert is használ, mert úgy ráragadt, rászáradt az étel a lábasra, hogy alig jön le. Ezután mi következik? A mosogató egyik medencéjébe (még jó, ha forró) vizet enged, abba belemártogatja az összes edényt, tányért, és egy nem kimondottan patyolatfehér konyharuhával letörli, elke- negeti az egészet. A teendő: mindennap elmosogatni úgy, hogy az ételmaradékot, zsírt azonnal távolítsuk el újságpapírral az edényekről, melegvízzel rögtön öblítsük le étkezés után. Mosogatáskor pedig az előírt mennyiségű mosogató- szert használjuk, és először meleg-, majd kétszer hidegvizes öblítéssel — törölgetés nélkül — fejezzük be a mosogatást. (MTI—Press) B. K. Megkezdte próbaüzemét a Csongrád megyei Gabonaforgalmi Vállalat szegedi új malma. Két éven át készült a napi 150 tonna kapacitású malom és az idei évben már átveszi Szegeden és vonzáskörzetében az elavult Tisza Malom szerepét. (MTI-fotó: Németh György) Mezőgazdaságról Encsen A Földművelésügyi Minisztérium iBarsod-Abaúj- Zemplén Megyei Mezőgazdasági Hivatala és Encs Város Polgármesteri Hivatala február >14-én, pénteken, délelőtt 10 órától a városi sportcsarnokban mezőgazda- sági tanácskozást tart. Értekezletükre a mezőgazda- sági üzemek vezetőit, szakembereit és a térség polgár- mestereit hívják. A tanácskozás előadója Majoros Endre, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője, aki tájékoztatót tart a mezőgazdaság 1092. évi állami támogatásáról, a gazdaságilag elmaradott és foglalkoztatási gondokkal terhelt térségek területfejlesztési és munkahelyteremtési beruházásainak segítéséről. Beszél a termelőszövetkezetek átalakulásához kapcsolódóan a szövetkezeti vagyon újrahasznosítását elősegítő reorganizációs programról, és a mezőgazdasági üzemek fizetőképességi gondjainak enyhítésére tervezett kormányintézkedésekről is. A tanácskozás második részében konzultációt folytatnak a Cserehát—Hernád- völgyo környezetrendezési, védelmi célú agráirtérség fejlesztési projekt megvalósításának szakmai, finanszírozási feltételrendszerérői, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére, a mezőgazdasági termelési szerkezetátalakítására és a foglalkoztatási gondok enyhítésére. Lengyel hadsereg Az űrhajóst lapáton repítik Jan Olszewski lengyel miniszterelnök a napokban a nemzetvédelmi minisztériumban mondott beszédében fejtette ki, hogy a hadseregben nem lesz semmiféle tisztogatás, a tisztikar tagjainak megítélésében az egyedüli szempontok a szakértelem és a hazaiiság. Másnap viszont Jan Parys nemzetvédelmi miniszter bejelentette a tisztikar jelentős részének tartalékos, illetve nyugállományba helyezését a takarékossági intéakedé- sek (keretében. — Rossz az, aki rosszra gondol — mondhatná azif- Ju miniszter, hiszen szó Sin°s politikai indokokról, s önnek fontosságát a Slowo Powszechne című katolikus laPr is méltatta. Mindössze a|rrói van szó, hogy leszerelik az ötven évesnél iidő- sebb őrnagyokat, az 55 éves ni ezredeseket, az 58 éves ezredeseket és a hatvanét betöltött tábornokokat, ,s ez alól csak a tudományos fokozattal rendelkezők jelentenek kivételt. Mivel ez az intézkedés gyakorlatilag lefejezné a lengyel hadsereget, nyilvánvalóan el kell majd dönteni, hogy a nyugdíjjogosultságukat elérők közül mégis iki menjen — és ki maradjon. A rosszmájú iGtob ,24 című lap tudni véli, hogy a szelektálás alapja az a feketelista lesz, amelyet a reflektorfényt meglehetősen kerülő, Viritim nevű katonai szervezet állított össze. A Viritimet 1987-ben titokban hozták létre, mint mondják, a hadsereg átfogó megreformálása érdekében. Vezetője, Ryszard .Dorf ezredes szerint mintegy 300 tiszt tagja a szervezetnek, akik „vissza akarják adni a hadsereget a nemzetnek”, ami azt jelenti, hogy távoznia kell a seregből mindenkinek, aki a múltban azonosult a kommunizmussal. ,E tisztogatás elmaradásáért résziben Bronislaw Ko- morowski civil miniszterhelyettest tartják felelősnek, s Független szövetség megalapítását tervezik szombathelyi kisvállalkozók, akik úgy vélik, hogy az ellehetetlenített Magánvállalkozók Szakszervezete romjain létre kell hozniok egy markáns arculatú, minden párttól és szervezettől (a szakszervezetektől is) független szövetséget. Tóth László, az úgynevezett Kisvállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége szervezőinek szóvivője, a felhívásukban kifejti, hogy a több százezres mindinkább lecsúszó kisvállalkozói réteg szociális biztonságának és működési feltételeinek javítására, érdekeinek védelmére törekszenek. (MTI) ^ «masai —MR IIIIMIMflIIIIB M M M Érdekképviseleti javaslatok Az érintették érdekeit sértő kitételekre bukkant a kárpótlási jegyeknek életjáradékra történő váltásával foglalkozó törvénytervezet véleményezése során a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség. Az érdekképviseleti szervezet megítélése szerint a tervezetben szereplő korhatárhoz, vagyis a 65. életév betöltéséhez kötött feltétel állampolgári jogot sért. A jelenlegi elképzelés ugyanis az, hogy a kárpótlási jegy alapján élet járadékot csak az kérhet, aki a múlt év december 31-ig betöltötte 65. életévét. A Kiskunsági Mezőgazda- sági Szövetség munkatársa, Kiissné Kollár Eszter az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a szakértők bevonásával megvitatott tervezetben kifogásolják például a járadék évenként rögzített ősz- szegét is. Azt méltánytalanul alacsonynak tartják, rámutatva, hogy egy közepes •kamatozó betét hozadéká- nak is jóval alatta marad. Javasolják továbbá, hogy a túlélő házastárs legyen jogosult a járadéknak legalább bizonyos hányadára, illetve az örökösök kaphassanak járadék-végkielégítést. (MTI) azonnali leváltását követelik. Kommunista .múltjuk •miatt impozáns lista szereplőinek távozását akarják: Jerzy Jarosz tábornok, egy éve a katonai csendőrség parancsnoka; Miroslaw Hermaszewski tábornok az első lengyel űrhajós, a légvédelmi főparancsnok helyettese; Franciszek Pucha- la tábornak, a vezérkari főnök első helyettese: Edward Kogata tábornok,_ a vezérkari főnök mozgósításért felelős helyettese; Zbigniew Lewandowski tábornok, a vezérkar szervezési tanácsának vezetője; Krzysztof Owczarek tábornok, a nemzetvédelmi minisztérium oktatási osztály- vezetője, valamint Czeslaw Wawrzyniak ellentengernagy, a katonai hírszerzés vezetője. Valószínűleg rövid időn belül eldől, hogy az „ezredesek puccsa” a tábornokok ellen sikerrel jár-e. (MTI— Panoráma) Ózd Foglalkoztatási társaság alakul Elsősorban közhasznú munkát végeznek Budapest (1SB) — Ha minden a tervek szerint halad, április elsejével megalakul az ózdi foglalkoztatási társaság. A várható tavaszi nagy elbocsátások idején már működésre készen várja a munkanélkülivé válókat, s felajánlja az első, jelképesnek felfogható munkát: az üres és felesleges csarnoképületek lébontását. Eredetileg az Ózdi Kohászati Üzemek és társaságaik válsághelyzetének a kezelésére hozott tavalyi kormányhatározatban bukkant fel a foglalkoztatási társaság fogalma. A kabinet ekkor felkérte a munkaügyi tárcát (MüM), hogy készítse el az új típusú foglalkoztatási szervezeteikre vonatkozó koncepciót. Ez alapján — miután az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottsága megtárgyalta és elfogadta az anyagot — mostanra kialakították a társaság alapításának és működtetésének az átlagos szabályait is. A koncepció, többek között a következőket tartalmazta: „A foglalkoztatási társaságot azzal a céllal kell létrehozni, hogy egy adott térségben — a tömeges létszámleépítésekben érintettek részére foglalkoztatási és képzési lehetőségek biztosításával — elkerülhetővé váljon a munkanélküliség gyors növekedése. A megszűnő munkahelyeken feleslegessé váló emberék számára átmeneti időre segítséget nyújtson az új munkahelyek megtalálásához, valamint, hogy ezeket az embereket — munkaszervezet keretei között — alapvetően közhasznú jellegű munkákon addig is foglalkoztatni lehessen.” Kiss Gyula .munkaügyi miniszter lapunknak adott interjújában a következőket mondta ugyanerről a témáról: „A foglalkoztatási társaságok, mivel rendkívül rugalmas felépítésűek lesznek, a munkanélkülivé válás előtt »■odaérnek« a potenciális munkanélküliekhez, s még aktív korszakukban bevonják őket bizonyos átképzési progr amotob a. ” Kertaai Csabánét, a MüM osztályvezetőjét arra kértük, részletesen ismertesse a foglalkoztatási társaságok működésével kapcsolatos konkrét tudnivalókat. Mint elmondta, a társaságokat alapítványi formában működtetik majd, az alaptőkét az 1992-es foglalkoztatási alapból erre a célra elkülönített 1,7 milliárd forintból biztosítják. Az alapítványok nyitottak lesznek, mások — . önkormányzatok, munkaadói és munkavédelmi érdekvédelmi szervezetek — csatlakozását is várják. A megyei munkaügyi központ jelzése alapján a munkaerőpiaci bizottság vizsgálja meg, hogy egy adott térségben szükség van-e a társaság létrehozására, s hogy milyen összeggel célszerű finanszírozni. A szabályok keretjellegű- ek, a társaságok konkrét működési feltételeit a helyi kuratóriumok határozzák meg. A társasági formában működő szervezetek általában nem a korábbi vállalat, infrastruktúráj ára települnek majd, s elsősorban közhasznú, vagy nem vállalkozói munkát végeznék. Az eddigi elképzelések szerint egy-egy embert maximum két évig foglalkoztathat a társaság, a munkabér egyenlő lesz a munkanélküliség esetén az első szakaszban folyósítandó munkanélkülijáradék összegével (általában a korábbi, elbocsátás előtti munkabér 70 százalékával). Aiki átképzésben vesz részt, további 10, munkavégzés esetén 20 százalékkal magasabb díjazásban részesül. Mindezt minimumként kívánják garantálni, ám ha a társaság a vállalkozásaival eredményt termel, ennél magasabb összeget is juttathat a foglalkoztatottaknak. Ha valaki megválik a társaságtól és még mindig nem sikerült munkát találnia, az így megállapított jövedelem képezi az elkövetkezendő időszakban a munkanélküli-járadék alapját. A munkaügyi minisztériumban megtudtuk még, hogy a munkaerőpiaoi bizottság február 20-án tárgyalja az ózdi foglalkoztatási társaság mielőbbi megalapításával kapcsolatos teendőket. Ha a munkaadói, munkavállalói és a kormányzati oldal képviselőinek sikerül megegyezniük, úgy nem lesz akadálya, hogy az első társaságot a tervezett időben, április elsején bejegyezhessék ,a cégbíróságon. Sinka Zoltán független szövetség kisvállalkozóknak r Uj malom Mégis tisztogatás?
