Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-13 / 37. szám

1992. február 13., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 99 ... engem oda csalogat. 99 r • Cscrchát varja szerelmeseit Bízom benne, több olvasónk ismeri a népdalt: „Csenyétei dombtetőn / integet a szeretőm. / Selyemkendőt lobogtat, / en­gem oda csalogat." Csenyéte is a csodaszép Cserehát része. M int Szanlicska, Gagybá- tor, Keresztéte, Gagyapáti . . . Amelynek elárvult helyzete miatt, felemelkedése érdeké­ben alakult meg 198.9-ben Fel­sővadászon a Csereháti Településszövetség. „Egyáltalán nem véletlen, hogy az országban ezidáig megjelenő regionális alapon szerveződő település- vagy fa- Iószövetségek szinte kivétel nélkül mind az elmaradott tér­ségekhez kapcsolódnak... A Cserehát ezen térségek között is a legkritikusabb helyzetű... Az elkeseredettség, a - talán nem túlzás — halálfélelem nyil­vánvalóvá tette a közös érde­ket: el kell kerülni a teljes leépülést, azonnal meg kell kezdődnie a térség, rehabilitá­ciójának..., mert később ez már nem, vagy csak sokkal drágáb­ban lesz megoldható.” Dr. Gadócziné dr. Fekete Éva, a Csereháti Településszö­vetség elnökhelyettese mutatta be így a térség helyzetét Pé­csett, az 1991 áprilisában tar­tott falukonferencián.- Hányán, kik álltak az Önök által kibontott zászló alá?- Szövetségünk a Borsod- terv munkatársainak kezdemé­nyezésére alakult. Magánsze­mélyek, lelkészek, orvosok, pedagógusok, a területről el­származottak. tanácsi és gazda­sági vezetők részvételével. Azokból, akik megelégelték a csereháti lakosok örökös mel­lőzöttségét, akik nem tudták tétlenül tovább nézni falvaink pusztulását, pusztítását. Akik úgy érezték, ha összefogunk, van még remény a térség meg­mentésére. Olyanokból, akik hajlandók az itt élők boldogu­lásáért anyagi áldozatot is vál­lalni. akik készek szellemi és fizikai energiájukat is latba vet­ni. Azért, hogy a más országré­szekhez viszonyított lemaradá­sunk csökkenjen, és a lakosság életkörülményei javuljanak.- Mit tett a szövetség eddig?- Megyei és országos fóru­mokon igyekeztünk meggyőz­ni az illetékeseket, hogy mi is emberhez méltóan akarunk itt élni. Tárgyaltunk közutak léte­sítéséről. a telefonhelyzet javí­tásáról, a Kány-Buzita ha­tárátkelőhely újbóli megnyitá­sáról. Részt vettünk a falu- gondnoki rendszer kidolgozá­sában. Ennek eredményeként a pályázatot elnyert települése­ken „működik” egy mikro­busz, és például lebonyolítja a gyógyszer- és az iparcikkbe- szerzéseket. Közreműködtünk gazdasági társulások megszer­vezésében. Pléhkrisztus Nyil vántartást készítettünk a' térségben üresen álló, el- illet­ve bérbe adható ingatlanokról. Olyan adatbank alapjait raktuk le, amely a továbbiakban a vál­lalkozókat, a gazdasági, a tár­sadalmi döntéseket hozókat segítheti. A megyei tanácstól 200 ezer forintot kaptunk pályázat ré­vén. A Soros Alapítvány egy fénymásolóval és egy számító­géppel segíti a munkánkat. A Cserehát katasztrofális' helyzetéről 1990 szeptemberé­ben országos tanácskozást szerveztünk Edelényben. Kap­csolatot alakítottunk ki egy holland megye hasonló profilú szervezetével. Útjára indítot­tuk a Csereháti Hírmondót, szövetségünk plakátújságját...- Mit szeretnének a jövőben tenni?- A Cserehát belső emberi erőforrásainak hatékonyabb bevonását akarjuk megvalósí­tani. Fontosnak tartjuk gondja­ink minél szélesebb körben történő megismertetését. Eh­hez újság kiadását is tervezzük. Szorgalmazzuk az elmaradott térség sajátos problémáihoz igazodó, speciális módszereket alkalmazó térségi menedzser­központ felállítását. A terüle­tünkön lévő szellemi potenciál erősítése és aktivizálása érde­kében népfőiskola indítását is tervezzük.- Most éppen mivel foglal­koznak?- Pályázatot írtunk ki a Cse­reháti Turistatérkép és Útika­lauz közeljövőben várható megjelentetéséhez. Diákok, honismereti és természetjáró közösségek közreműködésével szeretnénk elvégezni a Csere­háton átmenő turistaútvonalak részletes kidolgozását. Á pályázatok alapján bemu­tatjuk a Cserehátot átszelő, a Hernád-völgy tömegközleke­dési eszközökkel elérhető he­lyeit. A turistaútvonalak tar­talmazzák majd a részletes, szakaszonkénti leírást, a látni­valókat: műemlékeket, tenné­Szanticskát már „felfedezték”. Reméljük, újjá is születik szeti értékeket, a jellegzetes ki­látópontokat, a falutérképeket. Javaslatokat várunk a pihe­nőhelyek, a szállás- és vendég­látóhelyek kialakítására, a tájékoztató táblák szövegezé­sére és elhelyezésére.. A pályázati díjak: tíz-, öt- és háromezer forint. Égy kategó­riában több díj ás kiadható. Március 31-ig várjuk a pályá­zatokat. amelyeket a Cserehá­ti Településszövetség (3817 Gagybátor. Pf.: 1.) címére kell beküldeni. Információk és lap­térkép a fenti címről kérhetők és a 48/41-965-ös telefonon is beszerezhetők. Faragó Lajos Fotó: Fojtán László • KRIMI • Megnyerő szőke férfi Az asszony .már biztos volt. hogy a magas szőke férfi követ­le. Felfigyelt ráuiz utca sarkán lé­vő újságárusnál. A férfi is ott szállt taxiba. És most itt ül, ahol a szokásos, délutáni pezsgőjét kor­tyolgatja. A nő kihívó pillantást vetett rá. s az barátságosan visz- szamosolygott. Majd felállt és mintha húzódozna, közelebb jött. Brenl asszony?- Mit akar? - Megkísérelte, hogy elutasító legyen, de nem nagyon sikerült.- Nem is sejti? - Kérdezte az ismeretlen. - A férjéről van szó. Megbízott, hogy ellenőrizzem, mit csinál a húsz esztendővel fia­talabb felesége, míg ő dolgozik. Nem az érdekli, hogy miképpen issza el a pénzét a város legdrá­gább bárjában. Gyors pillantást vetett a pezs­gőre. majd színes fényképeket húzott elő a zsebéből és lezser mozdulattal Joanna elé tette.- Ezt akarja látni. Van belőlük egy tucatnyi. Kellemetlen lenne, ha a kezébe jutnának. Biztosan - bólintott Joanna higgadtan. - Kellemetlen is. meg.nem is. Tudja, túl sokba kerülne neki a válás... Nevetni kezdett.- Nézze, hajlandó va­gyok adni magá­nak néhány dollárt és kifize­tem az italát. A béke kedvéért, hogy e I kerti ljiik a jelenetet.- így nem kötünk üzletet - mondta a szőke férfi udvaria­san. ám határozottan. - Maga bizonyára nem tudja, hogy a férje meg akarja változtatni a végrendeletét az első há­zasságából származó lánya javára. És akkor nem maga lesz az egyetlen örökös. Azért fogadott fel engem, hogy megerősítsem a döntést. És ha azt hiszi, hogy mindezt csak kitaláltam, kérdezze meg a férje ügyvédjét. Joanna habozott.-Mennyit akar? A férfi a Tejét csóválta.- Azt hiszem, nem értett meg. Valamit tennie kellene Brent asszony. Maga tetszik nekem és én az ön pártján vagyok. Feltéve, ha nekem is jut valami. Joanna hidegvérrel nézett a szemébe.- Ha már olyan sokat foglal­kozott velem, azt is tudhatja, hogy mit fogok válaszolni. Vagy nem?- Hát persze. Hallgassa meg a tervemet. Ugye, a férje imádja a repülést és ezek a kis gépek külö­nösen sérülékenyek. Tudok egy szerkezetről. amely minden fém­lapra illeszthető, minthogy a rob­banóanyagot mágnesre rög­zítették. Egy csokoládétábla nagyságú csomagot vett elő és finoman Joanna elé helyezte.- Csupán egy kis figyelmes­ség. asszonyom. És tudja, a rob­banószer azonnal megsemmisül. A szakértők a roncs alapján kö­vetkeztethetnek bármire, de bi­zonyíték nincs a kezükben.- Ez érdekesen hangzik. Majd gondolkozom rajta - mondta Joanna és hosszasan nézte a ki­csiny csomagot. Tény. hogy a szőke téri i jókor tűnt fel. A véletlen ez. vagy a sors akarata? Joannát ugyanis már rég­óta foglalkoztatta a gondolat, hogy Maximiliant jó lenne átse­gíteni a túlvilágra. Végtére is a vagyonért ment hozzá, és most már öreg is. unalmas is. letszeti neki a ..repülőszerencsétlenség" ötlete. Kiment tehát a repülőtérre és azt hazudta, hogy elvesztette az egyik fülbevalóját. Jim Carson, a repülőtér techni­kusa a léje búbját vakargatta.- Sajnos, asszonyom, a han­gárt már bezártam.- Kérem. Jim. segítsen rajtam. Biztosan a gépben esett le a liil- bcvaló. melyet Maximilianiól kaptam a házassági évfordulóra.- A férje reggel repülni fog. Nem nézhetné meg ő. holnap ?- Jaj. neki nem szabad erről tudnia. Carson fáradtan bólintott és a kulcsokért nyúlt. Joanna tizenegy óra körül éb­redt, valami neszt hallott. Mintha a bejárati ajtót nyitották volna. De Maximilian mérgesen szokta becsapni.- Jó reggelt drágám — mondta kedvesen a férj.- Azt hittem, Philadelphiába repültél - kiáltott rémülten Joan­na.- Úgy is terveztem, de valami rossz érzésem támadt és még egyszer átnézettem a gépet. És képzeld, a technikusok robbanó­szerkezetet találtak a gépen.- Úristen. Maximilian...- Én is az Istenre gondoltam. Meg arra. hogy valaki az életem­re tör. Azonnal ki is hívtam a rendőrséget. így hát bármelyik pillanatban itt lesznek.- M icsoda?! Úgy értem, m iért? Hogy nyomozzanak gvil- kossági kísérlet ügyben. Amiért is sokévi börtön jár. drágám.- Sejted, hogy ki tette?- Hál persze. Megbíztam egy detektívet, hogy kísérjen egy bi­zonyos személyt. Nos. a fényké­peken kívül, amelyek a szerelmi életéi dokumentálják, van olyan is. amint egy szerkezetet erősít a gépre. Szerinted ez véletlen? - Maximilian szélesen elmosolyo­dott. - Mikor ajándékoztam én neked fülbevalót.Joanna? Soha!- Atkozott... — tört fel az asz- szonyból.- Nos. ha nem akarod, hogy a fotók a rendőrség kezébe kerül­jenek. szépen beleegyezel á vá­lásba. És írásba adod. hogy semmivel sem tartozom neked.-Te megőrültél...- Én a helyedben gyorsan alá­írnám - mondta a férj és kinézett az. ablakon, ahová befordult egy rendőrautó.- Tévedsz, ha azt hiszed, hogy túljárhatsz az eszemen - mondta az asszony-cinikusán.- Már megtörtént, hölgyem - hallatszott egy férfihang. A ma­gas szőke volt. Váratlanul jelent meg ezúttal is és a fotók voltak a kezében.- Elmesélheti a sztorit a rend­őröknek. asszonyom, de nem hi­szem, hogy sikert aratna vele... H. Blankenberg Kié a jégbe fagyott ember? Némi huzavona után megkezdődön (és jó ideig eltart még) annak a tetemnek a vizsgálata, amelyet épségben megőrződve, jégbe tag) va találtak ta\ aly szeptem­berben áz Alpok-beli Öt/.-völgyben. A huzavona oka az nolt. hogy a tetemet az innsbrucki egyetemre szállították, de mivel nem volt egészen biztos, hogy az ál­lamhatár méh részén találták, egy idei}» az olaszok is t formáltak rá. Azóta Kunipa számos kutatóintézete kapott szövetmintákat, melynek mindössze 1 mil­ligrammjából meg lehet határozni a tetem korát. Kszerint Otze, ahogy a kutatók elnevezték, jelentősen öregebb, mint először feltételezték. A szénizotópos vizsgala­tok szerint 4600-4800 é\ es. A legérdekesebb eredményeket a gyomor- és a béltar­talom vizsgáiatálól várják, amelyekből megállapítható, mivel táplálkozott ősünk évezredekkel ezelőtt. Fogazatának erős koptatottságábol máris arra kin étkeztet­nek, hogy a gabona őrléséhez használt kőből is jócskán kerülhettek darabkák az étkébe. A haj és a csontozat vizsgálatából a környezet akkori szennyezettségére utaló jeleket lehet kimutatni. Épségben megőrződtek a feliérv értestek is, amel\ ék­nek alap ján a szervezet védekező rendszeréről, a korabeli betegségekről kapunk képet. (MTI-Press) Képünk: Arckép a múltból.

Next

/
Thumbnails
Contents