Észak-Magyarország, 1992. február (48. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1992. február 10., hétfő Hallássérültek programja Idén 40 éves a borsodi szervezet A Hallássérültek Országos Szövetsége tavaly jubilált. Az idén 40 éves a HOSZ Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Szerve­zete is. A több száz tagot tömörítő szervezet megyei titká­rát, Pázmándi Jánost kérdeztük: hogyan készülnek az ünnepre?- Még mielőtt a jubileumról szólnék, meg kell említenem az idei év egy másik fontos esemé­nyét, a tisztújítást. Új megyei elnököt kell választanunk hama­rosan, a jelölő bizottság már munkába is lépett. Meg kell vá­lasztanunk a küldöttgyűlés résztvevőit is, valamint az idén ugyancsak jubiláló, 20 éves sportklub vezetőségét.- Mikor tartják a jubileumi ünnepséget?- Elképzelésünk szerint már­cius 28-án 18 órakor, amikor ünnepi taggyűlést hívunk össze. Ám addig is, utána is lesznek még ünnepi eseményeink bő­ven. Kazincbarcikán például februárban zajlik a teremlabda­rúgó torna, április 11-én rendez­zük az „Avas Kupa”, ifjúsági és sport napot az asztaliteniszezők és sakkozók részére, ugyanezt a kupát májusban a kispályás lab­darúgóknak. De az ifjúsági és sportnapok szinte az egész idei évet végigkísérik. Júniusban nemzetközi kispályás labdarúgó tornánk is lesz Miskolcon. Ezek közül sok elődöntő, hiszen ver­senyzőink szinte minden hazai országos versenyen, s számos külföldi versenyen is indulnak, sok-sok dicsőséget szereznek a magyar hallássérülteknek. — Úgy tudom, gyakoriak a családias jellegű összejöveteleik is...- A hallássérültek többsége jobban tiszteli a család intézmé­nyét, megyei szövetségünk is törekszik ezeknek az értékeknek az erősítésére. Rendeztünk pél­dául az avasi központunkban pótszil vesztért, február 29-én lesz a farsangi bálunk. Emellett kirándulunk is. Azt szeretnénk, ha a jubileumi évben még job­ban összekovácsolódna a hallás- sérültek megyei tagsága. Egyetlen nagy bajunk: kevés a pénzünk. Ezért állandóan törjük a fejünket, hogy hogyan tud­nánk magunkon segíteni.- ny-s ­Ki kezeli az „atomgombot”? Először is arra a kérdésre kellene válaszolni, mi tulajdon­képpen ez a bizonyos „atom­gomb”? Egy olyan kódrendszer, amellyel működésbe lehet hozni a rakétaalakulatokat és -egysé­geket, valamint a rakéták és a harci egységek irányítórendsze­rét. Ebből következik, hogy senki, egyetlen elnök sem birtokol semmiféle „gombot”. Rendel­kezik viszont a nukleáris fegy­verek különféle rendszereire vonatkozó kódok rendszerének jegyzékével. Szükség esetén az elnök továbbítja a honvédelmi miniszternek a megfelelő kód­számot - mondjuk 153. A mi­niszter ezt kiegészíti a saját kódjával - 153609 - és továb­bítja a végrehajtónak a hadi- tengerészet, a légierő, a szárazföldi csapatok és rakéta­alakulatok főparancsnokainak. Ezek is kiegészítik a számsort a saját kódjukkal - 153609731, stb. - és eljuttatják ezeket a pa­rancsokat az indítóállásokhoz, amelyeket ki biztosítanak, s csak ezután hozhatnak működésbe. A mi alacsony színvonalú irányí­tási rendszerünk ismeretében er­re legalább 15-20 percre van szükség. Ezek a számsorok és kódok be vannak építve azokba az au­tomatizált rendszerekbe is, ame­lyek meggátolják, hogy valaki önhatalmúlag bevethesse az atomfegyvert. A közelmúltban azonban egy- egy katonai körzet parancsnoka minden további nélkül önállóan is parancsot adhatott a hadászati és taktikai fegyverek bevetésé­re, mert a rakéták és lövegek semmiféle kóddal, illetve rejt­jellel nem voltak ellátva. Volt viszont a parancsnokoknak egy borítékja, különböző, a rejtjele­ket tartalmazó pecsétekkel. Egy „illetékes” helyről érkező tele­fonhívást követően a parancs­nok feltépte a megfelelő sorszámú borítékot, elolvasta a rejtjelet és máris továbbította a végrehajtókhoz. A Nyugat, ezen belül is első­sorban az Egyesült Államok most amiatt nyugtalan, hogy a Szovjetunió széthullásával négy önálló köztársaságba kerültek az atomfegyverek. Az egykori Szovjetunióban az atomfegyve­rek ellenőrzése egy kézben volt, most viszont három új atomha­talommal kell számolni. Ugyan­akkor Kazahsztán, Ukrajna és Belorusszia kötelezettséget vál­lalt arra vonatkozóan, hogy önállóan nem veti be atomfegy­vereit. Ebben az esetben miért van arra szükség, hogy területü­kön tartsák ezeket a fegyvere­ket? Az így kialakult helyzetből egyetlen út vezet a kibontako­zás felé: ki kell vonni, illetve részben meg kell semmisíteni ezeket a veszélyes fegyvereket. (A. N.) Szövegelés A legfontosabb tanulság az, melyet könyvolvasásból megsze­rezhet az ember, hogy tulajdonképpen nem is kellett volna mind­egyik könyvet elolvasnia. H. L. Mencken Aligha változtatott volna a világ folyásán, ha nem lett volna iro­dalom. De másképpen látnánk a világot. Max Frisch Az igazmondásnak számtalan előnye van. A legelső az, hogy az emberek csodálják azt a természetességet, amellyel az illető hazudik. Családi ezermester • Családi ezermester • Családi ezermester A legolcsóbb kocsiemeló A személyautók 8-15 centi­méter közötti „szabadmagas­sága”, azaz a kocsi alja meg a talaj közötti távolság nem elég ahhoz, hogy akár leguggolva, letérdelve is a jármű alá lehes­sen nézni. Szerelőakna, kocsi- emelő-szerkezet csak a mű­helyekben található, az alále- selkedéshez ezért - ha tetszik, ha nem - elő kell venni a me­chanikus vagy hidraulikus ko­csiemelőt. Azt persze csak szilárd talajon, függőleges helyzetben, a kocsi emelő­pontja vagy emelőcsonkja alá illesztetten, az autót megmoz­dulás ellen befékezetten, rög­zítetten lehet használni. Ha valamilyen komolyabb műveletre kényszerülünk (ke­reket kell cserélni, a rögzítőfé­ket kell állítani), csak az akna vagy a kocsiemelő használatá­val boldogulunk. Ellenőrzés­hegyesszögben alul ferdére kell fűrészelni. Az egyenes végre felül egy 18x18x18 cen­tis puhafa kockát kell négy-öt, a „rámpadeszka” alsó feléről beütött 100-as, vagy 120-as szegekkel erősíteni. Ez lesz a kerékfogó-tömb. A rámpa aljára viszont két, hasonló méretű talp-kocka ke­rül, amelyeket 120-as szegek­kel lehet a deszkához erő­síteni. A két, egymás fölé-alá kerü­lő fakockát a kockákon és a közéjük kerülő rámpán is át­fúrt lyukakba hajtott hosszú állvány- vagy kapupánt-csava- rokkal is össze lehet fogni. Egy-egy kocka felerősítéséhez 4-5 szég, vagy legalább két csavar szükséges. Használatkor a rámpa „élét” az emelni kívánt kerék alá szorítjuk, és lassan, óvatosan hez azonban egyszerűbb eme­lőt is kitaláltak már. Ráadásul olyat, amit még a gyakorlatlan barkácsoló is könnyen el tud készíteni. S mert anyaga fa, különleges szerszám sem kell hozzá, épületfa-hulladékból akár „ingyen” is kialakítható. A ráhajtós ,emelő tulajdon­képpen egy ferdepályás átbil­lenő bak. Rámpájának anyaga kétcollos, azaz legalább 5 cen­ti vastag, 18-20 centi széles és 80-100 centiméter hosszú pal­lódarab, fenyődeszka. Egyik végét keresztben, egyenesre, a másikat azonban kb. 20°-os felhajtunk a rámpára, amíg csak a kerék a fogóbakhoz nem ér. Ott befékezzük, sebes­ségbe tesszük a kocsit, és az­után a plusz 20 centivel magasabbra került rész alá már nyugodtan benézhetünk, benyúlhatunk. Alája semmi­képp se feküdjünk, a fejet ne hajtsuk be a kocsi alá! Két ilyen bakkal a kocsi egyik oldalát, vagy elejét-farát párosán is felemelhetjük, néggyel meg az egész kocsit is. De kettő már igen prakti­kus segédeszköz lesz, és túrán a kocsiban is elfér. Vigyázat, töltve van! Kábel nélküli elektromos akkumulátoros villáskulcs Persze ez nem baj, sőt akkor lenne az, ha az elektromos, ele kábel nélküli kéziszerszám ak­kumulátora nem lenne töltve. A hálózattól függetlenül, bárhol használható fúró- és csavarhajtó szerszámok az elmúlt három év során „robbantak” be a haszná­latba, bár a fáma azt tartja, hogy a legelsőket már a hold­utazások során az amerikai űr­hajósok számára alakította ki a Black & Decker. Az egykori, nagyméretű, több kilogrammos és csak percekig használható, a Holdon hátraha­gyott gép mai, a korszerűbb barkácsfelszereléshez tartozó utódai a hálózatról működtethe- tőknél is kisebbek és könnyeb­bek. Nagyon előnyösen használha­tók ott, ahova nem ér el a kábel (amiről jó tudni, hogy végtele­nül nem hosszabbítható, mert a hosszal csökken az átvitt ener­gia, s a többszörös csatlakozta­tást tiltják a szabályok is). De ott is hasznos, ahol a forgómo­toros és szikrázó hálózati gép nem használható, mert tönkre­teszi az érzékenyebb elektroni­kus készüléket, hi-fi be­rendezést, videót stb. Az akkumulátoros szer­számok teljesítménye termé­szetesen kisebb, fordulatszáma is mérsékeltebb, mint a hálózat­ról működtethetőké. A forgató- nyomatékük azonban tetemes, nem lehet kézzel lefogni. A legismertebb változatuk a pisztoly alakú fúrógép, amely­nek a markolata alján van a kis akkumulátor. Előnyös, hogy az ilyen kis pisztolyok jobbra vagy balra egyaránt működtethetők egy kis csúszókapcsoló áttolá- sával. Hárompofás fúrótokmá- nyukba nem csak a max. 6 mm-es hengeres szárú fúróhe­gyek foghatók, hanem a tarto­zékként a géphez adott, hatszögletes keresztmetszetű, mindkét végén „hegyezett” csa­varhajtó toldat is, amelynek egyik végén él van a hasítottfe­jű, a másikon keresztalakú csúcs, a keresztfejű csavarok hajtásához. Csak csavarhajtásra használ­hatók a hengeres szám, „igazi” csavarhúzóra emlékeztető, nagy szériában végzett csavarhajtás­hoz pedig a pisztolymarkolatú csavarhajp ók. Speciális változatuk a kere­pes, racsnis villáskulcsokra em­lékeztető akkumulátoros villás­kulcs, amelynek fejébe illeszt­hetők a különféle méretű hat- szögletes csőkulcstoldatok. Ilyet mutat képünk is. A kábel nélküli szerszámok fontos tartozéka a 220 voltos konnektorba dugható akkutöltő. Ugyancsak tartozék még a szer­számnak a töltő közelében táro­lására és folyamatos töltésére szolgáló tartószerkezet, amelyet a munkaasztalra, vagy a falra, egy hálózati csatlakozó közelé­be lehet felszerelni. A pisztolyt ebből használatkor vesszük ki, azon túl mindig ebben tartsuk, mert ott töltődik. A nikkel-kadmium elemek ál­talában 3,6 voltosak, 10-16 óra alatt tölthetők fel egészen. A készülékek súlya 40-80 dkg, a fordulatszámuk percenként 100-200 közötti, a forgatónyo- matékuk 6 Nm körüli. Fontos tudni, hogy töltés köz­ben a töltő langymeleg lesz. A környezetre veszélyes akkukat a jobb eladóhelyeken vissza­váltják, azokat eldobni tilos. Ilyen készüléket csak szakbolt­ban, érvényes garanciával sza­bad vásárolni. Az akkuk végig egyenletesen adnak erőt, ha ki­merülnek, hirtelen „ülnek le”. A jobb készülékekkel puhafába 300 darab. 3,5x20-as facsavar hajtható be az akku lemerülésé­ig, amit jobb nem megvárni. (MTI-Press) - Sz. J. A bemutatott táro­lók nyáron a sza­badban, ősztől a szobában helyezhetők el. Kétféle célra is alkalmasak. Akinek kertje, hétvégi telke, kis nyaralója van, szívesen süt-főz a szabadban. Nincs is finomabb a roston, nyárson készült, ínycsiklandozó éte­leknél. A különféle nyers­anyagok, főznivalók, elő­készített fűszerek, eszközök jól tárolhatók a rajzon látha­Kint és bent tó dobozos és emeletes táro­lókban. S ha vége a szép idő­nek, a nyári örömöknek, mehetnek a szobába, a zárt verandára. 1. A dobozos megoldás cserepes növények tárolására alkalmas, amennyiben csak fa elemekből készítjük. Ha azonban beleszabunk egy bá­dogból készült bélést, és só­der alaprétegre termőföldet helyezünk, akkor különböző növények ültethetők bele. 2. A lépcsőzetes tárolóba úgy helyezzük a cserepeket, hogy futó növények kerülje­nek a legfelső emeletre, amely letakarja, beborítja a szerkezeti elemeket. A fa elemeket célszerű gomba­mentesíteni, és páccal felül­kezelni. Mindkét megoldásnál al­kalmazzunk alul görgős megoldást, így helyzetvál­toztatáskor nem kell a táro­lókat megemelni. Családi ezermester • Családi ezermester • Családi ezermester Jean Dutourd

Next

/
Thumbnails
Contents