Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-10 / 8. szám
1992. január 10., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A gazdaság élénkítésére vállalkozott a Bonus eco Rt. Mái nem szaladnak segítségért a fővárosba Hegyaljai kép. A régióért — összefogással Egyéves a lokaj-hegyaliai Egyesület Sierencsen 1990. december 19-én 13-an írták alá ait a dokumentumot, amelyben - n Tokaj-Hegyalján élők érdekeinek védelme és gazdasági feltételeik javítása érdekében - kinyilvánították a Tokaj-hegyaljai Egyesület megalakulását. Ifj. Leskó Istvánt, az egyesület titkárát kérdeztük: Mit lehel kezdeni egy szétzilált gazdasággal, egy állandó pénzzavarral küszködő iparral, s mindezek velejárójával, a munkanélküliséggel? Emberek sokasága keresi a megoldást. Van, aki a vállalkozásokra esküszik, s van, aki a köz- gazdasági, pénzügyi manőverekre, a külföldi tőke bevonására. Nos, a véleményalkotóknak külön-külön igazuk lehet. Egyben azonban egyöntetűen megegyeznek: csak átalakulással, csak privatizációval oldható fel e hosszúra nyúló pangás. A reális elgondolások tárházából megszívlelendő példával jár elöl az alig negyedéve alakult Bonus eco Rt. A társaság tevékenységéről, eddigi tapasztalatairól kérdeztük Szalánczi István, kereskedelmi igazgatót. — Az elmúlt év októberében nyújtottuk be a cégbírósághoz alapító okiratunkat, s kilenc tárgykörben, a privatizációtól a kül- és belkereskedelmi tevékenységig határoztuk meg tevékenységünket. Két hazai érdekeltségű társaság a Mo-ra-nó Rt., és a Solvit gazdasági munkaközösség 200 millió forintos alaptőkével hozta létre a Bonus eco Rt.-t. — Elsőként a gazdasági szolgáltatást említette ... — Számunkra alapvető, hogy saját pénzeszközökkel rendelkezzünk, s ne banki hiteleket vegyünk igénybe. A gazdasági szolgáltatásban tág tere van a privatizálást elősegítő tevékenységünknek. Nemcsak a megyében gondolkodunk. A régió kifejezés — beleértve Hajdú- Bihart is — helytállóbb. Elsődleges célunk, hogy a külkereskedelmet, a nagy- és kiskereskedelmet összekapcsoljuk, s így a három árrést kiküszöbölve a vevő, a fogyasztó közel 30—40 százalékkal olcsóbban jusson az általunk forgalmazott termékekhez. Olyan kis- és nagykereskedelmi (MTI-Press) A Parlament január 6—7-i ülésén elfogadta az új szövetkezeti, valamint az úgynevezett átmeneti törvényt, amely a szövetkezeteik átalakulását hivatott szabályozni. A két törvény előkészítése több hónapon keresztül folyt, míg végül is sor került a mezőgazdaság és a szövetkezeti mozgalom jövőbeni fejlődését alapvetően meghatározó jogszabályok elfogadására. Közvetlenül a szavazás után kérdeztünk meg két képviselőt a törvények erényeiről és hibáiról. Bogárdi Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum parla- menti képviselője önmaga is több, mint 50, nagyrészt elfogadott módosító indítvány kezdeményezője volt. Véleménye szerint a két törvény közös lényege az, hogy segítségükkel végrehajtható a hajdani lenini típusú szövetkezetek modern, a nyugat-európai mintákhoz közelítő átalakítása. Erre két mód kínálkozott. Az egyik lehetőség az lett volna, hogy a jelenlegi szövetkezeteket teljesen szétverik, s utána a ■eszekből szerveződnek újjá. Ez a módszer azonban igen komoly gazdasági hátrányokkal járt volna. A másik mód azon az elven alapul, hogy minden, a szövetkezet vagyonával kapcsolatos jogot 'a tagokra ruháznák, ideértve akár a tagokat megillető vagyonrész valós birtokbavételét, és a kiválást is. Ezzel döntésre kényszeríthető a szövetkezeti tagság, és felgyorsítható .az átalakulás folyamata. Ez utóbbi lehetőség vált most valóssá a törvények elfogadásával, és ezért én örülök ezeknek a egységeket vásárolunk meg, ahol esélyt látunk ennek megvalósítására. Távlati cél, hogy bolthálózatot hozzunk létre az említett régióban. Erre vonatkozó pályázatainkat már elküldtük a szakhatósághoz. A privatizáció tárgykörébe tartozik, hogy ezek a holtok eladásra is kerülhetnek, vállalkozók számára, megteremtve ezzel a társaságba való belépés, a tulajdonossá válás lehetőségét, bár nagy akadálya a fizetőképes kereslet hiánya. — Mibe érdemes befektetni? — Sok mindenbe. Az rt. elsősorban a termelő és szolgáltató területre összpontosít. Társaságunkat nagyon sok vállalkozó keresi fel, akiknek van ötletük, de nincs pénzük a megvalósításra. A jó ötletek kivitelezéséhez — újabb társaságok alapításához — segítséget nyújtunk, s az ötletadó saját anyagi eszközeivel, vagyonával betársul a létrehozandó társaságba. Az rt. elnök-vezérigazgatója és három igazgatója tárgykörönként foglalkozik a megvalósítás lehetőségeivel, de munkánkat további hat szakember is segíti. — Az rt. milyen területen biztosít lízingelést? — A 180 milliós lízingalap 80 százaléka gépekre, berendezésekre, 15—16 százaléka ingatlanokra és mindössze négy százaléka gépkocsikra szorítkozik. Természetesen előnyt élveznek visszatérő partnereink, .akik hosszabb távon több területre kiterjedően kötődnek a Bonus eco-hoz. — Legtöbb új társaság a külkereskedelemre helyezi a hangsúlyt... — Tudatosan nem ez a fő profilunk, hiszen sok az eszkimó és kevés a fóka. Azaz nagyon sokan a külkereskedelem révén akarnak érvényesülni, de elemi hibák egész sorát követik el, s törvényeknek — mondja Bo- gárdi Zoltán. Az átalakulási törvény alapvetően abból indul ki, hogy a tulajdonosoknak kell dönteniük saját vagyonuk sorsáról. Étre most egyéves türelmi időt ad a törvény. A szabaddemokrata frakció sem a szövetkezeti, sem az átmeneti törvényt nem szavazta meg. Ennek okairól Juhász Pál, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője beszél. — Egy általános szövetkezeti törvénynek előnye, hogy elég nagy szabadságot ad: mire és hogyan hozzanak létre szövetkezeti társaságokat. Hátránya viszont, hogy képtelen a sajátos szövetkezeti formák működésének szabályozására. Ez jellemzi az új szövetkezeti törvényt is, amely nemigen különbözteti meg a szövetkezeteket a tőkeftasznosító társaságoktól. Ez azért baj, mert a szövetkezés lényege szerint az összeadott vagyon nem a közvetlen kamatha- szon elérését szolgálja, hanem elsősorban a hozzá kapcsolt egzisztenciák létezését, a szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások révén. Ha a kettőt a jog nem .különbözteti meg, akkor létrejöhetnek úgynevezett álszövetkezetek. Ezek nem mások, mint nagy vállalkozói társulások, szövetkezeti köntösben. A koalíció utólagosan két olyan változást erőltetett bele a törvénybe, amelyek egyes esetekben szinte lehetetlenné teszik az átalakulást, és komoly nehézséget jelentenek majd a szövetkezeti mozgalom további fejlődésében. Az a kitétel, ennek végkövetkezménye a csőd. A legtöbb vállalkozó kereskedéssel szeretne kezdeni, ám ehhez a szakterülethez nem elegendő a külkereskedelmi főiskolai oklevél. A szakmai fogások elsajátítására legalább öt év kell. — Ezek szerint nincs elég szakember? — Borsodi példát említek. Három évvel ezelőtt nagyon sokan ingáztak a megye és a főváros között, szakmai segítségért. Mára itt kinevelődött egy jó képességű menedzsergárda, s szakmai tudásukra alapozni lehet. — Mit tart a legjobb meg- ■ oldásnak a külkereskedelemben? — Ha minden egy kézben van. Nincs sokszoros áttétel, közbenső határ. A termelő és a kereskedő egyazon információval rendelkezik. Ez a nyugati világban természetes. Szerencsére ez a tendencia Magyarországon is egyre inkább tért hódít. — Tevékenységi körükből nem hiányzik a pénzügyi szolgáltatás .. . — A faktoring, azaz a követelések megvásárlása csakúgy belefér profilunkba, mint a váltóleszámítolás. Az előzőnek nagy szerepe lesz 1992-ben megyénkben. Nagyon sok vállalat pénzügyi gonddal küszködik. A faktoring a fizetőképes kereslet javítására irányul. Segítségével a cégek túlélhetik a krízist. A váltóleszámítolást a bankok bekapcsolásával bizományosi konstrukcióban végezzük. Ez szintén egy olyan fontos pénzügyi manőver, ami a fennmaradást teszi lehetővé. A Bonus eco Rt. keresi annak .lehetőségét, hogy a térség gazdaságilag tönkrement vállalatain — vállalkozók bevonásával is — segítsen. kisebb gyáregységek, üzemek újraindításában részt vegyen. Fekete Béla hogy a szövetkezeti vagyon felosztásában részt vehetnek a szövetkezetek volt tagjai, sőt azok örökösei ás, sok helyen fog megoldhatatlan konfliktusokat teremteni, mert ezáltal kezelhetetlenül sok embert vonnak be az alkuba. Ezen kívül ez a változás azt is jelenti, hogy a szövetkezetek vagyonának közéi 10 százaléka ki fog kerülni a mezőgazdaságból. De még talán ennél is nagyobb probléma az, hogy a parlamenti bizottságokban is támogatott javaslat ellenére a mezőgazdasági szövetkezeteknél teljes mértékben megszüntették a fel nem osztott vagyont, és az áfé- szeknél is 30 százalékra csökkent ennek mértéke. Ott, ahol a szövetkezetek nem átalakulnak, hanem megszűnnek, a fel nem osztott vagyon hiánya azzal jár. hogy amikor újra kívánnának szerveződni a szövetkezetek, akkor nem lesz miire támaszkodniuk. Az áfészek esetében, amelyek igen fontos szolgáltatási feladatokat látnak el vidéken, az átmeneti törvény a részvénytársasággá alakulást ösztönzi, így egyes jól helyezkedő csoportok elvihetik magán- vállalatba a falusi boltokat kiszolgáló intézményeket. így ezek a boltok háttér nélkül maradnak. Bizonyos értelemben ez a falvak kirablását jelenti. A most elfogadott törvények alkalmasak az átalakulás folyamatának ösztönzésére és szabályozására', azonban nem teremtik meg a szükséges feltételeket a szövetkezeti mozgalom újjászületéséhez. P. P. — Milyen szándékkal alapi, tották meg az egyesületet? — A kilenc .pontban megfogalmazott célkitűzések között első .helyen a hagyományos szőlőművelés és a piaci követelményeknek -megfelelő, háttériparra épülő borászati kultúra 'kiépítése szerepelt. Fontosnak 'tartjuk a tokaji bor iránti bizalom megteremtését, és az -ehhez szükséges jogszabályokat, amelyek révén megvalósulhat a borók szigorú származás- és eredetvédelme. Programj ába vette az egyesület a régió ásvány vagyonának kiaknázását, az idegenforgalom, a vadászat és az erdészet fellendítését, a vizek hasznosítását, az infrastruktúra 'kiépítését, munkahelyek teremtését. — A gazdag és komplex program megvalósításához elegendő az alapítók megszállottsága ? — Első közgyűlésünkön, Tokajban, 1991. március 2- án már közel kettőszázan töltötték ki a belépési nyilatkozatot. Mára az egyesületbe belépett természetes személyek száma meghaladja az ötszázat. Jogi személyék közül önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, intézmények is csatlakoztak hozzánk, erkölcsileg és anyagilag is támogatva munkánkat. Taglétszám alapján a legszervezettebb települések: Mád, Szerencs, Monók, Erdőhorváti, Tokaj, Rátka. Az egyesület tagjainak 10 százaléka Tokaj-Hegyalján kívüli település lakója. — Mit sikerült az immár megszaporodott taglétszámú egyesületnek céljaikból megvalósítani? — Elkészítettük — -a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombináttal párhuzamosan — a privatizációs tervünket. A két koncepció több alapkérdésben eltért egymástól. Az Állami Vagyonügynökség a borkombinát által beterjesztett javaslatot fogadta el. A döntést tudomásul vettük, és dolgozunk tovább. Felvettük a kapcsolatot a régióban lévő 27 település önkormányzatával, mivel az önkormányzati feladatokról készülő új törvények, valamint az új eredet- és minőségvédelem kiépítése szorosan összefüggenek. Egybevágnak tehát az egyesület és az egész Tokaj-Hegyalja érdekei. Az önkormányzatoknak folyamatosan szakmai segítséget adtunk a minőségi szőlő- termelésre való áttéréshez. A kormány tavasszal tűzi napirendre az önkormányzatokra épített hegyközségi törvénytervezetet. Jelenleg ennek a véleményezését végezzük. Az elmúlt év nyarán megrendeztük Szerencsen a Hegyaljai Gazdanapo'kat. Az idén újra megrendezzük, hagyományossá szeretnénk tenni. Megrendeztük a Szüreti Hetek 1991 rendezvénysorozatot, mely egy hagyományokat ápoló, a nemzeti kultúra értékeit felvonultató, idegen- forgalmat fellendítő programsorozat volt. A 12 település által megrendezett, az egységes összefogásra példát mutató rendezvénysorozat ötven napja alatt a Hegyalján élők és az idelátogató vendégek egyaránt megtalálhatták az érdeklődésüknek megfelelő programokat. — Kikkel sikerült együttműködniük? — A hegyaljai önkormányzatokon kívül a megyei ön- kormányzattal és az északkeleti országrész egyes településszövetségeivel. Képviseltetjük magunkat — ezáltal a tokaj-hegyaljai termelőket — a fontos szakmai szervezetekben is. Alelnö- künk tagja az Országos Szőlő- és Bőrtermék Tanácsnak. Egyesületünk a Földművelésügyi Minisztériummal már megalakulásunkkor kapcsolatba lépett. A tárca minden — a szőlő- és a borágazatot, annak jövőjét meghatározó — kérdésiben kikéri véleményünket. — Milyen feladatokat fogalmaztak meg egy év tapasztalatai alapján? — A Tokaj-hegyaljai Egyesület a bevezetőben megfogalmazott feladatokat csak hosszabb, 15—20 éves távlatban valósíthatja meg. A régió infrastrukturális elmaradottságának felszámolása, a borvidéken élők életszínvonalának fejlesztése, a nagy összegű beruházási igények egy hosszú távú közmegegyezésen, együttgondolkodáson és -cselekvésen, összefogáson alapuló munkát igényelnek. Faragó Lajos ^— ................................................................ ............................. .......... ........ ...........................— ■ a ura jl mmm-m- -m . j*._ *■* Kié Hiavegaraó közűt ja ? Hidvégandó határközség. Bódvavendégi- vel közös szlovák—.magyar határútj'a van. A szlovák fél jól karbantartja a maga útszakaszát, de az Árdót illető és átszelő útszakasz sok kívánnivalót hagy maga után. Kihez tartozik? Talány, hogy az edelényi útfenntartóik munkaterülete miért csak Szalonnáig tart, és miiért nem ismeri el magáénak a Hidvégardó útját sem a put- nóki, sem az encsi vállalat? Történt, hogy óév napján, amikor a hófúvás fél méter magasan befújta az említett utat, senki sem küldött hóeltakarító gépet, mert Ardó „nem az ő területe”! Végül Miskolc értesítette Pütnokot és jött is a putnoki vállalat hóekéje. Eltakarította az útról a havat egészen a tornanád askai határátkelőig, de a két kilométernyi ardói út hó alatt maradit. — Nem a putnoki kirendeltséghez tartozik — mondta sofőr és elviharzott. így reggeltől estig több, mint 30 kocsi vesztegelt a hóban vagy visszafordult, merít az út járhatatlan maradit. A gépkocsikból kiszállni sem lehetett a csontig fagyasztó, maró szél miatt, pedig a főleg haza igyekvő utasok között voltak kisgyermekek, asszonyok, öregek is, szlovák és magyar állampolgárok. Fanyar és hideg mosollyal az arcúkon búcsúztak az óesztendőtől ezek az emberek, bár fázni nem fáztak, ugyanis Vadászi Béla és Tar László Volán-busz sofőrök alapjáraton üzemelni hagyták az autóbuszmotorokat a hideg miatt. ' De önkéntelenül is felmerül a kérdés: kinek használ az, hogy senkié a hidvég- ardói út? Vagy ha valakihez tartozik, miért nem foglalkoznak úgy vele, mint más utakkal teszik? A hidvégardói út reggeltől este 6-ig járhatatlan volt december 31-én! Gy. H. L. Pro és kontra a szövetkezeti törvényekről Nem köbe vésett cikkelyek
