Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

1992. január 9., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Egészségünkért Ha magas a vérnyomás Az Egészségügyi Világszer­Lehet valakinek két igazi mamája? Ajándékélet vezet adatai szerint a magas vérnyomás — közismert ne­vén a hypertonia — világ­szerte a leggyakoribb beteg­ségek közé tartozik. Nagyon sok ember nem is tud arról, hogy vérnyomása magasabb a kelleténél. Pedig a magas vérnyomás betegségként las­sú formában kóros elválto- zásdkat okozhat az érrend­szerben, az agyiban, a ve­sékben és a szemben Növeli többek között az érelmesze­sedés, az agyérgörcs, a szív- in,farktuis kockázatát. Mi a vérnyomás? Tulaj­donképpen a keringő vérnek az erek falára gyakorolt nyo­mása, amely az ütőerekben és a gyűjtőeréklben más és más értékeket mutat. A szív ritmusosan működik. Ami­kor összehúzódik, alklkor mérjük a szisztolés nyomást, amikor elernyed, akkor a diasztolést. Viszonyukat tört formájában fejezzük ki. Mennyi a normális vér­nyomás? Az egészséges fel­nőtt ember nyugalomban mért vérnyomása nem ha­ladja meg a 140/90 Hgimm értéket. A szakemberek sze­rint a 160/95 Hgmrn az a határ, amely feletti értékek már magas vérnyomást je­lentenek. Ha a vérnyomás rendszeresen, visszatérően magais, akkor ezt az állapo­tot magasvérnyomás-beteg- ségnek vagy hipertóniának nevezik. Sok embernél csak néha emelkedik a határérték fölé a vérnyomás — ez nem fel­tétlenül a betegség jele. Ha valakinél legalább három alkalommal emelkedett az érték, akkor feltehetőleg ma- gasvérnyomás-ibetegségről van szó. A további teendő­ket az orvos mondja meg. Mi okozza a magas vér­nyomást? Egyszerre többféle tényező. A konkrét dk gyak­ran ismeretlen. Például a magas vérnyomásra való hajlam örökölhető. Bizonyos betegségek .kísérő tünete is lehet a magas vérnyomás. A testsúlyfelesileg, a túlzott ál­lati zsír- és a sófogyaisztás, a mozgásszegény életmód, valamint a pszichés megter­helések mind-mind kedvez­nek a maga® vérnyomás ke­letkezésének és fennmaradá­sának. Hogyan előzhetjük meg? Rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat! A követ­kezőikre ügyeljünk: a hasz­nálati utasítást tartsuk be. A mérést legalább ötperces pihenő után .végezzük. .Ne mérjünk vérnyomást köz­vetlenül étkezés után, fizi­kai megterhelést alatt. Téves értékeket kapunk akkor is, ha mérés ellőtt kávét vagy alkoholtartalmú italt ittunk. Kétszer .mérjük meg vérnyo­másunkat úgy, hogy közben vegyük le a karunkról a mandzsettát. A 'két mérés között legalább öt perc tel­jen el. A két mérés az át­lagérték miatt szükséges. Orvosunkkal beszéljük meg, hogy milyen gyakorisággal végezzük a mérést. Az érté­kek áttekintése végett ve­zessük füzetbe a mérések eredményeit. Lehetőleg fél­évente menjünk el az or­voshoz, és méressük meg vérnyomásunkat. Ha túlsú­lyosak vagyunk, igyekezzünk lefogyni. Hogyan? .Nagy aka­raterővel. Csöklkentenünk kell a felvett energia (kaló­ria) mennyiségét. Vagyis nem szabad sok állati zsírt és szénhidrát-tartalmú ételt enni. Mérsékeljük a konyha­só fogyasztását is, és ne együnk túlzottan fűszeres ételeket. Nem ajánlott táplálékok: zsíros hús, liba, kacsa, kol­bász, húskonzerv, szalámi, zsíros halak, és zsíros felvá­gottak; zsíros tojásrántotta,' majonéz; zsír, töpörtyű, vaj, szalonna; tejföl, tejszín, sű­rített tej, zsíros tej és tejter­mékek; cukor, lekvár, méz, édességek, kakaó, fagylalt; kenyér, liszt, tésztafélék, rizs, burgonya, rántással készített ételek; borsó, lencse, bab; banán, szidva, szőlő, ringló, cseresznye, szárított gyümöl­csök, füge, datolya, mandula, dió; alkoholos italok, édesí­tett üdítőitalok, szörpök; mustár, vaníliáscukor, kész fűszerkrémek. Haladéktalanul abba kel] hagyni a dohányzást, mert a dohányfüstben levő többszáz égéstermék súlyos méreg a szervezet vérerei számára. A testsúlycsökkentésben jelen­tős szerepe van az energia­leadást elősegítő, rendszeres és fokozatos testedzésnek. Viszont a. túlterhelés káros lehet. Leginkább a séta, az úszás, a kíméletes kerékpá­rozás ajánlható. Kerülni kell a nehezebb fizikai megter­helést. A testmozgás, az ak­tív pihenés oldja az idegi megterheléseket. Mindenkép­pen konzultáljunk az orvos­sal, miellőtt elkezdünk spor­tolni. — Csökkentenünk kell a feszültséget, a szorongást ki­váltó ingereket. Ez rajtunk és környezetünkön múlik. Először iis vegyük számba a stresszhelyzeteket okozó té­nyezőket, majd a káros hatá­sokat tudatosan igyekezzünk ellensúlyozni. A lazítást, az autogén tréning kiváló alka­lom a feszültség oldására. Mi a helyzet a kávéval? Inkább teát igyunk, mert koffeintartalma a kávéhoz közel áll, de az egyenletesebb felszívódás miatt nem okoz vérnyomáskiugrást. Mi a helyzet a nemi élet­tel? A magas vérnyomás nem teszi szükségessé a szexuális aktivitás csökken­tését, hacsak nem túlzottan magas vérnyomásértékről van szó. Ilyenkor kerülni kell a túlzottan heves nemi életet. Vezethet gépjárművet az, akinek magas a vérnyomása? Az orvos dönti el, a vérnyo­más mértékétől és a beteg­ség súlyosságától függően. Minden kismama szívesen eljátszik a gondolattal, hogy milyen is lesz a kis jöve­vény, akit a szíve alatt hord, kire is fog hasonlíta­ni. „Barna lesz, mint az ap­ja, vagy szőke, mint én?” Az Egyesült Államokban néhány kismama egészen biztos lőhet abban, hogy gyermeke nem fog rá ha­sonlítani. Hogy lehet ez? Hiszen azt szokták monda­ni, hogy az anya mindig biztos. Ezeknek a gyerekek­nek azonban két igazi ma­májuk is van. Az egyik, akinek a méhében fejlőd­nek, és van egy másik, aki­től csak egyetlen sejtet kap­tak, egy petesejtet. Ezzel az egyetlen sejttel viszont a génjeik felét is magukkal hozták az „egyik” mama hasába. (A gének másik fe­lét az apától kapják). A meddőségnek gyakran az az oka, hogy a női szer­vezet nem termel petesejtet. Ez lehet egy korábbi felfá- zás vagy gyulladás követ­kezménye, de gyakran a túl korán bekövetkező klimax a felelős, ami nélha már 30 éves nőknél is jelentkezhet. Ezeken az asszonyokon szerencsére ma már lehet segíteni. 1984-ben Ausztráli­ában megszületett az első „ajándékbaba”, aki egy ide­gen asszony petesejtjéből fejlődött egy másik asszony méhében. Ma körülbelül 500 olyan gyerek él, akinek két ma­mája van. Ezek közül azon­ban a petesejtet adó, geneti­kai anyát leggyakrabban nem ismerik sem a gyére­tek, sem a szülők. Legtöbb­ször a szülőik nem szeretnék tudni, kitől kapják a pete- sejtet, így névtelen, isme­retlen marad az, aki lehető­vé teszi számukra a gyerek- vállalást. Kik is azok, akik pete­sejt adására vállalkoznak? A beavatkozás nem veszély­telen, ritkán ugyan, de elő­fordulhat, hogy meddővé válik a felajánló, ráadásul időigényes, és olykor kelle­metlen az eljárás. Kezdet­ben naponta injekciózzák, hogy egyszerre több pete­sejt is megérjen. Három hé­ten át minden reggel vért vesznek tőle, hogy a pete­érést nyomon kövessék. Ha elérkezett az idő, egy ultra­hangos eszközzel behatol­nak a petefészekbe, és ki­emelik onnan a petesejte- ket. Mindezért 1500 dollárt kapnak, ami az ottani viszo­nyok között csak a munka­idő kiesésért kárpótol, üz­letnek semmi esetre sem nevezhető. A kiválasztás során alapos pszichológiai vizsgálaton esnek át, ahol ehhez hasonló kérdésekre kell válaszolniuk: „öt év múlva, ha ön nem lehet ter­hes, bármilyen formában igényt tart-e erre a gyerek­re?” Ezt a sok kellemetlen­séget csak segíteni akaró, valóban önzetlen asszonyok vállalják. A kockázat csökkentése érdekében álta­lában olyanokat választa­nak, akik már nem tervez­nek több „saját” gyereket. Orvosilag az idegen pete- sejt felhasználásával törté­nő mesterséges megtermé­kenyítés megoldottnak te­kinthető, ám (számos ponton jogilag még tisztázatlan. A petesejt adóknál szerencsé­re még nem került sor pe­rekre, de például egy ore­goni fénfi, akinek az ondó­jával' öt éves mesterséges megtermékenyítést végeztek, most perel a gyermek lát­hatásáért. Nagyon drámai perekre kerülhet sor akkor, ha a petesejtet adó elveszí­ti saját gyermekeit, és még­is igényt tart a másik csa­lád gyerekére. Reméljük a jogi szabályozás sem várat magára sokáig, addig is örüljünk együtt azokkal az anyákkal, akik már talán le­mondtak a gyerekről, de az orvostudománynak köszön­hetően mégiscsak sikerült anyává válniuk. B. iK. dr. Katona Edit Észtországi hajléktalanok Edgaf Savisoar ésxt kor­mányfő a napokban jelentet­te be, hogy megsrűnik a lakbérek állami támogatása at állami, szolgálati és szö­vetkezeti lakásokban lakók számára. A miniszterelnök a köztársasági költségvetés teherbírásának korlátáival indokolta az intézkedést. Toivo Lippmaa, a lakás­gazdálkodási hivatal vezér­igazgatója ugyanakkor azt állította, hogy o kormány in­tézkedése még nagyon so­káig csak irott maioszt ma­rad, mert Észtországban még nem készült el o lak- bérfizetést és az adósok ki­lakoltatását szabályozó tör­vény. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az adósok több­sége sokgyermekes család, illetve nyugdíjas, azt is sza­bályozni kell, mennyi térítést képes nyújtani nekik a költ­ségvetés o megemelkedett lakbérek kifizetéséhez. A notórius nemfizetöket ala­csonyabb komfortfokozatú la­kásokba fogják átköltöztetni. J. Derogy—H. Carmel A zsidó állam titkos diplomáciájának kulisszatitkait tárja fel a francia—izraeli szerzőpáros. Az alábbiakban részleteket közlünk a könyvből. A damaszkuszi 336068-as nem válaszol (1) „Hívja fel 'tüstént a dlaimiaisztkusaii 33 60 68- as ,számot és adja rtótaam Szaki ezredest. AaomnalL, sürigőts! ’ ’ Lutuf al-Hla'jivair, Szírlila londoni nagykö­vetiének titkárnőije rlíllkián látta még a fő­nökiét íllyan idegesnek és izgatottnak. „Nyomás. Gyorsan,, gyonSan!” A fiatal nő odardhiain a kapcsolótáblához és máris llétrejön az összeköttetés. „Hállió! Saalild?” Őexcellenciájának arca kivörösödött a ha­ragtól, osaik nehezen találja a stzaiviaikiat: „SZid, melllleftem áll a barátunk, Nizar. Ez nem az a pillanat, hogy kiugrassa a du­gót a pezsgőspalackból. Tegye vissza a fri- dzsiderbe, egy kedvezőbb alkalomra. Nincs miért felönteni a garatra ... — Rendiben vau, megértettem — szakítja félbe a daimiaiszikiulsiai1 hang. — Nem kell úgy kiirolhiaininiia, noha aiz ügy igen kínos! Küldje el nékem a részleteket a külön- géppel.” A. nagykövét leltesZi a kagylót. Komor pillllainitásit vet a fiátallémibenre, aki vele szemben ül arz íróasztal túloldalán. „Szaiiid nem volt megelégedve. Egyálta­lán nem.” A hangja még rékedit, párás pililiantását az asztali végéiben állító, márkás pezsgőre szegezi... „'Ma nem nyliitjiuik tor” — mondja a fejét ingatva.. Pedig ez a nap, 1986. április 17-e a Szí­riái nemzeti ünnep mapjia volit. Elővették a lobogóikat, hogy nemzeti diísZbe öltöz­tessék a Biéligraye térre néző nagy épület homllcik?;atáit. A legfiilnoimialbb finainciia pezs­gőt fcairltiatllmlaizó kirisitátyüvegbőit aizonbam mám erre, aiz évente magiismétllődő ese­ményre ittak vdlina. Azért rendelték meg, hagy a nagykövet koodinithaisson Nizar Hiiinidlayiiv'at, a rábízdtt „speaiálllis akció” silkleire utáin. ördögi tanroralkeLórál vollltszó, amely azonban katasztrófáiba. torkollott, amiint az abbtóll1 a segélykérő telefoniból de­rült klii, amélyet a dipHömiaita Hlailtan Száid ezredeshez, Mohamed1 all-Hülü tábornoknak, a szíriai légierő felderítő szolgálata veze­tőjének a jöbblkezébez intézett. Niizair Hiindaivlit, az ifjú j or dániait, aki az aralb Viliág légszéliSőségesébb terrorista szervezeteinek munkatársa lett azt .követő­en, hogy 1.967 után csalliádli házát elpusztí­totta egy izraeli megtorló csapás, azzal bízták meg, hogy a levegőben rdbbamlsa fel az El-All Boeing gépét, 386 Utasával, amely ezen a napon repült volna New Yorkból Lanidanon át Tél Aviivba. A repü­lőgépnek dél körül kellett volna felszállnia a londanli megállás után a Heath row-i nemzetközi repülllőlténrőll1, ás a hat kiló plaísztik röbibainóanyiagdt tartalmazó időzí­tett bombának, mélyet HlimdaVimak illett vdlnía felcsempésznie a .gépre, 13 óra 4 perdkor kellett volna rojbbaunlila, valahol Ausztria fölllöltt. Nem messze a Bélgrave tértől, a Scot­land Yard új épületében „Avi”, az izraeli biztonsági szolgálat fiatal ügynöke, aki az El-A1 társaság 016 járatának a felelőse volt, immár sokadszor számolt be arról a csodálatos mentésről, amelynek ő volt a hőse. És sokadszor magyarázta meg azt is, hogy mi volt neki gyanús Ann Murphy, a fiatal ír nő, a londoni Hilton szobalánya utazásában; Murphy ugyanis azért utazott Izraelbe, hogy ott menjen férjhez. És el­mondta, hogy milyen kitartó aprólékosság­gal vizsgálta át Murphy kézipoggyászát, bár abban a röntgen-átvilágítás nem mu­tatott ki semmit. És hogyan tapintotta ki azt az agyagosnak tűnő, narancsszínű ^ cso­magocskát, a csehszlovák gyártmányú plasztik robbanóanyagot, amelly a kettős fenékben rejlett. A kis, számológépméretű detonátort úgy állította be, hogy két órá­val a gép felszállása után lépjen műkö­désibe. William Hudksleby parancsnok, a londo­ni rendőrség antiterrorista brigádjának pa­rancsnoka egy pillantást vetett az órájára.. Pontosan abban a piillamaitlban robbant vol­na fel a pdkolgép, ha azt nem fedezte volna fél az EL-A1 biztonsági embere, és idejében nem hatástalanították volna a tűz­szerészek. „Gratulálok — mondta egy lágy hang. — Ma csaknem 400 ember köszönheti ön- nék .az életét. — Ennél sokkal többről van szó —sza­kította félbe egy őszülő hajú, finoman vá­gott bajiszú rendőrtiszt. — Ez a fickó alig­hanem tudtán kívül megakadályozta egy újább közel-keleti háború kirobbanását. Igen, barátaim — fűzte hozzá, az irodá­ban tartózkodó kis csoport felé fordulva —, ez a bomba annak rendje és módja szerint újra a levegőbe röpíthette volna a közel-keleti lőporos j hondót.” Nizar Hindavi, akinék 1948-ban Palesz­tinából elmenekült családja Eszák-Jordá- nia egyik íalvában telepedett le, egy esz­tendővel korábban testvérével, Házival és unokatestvérével, Avntval olyan szerveze­tet alapított, amelyik a saját szakállára működött, és egy divatos jelzőt is adott neki: „Forradalmi mozgalom Jordánia fel­szabadításáért.” Mielőtt függetlenként „dol­gozott” volna, kisebb szolgálatokat tett más terrorista hálózatoknak, utazó ügynö­kükként járt Nyugat-Európában, ahol me­rényleteket készített elő, és Kelet-Európá­bán, ahol fegyvereket és robbanóanyagokat szerzett be. Feleségül is vett egy lengyel nőt, akit végül is otthagyott Varsóban. A vasfüggöny mögötti utazgatásai során fel­figyeltek rá Misoha Wolf tábornoknak, az NDK mindenható mesterkémének az ügy­nökei, s lehetővé tették számára, hogy egy kelet-berlini tanfolyamon tökéletesíthesse szakmai ismereteit. Nizar és testvére a ’70-es évek derekán esküdték fel arra, hogy megbosszulják szü­leik házának elpusztítását és „annyi zsidó vért ontanák ki, amennyi csak lehetséges”. Nizar azzal kezdi, hogy önkéntesként be­lép dr. Vádi Haddad Népi Front Paleszti­na Felszabadításáért szervezetébe. Külön­böző arab folyóiratók tudósítójának ,ad ja ki magát, s vándorutakat tesz Európában, hol más terroristacsoportok zsoldjában, hol pe­dig a kábítószer-kereskedelem résztvevő­jeként. Így hát tíz évig tartó illegális te­vékenység után összefog a testvérével, hogy létrehozzon egy olyan klánt, amely tudá­sát felkínálja a legtöbbet ígérőnek. 1985- ben félvirradt ezeknek a családi vállalko­zásoknak, amélyek jegyeztetik szolgálatai­kat a merényletek világbörzéjén, hol a már jól működő terrorista szervezetek, hol pedig az ilyen akciókat szívesen manipu­láló államok — így Kadhafi Líbiája, Asz- szad elnök Szíriája és nemsokára Kho­meini Iránja — titkosszolgálatai javára. Ezek a klánok a költségtérítés címén bu­sásan megfizetett szolgáltatások mellett nem vetik meg a kábítószerből származó hasznot sem, mert a kábítászer-lkeresíkedők gyakran ugyanazokat a csatornákat hasz­nálják, mint a fegyverkereskedők. Való­ban ideális eszközt jelentenek a naciona­lista vagy forradalmi mozgalmak számá­ra, valamint a totalitárius államok számá­ra is, amélyek a terroristák közbeiktatá­sával próbálják megzsarolni az úgyneve­zet1 imperialista hatalmakat. A Hindavi-fclán megosztja Európában a feladatokat. Nizar, a főnök, Londonban te­lepedik le a család egy részévéi. Testvére, Házi berendezkedik Nyugat-Berlinben, ahol kapcsolatot tart Wolf kelet-német ügy­nökeivel. Avni, az unokatestvér Génitől lefelé, Olaszországgal foglalkozik. A két testvér 1985 augusztusában elutazik Tripo- liiba, s felkínálják szolgálataikat a líbiai kémszervezatnek, amély azt követeli tőlük, hogy tegyenek bizonyságot képességeikről. „Ezen ne múljék!” — válaszolják kórus­ban, és keresik a kellő alkalmat, hogy megmutassák, mire képesek. Április 5-én a levegőbe .röpítik a nyugat-berlim La Bellle-diszkót, amelyet elsősorban amerikai katonák látogatnák: 2 halott, 100 sebesült. Az amerikai kémelihárításnak azonban si­került lehallgatnia a Tripoli és a kelet- berlini .líbiai nagykövetség közt lezajló kü­lönös telefonbeszélgetéseket, és megfejtette azokat az üzeneteket, amelyek rávilágítot­tak arra, hogy a líbiai titkosszolgálatnak szerepe volt a merényletben. Az Egyesült Államok úgy érzi, hogy ezzel túlcsordult a pohár, s ez alkalommal nem hajlandó le­nyelni a békát: tíz nappal a nyugat-berlini diszkotek.a felrobbantása után megtorlás­ként gyilkos légitámadást zúdít a líbiai hadsereg bengázi és tripoli támaszpont­jaira. Időközben a Híndavi-lklán egy még ígé­retesebb pénzforrásra talált. 1985 decem­berében kapcsolatba lép Libanonban Abu Musza ezredessel, Arafat egykori helyet­tesévé!, aki szakított főnökével és szíriai ellenőrzés alatt, a PFSZ vezetőjének első számú ellenfele lett. Abu Musza, aki oly­kor együttműködik Abu Nidallal, továb­bítja a klán ajánlatát a szíriai hírszer­zésnek, amely újoncokat keres, akiket ki­képezhet a Bekaa völgyében. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents