Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1992. január 8., szerda Sevardnadze hazatér? (Folytatás az 1. oldalról) Dzsaba Joszeliani dráma­író, a hatalmat gyakorló ka­tonai tanács vezető tagja az AP tudósítója előtt hangsú­lyozta, hogy Zviad Gamsza- hurdia egyedül maradt, hí­vei elpártoltak tőle: Grúziá­ban immár nincs tábora, és nem kell attól tartani, hogy a harcok valahol a főváro­son kívül folytatódnának. .Joszel'iani anra kérte Eduard Sevardnadzét, az egykori Szovjetunió külügyminiszte­rét, hogy térjen vissza Grú­ziába és vállaljon felelős tisztséget a megalakítandó új kormányban. Sevardnadze a Financial Times című brit lapnak kijelentette: iszó sincs róla, hogy az új grúz vezetők besározódtak volna pusztán azért, mert erősza­kot alkalmaztak. — Nem az a lényeg, hogy erőszakos hatalomátvétel történt. Ez valójában egy önkényuralmi rendszer, és a demokratikus erők konflik­tusa volt, és az utóbbiakat: fegyveres alakulatok is tá­mogatták — mondta a po­litikus, aki 1972—1985. kö­zött grúz pártfőtitkár volt. Sevardnadze felajánlotta se­gítségét hazája demokratikus átalakításához. — Hogy mi­lyen minőségben (vehetek részt), azt döntsék el az em­berek, és a demokratikus mozgalom vezetői — mond­ta. Nemzeti megbékélésre buzdította a grúzokat, mond­ván, hogy katasztrófa fe­nyeget, mert a gazdaság tönkrement. (MTI) Kedden mintegy ezer em­ber gyűlt össze a grúz fővá­ros pályaudvaránál az elűzött elnököt éltetve, ,s a hatalom­ra került ellenzék távozását követelve. A Gamszaburdia- portrékkal és grúz zászlókkal a főváros utcáin végigvonu­ló menethez több ezren csat. lakoztak. Az AP jelentése szerint álarcos fegyveresek előbb a levegőbe, majd a tömegbe lőttek. Ellentmondó jelentések lát­nak napvilágot az előző na­pi harcok halálos áldozatai­nak számáról. A helyi Vö­röskereszt azt közölte, hogy a hétfő reggeli, parlament környéki harcok 20 halálos áldozatot követeltek, s öten sebesültek meg. Ezzel szem­ben a grúz egészségügyi mi­nisztérium 8 halálos áldo­zatról és 11 sebesültről tud (MTI) Béremelést, szociális biztonságot követelnek a bányászok (Folytatás az 1. oldalról) széről egy velük hosszú távra szóló szerződés megkötését sürgetik, hiszen érdekeik jó részt közösek, illetve csak egy aláírt dokumentum függ­vényében tervezhetik meg biztosan a jövőjüket. A szo­ciálpolitikához pedig többek között az a követelésük is kapcsolódik, miszerint a nyugdíjas bányászok tovább­ra is kapják a szénjárandó­ságukat, s hogy jövőre a hűségjutalmakat már ne a Szénbányászati Szerkezet- átalakítási Program terhére fizessék ki a dolgozóknak. A bányászok egyik alap­vető célja, hogy a kormány megígérje, rövid távon egyet­len bányát sem zárnak be. S ily módon is elkötelezze magát a bányák működőké­pességének a fenntartása Finnország lemondott Kardijáról A Független Államok Kö­zösségének megjelenésével Finnország hivatalosan le­mondott minden követelésé­ről annak a három egykori karéliai tartománynak a vonatkozásában, amelyeknek a Szovjetunió által történt annektálását az 1947. évi párizsi szerződés megerősí­tette. — December végén Finn­ország hivatalosan elismerte Oroszországot, megerősítve ezzel a Szovjetunióval vala­ha is kötött összes szerződé­sek érvényességét — hang­súlyozzák finn politikai kö­rökben. Mauno Koivisto finn elnök újévi beszédében pedig szükségesnek tartotta ünne­pélyesen kijelenteni, hogy „Finnország nem fogja visz- szakövetelni Oroszországtól elvesztett területeit.” — Finnország kis ország, amely nem akarja feleleve­níteni a történelem fájdal­mas és véres fejezetét — jelentette ki az AFP francia hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában Hele­na Valta asszony, a helsin­ki székhelyű Karéliai Szö­vetség szóvivője. A finn külügyminisztérium szóvivője pedig azt hangsú­lyozta az AFP tudósítójá­nak, hogy „Karéba ügye egyes finnekben a csalódott­ság érzését kelti, de nem gyűlöletet, sem pedig bosz- szúvágyat”. (MTI) Az Országgyűlés elfogadta A szövetkezetek átalakulását szabályozó törvényt Tegnap néhány perccel lü óra után az Országgyűlés megkezdte téli, rendkívüli időszakának illl. ülésnapját. A Ikeddi ülés napirendjén egyetlenegy téma szerepel: határozathozatal a szövetke­zeti törvény 'hatályba lépé­séről, és az átmeneti szabá­lyokról szóló törvényjavas­latról. A törvényjavaslathoz több mint 300 képviselői módosító indítvány érkezett. — Az Országgyűlés ikeddi ülésnapján a várit,nál vala­mivel rövidebb idő alatt, közel négy és fél órás sza­vazási procedúra után nagy többséggel elfogadta a szö­vetkezeti törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló (törvény­javaslatot. A képviselők csaknem 350 módosító indít­ványról döntöttek, és ezek közül mintegy 90-et fogad­tak el. Az elfogadott (törvény meghatározza a szövetkeze­Bush Japánban Azt akarom, hogy az ame­rikai javak és szolgáltatá­sok növekvő mértékben jut­hassanak a japán piacokra — jelentette ki kertelés nél­kül kedden Bush elnök, aki ázsiai kőrútjának utolsó és legjelentősebb állomásához, Japánba érkezett. Ennek egyik feltételét az amerikai államfő abban lát­ja, hogy képezzenek minél több olyan amerikai szak­embert, aki tökéletesen is­meri a japán piaci viszonyo­kat és az ottani játékszabá­lyokat, nemkülönben a ja­pán nyelvet. Bush kérését ismertette Mijadzava Kiicsi miniszter- elnökkel is, aki megígérte neki, hogy minden tőle tel­hetőt megtesz a washingto­ni igények kielégítéséért. Elemzők szerint azonban Mijadzava könnyen beszél országának az USA-val szem­ben fönnálló 41 milliárd dol­láros külkereskedelmi több­letével a háta mögött. Meg­figyelők megjegyzik. hogy Bushnak viszont azért lét- fontosságú a gazdasági en­gedmények kicsikarása, mert a közelgő amerikai elnök­választások csakis abban az esetben kedvezhetnek a je­lenlegi vezetőknek, ha most nem vall kudarcot Tokió­ban. Japán kormányértesülésék szerint máris megvan az eredménye Bush látogatá­sának: a tokiói kabinet úgy tudja, hogy 23 nagyvállalat több mint 10 milliard dol­lárral kívánja emelni kész­termék-importját, s ennek felét az Egyesült Államok­ból szeretnék behozni. Az elektronikai, a gépgyártó és az autógyártó cégek össze­sen 26,44 milliárd dollár értékben terveznek ameri­kai termékeket vásárolni a következő pénzügyi évben. A kormány az importáruk­ra vonatkozó alacsonyabb kamatokkal támogatja a ja­pán vállalatok amerikai be­hozatalát. Egyes spekulá­ciók pedig azt is tudni vé­lik, hogy Bush és Mijadzava szót ejtenek majd a dollár jennel szembeni árfolyamá­nak „erőszakos” leszorítá­sáról is, abban a remény­ben, hogy ezzel olcsóbbá tehetik az amerikai árukat, s növelhetik azok import­ját. (MTI) tek átalakulásának módját, (külön részletes szabályozást adva a vagyonnevesítésre, az átalakuláshoz szükséges szervezeti változásokra, az új szövetkezeti alapszabá­lyok elfogadására és a tisztségviselők megválasztá­sára. A döntő szó az átala­kulás és a vagyonmegosztás kérdéseiben is a szövetkezeti tagoknál, a határozatot ho­zó közgyűléseknél marad. Ezzel együtt ia törvény szé­les jogkört biztosít az egyes tagoknak, illetve a tagság kisebbségének az esetleges kiválásra, egyéni érdekeik érvényesítésére. Az eredeti tervezethez képest számos ponton történt változás. Az átalakulás során a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­nél nem szükséges osztha­tatlan tulajdon fenntartása, a fogyasztási szövetkezeteik­nél pedig az oszthatatlan vagyon a teljes vagyon 30 százaléka lesz. Főként a Bo- gárdi Zoltán (MiDF) által benyújtott módosító indítvá­nyok révén a vagyonfelosz­tás és az ehhez kapcsolódó árverések során fokozottan érvényesülhet majd a tagök, az eredeti tulajdonosak ér­deke. (MTI) mellett. Ha ez bekövetkezik, akkor Kóczi József szerint van realitása annak, hogy az idén átlagosan 23 százalék­kal megnöveljék a bányá­szok bérét. A szerdai tárgyalási for­dulót megelőzően érdeklőd­tünk a kormánydelegáció ál­láspontja felől iis, ám az il­letékesek kitértek a válasz­adás elől. Csupán azt árulták éli1, hogy ők is megegyezésre törekednek, tehát mindkét tárgyaló fél számára kielé­gítő álláspontra szeretnének jutni. Ennél többet azonban csak szerdán, a tárgyalóasz­tal mellett mondanak majd. R. S. Elhunyt Borsodi Gyula Elhunyt dr. Borsodi Gyula, a miskolci rádió nyugalma­zott szerkesztőségvezető-helyettese. 1953-tól, a stúdió megalakulásától tagja volt a szer­kesztőségnek, 1985-ben történt nyugállományba vonulá­sáig. Tanárként, költőként, majd évtizedeken keresztül rá­diós újságíróként szolgálta a szükebb, majd a szélesebb körű oktatást, tájékoztatást. 1973-ban a pedagógiai tudományok doktora lett. 1985- ben a Munkaérdemrend ezüst fokozatával ismerték el te­vékenységét. 'Két Nívódijat is kapott, egyiket 25 éves munkájáért, másikat a gazdaságpolitikai műsorok szer­kesztéséért. A mindig jó kedélyű, segítőkész kolléga ta­nítványai közül ma is többen dolgoznak a miskolci rá­diónál. 66 éves korában, január 5-én, vasárnap, az esti órák­ban végleg eltávozott közülünk. Hamvasztás utáni teme­tése január 17-én, 13 órakor lesz a diósgyőri katolikus temetőben. Diplomáciai kapcsolatok Moldáviával Külügyi sajtótájékoztató Budapest (ISB). Kuvaitba, Törökországba és Moldvába látogat a következő héten Jeszenszky Géza — jelentet­te be Herman János szóvi­vő a Külügyminisztérium keddi sajtótájékoztatóján. Magyarország tevékeny részt vállalt az ENSZ égisze alatt a Kuvait felszabadítására szervezett nemzetközi koalí­cióban. A kuvaiti gazdaság újjáépítése során erősíteni kívánjuk az együttműködést. Kapcsolatunkat meghatároz­za az is, hogy Magyarország az ENSZ Biztonsági Taná­csában betöltött tagsága ré­vén alelnöki tisztséget visel az iraki embargóval foglal­kozó szankció-bizottságban, s ugyanakkor tagja a kárté­rítések koordinálására léte­sített jóvátételi bizottságban. A magyar külügyminiszter találkozik az állam magas rangú vezetőivel, miként a kuvaitit követő törökországi látogatása során. Isztambul­ban a hivatalos programot követően Jeszenszky Géza felkeresi a temetőben talál­ható 1848-as magyar katona­sírokat. Magyarország már elis­merte a Szovjetunió utód­államait. Oroszországgal és Ukrajnával a diplomáciai kapcsolatok felvétele is megtörtént. Január 16-án pedig Kisinyovban várható­an sor kerül a magyar— moldáv diplomáciai kapcso­latok felvételéről szóló jegyzőkönyv aláírására. Na­pirenden van a Belorussziá­val való kapcsolatfelvétel is. Baker amerikai külügymi­niszter kérésére Magyaror­szág képviselőt küld a ja­nuár 22—23-án Washington­ban sorra kerülő konferen­ciára, melynek célja, hogy a Szovjetunió utódállamaiba irányuló nemzetközi segít­ségnyújtást koordinálja. Ha­zánk kész minden két- és többoldalú segélyakcióban részt venni, amelynek révén magyar árukat és szolgálta­tásokat — megfelelő finan­szírozás ellenében — az egyes köztársaságok vagy területek rendelkezésére bo­csátunk. A magyar kormány elvárja, hogy a szovjet utód­államoknak nyújtott segít­ség ne befolyásolja a közép- és kelet-európai országok­nak juttatott támogatás vo­lumenét, kereteit és formáit. Megegyezés született az Európai Közösségek és Ma­gyarország között arról, hogy az Európai Közösségek ju­goszláviai tűzszüneti megfi­gyelő misszióját kiterjesztik hazánk területére is. Ennek gyakorlati megvalósítására várhatóan e hónap közepén kerül sor. D. A. A szerencsejáték-szervezésről szóló törvény alapján a kor­mány Szerencsejáték Alapot ho­zott létre egészségügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sportcélú támogatásokra. Az elmúlt év végén keletke­zett kormányrendelet szerint az elkülönített állami pénzalap be­vételi forrásait a szerencsejáték törvény határozza meg: a játé­kost illető, de át nem vett nye­reményekből, a szerencsejátékot szervező által befizetett össze­gekből és egyéb bevételekből áll. Az alapot a pénzügyminiszter által alapított önálló költségve­tési szerv — a Szerencsejáték Alap Kezelő Szervezet — kezeli. A pénzalapból pályázat révén le­het részesedni. Az alapból — a rendeletben meghatározott cé­lokra — vissza nem térítendő, illetve kedvezményes pénzügyi feltételű támogatás nyújtható. A támogatásban bel- és külföldi természetes és jogi személyek részesedhetnek. (MTI) Iparosképzés német segítséggel A Német Kézműipari Szö­vetség segítségével remény van arra, hogy a magyar iparosképzés színvonala ha­marosan érezhetően javuljon — hangzott el az Ipartestü­letek Országos Szövetségének (EPOSZ) keddi sajtótájékoz­tatóján, melyet az IPOSZ és a Német Központi Kézmű­ipari Szövetség vezetői kö­zösen tartottak Budapesten. Elmondták: hároméves, már tavaly megkezdett ok­tatási program keretében összesen 8,4 millió márkás támogatással járulnak hozzá a német partnerek a magyar- országi szakmunkásképzés, illetőleg a mestervizsgáztatás intézményének modernizálá­sához. Elengedhetetlennek ítélik* hogy a régen végzett mesterek és szakemberek to­vábbképzésen vegyenek részt, hiszen a 15—20 éve még kor­szerűnek számító alapanya­gok és technológiák ma már elavultak. Az oktatási program ke­retében már tavaly több mint százan vettek részt — tíz különböző szakmából — valamilyen továbbképzésen, mégpedig -Németországban. A szakemberek oktatása mel­lett a német partner 13 kü­lönböző szakmában tan­könyvkoncepciót is készített, sőt ezeket magyarra is for- díttatta. Sokszorosításuk is megtörtént, ily módon e könyvek rendelkezésre áll­nak, nincs akadálya a ma­gyarországi korszerű oktatás bevezetésének. Az alapos ellőkészítés ré­vén az oktatás 20 szakmá­ban, már -az idén szeptem­berben megkezdődhet. Az Ipartestületek Országos Szö­vetsége eddig 43 szakmun­kásképző intézettel állapo­dott meg erről — hangzott el. (MTI) Elsietett tranzitdíjak? A közlekedési tárca nem ellenezné, sőt esetleg támo­gatná az Országgyűlés által nemrégiben megszavazott tranzitdíjak korrigálását — mondta az MTI munkatár­sának Dusza János, a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium költség- vetési önálló osztályának vezetője. Miint ismeretes, az év elejétől tonnánként és kilo­méterenként 30 fillérről 3 forintra emelték az ország­ba belépő külföldi tehergép­járművek tranzitdíját. Ez az összeg azonban jóval meg- baladjia az európai díjrend­szer mértékeit, amit várha­tóan több ország is sérel­mezni fog. A közlekedési tárca illetékese elmondta: az eredeti javaslat szerint — melyet a kormány is tá­mogatott — csupán 1 forint 50 fillérrre, vagyis az euró­paihoz hasonló mértékűre kívánták emelni a tarifát. Ez az összeg később képvi­selői és bizottsági módosító indítványok után emelke­dett három forintra. A mó­dosítások egy részét a Pénzügyminisztérium vélhe­tően költségvetési szem­pontból támogatta. Dusza János szerint a lé­pés nyomán nem kell teljes körű tiltakozásra, esetleg retorzióra felkészülni, erre elsősorban csak azoktól az országoktól számíthatunk, akik Magyarországot rend­szeres tranzitútvonalként használják. Ilyenek többek között Görögország, Török­ország, Bulgária, Románia. A tárca részéről minden­esetre várható, hogy Siklós Csaba miniszter kérni fog­ja az intézkedés bevezetésé­nek februárig történő elha­lasztását, amire azért lenne szükség, hogy az érintettek keld ően táj éko zód ha s s a n ak és felkészüljenek a változás­ra. Mint Dusza János hozzá­tette: elképzelhető,- hogy a tárca felveti a .tranzitdíj újbóli módosításának — csökkentésének — lehetősé­gét is, mivel kizárólag a közlekedési érdekeket fi­gyelembe véve a legutóbbi intézkedés elsietett döntés­nek látszik. (MTI) HÍREK $ Az MDF miskolci szer­vezete január 9-én (csütör­tökön) 17 órakor, a Kama­raszínház tanácskozó termé­be várja tagságát (Kossuth u. 11.). Itt tart előadást dr. Kostura László, Miskolc vá­ros tisztifőorvosa, az egész­ségügyi rendszer működésé­ről. # A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei szervezete január 10-én, pénteken délután 15 órai kezdettel alapszervezeti el­nöki és titkári értekezletet tart a Baross Gábor u. 18. szám alatti helyiségében. Közlemények Juhász Zoltánná reflexológus (talpmasszírozó) ismét dolgozik, új helyén. Miskolc, Kossuth u. 8. 52-051. Dr. Szuchy Róbert, szülész- nőgyógyász szakorvos megkezdi magánrendelését 1992. január 16- tól. Cím: Miskolc, Győri kapu 24. sz. (a D1MED Kft. üzemor­vosi rendelőjében). Rendelési idő: csütörtök 16.30—18.30. Tele­fon: 84-211/16 mellék. Dr. Végh Ilona sáv belgyógyász főorvos megkezdi magánrendelé­sét 1992. január 14-től. Cím: Mis­kolc, Győri kapu 24. sz. (a DI­MED Kft. üzemorvosi rendelőjé­ben). Rendelési idő: kedd 16.30— 18.30. Telefon: 84-21116 mellék. Kormányrendelet a Szerencsejáték Alapról

Next

/
Thumbnails
Contents