Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-07 / 5. szám

1992. január 7., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A Miskolci Üveggyár . . - XI-^ . — Egy évvel ezelőtt a le­állítás veszélye fenyegetett bennünket — mondja érdek­lődésünkre — Kopcsek Imre, a Pannonglast Ipari Rt. Mis­kolci Üveggyárának igazga­tója. — Folyamatos munka­rendben dolgoztunk, s nem volt szükség kényszerpi­henő elrendelésére. Igaz, a gyár létszáma 1983-tól foko­zatosan csökkent, s mára több mint felére csappant, vagyis lényegesen karcsúb­bak lettünk, de nem töréke­nyek! Természetesen a ma­gyar gazdaság súlyos gond­jait — ha áttételesen is — de érezzük, ami elsősorban vevőink körében tapasztal­ható. Pillanatnyilag nem akadá­lyozza semmi, hogy az év el­ső hónapját végig dolgozzuk. Van rendelésállományunk, és több igénybejelentés ér­kezett termékeinkre. Gyárt- mányösszetételüink nem vál­tozott. Anyagában színezett hengerelt üvegeinkre ugyan­úgy igényt tartanak a fel­használók, mint az orna- mentális típusokra, a drót­hálóval erősített copilit üvegekre. E termékek jelen­tős része hazai felihasználók­hoz kerül, de jelentős há­nyada eljut Nyugat-Európá­ba és a Perzsa-öböl orszá­gaiba. Gyártmányaink 40 százaléka kerül exportra. A részvénytársaság illetve a miskolci gyár privatizáció­jára minden valószínűség szerint szükség lesz. Több érdeklődőről van tudomá­sunk. A gyár jövőjéről ja­nuár 28-a után többet tudok mondani. Ekkor kerül sor az ft. igazgató tanácsának ülé­sére, amit követ majd a társaság közgyűlése, s eze­ken a fórumokon sok minden eldől. — fb — II Packard Bell a számítógépipar élvonalában (2.) Tel Aviív. A Hotel Basel- ber Ábel Grossmanna) várjuk főnökét, Arie Givo- '.ny-t, aki előző délután érke­zett meg a Packard Bell központjából,’ Los Angeles­ből. Meghallván, hogy az Észak-Magyarország újság­írója szeretne vele beszél­getni, rengeteg elfoglaltsága mellett is örömmel állt ren­delkezésemre. Amikor meg­jön, széles mosollyal üdvö­zöl, s elnézést kér a késé­sért. Udvariassági formasá­gok után az idő rövidsége miatt azonnal a tárgyra té­rünk. — Givony úr, felvázolná nekünk a Packard Bell szer­vezeti felépítését? — Nos, a Packard Bell központja Los Angelesben van, ahol mintegy ínyol.c- százan dolgoznak. Magán­cégről vap szó, amelyben én r.k^^tsäM'dl-rökoni alapon kapÜárh 'terepet, összeszere­lő üzemeink vannak Japán­ban. Tajvanom az USA-ban, Kanadában, Dél-Ameriká- ban és Izraelben. Mintegy fél éve betettük a lábunkat Hollandiába is. Tel Aviv- ban működik az általam irányított kelet-európai ve­zérképviselet, innen tartjuk a kapcsolatot a distributo- rokkal, például a miskolci Szinva NET Kft.-vel. — Hallhatnánk néhány szót termékskálájukról? — A Packard Bell PC-k közismertek ma már az egész világon. A kompatibi­lis számítógépek megbízha­tó, korszerű változatait kí­náljuk vevőinknek. Ilyerl például a PB 286-os, a 386 "SX, vagy a Budapesten már bemutatott egyilk legújabb gépünk a 486-ös. Számító­gépeinkhez mellékeljük a LOTUS Works-ot, amely a valaha is létezett integ­rált szoftverek egyik leg- h.atékonyabbjia. Ez úgyneve­zett felhasználóbarát kör­nyezetben teljes szövegszer­kesztőt, adatbáziskezelőt, táblázatkezelőt, üzleti grafi­kát és kommunikációs szoft­vert tartalmaz. Termékská­lánkhoz tartoznak a lézer- nyomtatók, a 24 tűs mátrix­nyomtatók, valamint a mo­nitorok, amelyekből legalább másfél tucatnyi változatot gyártunk, s valamennyit az éles, tiszta kép jellemzi, s valamennyi dönthető talpon van. A legújabbak abszolút környezetbarátok, kezelőik­nek nem kell félniük a leg-; kisebb sugárzás-hatástól sem. — Hol helyezkednek el önök a piacon a többi cég­hez viszonyítva? — Különböző mutatókat,, adatokat összehasonlítva az USA három legnagyobb szá­mítástechnikai cége mögött a 4. helyen. Ez évente mint­egy 700 ezer darab gépegy­ség előállítását és eladását jelenti. Ez nem éppen rossz helyezés, amit természete­sen szeretnénk megtartani, vagy még előbbre jutni. De1 a verseny igen erős, hogy úgy mondjam, vért kell iz­zadnunk az élvonalban ma­radásért. Figyelemmel kell kísérnünk a fejlődést, nézni, mi az a legújabb, amivel az ellenfél megjelent, is amit azonnal be kell építeni a gépekbe, mert különben el­kerülhetetlen a lemaradás, a bukás. Ez állandó össz­pontosítást igényel, a kuta­tóinktól éppúgy, mimt a ke­reskedelmi szakemberektől. Az ő szerepük is fontos, hi­szen az árharc éppúgy része az ádáz versenynek, mint a technológiák vetélkedése. Mi igen agresszív árpolitikát, folytatunk, mondhatnám ez sikereink egyik titka. — Miért éppen Magyaror­szágon vetették meg lábu­kat Európában? — Ebben sok minden ösz- szejátszott, még talán a vé­letlen is. Ám kétségkívül Magyarországon voltak a legkedvezőbbek a körülmé­nyek. Viszonylag közel va­gyunk, ismerjük a nyelvet, nem túl nagy iaz időeltérés, (mindössze j óna — a szer­ző), ami szinte azonos mun­kaidőt jelent. De megmon­dom ősziiintém, nem volt, könnyű betörni, hiszen olyan, ellenfelekkel találtuk szem­be magunkat, mint az IBM, a Compaq, a Siemens ... Két jelentős fegyverünk volt. A szép és jó minőségű, árban is versenyképes gépék, s hogy a szoftverek és hard- werek széles választékát együtt, majd a LOTUS, Works-al i,s együtt kínál­tuk vevőinknek. — Hogyan illeszkedik az Önök üzletpolitikájába a Szinva NET Kft., mennyire fontosak a miskolciak a Packard Bell-nek? — A Sziinva NET Kft.-nél kitűnő szakemberek és ke­reskedők dolgoznak. Teljes mértékben elégedettek va­gyunk velük, nöha újabb és újabb eredményeket kérünk és várunk tőlük lis. Mert igaz, hogy az 1991-ben álta­luk Magyarországon és a szomszédos országokban el­adott mintegy kétezer gép nem kevés, de ez lehetne több is ... Az üzleti-piaci, világ már csak ilyen, min­dig mindenkitől többet és többet vár, egy pillanatnyil megállást sem engedélyez. — Befejezésül engedje meg, hogy arról kérdezzem: mit vár ön 1992-től? — A verseny, a piac meg­tartásáért, a nagyobb rész­arányért folytatott harc to­vábbi élesedését. A Packard Bell természetesen szeretne továbbra is az élvonalban maradni!. Üj gépekkel jele­nünk meg, a 486 SX-el, a 486 DX-el, amelyek már igen nagy teljesítményűek. S jönnek a fentebb már em-, lített, az egészségre teljesen ártalmatlan monitorok 1 Mindezeket 1992. februárjá­ban Miskolcon, a Miskolci Egyetemen a microCad számítástechnikai napokon már be is mutatjuk. (Folytatjuk) Nyikcs Imre Product Comparison Chart Packard Bell AST IBM Compaq NEC FORCE 486/25 Premium PS/2 MODEL 70 Deskpro PowerMate CONFIGURATION 486/25 486/25 486/25 486/25E Microprocessor 80486 80486 80486 80486 80486 System Sooed (MHz) 25 25 25 25 25 'AM Memory 4 MB 4 MB 2 MB 4 MB 4 MB Maximum Memory on Board 16 MB 8 MB 8 MB 100 MB 32 MB jead Only Memory (ROM) 64 KB 128 KB N/A 128 kb-ache Memory 128 KB 8 KB 8 KB 128 KB 8 KB .'/ard Disk Drive 125 MB/20ms. 110 MB/25ms 60 MB/23ms 120 MB/19ms 140 MB,/18ms •ideo Extended VGA VGA VGA Extended VGA VGA 1024x768 800 x 600 640 x 480 1024 x 768 640 x 480 Built-in Built-in Built-in- oppy Disk Drive 3 1/2" 1.44 MB 5 1/4" 1.2 MB 3 1 /2" 1.44 MB 5 1/4" 1.2 MB 5 1/4" 1.2 MB ... __ 5 1 /4" 1.2 MB ^°_POS version 5.0 4.01 4.01 option 4.01 4.01 _msrp $5.995.00 $8,095.00 $8,145.00 $12,499.00 $7,999.00 Világcégek egy azonos típusú PC-jének, a 486/25-ös gépének összehasonlító adattáblázata. A szakembereknek sokat mondanak a számok. A legalsó sorban a gépek ára USA-dollárban. Megállítható-e a szemétlavina? Magyarország évente kb. 21 millió nv1 szilárd háztar­tási hulladékot „termel", ami tömegben körülbelül 5 millió tonna. Ennek a gigantikus szemétdombnak a 20,7 százaléka Budapesten, 54,5 százaléka a többi városban mig a maradék 24,8 százalék (5,2 millió köbméter) az egyéb településeken keletkezik (OMFF tanulmány, 1988). Ebből látható, hogy a falusiak lényegesen kevesebb sze­metet „gyártanak”, illetve nagyobb részét hasznosítják. (Az ország lakosságának mintegy a fele lakik falvakban, és a hulladéknak alig negyedrésze Írható a számlájukra.) Hazánkban összesen 21,17 településen nincs megoldva a szervezett gyűjtés-szállítás! Ennek egyrészt 'pénzhiány az óka '(a technikai felszerelt­ség elégtelen, ami van, az is jórészt elavult), másrészt a gyűjtő-elszállító szerveze­tek gyakorlatilag nem érde­kélték a 'szállításban. Állam- polgári szempontból bár­mennyire is fájdalmasan hangzik, de tény, Ihogy a je­lenlegi szemétszállítási dí­jak távolról isem fedezik a kezelés költségeit, így a vál­toztatás elkerülhetetlen. Gyakorlatilag 3 fő módszer van a háztartási ihulladé'kak kezelésére: lerakás, termi­kus eljárások (égetés, piro- lízis) és biokémiai módsze­rek (komposztálás, biogáz- előállítás). Legegyszerűbbnek és leg­olcsóbbnak a 'hulladéklera­kás tűnik, de ha az óriási helyigényre és a potenciális víz-, levegő- és talajszennye­ző-képességre gondolunk, mindjárt, lényegesen drágul ez a módszer. Nem is beszél­ve a hulladékban lévő óriá­si értékű haszonanyagdkról (papír, fém, konyhai hulla­dék 'S'tb.). A lerakás, ha va­lóban betartják az egész­ségügyi, környezetvédelmi és egyéb előírásokat, elvileg nem jelent veszélyt a kör­nyezetre. De sajnos Magyar­ország esetében más a hely­zet: a mintegy 2700 lerakó­helyen az összes hulladék kb. 85 százalékát helyezik el. A lerakók mintegy egyhar- mada engedély nélkül mű­ködik, és több mint a felé­nek a körülményei nem fe­lelnék meg a közegészség­ügyi követelményeknek! A másik fő ártalmatlaní­tási módszerünk jelenleg a hulladékégetés, amit hazánk egyetlen égetőműve, a bu­dapesti (rákospalotai) végez. Ez ugyan fel van szerelve porleválasztóval, de a szin­tén előírásos nedves füstgáz­mosó hiányzik. Elvileg napi 1200 tonna (évente kb. 300 ezer tonna) lkapacitássa'1 mű­ködne, de egy „veleszületett” konstrukciós hiba miatt (csehszlovák technológia) ed­dig többet állt, mint műkö­dött. A biokémiai eljárások kö­zül a komposztálásnak van­nak hagyományai Magyar- országon, de gyakorlatilag csak „házi” méretekben, és főleg mezőgazdasági céllal. Nagyüzemi, méretekben a komposztálás tulajdonképpen a ikomplex hulladékfeldolgo­zás része. Ez azt jelenti, hogy az összegyűjtött és el­szállított vegyes hulladékot •különféle fizikai-mechanikai módszerekkel komponensei­re választják szét (paipír, fém, műanyag, üveg stb.). Komposztálni a kiválasztott szerves .konyhai hulladékot lehet és érdemes. Az így nyert anyag ideális tápanyag­pótló a mezőgazdaságban. Magyarországon jelenleg csupán egy komplex hulla­dékfeldolgozó technológia működik (kísérleti jelleggel) Keszthelyen. Sajnos, nem teljes egészében vették át az osztrák technológiát, és a működtetés körül is zavaróik vannak. Viszont a burgen­landi Oberpullen dóriban lé­vő huUadékféldolgozó ugyan­ilyen technológiával hibát­lanul üzeméi. Fiatal és még tapasztalatlan önkormány­zataink most kerülnek szem­be településük hulladékgond­jaival, ami — elsősorban a pénzügyi háttér hiánya miatt — általában mególdhatatlan feladat elé állítja őket. Pe­dig az eddig „jól bevált” le­rakás-eltüntetés út már nem sokáig járható büntetlenül. A jövő .a megélőzés — sze­lektív gyűjtés — komplex feldolgozás kombinált alkal­mazása. Megelőzésen azt ért­jük, hogy a különösen nagy szeméttel járó és az újr.a- hasznosíthatatlan csomagolá­si módok, „eldobható” tö­megcikkek stb. .használatát rendeletileg korlátozzák. A háztartási hulladékoknak kö­rülbelül a fele csomagoló­anyag. A nyugaton egyre jobban elterjedő szelektív gyűjtés előnyei köztudottak: csökkenti a kezelendő hul­ladék mennyiségét, potenciá­lis másodnyersanyagokat ad. Ma már itthon is egyre na­gyobb a készség a gyűjtés beindítására. De minél to­vább húzódik a megfelelő döntések meghozatalé, an­nál súlyosabb helyzetbe ke­rülnek az önkormányzatok, és maga az ország is. Zaja Péter biológus-környezetvédő mérnök A jegyzőket is váratlanul érte a hír r Uj év, új útlevél, új rendelet (Folytatás az 1. oldalról) — Végül is, mi a jegyzők dolga az útlevél-ügyintézé­sénél ? — Az állampolgár, ha új útlevelet kíván kiváltani, a település jegyzőjéhez (na­gyobb városokban a hatósá­gi ügyeket intéző ügyfélszol­gálathoz) kell személyesen eljuttatnia az eddig is rend­szeresített és kitöltött for­manyomtatványt, két darab 35X45 milliméteres, egy év­nél nem régebbi, fekete­fehér, vagy színes igazol­ványképet. S mindehhez 'kell csatolnia az 1000 forintos il­letékbélyeget. A jegyző (ügy­intéző) a személyi igazol­vány adataival egyezteti a kérelmet. S azután postára adja. s ajánlott küldemény­ként juttatja el a Belügymi­nisztérium Adatfeldolgozó Hivatalának, Budapestre. Az állampolgár egyébként sze­mélyesen is, vagy postán kérheti útlevelét a hivatal­tól, melynék címe: Buda­pest, negyedik kerület, Aind- rássy út 93. A lakosság több­sége bizonyára azt az utat fogja járni, amit az új ren­delet (melynek ma még csak a tervezetét ismerjük) tar­talmaz: a rendőrség helyett az önkormányzati hivatalhoz uyújtja be útlevéltkérelmét. A kisebb településeken ez különösebb gondot aligha okoz, ám a városokban — mert hisz’ a postázás költsé­ge az önkormányzatnál je­lentkezik — ez bizonyára jelentős pluszkiadás. Min­denesetre, meglehetősen fel­készületlenül érhette a Bor­sod- Abaúj-Zemplén megyé­ben lévő 347 település ön- kormányzatát, — illetve ezen belül többhelyütt a körjegy­zőségeket. — a rendelet híre. Előfordult például, hogy január másodikén egy kis faluból érdeklődtek: sürgős útlevélkérelmét — külföldi munka imiatt — hová adhat­ja be egy állampolgár. * Ez utóbbi kérdésre dr. Gyulai Gábor címzetes ál­lamtitkártól, a régió köztár­sasági megbízottjától kér­tünk választ. Tettük ezt azért, mert — a tájékozta­tás szerint — ha a külföld­re utazást halaszthatatlan ok indokolja, .a soron kívüli útlevéligényt — a már em­lített illetékes hivatalon kí­vül — a köztársasági meg­bízottnál terjesztheti elő az állampolgár. Megtudtuk: a szükséges feltételek ehhez már rendel­kezésre állnak a hivatalban. Ugyanakkor hangsúlyozni kell — mondotta a köztár­sasági megbízott —, hogy ezt az útját az útlevélkérésnek csak valóban halaszthatatlan, sürgős ügyben (baleset, ha­láleset) kérhetik az állam­polgárok. — gyárfás —

Next

/
Thumbnails
Contents