Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-06 / 4. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1992. január 6., hétfő Laczó József felvételei En, reméljük, megúszom Nápoly egyik külvárosá­nak tanítója, Marcello D’Orta összegyűjtötte kisdiákjainak dolgozatait és ebből közre­adott hatvanat. A könyv több, mint 20 kiadást ért meg Olaszországban. Az Európa Kiadó gondozásában megjelent kötetből — Magya­rosi Gizella fordításában — bemutatunk néhány fogal­mazási gyöngyszemet. 1. A TANÍTÓD SVÁJCRÓL BESZÉLT AZ ÓRÁN. ÖSSZE TUDNÁD FOGLALNI MAGYARÁZATÁNAK FŐBB PONTJAIT? Svájc egy kisisebbfajta Európai ország, Svájccal, Olaszországgal, Németország­gal, Svájccal és Ausztriával határos. Sok a tava meg a hegyei, de a tenger nem mos­sa Svájcot, főleg Bemet. Svájc az egész világnak eladja a fegyvereket, lűdöz- zenek csak, de ő még egy egész kicsi háborút se visel el. Azon a pénzen inkább bankokat épít. De nem jó bankokat ám, hanem a rosz- szak bankját, főleg kábító- sokét. A szicíliai meg a kí­nai aljvilág ide rakja a pénzeit, a milliárdökat. Ki­megy a rendőrség, kié ez a pénz itt, kérdi, mittudom én, mi közöd hozzá, az én do­gom, zárva vagyunk. Pedig nem voltak zárva! Nyitva voltak! Svájc, ha Nápolyban rá­kos vagy, Nápolyban meg is halsz, de ha elmész Svájcba csak később halsz meg vagy pedig élsz. Mert ott a klini­kákon az egy gyönyörű'hely, a szőnyeg, a virágok, a tisz­ta lépcsők, se egy patkány se semmi. Deviszont nagyon drága, hacsak nem osem-péz- kedsz, nem mehetsz. Ennyi elég lesz fogalma­zásnak? 2. Ml A KEDVENC ÁLLATOD? Nekem az én kedvenc álla­tom a disznó! A disznó az egy -sertés, a disznóólban él, mocskos disz­nó, belehenítereg a sárba meg minden undnokságba, és maga csiklandozza magát. A disznó direkt imádja a ga- nyét! A családja a vadkand is li­nóból meg a vízilóból áll. Én ha egy vízilót meglátok, elfog a röhögés. A sertésnek gyászos egy évszak a tél. Januárban, mi­kor szép. kövérre hízott, üt a végórája. Olyan mintha hangot hallott volna, hogy: „Le akarnak vágni! Le akar­nak vágni!”, és akkor meg­makacsolja magát mint a szamár, és mindenáron rrjeg akarja úszni a levágást. De az ember jusztics jön, fogja húzza vonnya üti veri, csa­vargatja a farkát és a végin megöli. Mikor megölte, még mindig nem elég neki! Ezerfelé vagdalja és kolbásznak, sonkának, szalonnának, bőrkének, sváit- linak, csülöknek, vérpörkölt­nek, zsírnak sőt fogkefének csinálja fel. Nekem azért ő, a disznó a kedvenc állatom, mert min- denfélit lehet belőle csinál­ni! Öltözködni tudnak George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök szerepel az 1991-es év leg- jóhban öltözött férfiainak névsorán, amelyet a Fashion Foundation of America el­nevezésű szervezet az óesz­tendő végén New Yorkban nyilvánosságra hozott. Az indoklás szerint Jelcin azzal vívta ki magának a férfi­szabóik csodálatát, hogy „felmászott egy harckocsi tetejére és megakadályozta a puccs síikerét”. Bush viszont, akit egy évvel ezelőtt saját külügy­minisztere, James Baker szorított ki a legjobban öl­tözködő férfiak megtisztelő névsorából, ezúttal sportöl- tönyeinék és mintás zokni­jainak köszönheti, hogy is­mét visszakerült a listára. Néhány évvel ezelőtt Ronald Reagan akkori amerikai el­nök és Mihail Gorbacsov, még mint az SZKP KB fő­titkára, közösen került fel a legjobban öltözött férfiak listájára a Fashion Foun­dation értékelése szerint. New York, 1992. január 3. (A DP A német hírügy­nökség szerint.) Osztrák idegenforgalom 1 fizető idegent Ausztriában megbecsülik (MTI—Panoráma) — Két­százötvenezren kavarogtak Bécs belvárosában szilvesz­ter éjszaka, itták a pezsgőt, puncsot, táncra perdültek, vagy élvezték a zenét. A bábeli hangzavarban a leg­gyakrabban hallott -idegen szó az olasz volt, de álcád t szép számmal angol, spa­nyol, magyar, csehszlovák turista is. Méltó befejezés volt ez az osztrák idegen- forgalom számára, egy ne­hezen indult, ám rekordokat döntő év után. Az idegenforgalomból 1991-ben 160 milliárd schil­ling folyt be — az Öböl­háború és a jugoszláv ese­mények ellenére — 10 szá­zalékkal több, mint a sok­kal békésebb 1990-ben. Ausztria világ-viszonylatiban az első az egy lakosra jutó idegenforgalmi bevétel te­kintetében — ez 20 ezer schilling volt a most zárult esztendőben. A szakemberek külön örülnek annak, hogy a ven­dégéjszakák száma nőtt — Wolfgang Schüssel gazdasá­gi miniszter 130 milliót, az­az ötszázalékos emelkedést említ. Ausztria a tíz vezető idegenforgalmi „nagyhata­lom” között a hatodik he­lyen áld. Bevált tehát az az alap­élv, amely .mennyiség helyett a minőséget helyezi előtér­be, abban a reményben, hogy a turistát meggyőzi, ha pénzéért színvonalat kap, a hír terjed, egyre többen „.próbálják -ki”, majd térnék vissza. Tudatosan és jól használja az idegenforgalom az ország páratlan természeti adottsá­gait, központi fekvését, a kulturális hagyományokat, és nem utolsósorban az osztrákok nevezetes -kedé­lyességét, vendégszeretetét. A szakemberek számára nem meglepő, hogy lassan beérik a kongresszusi turiz­mus: Ausztria és ezen be­lül elsősorban Bécs évek óta tervszerűen telepíti remek helyszíneire a nagy nem­zetközi tanácskozásokat, amelyek példás megszerve­zése jó hírét kelti a fővá­rosnak. A legtanulságosabb mégis az, ahogyan Ausztriában az egyéni kezdeményezést, az idegenforgalmi kiisberubázá- sökat, a falusi turizmust támogatják. A miniszter szavai szerint ez a jövőben sem fog változni, a kor­mányzat igen nagy fontos­ságot tulajdonít ezeknek a mdnilétesítményeknek. Az osztrák idegenforgalom egyik titka valószínűleg az, hogy megbecsülik a kispén- zűeket is, gondos ellátást nyújtanak -nékik i.s. Erről győzi meg őket a megfizet­hető árú szálláshely éppúgy, mint a megannyi kisvendég­lő kiadós adagjai. Mindent összevetve ez a gazdasági ágazat — a szórakozóiparral együtt — Ausztriában a legnagyobb, s a nemzeti össztermék egybetedét adja. Sz. J. A VÖRÖSKERESZT BORSOD-A.-Z. MEGYEI SZERVEZETÉNEK Véradónaptára 1992. január 6—10-ig Megyénkben az alábbi üzemek dolgozói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vérmennyiséget: Hétfőn: Sajópetri község, Borsodi Szénbányák, BEVEX Kft., Miskolci Háziipari Szövetkezet, Miskolc. Kedden: TIFO Tiszaújváros, Borsodchem Rt, Kazincbar­cika, Rima Kft., Ózd, Ózd Városi Bölcsődék, Intertext, Ózd, Ózdi Védőnők. Szerdán: MÉH Vállalat, Miskolc, Miskolc Városi Rend­őrkapitányság. Csütörtökön: Műanyagfeldolgozó Rt., Miskolc, Interglob Szállítmányozási és Kereskedelmi Vállalat, Miskolc. Pénteken: Országos Takarékpénztár, Miskolc, Borsod Megyei Kórház, Miskolc, Patyolat Vállalat, Miskolc, Köz­terület-fenntartó Vállalat, Miskolc, Avas Ruhaipari Szövet­kezet, Miskolc. forgalmazzák, de gyártják is aiz újidtonságdkat. Más céiglelk pedig kisebb-,na­gyobb tétetekben — keres­kedelmi kapcsolataik ré­vén hoznák be az ország­ba lemezeiket és kazettá­kat. Felvirágzott a pilac, s MMirátgzoift a kalózkodás is. A Magyar Hanglemezki­adóik Szöivtetlséigéniek fölmé­rése szentet Immár 1 mil­liárd (!) .forintot lopnák el a hamisítóik a zenei ólét- tőQj, s még 1 milliárdot az aidólhlivaitiáltál. Vagylis az egész országtól! A hatósá­gok egyelliőre tehetetlenek (mások szerint impoten­sek), a MAHASZ felhívá­sai pedlilg nem sóik ered- miénnyell járnák. A burgonya gazdag bel- tairtallimú értékéiről sokat halllaini, újabban ezelk ösz- szetétölébein várhatóik ed­dig ellfcépzelhetetlieninek taintatt változások. íigy pél­dául lehetőséget látnak aib- ham, hogy keményítő nél­küli afllalkdkajt lelhessen eK>- áfltiíitaim, s a 'keményítő he­lyett a .gumóikban oulkor és glükóz Ikéletlkezme. A fe- bértjieöisszetétellt is gyökere­sen meg lehet változtatni, így lehetőség .n,yAliik bur­gonyából bizonyos enzi­mek — tedhniilkaii és gyógy- szerliipari célokra valló — terméléséne. FienniáWásániaik utolsó pr ilainiatáig a pártállam é kulturális intézményei - köztülk a hanglemezgyár - őrizte a monopóliumait. En mek egyik következménye ként Magyarországon na gyón sokáig „kai szálltak azok a butikosok, magár kereskedők,, akik a kü! földről behozott lemezei műsoros ikaizetták forga mazásáira specializálódtál A híiánygazdáság rniiiiliókí jövediellmezétt — egyeseik nek. Kiét év óta, a felszaibc dúlt poppiacan .gyakorlati lag mindén ikülfflöiMS új doinsáig besaerezihető. Egye kiadóik Mcenicszerződ'ésoki kötöttek a liegnagyöbb vé lágcágiekfcel, is iniemcsa A veszteség: 1+1- milliárd Kalózok kora Megjelent a maffia is iMia a különböző üzleteik­ben, piacokon csaknem za- vairtalamül árusítanak a poppliiac feketézői. Egy hi- vaitálas angol felmérés sze­rint a piacon 'kapható hanghordozók tölbb, mint fellie hamisítvány. S ha be­legondolunk, hogy a 340— 400 foirintérlt árult kazet­táik önköltsége mindössze 60—’70 forint, akkor el le­hlet képzelni, mekkora basznia van az elárusító láncolat — gyártó, nagyke­reskedő, kiskereskedő, árus — Iküflönlböző résztivevői- ndk. A felmérések szerint je­lenleg a kalózkodás-hami­sítás többféleképpen is vi­rágzik. Egyre többem isme­rik fel', hogy a Tajvanról, Thaiföldről, Lengyelország­ból számmlaizó műsoros ka­zettákat, úgyszólván legali­zálva, váimipaipírral, beho­zatali engedéllyel i.s lehet árulni. Mások a legálisain műfcödlő hiaizali kiadóik által megvásárolt műsoros ka­zettákat „Ikoppimtjiák” házi sokszorosítással!, hétvége­ken, pincék:ben. De egyes feltételezések szerint a pi­ac jövedelmezőségét felis­merve már dolgozik Ma- gyalrorszáigan az erre a te­rületre apedializálódott miaiflfiia is. Illegális föld­alatti üzemeiket, terjesztő háflóiZaitot tart a kezében, s kímálétiTenül leszámol el- lieinf éléi vei, de a korrup­ciótól! sem rliad vissza. A lakodalmas roók-produkcl- ók, a slágerlemezdk milli­ós, milliárdos bevételei megérik a ikodkázatot, á szervezet fenntartását. Ti- toítazaitos tűzesetek, leszá­molások jelzik, hogy a piacon dlylkor szó szerint élet-halál harc folyik. Törvény nincs, de van úthenger S mlindiez ainnak ered­ménye, hogy a .magyar tör­vénykezés érthetetlenül el­néző a kalózokkal szem­ben. Külföldön, amikor felismerték a hamisítás dkozta károk nagyságrend­jét, rendkívül! kemény tör­vényeiket hoztak. Az áru megsemmisítése, elkobzása mellett a gyártóikra és árusokra alkáir 4 évig ter­jedő börtönbüntetéseket is kiszabhattak. Magyarorszá­géin a milDiiárd’os nagyság- r.endű károkozás ellenére a törvénykezés — bár a tör­vénytervezet már 1990 de­cemberében elkészült —és az Alkotmányjogi és Ház­bizottság dis élfogaid'ta — mindeddig nem tudott időt szalkítanli a törvénytervezet vitájára. Az utolsó ígéret szerint 1991 'szeptemberé­ben került volna a parla­ment elé ez a zsebbevágó térrta. Törvény hiányában pe­dig a ikalózkodlás vissza­szorítása reménytelen. A rendőrség, a közterület- femintartők legföljebb az árut kdboZtathatjiálk el vaigy .sajitórendészeti vét­ség címén csdkély pénzbír­ságra ítéltethetik a feketé­zőiket. Az ország zsebéből ellb- poitt 1—1 milliárd azonban csak a problémáik egyik ré­sze. Fennáll annak a ve­szélye is, hogy az e téren is bazár osodó országot a nagy világcégek kirekesz­tik hálózatúikból az ellenő­rizhetetlen és jelentős ká­rokat dkozó pilaoi viszo­nyaik miatt. A MAÍHIAISZ ezért is in­dított az eí’lmúlt bóiniapoik- ban látványos propagianda- hadljáira.tdt. Üitheragenrél ta- poistaiiltálk el — hongkongi műhibáira — a hamis kazet­ták összegyűjtött példánya­it. Nem Iklis költséggel, zá- rőszallaggiall láttáik el a.Ma- gyaroirszágon megjelenő, il­letve hazáinkba importált kiaizlett'áikat és kicserélik a boltok raktárkészletét is. Vagylis jelentős köTItségbe verik magukat a kiadók aizént, hogy a ‘kalózok esé­lyei csökkenjenek. De el­fogadott törvények nélkül igazán hathatós intézkedé­sekre nem Ikerülhet sor. Vagy még mindig ilyen gaizdiaigolk vagyunk? S. J. A burgonya átalakítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents