Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-06 / 4. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1992. január 6., hétfő AIDS: veszélyben Afrika gazdasága (MTI—Panoráma) — A Reuter brit hírügynökség megdöbbentő hírt közölt: az AIDS a 2010. évig a legkonzervatívabb hivatalos becslés szerint is Afrika munkaerejének 25 százalékát ki fogja irtani. Szakértők szerint Afrikát soha nem látott gazdasági zűrzavar fenyegeti, mert a betegség a következő 8 évben legalább 5 millió felnőttet fog megölni. Afrikában már minden negyedik felnőttet megfertőzte a HIV-vírus, amely az AIDS kórokozója. S a megfertőzött emberek alkotják az afrikai gazdaság húzóerejét: 15—49 éves farmerékről, bányászokról, sőt az iskolázott értelmiségiekről van szó. Zambiában például a legfontosabb ipari ágazatot, a rézbányászatot az összeomlás veszélye fenyegeti, mivel a városokban a fertőzöttség aránya 20 százalék. A betegség hatása azonban érződik a gazdaságilag szilárdabb országokban is. Kenya például sbk milliót vesztett 1988 óta, mivel nyugati lapokban az AIDS terjedéséről közölt riportok következtében nagyarányú visz- szaesés következett be a turizmusban. A kormány mostanában már megtiltja hivatalos adatok közlését a betegség elterjedéséről. Még a Dél-afrikai Köztársaságnak is komoly veszteségekkel kell számolnia, bár eddig csak 1000 körüli AIDS esetet regisztráltak. Dél-iafrilkai kutatók matematikai előrejelzései szerint a betegség az évszázad végére a nemzeti össztermelés 2,5 százalékába fog kerülni. 1991 és 2000 között, hangzik a kutatók becslése 30,6 milliárd randot (11 milliárd dollárt) tesz majd ki a betegek gondozásának költsége és a kiesett termelés értéke. A vírus terjedése más képet mutat Afrikában, mint a fejlett országokban. Észak- Amerilkában és Európában a fertőzés főként a homoszexuálisokat és a kábítószer-élvezőket sújtja, a Szaharától délre eső államokban viszont 90 százalékban heteroszexuális érintkezés útján terjed a kór. A megelőző intézkedések, különösen az óvszer használata nagyon lassan nyer tért a kormányok nemtörődömsége, a pénzhiány, az írástudatlanság, a vallási tabuk és az afrikai férfiak házastársi hűtlensége miatt. S ami a legszomorúbb: a szülők halála után várhatóan 10 millió árva gyerek lepi majd el a gyermekotthonokat — ha lesz belőlük elegendő. Észfék Gyermek az autóban... A minap Miskolc felé utaztam szolgálati Ladámmal az M3-a*s autópályán, s jó idő, száraz út lévén, a megengedett, óránkénti 120 kilométeres sebességgel. Valahol Gödöllő környékén, ia belső sávban elsuhant mellettem egy homokszínű, négyütemű motoros Trabant. Kicsit meghökkentem, mert azt már megszoktam, hogy a nyugati márkák többsége 140 alatt nem igen közlekedik, de Trabant ritkán előzi a kocsisort, ilyen sebességgel. Ez a jármű tartósan 130—140-es tempóval hajtott. A túllépés ténye ilyen mértékben nem jelentős mondjuk egy Meroedesnél, de egy Trabantnál! Tudom, hogy a Polo-motor jóval erősebb a korábbi kétüteműnél, valamint javítottak a konstruktőrök a fékéken is, de — véleményem szerint — a kisebb környezetszennyezést leszámítva, ennek az autónak biztonsági szempontból nem sok előnye van a régihez viszonyítva. A karosz- széria gyakorlatilag nem változott, ugyanolyan törékeny, mlint a régi, ugyanúgy porrá tud égni egy ütközésnél, az utasoknak ia minimális biztonságot nyújtja. Ha egyedül lett volna az AHD 6... rendszámú (a többi is megvan, szándékosan nem írom ki) gépkocsi egyébként nagyon szemrevaló vezetőnője az autóban, nem teszem szóvá a dolgot. Bennem az keltette az őszinte megütközést, hogy a hátsó ülésen önfeledten játszott két, 5—7 év körüli fiúcska. Milyen felelősségérzete lehet ennek az anyának — feltételezem saját gyermekei voltak —, ha ezzel a sérülékeny, kevés biztonságot nyújtó autóval ia megengedett sebességet túllépve közlekedik? Valószínű, nogyon élvezi a sebességet, és főként azt, hogy a Trabanttal is lepipálja a többi járművet. Arra biztosan nem gondolt, hogy mi a következménye egy defektnek, egy útra kifutó kutyának, egy átröppanő fácánnak, esetleg egy rossz kormánymozdulatnak, mert hátra kell fordulni a rakoncátlankodó gyermekekhez. Sajnos, a statisztikákból kiolvasható a következmény. Tizennégy éves korig 3847 sérültje volt közúti közlekedési balesetnek 1990-ben, kb. 45 százalékuk utasként szenvedte el sérülését. Ami figyelmeztető számukra; ez az arány tíz évvel ezelőtt csak 33 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy önálló közlekedőként kevesebbszer kerültek veszélyes helyzetbe, sokkal többször olyankor, amikor mi, felnőttek vagyunk felelősek értük. Erre szerettem volna figyelmeztetni ezt a hölgyet, amikor mellé érve rosszallóan csóváltam a fejem, majd a hatvani kijárónál, ahol elhagyta az autópályát, fenyegetően integettem neki. Ügy láttam, nem értette, hogy miit akarok, ezért írtam meg a történetet. Talán így ő, és mások is tanulnak, belőle. K. L. Sem ai elmúlt év végén, sem eddig az idén még nem volt szükség az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörő hajóinak bevetésére. Ám jobb félni, mint megijedni... A fiottilla készenlétben áll, hogy amint a folyók jege „hadat üzen”, azonnal útnak indulhassanak. Képünkön, a fiotta egyik erőssége, a Jégtörő IX-es. (L. J. felvétele) Lillafüredi tel A téli hegyek kirándulók ezreit csábítják ezekben a hetekben egy kiadós túrára, kellemes sétára, ródlizásra, síelésre, ki mire vállalkozik. Amikor jóval a nulla alá száll a hőmérő higanyszála, egybefüggő hófehér oszloppá merevedik a lillafüredi vízesés. Most is így van és a különleges látvány sokaikat gyönyörködtet. A Palota Szálló környékét szívesen lepik el a kirándulók, jóllehet a szálló ajtajtát jelenleg zárva találják, csupán a Mátyás étterem fogad vendégeket. A Palota Szállóban ugyanis jelenleg belső karbantartást végeznek, átalakítanak néhány szobát. Az egész éves vendégfogadás után rá is fér egy kis általános takarítás az épület belsejére. A személyzet nagy- része most éppen szabadságát tölti, kipihenik .a szilveszteri fáradalmaikat. A december, mint ahogy azt Fekete Gyulától a szálló igazgatójától megtudtuk jó hónap volt, sok vendég kereste fel őket, hazaiak és külföldiek (külföldön élő magyarok is) egyaránt. Ugyanakkor .turnusonként szép számmal érkeztek beutalt üdülők is az ország minden részéből. Az épület első és második emeletén rendezkedtek be a szállodai szolgáltatásokra, a harmadikon helyezik el a beutaltakat. Népes korcsolyázó sereg köröz a Hámori tó jégpáncélján nap minit nap, pedig mint ahogy a szálloda igazgatója elmondta, a tó felső végében, ahol a Garadna patak tölti a tavat, nincs jég, tehát a jég felszínének egy része nem alkalmas a korcsolyázásra, sőt kifejezetten életveszélyes. Ám ezt az újra és újra elhangzó figyelmeztetések ellenére semmibe veszik az önfeledten csúszkáló gyerekek, fiatalok. Szerencsére eddig még nem történt baleset. Semmi veszélyt nem hordoz magában viszont a Lillafüredről vezető turistautak és a környék bebarangolása. Kellemes sétával lehet eljutni Fehérkőlápára, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Bükk sziklaormaira, de el lehet jutni egy jóval hosz- szabb úton Büklkszentke- resztre is, ahol ekkora túra után igen jól esik egy pohár forró tea, vagy forralt bor. N. J. Óraigazítás - másfél millió évenként (MTI—Panoráma) — Külsejére nézve nem látszik különbözni a rendes óráktól, de amikor Hewlett Packard új latomüzemelteté- sű óráján szilveszter napján a digitális kijelző 12:00:00- át mutatott — a világ eddigi legpontosabb órája kezdte mutatni a múló időt. A HP 5071A jelzésű óra minden 1,6 millió évben késik egy másodpercet. Az ára igencsak borsos — 54 000 dollár —, ezért előreláthatólag eleinte csak tudósak, navigátorok és kormányok fogják megvásárolni. Teljesen „érzéketlen” az áramin- gadozásbkikal szemben, snivel cesium atomok vibrációja működteti. Az óra másodpercenként, elektromos jelzést bocsát ki, ami lehetővé teszi gépek szinkronizálását időmérésre, navigálásra, csillagászati, rádiózási vagy televíziózási használatra. Meghibásodás ellen azonban nincs biztosítva a HP 5071A sem. A gyártó cég becslése szerint tízévenként lehet meghibásodásra számítani, ezért az órához csupán, ötéves garanciát adnak. Mint a Hewlett Packard szóvivője mondja: „Nem hinném, hogy bárki is arra számítana, hogy egy termék másfél millió évig eltartson. De ha eltartana, akkor a mi óránk másfél millió év múlva is csak egy másodpercet késne”. Az emberiség történetében egyébként az első időmérő eszköz a napóra volt — az egyiptomiak állítólag már 5000 évvel ezelőtt ismerték. A kínaiak 3000 évvel Krisztus előtt vízórákat készítették, a ma ismert legöregebb kínai vízóra a kairói múzeumban látható. A XX. század elején pedig egy Kínában járt hajóskapitány beszámolt egy 1800 éve működő vízóráról. Nagy Károly gyönyörű vízórát kapott ajándékba Harun al Rasid kalifától. A vízórát a görögök is ismerték és Plutarchosznál olvashatunk egy hetéráról, aki vízórájának állása szerint fogadta vendégeit. Még ma is ismerik és kedvelik a homokórát, amely sajátos módon csak a XIII. században jelent meg Európában. Kínai találmány volt a tűz vagy illatszer hatására működő óra — a vastag gyertyák által üzemeltetett óra egyik variánsa olajjal működött. Ezeket Európában iis ismerték. Jelentős fordulatot hozott az időmérésben előbb a kerekes óra, majd a XVII. századtól a holland Christian Huygems találmánya, az ingaóra, amely az elektromos-, kvarc- és atomórák megjelenéséig a legpontosabbnak bizonyult. Benjámin Franklin azután 1748-ban feltalálta a ma is használatos órát, amelynek csalk három kereke volt, de már külön mutató jelezte az órát és a percet. Tőle származik a mondás is: „Az idő pénz”. Zárva a Palota Szálló
