Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

1992. január 28., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 „Utolsó szó jogán..." A csoda és a valóság Nyílt levél Csurka István úr részére! Csúnya vita folyt több újságban a Kisgazdapárt két frakciója között. Amíg az érvelések talaján állt a vita, emberileg elfogadható volt. Mikor már Rajkai Zsolt azt írta, hogy dr. Iván Géza képviselőben „már csak a kort tiszteli”, akkor már a becsületsértés határához ér­keztünk el. Ugyanis dr. Iván Géza „talpalta ki”, hogy Rajkai Zsoltot a volt vállalata hozza vissza a vá­lasztásra Algírból Magyar- országra, hogy a választási harcban részt vehessen, és ugyancsak ő mondott le Rajkai részére a megyei lista első helyéről. Ha ezt Iván nem teszi, akkor Raj­kai úr ma nem képviselő, és pláne nem államtitkár. Mivel pedig nyilatkozatának fent említett zárómondata a Tisztelt Rajkai Zsolt úr! Három a magyar (igazság, tartja a jól ismert közmon­dás és egy a ráadás, teszed hozzá Te, mint .a Történel­mi Platform Szövetség1 fel­tételezhető szülőatyja. Meg- valljuk őszintén, hogy a Te- szer.inted nem legitim me­gyei vezetés abban bízott, hogy miközben a Kisgazda- pártért való aggódásod ürü­gyén újabb és újabb gya­lázkodó leveleket írsz a je­lenlegi országos vezetőségről, harmadik leveleddel befejez­ted korrekt politikusokra egyáltalán nem jellemző do- bálódásaidat. Tévedtünk. Ma már írói vénád legszebb megnyilvánulásaként érté­kelhetjük negyedik, de biz­tosan nem utolsó nyilatkoza­todat. Kedves Zsolt! Mi ebben a mocskolódás- ban nem kívánunk részt venni, és ezzel az egy vá­lasszal csupán pontatlansá­godat és félreinformáltságo- dat kívánjuk helyesbíteni. A magunk részéről befejezzük a vitát azért ás, mert ebben csak volt pártod lehet a vesztes, amelynek oly sokat köszönhetsz politikai állam­titkárságodat, képviselői mandátumodat, röviden szólva, egész karrieredet. Sajnos, a tények a Te ese­tedben is megcáfolhatatla- nok, és ezek a következők. 1. A pártba nem 1988 őszén léptél be, hanem 1989 már­ciusában, körülbelül hét hó­napi késéssel ahhoz iképest, ahogy Te állítottad. 2. Radikális, céltudatos politikád említése közben nyilván feledékenységből nem közölted az Észak-Magyar- ország pártatlan riporteré­vel, hogy 1989 őszén itt hagyva a megyei szerveze­tet, külföldre mentél dolgoz­ni anélkül, hogy elnöki tisz­tedről lemondtál volna, vagy ügyvezető alelnököt válasz­tottál volna magad helyett A választási kampány vé­gén, a megyei lista összeál­szenilitás vádját is tartal­mazza, kénytelen vagyok fi­gyelmeztetni az Államtitkár Urat arra, hogy vannak idő előtt szenilisek is! (A politi­kából is ismeretesek ilye­nek.) Rajkai Urat bizonyos anyagi ügyek területén én is vádolhatnám, de nem te­szem. csupán a jólnevelt- ségre és az illendő maga­tartásra utalok, ami ugyan nem mindig jön számításba a politikai arénában. Vitá­ink lehetnek, de a becsület- sértésig ne menjünk el a politikai harcban sem! Ezek­kel a szavakkal részemről a vitát befejezettnek nyilvání­tom, és a jövőben tartom magamat a jóízlés határán belül. Rajkai Ür munkájá­hoz viszont sok sikert kívá­nok! Dr. Iván Géza országgyűlési képviselő lításának 24. órájában ér­keztél haza és a Kis­gazdapárt megyei tagsá­gának megelőlegezett bizal­mából lettél a lista elsőszá­mú jelöltje. 3. 1990 tavaszától egysze- mélyben voltál megyei el­nök, országos alelnök, or­szággyűlési képviselő és po­litikai államtitkár. Ennyi funkció ellátása mellett még arra is jutott időd1, hogy a képviselő frakció egyes tag­jaival —, akiknek iaiz ország- gyűlés munkájában kellett volna serénykedni, bizonyos urakat eltávolítsatok az or­szágos vezetőség tanácsadói testületéből. Csalhatatlannak és tévedhetetlennek tartod magad, leveledből ez derül ki és tiszteletet és korrekt­séget nem lismerve szórod rágalmaidat az országos — általad nem legitim — ve­zetőségre, idősebb tagtársa­idra, egyszóval röviden: a Független Kisgazdapártra Letisztulást emlegetsz, zász­lóbontást, Történelmi Plat­formot. elhatárolódást a nagyválasztmányt alábecsülő politikától és közben Te vo­nod kétségbe az országos el­nök jogkörét ország-világ előtt diktátornak nevezve és •kalandorpolitikának bélye­gezve Irányvonalát. Ponto­sam azokban a kérdésekben, amelyetk a párt belső veze­tésére tartoznak, lépsz a nyilvánosság elé, hogy ön- nönmagadat az igazság baj­nokaként tüntesd fel. Zárszóként még egy ki­igazítás- ;azok ia tisztségvi­selők. lakik a pártalkotmány ellen nem vétettek, tovább­ra is tagjai a Kisgazdapárt megyei szervezetének, annak a szervezetnek, amelynek Te még mindig makacsul — tu­domást sem véve a történ­tekről — elnökeként tüntet­ted fel magad minden egyes megnyilatkozásodban. Miskolc városi szervezet nevében: Bokor György dr. Kódor Latos Szabó Endre Tisztelt Csurka Ür! A mai közélet igen sajná­latos jellemzője a politikai acsarkodás, á széthúzás, ci- vódás. Ez végigvonul a par­lamenttől a helyi önkor­mányzatokig és vissza. Igen szomorú, hogy nem tudunk összefogni az ország jövője érdekében, pedig e nélkül esélyünk sincs az áhított európai színvonalhoz felzár­kózni. Éppen ezért igen nagy fe­lelősség terheli a széles nyil­vánosság előtt megszólaló közéleti személyiségeket, hogy a megbékélést igyekez­zenek elősegíteni. Józan meg­fontoltságra, békítő hangra, egymás iránti jobb megértés­re, a másság elviselésére van szükség, nem kardcsörtető hangulatkeltésre, gyűlölet szítására. Ez nem vezet ki a válságból, de mélyebbre ta­szíthat. Ez nem méltó az év­századokon át az európai ci­vilizációt védő, sokat szen­vedett népünkhöz, de nem nevezhető keresztényinek sem, amelyre pártja sokszor hivatkozik. A legnagyobb sajnálatom­ra, Ön is egyike azoknak, akik széles nyilvánosságot kapnak, de ezzel a lehető­séggel gyakran nem jó érte­lemben élnek, a feszültsége­ket szítják, és ezt sok eset­ben hamis magyarázattal tá­masztják alá. Mai szóval, ezt „csúsztatásnak” nevezik, de én inkább félrevezetésnek mondanám. Legutóbb a televízióban önnel készült össztűz című műsorban ugyancsak nagyot „csúsztatott”. Íme az elhangzottak: (szö­veg a Tallózóból, 3. sz.) „H.; — Pungor Ernő aka­démikus azt mondta a rádió­ban, hogy a csehek, akikről azt hitték, hogy a szabadság első órájában elhúznak mel­lettünk, nem tudnak kilépni. Nálunk a nemzeti össztermék csökkenésének egy nagyon jelentős részét tudják a kis és közepes, az új vállalkozá­sok pótolni. Pungor akadé­mikus ezt nemcsak a ma­gyar kreativitással magya­rázza, hanem azzal, hogy nálunk korábban kezdődött egy gazdasági rendszerváltás, a reformkommunisták meg­alapozzák a jelenlegi teljesít­ményi annak, idején. Ez pe­dig a szakértelem felértéke­lését kellene, hogy jelentse az ön számára. Cs.: — De nem így volt. Szép, de nem így volt. \A do­log ott kezdődött, hogy vala­mikor a ’60-as években az ország a teljes csőd elé né­zett, mert a mezőgazdasági termelés az erőszakos téesze- sítés következtében oly mér­tékben lecsökkent, hogy óriá­si hiányok voltak várhatók. És akkor egy-két politikus belátása következtében Ma­gyarországon megadtak a pa­rasztságnak egy icinyke-pi- cinyke kis lehetőséget: az egy hold háztájit. \Ezen az egy hold háztájin indul ez a magyar gazdasági csoda, amit annak lehet nevezni. Ezeknek az embereknek az iszonyatos túlmunkájával, erőfeszítésé­vel, azzal, hogy nem sajnál­ták ezen az egy holdon meg­termelni a mezőgazdasági termelés felét. Ennek az egy hold háztájinak, ennek a kis szabadságnak a maszek vi­lágnak a kiszolgálására az­tán lett mellégüzemág, ipar, kisipar, második gazdaság. Hát ezt nem közgazdász, köz- gazdasági tervek, szakembe­rek csinálták, hanem a ma­gyar nép. Az ö erőfeszítésé­nek, tehetségének, akaratá­nak köszönhető, hogy nem nyugszik bele, hogy olyan színvonalon éljen, amilyen­ben a kommunizmus kény­szeríteni akarta, hogy éljen. Ez a kis ravaszság még min­dig itt van köztünk.” Nos, az ön ravaszsága a tények ismeretének hiányára utal, azon túlmenően félre­vezető is. Azok számára pe­dig, akik a valós helyzetet nem ismerik, még hihető is. Miért is ne? Ha Csurka úr mondja a tévében. Én azt mondom, az ön sza­vaival : szép, de nem igaz. Először, mert nem a kérdés­re válaszolt, „csúsztatott”, másrészt, amit válaszolt, nem igaz. Tudja ön, hogy az egy- holdas háztáji rendszer ho­gyan is volt valójában? Bi­zonyára nem élt vidéken és nem művelt háztájit, vagy ha igen, nem jól emlékszik. Ha már nyilatkozott róla, célszerű lett volna legalább olyan személyt megkérdezni, aki ebben tájékozott, vagy ténylegesen érintett. A több százezer téesztag közül egyet bizonyára nem lett volna ne­héz találni. És most a tények: A ház­táji rendszer nálunk kezdet­től (téesz-szervezés) fogva létezett, nem kellett utólag megadni. Az igaz, hogy mind a magyar parasztságnak, mind az ország mezőgazdasá­gának nagyon fontos része volt a háztáji, és ezért tet­tek meg a szövetkezeti tagok és vezetők mindent, hogy az állami tiltás, beszükítés el­lenére ezt minél szélesebb körben folytathassák. Ez a tsz-tagnak különösen ab­ban az időben jelentett né­mi biztonságot és jövedel­met, amikor a téeszek még alig tudtak fizetni. Ugyanez később inkább a jövedelem kiegészítését, szolgálta és el­sősorban a munkaigényes nö­vények, zöldségkultúrák ter­melésében, az állattartásban volt nagy szerepe. Szerepét és jelentőségét nem leértékelve, viszont még a „magyar csodával” sem si­került elérni, hogy ezen az egy hold háztájin (ennek az összességén) megtermeljék az ország mezőgazdasági terme­lésének a felét. Ez még Ja­pánban is csoda lenne, de- hát csodák még ott sincse­nek, legfeljebb tiszteletre méltó nemzeti összefogás, ami csodálatos eredményekhez vezet. Ök nem gyűlölködnek, dolgoznak. Tény az is, hogy éppen ak­kor, amikor a mezőgazdasá­gi termelés fellendülőben volt és az ellátás is megfe­lelőbb, bővült az export, nőtt a szövetkezeti jövedelem, a téesztagok az egy hold ház­tájit egyre inkább nem is művelték, a közösben hagy­ták és a termését kérték, vagy sok esetben ennek meg­váltását pénzben. Ez vidé­kenként eltérő terménymeny- nyiséget, összeget jelentett — mert általában a közös mű­velésű terület átlagtermése alapján számolták —, de le­hetőséget adott a téeszeknek, hogy járulék- és adózásmen­tesen juttassanak több-keve­sebb jövedelmet a tsz-tagság- nak. Később erre a hatóságok felfigyeltek, és mint általá­ban ma is, az ilyen kezde­ményezéseket igyekeztek meggátolni. Ezzel is ez tör­tént, a pénzbeni megváltást megtiltották, vagy csak igen kivételes esetekre korlátoz­ták (idős, beteg tsz-tagok stb.), ugyanakkor behatárol­ták az adható termény meny- nyiségét is. (25 mázsa!) (A jövőben bárcsak legalább ennyit is adhatnánk. (Sok idős tsz-tagnak éppen a mai politika teszi bizonytalanná ezt is. Mi lesz velük? Ettől függetlenül vidéken­ként eltérő arányban to­vábbra is megmaradt a ter­mészetben kiadott és külön művelt háztáji is, de ez ál­talában már csak körülbe­lül 20 százalékot tetjt ki. Azt sem kell elfelejteni, hogy a talajművelést rendszerint a közös végezte ingyen, vagy igen méltányos térítés mel­lett. Azt azonban szíveskedjen figyelembe venni, hogy ez, és a külön művelt földön termett takarmány együtt sem volt elég a háztájiban tartott állatállomány takar­mányozására. Ennek több­szörösére volt szükség a kö­zösből, vagy a gabonaforgal­mitól vásárolt takarmány­ként, mert a háztáji állatok­ra is érvényes az anyagmeg­maradás törvénye, semmiből azok sem nőnek fel és nem híznak meg. Az más kérdés, hogy a végtermék, így például a hí­zósertés, baromfi, tojás stb. statisztikailag a „háztájiból származott” 30—50 százalékos arányban, de mindezt nem a csoda, nemcsak az egy kh. háztáji termése tette lehető­vé. Az elkészült kabát nem­csak annak a terméke, aki a gombot felvarrta. Az ön gondolatait tovább „csúsztatva” könnyen bizto­sítható az ország élelmiszer- ellátása, exportja a jövőben. iMég egy hold háztáji földet kell osztani, és kész a 100 százalék. Az ország nagy ré­szét nem is kellene művel­ni, hatalmas költséget, ener­giát takaríthatnánk meg, nem lenne szükség se nagy-, se kisüzemre stb. Ez szép, de mit fogunk en­ni, mit exportálnánk? A sta­tisztikát, vagy a Csurka úr vasárnap reggeli szózatait? A bolt előtti sorok hosszab­bak lennének, mint Moszk­vában, sőt... nálunk való­színű kevésbé türelmesek! Szomorú, hogy ennyire leér­tékeli ön és a mai politika a mezőgazdaságot, az ott végzett komoly munkát, az egész világon elismert szak­értelmet. Köszönjük. Ezek után arról már ne is beszéljünk, hogy a téesz melléküzemágaknak és a háztájinak semmi köze egy­máshoz. Azt nem a háztáji hívta életre, hanem a kény­szerű nyomorúság, mert saj­nos, csak a mezőgazdasági tevékenységből nem lehetett — vagy nem mindenütt és megfelelően — megélni. A melléküzemág gyakorlatilag a mezőgazdasági tevékeny­ségtől elkülönített ipari ter­melő, szolgáltató tevékeny­ség volt. Ez egy külön ta­nulmányt is megérdemelne, de ne vállalja el annak meg­írását. Azt pedig kérdezzék meg az utca emberétől, kit, mi­lyen életszínvonalra kénysze­rítenek most. A régitől job­bat vártunk, nem. rosszabbat. Tisztelt Csurka Úr! Nem kívánok a drámairás- ról vitatkozni, ahhoz ön bi­zonyára jobban ért, de nem vitatkoznék az ön helyében gazdasági kérdésekben Palo­tás Jánossal, nem gyaláznám az ország jövőjét féltő Fi­deszt, de nem tennék javas­latot a mezőgazdaság reform­jára sem. Tisztelettel kérem továbbá, egyelőre még szíveskedjenek megtűrni a kis hazában azt a jó néhány millió állam­polgárt külön véleményével együtt, akik nem kötelezték el magukat az „ÜGY”-nek, (hivatkozva a riport más ré­szére), és nem lépett be az MDF-be, de attól még ma­gyarok, és merjük feltételez­ni, hogy ők is szeretik hazá­jukat, és bizonyára ők is jobb Magyarországot akar­nak, de valószínű, békéseb­bet. Addig is nagyobb megér­tést, csendesebb, szelídebb hangot várva kapcsolom be vasárnap reggel a rádiót. Tisztelettel: Szilágyi Adolf mg-i szakmérnök, Edelény, Herman O. u. 19. MISKOLCI • VASUDVAR*KFT. „ . . . ÉS MEGINT EGY ÜJ AKCIÖ A MISKOLCI VASUDVAR KFT. ÜZLETEIBEN RENDKÍVÜLI AJÁNLATUNK: — Olimpia 4P fg-pb. gáztűzhely 21 9.90 Ft — Encrgomat automata mosógép 29 900 Ft — keverőtárcsás mosógép 6 295 Ft — centrifuga 5 298 Ft — Polaris 280/45 1 hűtő-fagyasztó 19 900 Ft — Snaige 15 220 1 hűtő 9 900 Ft — színes fürdőszoba-garnitúrák 7 490 Ft-tói — öntvény fürdőkádak 12 9fi0 Ft-tól — olasz lemezfürdőkádak 8 390 Ft-tól — falburkoló csempék 396 Ft/m2-től — padlóburkolók 594 Ft/m2-től 125 cm magas borg. kerítésfonatok 150 cm magas, horg. kerítésfonatok 125 Ft/fm 150 Ft/fm KÉSZPÉNZES VÁSÁRLÁS ESETÉN TERMELŐI ÁRON KÍNÁLUNK: ■ Dv. lemezradiátorokat • import, duplánszereit lapradiátorokat ■ 500/111. öntöttvas-radiátorokat- import huzalszegeket.- hengerelt idomacélokat, zártszelvényeket NAGYKERESKEDELMI ÁRON: • átütemezek, 0,6—3,0 mm vastagságig ■ gázkonvektorok, • fekete és horganyzott csövek víz- és központi fűtéshez és még sok egyéb engedményes áruval várjuk kedves vásárlóinkat ia Vágóhíd u. 3. és a Zsol- cai kapu 12. szám alatt, lévő üzleteinkbe, szombaton is, 8—12 óráig. Telefönszántaink: Vagonul u.: 42-015; Zsolcai kapu: 29-011. Akik a mi üzleteinket kötik, nem egyszerű ügynökök Lehet, nem is ön az az ember, akit keresünk, gondolja meg jól, mielőtt jelentkezik! ELVÁRUNK: jó üileti érzéket és föllépést, emberekkel való bánni tudást, intelligenciát — minimum érettségivel. GARANTÁLUNK: jelentős jövedelmet, szakmai kiképzést, kiemelkedést az átlagból! Üzletkötőink feladata lesz a speciális kereskedelmi- értékesitési rendszerünkben való közreműködés, cégünk most szerveződő miskolci irodájában, és ózdi, kazincbarcikai, encsi, szerencsi, sátoraljaújhelyi, sárospataki, tiszaújvárosi, mezőkövesdi alirodáiban. Jelentkezés személyesen: január 29-én, 9 és 17 óra között, a Miskolc, Széchenyi út 70. alatti irodánkban. (Az Iposz-székház II. szintjén.) Nyílt- levél A FKGP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI, ÚGYNEVEZETT „ÖRÖKÖS" ÉS LEVÁLTHATATLAN ELNÖKÉNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents