Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-23 / 19. szám

1992. január 23., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Gépipar LeszáHó ágban Gyorsítható a vagyonátadás Kincs ez a farmer Búza, kukorica, napraforgó Világszínvonalra nemesítve Tovább csokiként 1991-ben az ipari termelés volumene, hasonlóan az 1990-ben meg­indult .folyamatokhoz. Leg­nagyobb mértékben a gép­gyártás, illetve a kohászat területén jelentkezett a csökkenés — derül ki a Köziponti Statisztikai Hiva­tal .kiadványából. A tavalyi év első 11 hónapjának ered­ményei alapján a gépipar 34,3 százalékkal termelt ke­vesebbet, miint egy évvel 'korábban. A mélypont no­vemberben .volt: ékkor az előző évi 56 százalékára csök­kent az ágazat termelése. A termelés csökkenésének legfőbb tényezője a fizető­képes belső és külső keres­let összezsugorodása. A ike- let-európai .piac beszűkülése érzékenyen érintette a gép­ipart. A magyar gépexport — kevés kivételtől eltékint- ve — a konvertibilis piacon mind ez idáig periférikus szerepet játszik. A termékek, összetételük és minőségük miatt, csak részben voltak átirányíthatók más piacokra. A hazai piacon is a beruhá­zások és a lakossági vásár­lások visszesése volt tapasz­talható. Ez utóbbit befolyá­solta az árak emelkedése is: a híradástechnikai és egyéb feldolgozóipari termékék ár- Szdntje 26,5 százalékkal, az alapanyagtermelő ágazatoké ’33,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt évben a gépipar a magyar .i.par termelésének már csupán 17,1 százalékát adta, ami .az előző évhez képest 3,5 százalékos csökke­nést mutat. Ezzel még min­dig a hazai ipar egyik leg­nagyobb ágazata maradt, Ugyanakkor a nemzetigazda­ság legkevésbé homogén te­rülete. Exportja továbbra is erősen .koncentrált, több .mint felét .húsz nagyvállalat adja. A külföldi tőke beáramlá­sa még mindig nem a kí­vánt mértékű, amelyet fő­ként az ipar adottságai hát­ráltatnak: az alacsony jöve­delmezőség, az infrastruktú­ra hiánya. Azonban annak ellenére, hogy a .magyar gép­iparban más országokhoz képest kevés a dinamikus, Versenyképes terület, az iparban tavaly létrejött rnimtegy 800 vegyes vállalat túlnyomó része a .gépipar­ban és .a könnyűiparban jött létre. A gépiparban az 50 főnél nagyobb létszámú ipari gaz­dálkodóknál 1991. januárja és novembere között, mint­egy 322 ezren dolgoztak, ez közel 16 százalékkal keve­sebb, miint az előző év ha­Noha mé£ csak néhány szá- Zah kapták mcR kárpótlási je­gyüket, s nagyobb mennyiség- [ten csak március után hoznak határozatot az Országos Kár- j^nciezési és Kárpótlási Hivatal­ban, az értékpapírok addig is Kamatoznak. . *gy január il-jén a kárpótlási •legyek vásárlóértéke 1106,7 ,szá­Az Országgyűlés a közel­múltban alkotta meg az új szövetkezeti és átalakulási törvényt. Eszerint a mező­gazdasági szakcsoportok, a bertszövetkezetek iis csak Június 30-ig működhetnek Jelenlegi formájukban. , A törvényről, az átalaku­lással járó fontos kérdések­ből, a feladatokról tart ta­nácskozást ma, január 23-án Miskolcon a kistermelők megyei szövetsége és az Ag­rártudományi Egyesület Me­gyei Szervezete. Az értekezleten javaslatot tesznek az átalakulásra és a további működés feltételeit biztosító szervezeti formák­ba. Ismertetik az alapsza­sonló időszakában. Az 50 főnél kevesebb dolgozót fog­lalkoztató kisüzemek terme­lése a felmérések szerint di- raamiikUiSan nő, jelenlegi sze­rény súlyuk miatt azonban egyelőre csak kismértékben tudják mérsékelni a nagy szervezeteknél belkövetkezett visszaesést. Az előrejelzések szerint 1992-ben a •gépipar termelé­sének visszaesése folytatódik — ha nem is az eddigi ütemben. A beáramló mű­ködő tőke következtében fel­gyorsulhat a szerkezetátala­kulás, amelynek hatására már növekedésnek indulhat a hagyományos konvertibilis piacokra kiszállított áruk mennyisége, és kismértékben bővülhet a hazai kereslet is. (MTI) Hazánkban az iparosképzés színvonala meglehetősen ala­csony. Nincsenek megfelelő iskolák, hiányoznak a szak- könyve'k, amelyekből a leen­dő mester megtanulhatja a szakma kisebb-nagyobb for­télyait. Különösein vidéken kritikus a helyzet, ahol pedig a leginkább szükséges, hogy a kisebb településeiken, egy- egy mester az egész környé­ket ellássa szolgáltatásaival. Senki sem vitatja, hogy egy kisiparos csak úgy lehet si­keres, ha komplex szolgál­tatást képes nyújtani, ám eh­hez még nagyon kevés he­lyen, adottak a .feltételeit. A magasan kvalifikált vállal­kozó csakhamar saját bőrén tapasztalja, hogy nem vész el a befektetett energia. Az világos, hogy a jelenlegi ok­tatási rend alkalmatlan e követelmények megvalósítá­sára, és szükséges az iparos­képzés megreformálása. Szá­mos helyen elhangzik, hogy gyorsítani kell az oktatás korszerűsítését, és nem sza­bad lemondani még a nehéz gazdasági helyzetben, sem az utánpótlásról. Ügy tűnik ez nem sokáig marad vágyálom. Az Ipantes- tületek Országos Szövetsége (IPOSZ) célravezető lépése­ket tervez. Például azt, hogy zalék volt. Eszerint az ezerfo­rintos címlet már 1067, az öt­ezres 5335, a tízezres pccíijt már 10 670 forintot ér. A kárpótlási .icRyek kamata a mindenkori jegybanki alapkamat. 75 százaléka, jelenleg évi 16,5 százalék. Ezek az értékpapírok a törvény megjelenése óta ka­matoznak. (MTI) bály elkészítésével és a cég- bejegyzéssel kapcsolatos ten­nivalókat. Mintaalapszabály kidolgozásával is segíteni kí­vánják a szakcsoportok, a kertszövetkezetek átalakulá­sát és az új szervezetek ki­alakítását. A tanácskozást délelőtt 9 órától tartják Miskolcon, a városi polgármesteri hivatal, Petőfi u. 1—3. szám alatti tanácstermében. A megyei értekezlet befe­jezése után a iPingyom Vi­rága Szakcsoport tagjai szá­mára külön megbeszélést tart: átalakításuk lehetősé­geiről, formáiról, a legéssze­rűbb módozatokról. Múlt év szeptemberében alakult meg és kezdte meg működését a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Vagyonát­adó Bizottság, amely az előd, a volt Megyei Vagy önellen­őrző Bizottság hatáskörét vet­te át. A 13 tagú bizottság tag­jaiból az egyes beérkező ké­relmek elbírálására saját ke­beléből 3. úgynevezett téma­felelős munkacsoportot ho­zott létre. Ezek foglalkoznak felosztás szerint egy-egy ké­relem elbírálásával, mint a •közüzemek vagyonának, a műemléki épületeknek, vé­dett természeti területeknek önkormányzati tulajdonba adásával. Mint tájékozódtunk, mű­ködésünk ideje alatt összesen 188 ügyiratról tárgyaltak. Eb­ből líil-et véglegesen elin­téztek, 40 darabot hiánypót­lásra kellett visszaadni, míg a többi intézése folyamatban van. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy sok esetben mem a az érdekvédelmi tevékeny­ség szerves .részeiként aktívan bekapcsolódik az iparos-ok­tatásba. .Ehhez a Német Központi Kézműipari Szö­vetség segítségét Is igénybe veszi. Számos más területen is sikeres az az együttmű­ködés, de éppen a szakkép­zés és a szakmai továbbkép­zésben vannak a legnagyobb lehetőségek. Most egy hároméves okta­tási .program keretében a német partnerek 8,4 millió márkás segélyt nyújtanak a magyar iparosképzéshez. A pénzt három nagy területre szánják. Egyrészt a régen végzett mesterek és szakem­berek továbbképzését szerve­zik meg; mert úgy gondolják — és ezt a gyakorlat is iga­zolja —, hogy azok a tech­nológiák, alapanyagok, ame­lyek 15—20 éve még korsze­rűnek számítottak, ma már elavultak. Ezért a mesterem­bereknek meg kell fiatalíta­niuk tudásukat. Ugyancsak modernizálni kívánják a szakmunkástanuló-képzést. Ez a második nagy terület, amihez anyagilag is hozzá­járul a Német Központi A gombamód szaporodó kft.-k legtöbbje a gyors si­ker reményében a nyugati tőke behozatalában bízik, s kevesen vállalkoznak arra, hogy saját erőből üdvözöl­jön. E kevesek között talál­ható az ÉMV által alapított Sagirochem Kft. A négy hó­nappal ezelőtt alakult tár­saság arra vállalkozott, hogy belföldön találja meg fenn­maradásának lehetőségeit, hosszabb távon pedig vissza­hódítsa a széthullott szovjet piacot. E nagy cél elérésének lehetőségeiről beszélgettün k a kft. vezetőivel, Tóth Lász­ló ügyvezető igazgatóval, dr. Varga Gyuláné gazdasági, Pavliscsák Csaba kereskedel­mi igazgatóhelyettesekkel, és Zakar Ferenc munkaügyi és személyzeti vezetővel. — Nagy fába vágták a fejszéjüket. .. Tóth László: — Nincs eb­ben semmi rendkívüli. A tár­saság arra vállalkozott, hogy folytassa az ÉMV tizenhat hagyományos növényvédő szerének gyártását, hazai ke­resletre alapozva. Számunk­ra többletet az jelenti, hogy megfelelően előkészített és törvényes kellékekkel felsze­relt ügyiratot .nyújtanak be az önkormányzatok elbírálá­sára, illetve .igényeik érvé­nyesítésére. Ez arra ösztö­nözte a bizottságot, .hogy gya­korlati .tanácsokat tartalmazó tájékoztatót juttassanak el az önkormányzatok polgár- mestereihez. Ebben részlete­sen ismertetik a .bizottság működését, tájékoztatást ad­nak, hogy milyen, ügyek, me­lyik munkacsoporthoz tar­toznak, Részletesen ismerte­tik azt is, hogyan kell elké­szíteni, milyen okmányokkal kell felszerelni a kérelmet, hogy az érdemben elbírálha­tó legyen. A .tájékoztató megjelente­tésére már csak azért is szükség volt, mert a vonat­kozó törvényekben, rendel­kezésekben sok a joghézag, és hiányzik az egységes cse­lekvéshez szükséges végre­hajtási utasítás is. Kézműipari Szövetség. A harmadik ;nagy terület pe­dig a mestervizsga intéz­ményrendszerének korszerű­sítése. Az oktatási program keretéiben már tavaly több százan vettek részt — tíz különböző szakmából — va­lamennyien továbbképzésben. Az oktatást Németország­ban tartották, így a mesterek a gyakorlatban ismerhették meg, hogy ott miként műkö­dik egy-egy sikeres magán­vállalkozás még akkor is, ha az parányi. A szakembereik oktatása mellett a német partner 13 különböző szak­mában tankönyvkoncepciót is készített, sőt ezeket ma­gyarra is fordította. Már a sokszorosítás is megtörtént, ily módon e könyvek rendel­kezésre állnak, tehát nincs akadálya a magyarországi korszerű iparosoktatás beve­zetésének. Az alapos előkészítés ré­vén — mint azt az IPOSZ- ban elmondták — a képzés már az idén szeptemberben megkezdődhet. Az Ipartestü­letek Országos Szövetsége ed­dig 43 szakmunkásképző in­tézettel állapodott meg er­ről. (MTI—Press). a szezonális termékek mel­lett olyan további készítmé­nyeket. is előállítsunk, ami biztosítja a folyamatos mun­kát. — Sikerült ezt a többletet megszerezni? — Több lehetőség — kö­zöttük bérmunka — is kí­nálkozott. Egy nagy világ­cég, a BASF bizalmát bírjuk. Számukra olyan termékeket, gyártunk, amire szüksége van a magyar iparnak is, s mindezt kemény valutáért. Ez jelentősen 'tehermentesíti az államkasszát is. Túl a pró­bagyártáson, szerződéssel a birtokunkban, folyamatosan szállítunk. Munkánk minősé­gének elismerése, hogy to­vábbi készítmények termelé­sére kaptunk megbízást. Tud­ni kell, hogy ennek a cég­nek „kegyeiért” évente szá­mos ország, vállalat kilin­csel. De jelentkezett az oszt­rák Chemie Linz is. Az ő megkeresésükre új termék bevezetésére is vállalkoztunk, amit az épületgépészetnél, repülőgép gyártásánál alkal­mazható sikerrel. Ezek elő­állítása kiküszöböli az úgy­nevezett. gyártási holtidőket. A magyar fajtaválaszték összességében jónak mond­ható, a magyar .nemesítők olyan világszínvonalú búza, kukorica és .napraforgó faj­tákat állítottak elő, amelyek versenyképesek külföldön — mondta az MTI kérdésére vá­laszolva Bódis László, a Me­zőgazdasági Minősítő Intézet főigazgató-helyettese, annak kapcsán, hogy február 3. és 5. között országos konferen­ciát tart az .intézet. Az ese­ményről kedden tartottak saj tótájékoztatót. A konferencián a hazai vállalkozókat és termelő gaz­daságokat kívánják megis­mertetni azokkal az új lehe­tőségekkel, amelyek a fajta­választás révén segíthetik mivel az alaptevékenység csúcsideje az év első és utol­só negyedére esik. — Nemzetközi együttmű­ködést valósítanak meg ... — Olyannyira^ hogy 1992- ben szabad vámterületet alakítunk ki. Ennek gazda­sági jelentőségét nem kell bizonyítani. — Az ÉMV elsősorban a uoffit Szovjetunióra alapo­zott ... Pavliscsák Csaba: — Az egykori Agrokémiai Egyez­mény az ÉMV növényvédő- szer-gyártásának 60 százalé­kát kötötte le, ami 1990-ben teljesen megszűnt. Most azon dolgozunk, hogy ezeket a pi­acokat visszahódítsuk. Már túlvagyunk a .reményeken. Személyes találkozókon, ön­álló kiállításokon vettünk .részt Oroszországban és. Uk­rajnában. A Sagrochem ter­mékeire ezek az államok igényt tartanak, s az első szállításokon is túl vagyunk. Terveinkben viszont alapve­tően a hazai piacokra épí­tünk. — Megvan erre az anyagi fedezet? elmondják véleményüket a hazai nemesítő intézetek, va­lamint a külföldi szakértők, továbbá jelen lesznek a forgalmazó vállalatok meg­bízottai is, atoiik tájékoztat­ják a résztvevőket a jelen­legi és a várható kínálatról. A tanácskozáson mindenek­előtt a búza, a kukorica, a cukorrépa és a napraforgó- nemesítés helyzetével, kérdé­seiről tárgyalnak a szakem­berek. Foglalkoznak az ab­ból adódó .gondokkal is. hogy .esetleg az idei búzatermés­ben megmutatkozik annak káros hatása, hogy a gaz­daságok többsége nem meg­felelő vetőmagot használt. Emiatt ugyanis romolhat a termés minősége, és csök­kenhet a hozam is. (MTI) Dr. Varga Gyuláné: — Alapításkor törzstőkénk 713 millió forint volt, ebből 243 millió készpénz. Az átfor­málódó magyar gazdaság jog­szabályai, előírásai nem könnyítenek helyzetünkön. Az önállósulás nehézségeit nap mint nap érezzük. S ugyanakkor 200 millió forin­tos kintlévőségünk nehezíti a gazdálkodás biztonságát, mert fizetni kell az alap­anyagért, az üzemeltetésért, de a beérkező igényeket ha­táridőre kell teljesíteni. A hosszú futamidejű export pénzügyi teljesítése erősen megterheli a kft. forgóalap­ját. A belföldi piac kielégí­téséhez magas hitelkamatok tartoznak. Az export kedve­zőbb hitelkonstrukciót bizto­sít, de hosszabb a futamidő. Ez a 22-es csapdája. — Biztos megélhetést ga­rantál a kft.? Zakar Ferenc: — Gyakor­latilag minden dolgozót át­vettünk, akik ezen a terüle­ten tevékenykedtek az ÉMV- ben. Ez 428 embert érint. Mindazt, amit a régi válla­lat biztosított bérben, szoci­ális ellátottságban, kedvez­ményben. továbbra is meg­maradt. Terveink lehetőséget adnak arra is, hogy akár 100 —150 új munkaerőnek bizto­sítson folyamatos munkát, megélhetést, s ez mai vilá­gunkban több, mint amire számítani lehet. Fekete Béla Kamatoznak a kárpótlási jegyek Tanácskoznak a kistermelők Iparosképzés mesterfokon Oktatás — német segítséggel munkájúikat. A konferencián A Sagrochem Kft. Visszahódítja az elveszett piacokat | A híres versenyló - Kincsem - nevét választotta farmer­| ruháinak Bednár Ágnes és Tóth Endre vállalkozó. Gödi telephelyükön 50 embernek teremtettek új munkahelyet, s | termékeikkel — amelyek egyelőre hazai piacon kaphatók S — versenyre szeretnének kelni a nagy külföldi cégekkel is. S Farmerjaikat látva lehet, hogy sikerrel. Gyermekruhákat is | készítenek az üzemben. MTI-fotó: Kerekes Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents