Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
I XIVIII. évfolyam, 19. szám 1992. január 23. Csütörtök Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Diósgyőrben A magyar kultúra napján Hogy is lehetne szebben ünnepelni a magyar kultúra napját, mint kiállításmegnyitóval, zenével, verssel, tánccal? S természetesen a Himnusszal. Mert a nap apropóját nemzeti himnuszunk születése adja ... A tegnapi nap így a „klasz- szikus” kultúra jegyében ítélt. A miskolci rendezvényt a Vasas Művelődési Központban, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége B.-A.-Z. Megyei Szervezete és a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet szervezte. A program tánlat- nyitóval kezdődött, Borsos István, az Amatőr Képző- művészeti Egyesület elnöke köszöntötte a kiállító amatőr képzőművészeket, s a jelenlevőket, s felhívta a figyelmet az amatőr mozgalom jelentőségére. Az ünnepi beszédet dr. Lénárt Béla, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés oktatási, köz- művelődési és sportbizottság elnöke mondta. Első gondolatként arról beszélt, hogy a kultúrát sokszor a művészetekkel azonosítjuk, pedig az sokkal több annál. Az emberi ész, a szellem szülötte, annak kedves gyermeke. Nélkülözhetetlen kerete mindennapi életünknek. A mozdulattól, ahogy egy újságot a kezünkbe veszünk, emberi kapcsolataink minőségén át, minden beletartozhat a fogalomba. A nemzőt és a kultúra pedig elválaszthatatlan. Elpusztítható tlanul öröklődik minden magyarban a régmúlt, él a jelen. 8 a ma megélésében az ia felelősségünk, hogy attól függ a jövő . .. Az ünnepség további részében először okleveleket adtak át a kultúra érdekében végzett, sok évitizedes társadalmi tevékenységéért hét személynek, többek között egyik főszerkesztő-helyettesünknek, Hajdú Imrének, Kovácsné Ládi Katalin népművelőnek, Szép László színjátszó-rendezőnek, Szegedi Miklósné és Sárai László könyvtárosoknak, Slezsák Imre, az Edelényi Városi Könyvtár vezetőjének, valamint Hegyi Imre nyugdíjasnak. Az ünnepi műsorban a Zrínyii Ilona Gimnázium kórusa, a Bodrog néptánc- együittes, a Kandó Kálmán Szakközépiskola diákszínpada és a Hassler Énekegyüttes szerepelt. (dk) A választásra gyertek haza! (Erdélyi tudósítónktól) Megszámláltattunk, azaz inkább elszámoltattunk. Bár hivatalos eredményt csak másfél év múlva közölnek, mi erdélyi magyarok előre tudjuk az eredményt: még annál is kevesebben leszünk, mint amennyien mindnyájunk atyja és jótevője, Nikolaj bácsi összeírása nyomán voltunk. Mert hát a nemzetállam eszményének az felel meg, ha csak egy nyelvet beszélnek benne Kérdés, mit ér majd akkor a mostani összeírás, hisz’ a román ellenzékkel együtt reméljük, hogy a tavaszi parlamenti választás után megalakuló új kormány nem vállalja elődje bűneit. Meg addig mi ország-világ elé tárjuk az RMDSZ és egyházaink külön népszámlálását, melyről nemrégi, marosvásárhelyi tanácskozásán döntött az érdekvédelmi szervezet országos vezetése. Ami biztos, biztos, megszámláljuk saját magunkat. S biztosítjuk a hatalmat: önmaga előtt senki nem vallja magát másnak, csak annak, ami! Még el sem ültek a népid) számlálás vitái, teljes erővel és zajjal kibontakozott a február 9-én sorrake- rülő helyhatósági választás kampánya. Ez a mai, sajátos romániai demokrácia körülményei közt is reménységgel tölti el az erdélyi magyarságot. Elsősorban azért, mert most már számarányának megfelelő — vagy ahhoz közel álló — arányban vehet részt a hatalom helyi szerveiben, ahonnan eddig különösen a vegyes lakosságú településeken szorította ki a vatrás- frontos vezetés. Ezzel kapcsolatban elég, ha megemlítjük: az 1990-es parlamenti választásokon a tulipánra leadott szavazatok (Folytatás a 2. oldalon) A földművelésügyi miniszter Miskolcon A magángazdaságoké a iává Egy miniszter, két államtitkár, és egy zsúfolt terem. Egyéni gazdákkal, szövetkezeti és állami gazdasági vezetőkkel, az élelmiszeripari cégek képviselőivel. A téma: a magyar mezőgazdaság. Erről beszél dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter, s mivel az ágazat igen rangos helyet foglal e;l a gazdaságban, itt van Borsod és Heves megyék köztársasági megbízottja, Gyulai Gábót címzetes államtitkár, valamint Rajkai Zsolt államtitkár, országgyűlési képviselő. A helyszín: Miskolc, a Tudomány és Technika Háza. Az egykori állatorvosból mezőgazdasági miniszterré avanzsált Gergátz doktor azt mondja: régen is, most is a húzóágazátok közé tartozott a mezőgazdaság. Ez az a terület, ahonnan mindig elvonták a nyereséget, amely a múltban is, és most is a legtöbbet teszi az országért. Adatokat is sorol, és ezek igen sokat mondóak. Tavaly a mezőgazdaság és .az élelmiszeripar 2,6 milliárd dollár értékben exportált, s ha az importot is figyelembe vesszük, elmondható: 1,7 milliárd dollár pluszt hozott az országnak. Tette ezt úgy, hogy összeomlott a keleti piac. Maradjunk még a számoknál. A miniszter elmondása szerint: a növénytermesztés túlteljesítette az elvárásokat, több, mint 15 millió tonna gabonát takarítottak be. Az aszály ellenére. Sokkal több termett cukorrépából, jó néhány helyen még mindig földben a termés. Tanulni kell még a piacgazdaságot. Az állattenyésztés viszont korántsincs olyan kedvező helyzetben. Mind a szarvas- marha-, mind a sertés-, mind pedig a baromfiállomány csökkent, és hasonló a helyzet a juhoknál is. Az tény, a mezőgazdaság az idén átalakul. Üj önkéntes alapon szerveződő szövetkezetek jönnek majd létre, és az állami gazdaságok sorsa is másra fordul. Hogy jobbra-e? ... Meg kell tanulni gazdálkodni! A piac diktál, a magángazdaságoké a jövő ... És hogy valóban így legyen, lépni kell a gondolkodásmódban is. Szó sincs a mezőgazdaság szétveréséről, átformálásáról, megreformálásáról annál inkább. Nehéz lesz 1992., nem vitás. Az elmúlt év eredményeit szinte lehetetlen túlszárnyalni, ám egy valódi piacra orientált ágazat minden bizonnyal most is meg tudja mutatni: stabilizáló tényezője a gazdaságnak. Hegyalján télen kezdik a metszést. Tokaj-Hegyalja szőleje és bora Ismét a privatizációról Budapest (ISB). Befektetőket csalogató tanácskozást tartottak szerdán Budapesten a tokaji borvidék múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A számtalan érdekes előadás tanulsága azonban szinte egy mondatban megfogalmazható: hazai és külföldi befektetők nélkül nincs esélye a világ öt leghíresebb történelmi borvidékéhez tartozó Tokaj-Hegyaljának a fennmaradásra. (Folytatás a 2. oldalon) önerős beruházás Arnótra megérkezett a gáz Az év második felében Nőhet a minimálbér mértéke Budapest (ISB). Várhatóan a jövő héten zárul le a Munka Törvénykönyvének általános parlamenti vitája. Mintegy kétszáz módosítói indítványt terjesztettek be a honatyák, így kedvező esetben is csak a jövő hónapban lehet számítani a törvény elfogadására. A csúszás kedvezőtlen hatással van az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) három oldalának tavaly december 13-án megkötött megállapodására, amely szerint legkésőbb január 31-ig el kell 'készíteni a bérmeghatározás rendszerében 1992- ben bekövetkező változásokról szóló tájékoztatót, ami alapján mind a muntoaválla- lók, mind a munkaadók felkészülhetnek a törvény életbelépésére. Az ÉT bér- és munkaügyi bizottsága a Munkaügyi Minisztériumot (MüM) bízta meg a tájékoztató előkészítésével. Az anyagot szerdai ülésén vitatta meg a bizottság. A MüM szakértői a tájékoztató összeállítása során abból indultak ki, hogy a parlament a törvénytervezet „A” változatát fogadja el. Eszerint tehát a bérmegállapodások alapját az egyes munkahelyeken megkötött kollektív szerződések képezik majd — szemben a másik variációval, amely a középszintű (ágazati, regionális) megállapodási rendszerre épít, A (Folytatás a 2. oldalon) Arnót — e Miskolc környéki település — történetében emlékezetes napként jegyzik .majd 1992. január 22-ét. Tegnap, a déli órákban az elmúlt hónapokban megépített vezetéken megérkezett a községbe a gáz. A főútvonalon, a Petőfi utcában, jó néhány portán a szerelők bekapcsolták a mérőt — azaz, megtörtént az üzembe helyezés. Mind ez idő alatt, jártak a „szimatolók” is: műszerékkel vizsgálták, hogy nincs-e valahol szivárgás a vezetékeken. Négy település — Arnóton kívül Fel.sőzsolca, Sa.jópál- fiala és Onga — határozta el tavaly, hogy a vezetékes földgázprogirámot megváló- sít ja. Természetesen, mindehhez kellett a lakosság egyetértése, hozzájárulása, hiszen e fejlesztést nagyrészt önerőből, a lakosság pénzének bevonásával lehet csak megvalósítani. Amint azt Kolenkó Gábor, Arnót polgármestere tegnap, a szerény kis ünnepségen elmondta a gáz fogadásakor: ezt a mintegy 40 milliós beruházást aligha tudták volna rövid idő alatt létrehozni, ha a terv nem találkozik a lakosság elképzeléseivel. Arnót — mindamellett, hogy az előző időszakból meglehetősen súlyos beruházási és fejlesztési költségek terhelték a költségvetést — megszavazott 5 millió forintot hozzájárulásként. A további költségeket a gerincvezeték, a fogadóállomás, valamint a leágazó vezetékek megépítésére a beruházásba bekapcsolódó családok állták. Az első kapavágás^ a nyomvonal kijelölése tavaly július 22-én történt. Ahhoz képest aránylag rövid idő álatt sikerült elvezetni a gázt Arnótra. A gyorsasághoz, a sikeres munkálatök- hoz nagymértékben hozzájárult az ,a tény, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) Lakos Jánosék portáján bekötik a gázt. „Szimatol" a szondaberendezés, nincs-e gázszivárgás?
