Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

1992. január 21., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mit mond a jog? Az ügyvéd díjazása . d) meg nem becsülhető perértékű polgári peres ügy­A pénzt csinálják, nem keresik Ésik Sándor amerikai útibeszámolója (2) így lehet a szélből pénzt csinálni. Palm Springs huzatos völgyé­ben nem olajkutak hajladoznak, hanem ezek, s propellerek pö­rögnek éjt nappallá téve. A szerző felvétele A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés alaposan megnövelte -az ügy­védi közreműködést igénylő tennivalók számát. Gondol­junk csalk a kárpótlási ügyekre és a vállalkozások indítására, vitelére. A Házi Jogtanácsadó közreműködé­sével az ügyvédi munka né­hány közérdeklődésre szá­mot tartó kérdéséről — ez­úttal az ügyvédek díjazásá­nak rendjéről — adunk tá­jékoztatást. A megbízás megadásakor az ügyvédnek és az ügyfél­nek írásban -meg kell álla­podnia abban, hogy a fél milyen pénzösszeget fizet a képviselet ellátásáért. Ezen összeg a munkadíjból1 és a készkiadásból adódik össze. AZ ÜGYVÉDI MUNKADÍJ KORLÁTÁI Az ügyvédi munkadíj ki­köthető összeg, korábban is lényegében szabad megálla­podás tárgya volt, ami még­sem jelentett korlátozás nél­küliséget. A munkadíj ősz- szege ugyanis a többször módosított 5/1962. IM sz. rendeletben írt felső hatá­rokat nem haladhatta meg. A rendelet előírásaitól, az ott írt felső határoktól való eltérés, azok túllépése egy­részt a díj megállapodás ér­vénytelenségét, másrészt esetleg fegyelmi konzekven­ciákat vonhatott maga után. 1991. október 1-jével kez­dődően az ügyvédi munka- díj válóban szabad megálla­podás tárgya lett, azt -ma már semmiféle jogszabály sem a lagalacsonyabb, sem a kiköthető legmagasabb határ megállapításával nem korlátozza. Az ügyvédi díjkikötések­nek ezután is lesznek —na­gyon js jól tapintható—ha­tárai. Ezt pedig a kereslet— kínálat piaci viszonyai fog­ják kialakítani. Az ügyvédi létszám a létszámkorlátozás felszabadítása óta pár hó- hap alatt az országos 1800 tőről 4000-re ugrott. Az ügyfélért, a munkáért való konkurenciaharc éleződik. Természetesen itt is foko­zottan érvényesül a szakmai tudás, a tekintély, a hírnév, az ügyvéd „goodwilil”-je. Lesznek ügyvédek, akik azonos jellegű munkáért többet kérnek, mint masak. Ezt a többletet a megbízó nyilván csak altkor vállaltja magára, akkor hajlandó megfizetni, ha ezért valóban jobb és gyorsabb munkát, udvariasabb bánásmódot, több figyelmet remélhet és kap. Az idő majd kiválo­gatja, hogy melyik ügyvéd milyen szakmai, és ennek folytán milyen átlagos díj- vállalási kategóriába kerül munkájának színvonala és a megbízók bizalma alapján. A szabad munkadíj-meg- állapodásn-ak megfelelően nem kizárt a fix összegű, vagy az ügyérték meghatá­rozott százalékában történő díj kikötés sem. Lehetséges egy fix összeg kikötése mel­lett az eredmény bizonyos százalékának a kikötése is. Az ügyvédi törvény kife­jezetten nem tiltja, de eti­kátlan, és akár fegyelmi kö­vetkezményekkel is járhat, ha az ügyvéd munkadíjként a per -tárgyának (pl. ház­nak) egy részét természet­ben kívánja, megszerezni. DÍJAK ÉS A PER Mint ismeretes, a pervesz­tes felet a bíróság általá­ban a perrel kapcsolatban felmerült perköltség meg­fizetésére kötelezi. Ez a sza­bály azonban nem azt je­lenti, hogy a bíróság ponto­san azonos összeget lenne köteles megítélni a pernyer­tes ügyfél javára, -mint amennyit ő fizetett saját ügyvédjének. A bíróság által a pervesz­tes félre róható ügyvédi költség összegét az igazság­ügyi miniszter 12/1991. (IX. 29.) sz. rendelete szabályoz­za. E szerint a pervesztesség terhére a bíróság az elsőfo­kú eljárásban a) magánvád-as büntető­ügyben legalább ezer forin­tot, legfeljebb azonban 10 ezer forintot, b) polgári peres ügyben legalább ezer forintot, leg­feljebb azonban, a perérték 5 százalékát kitevő összeget, c) személyi állapotra vo­natkozó peres ügyben leg­alább kétezer forintot, leg­feljebb 10 ezer forintot, ben legfeljebb 5 ezer forin­tot, e) nem peres eljárásban a peres eljárásban megálla­pítható munkadíj legfeljebb 50 százalékát kitevő össze­gű ügyvédi munkadíjat ál­lapíthat meg. A másodfokú bírósági el­járásban és a hatályon kí­vül helyezés folytán megis­mételt eljárásban, megálla­pított ügyvédi munkadíj az előzőekben részletezett ősz- szeg 50 százalékáig terjed­het. Különösen bonyolult ügyben a bíróság az ügyvé­di munkadíjnak a fentiek szerint meghatározott ösz- szegét, legfeljebb 50 száza­lékkal megemelheti. MIKOR ÉS HOGYAN KELL FIZETNI? Az ügyvédi megbízási díj — ha a felek másképp nem állapodnak meg — a meg­bízás teljesítésekor esedé­kes. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél a munkadí­jat — különösen, ha az na­gyobb összegű, vagy a fél szociális körülményei indo­kolják — részletekben fi­zesse. Az ügyvédi irodák pénz­kezelésének szigorú élőírá­sai, szabályai vannak. Az ügyvéd, vagy az ügyvédi iroda részére pénzbefizetés csak bevételi pénztárbizony­lat ellenében, vagy postai átutalással, illetve az ügy­véd (iroda) bankszámlájára befizetéssel lehetséges. A bevételi pénztárbizonylatot az iroda pénztárosa, vagy az ügyvéd állíthatja ki. Kész­pénzt vagy egyéb értéket csak szabályszerűen kiállí­tott bevételi pénztárbizony­lat alapján lehet átvenni. Kivételesen a gyors intéz­kedés szüksége, a szűk ha­táridők indokolhatják, hogy az ügyvéd az ügyféltől az irodahelyiségen kívül ve­gyen át pénzt. Ez esetben köteles ideiglenes nyugtát adni, a kezéhez befolyt pénzt 24 órán belül szabályosan bevételezni, és a pénztár- bizonylat egy példányát az ideiglenes nyugta bevo­nása mellett — a félnek ki­adni. (MTI-Press) EGY-EGY NEMZET LEL- KÜLETÉRE, kultúrájára jel­lemző, hogy bizonyos fogal­mak jelölésére milyen sza­vakat, kifejezéseket használ. Mi, ugyebár, keressük a pénzt, az amerikai viszont. csinálja. Emögött ne pusz­tán a nyelvi sajátosságot lás­suk, é,n sem azit láttam. Ahol az élet az üzletet jelenti, ott pénzhez jutni nem feltétlenül konkrét munka nyomán le­het. Igaz, Amerikában nem is ezt istenítik, hanem min­dent megbecsülnek, amiből törvényes úton nagy pénzt lehet csinálni. No lám, itt már isántítana is a „keresni” szó. A korlátlan lehetőségek hazájában, az a legfontosabb, hogy tényleg korlátlanok a lehetőségék. Az üzleti élet nem „szabályozókkal” van tele, nem korlátokkal, hanem valóban mindenki előtt nyit­va áll a képzeletbeli ajtó: a szegénységből néhány lépés­sel a gazdagságba jutni. A Szilícium-völgy sikersztori - jai bejárták a világot, én most egy kisebb kifutás tör­ténetét mesélem el. Egy ma­gyar zöldségbolt-hálózat tu­lajdonosa mesélte el indulá­sát. A gazdag negyedbe járt kukázni, amikor ötven- hétben kikerült. Nem tudta a nyelvet, nem ismerte a szo­kásokat, valamiből meg kel­lett élni. Megdöbbenve látta, hogy az alig hervadt saláta, a majdnem friss krumpli és a többi zöldség, kenyér mi­egymás milyen hamar a sze­métre kerül. Hamar kapcsolt. A szupermarket tulajdonosá­val megállapodott egy nem nagy összegben;, és rendsze­resen elhordta a magas mi­nőségnek meg nem felelő árut. Előbb egy kis bódéban árulta a színesek gettójában, később már vendéglőt nyitott, megtörtént nála az eredeti tőkefelhalmozás. Ma gazdag ember. Nála kukáznak. ITTHON IS TUDJUK, hogy van élelmes ember és olyan akinek megalszik a tej a szájában.. Amerikában az előbbi megcsinálja a .pénzt, utóbbi pedig több kevesebb sikerrel — keresi. Álláshoz jutni ugyanis az általános gazdasági pangásban úgy­szólván lehetetlen. Akinek van, az nagyon megbecsüli. A bolti eladó, a benzinkutas, a pincér, a reptéri hordár és még sorolhatnám, minden egyes alkalommal és minde­nütt úgy nézett rám, mint­ha egész életében ezt a pil­lanatot várta volna. Egysze­rűen megdöbbentő volt szá­mukra, hogy mennyire császár a fogyasztó. A felso­rolt állások egyikét megkap­ni pedig maga a kánaán. Ezek már havi 1500—2000 dollárt keresnék, és amint végeztek a munkával, ezzel a pénzzel már ők a császárok a munkába lépő 'boldog em­berek őket kiszolgáló serege előtt. Az üzleti mentalitás erköl­csöt, új erkölcsöt szül. Elve­szett ember, akitől a fogyasz­tó nem kapja meg a ho­zsannát. Így aztán' Amerika a mindhalálig mosoly orszá­ga. Igaz, könnyű abban az üzletben mosolyogni, amely­ben nem létezik hiánycikk, ritka méret, és egyáltalán semmi. Ha mégis, az nem tragédia, hanem egy üzleti siker kezdete. Arra ugyanis rácsap az emberek élelme­sebbik fiele, és boldog, bőgj' pénzt csinálhat valaminek a hiányából. Ez a hiány aztán elmúlik hiánynak lenni. A kezdő üzletember tejben, vaj­ban fürdik, mert nagyon alacsony kamatra kap pénzt, a beszállítók .percre ponto­san szállítanak. Az átveréstől hézagmentes törvények vé­dik, őt magát ugyanezek visszatartják a szélhámos­kodástól. Amerika működik. Ez egy ország, amelyben minden, működik. MENNYORSZÁG VOLNA TEHÁT? Nem mentes hi­báktól és bajoktól, de azok nagysága messze elmarad at­tól, amit országunk lakói ré­gebben. tudtak róla. Egy egészséges, képzett, igyekvő és szemfüles embernek menny­ország. Aki nem ilyen, az meg elvan valahogy. San Diegóban mondta egy ottani honfitársam, hogy a magya­rok kint két csoportba oszt­hatók. Az egyik hajt, szalad, sok pénze van, nagyon jól él. A másik meg csodálkozik, mire hajtanak ezek... Fel­veszi a vastag munkanélküli­segélyt, kijár a lóversenyre, és elméleteiket gyárt. Mint ■mondjuk: ember csinálhat pénzt, a pénz nem csinál em­bert. Biztosak benne, hogy ők tovább fognak élni. Nincs kizárva, hogy igazuk, van. Az orvosok — nagyon. nagy pénzt csinálnak — kezelnek egy kórképet workohölic a neve, és az alcoholic mintá­jára keresztelték el. A „work” munkát jelent. So­kakat egyszerűen nem lehet megállítani, mert minden felismert és (kihasznált lehe­tőség mögött kétszerannyi tű­nik fel. Következik: A népek kohója A csillagász földbirtokos Ögyallai kastélyának kert­iében 1871-ben állította fel ^Syszerű távcsövét a most 150 éve született Konkoly- Thcge Miklós, hogy saját kedvtelésére az égboltot vizs­gálhassa. Rövidesen clhatá- tózta, hogy a csillagászatot dethivatásnak választja, és na«y körültekintéssel látott hozzá terve megvalósításához. Felkereste a legjelentősebb európai csillagvizsgálókat, személyes kapcsolatot terem­tett a kor legkiválóbb mű­szergyártó cégeivel. Az Ögyal- lán felépült obszervatórium, amelyet alapítója a magyar államnak ajándékozott, lett az alapja a ma is mukodo akadémiai intézetnek, koly-Thcge nevéhez fűződik az 1445-ös sorszámú kisboly­gó és az Ögyalla aszteroida felfedezése is. Képünk: Csil­lagászati észlelés Konkoly- Thege nagytagyosi birtokán. (MTI—Press). Versenyfutás — nemcsak kakasoknak A Falutévé — amelynek műsorát most már a hét minden napján láthatják ko­ra reggel a Tvl műsorában — gyorsan növekvő népsze­rűségét nemcsak szakszerű és friss riportjainak, hanem vidám ötleteinek is köszön­heti. „Totemállatjuk”, a pi- rostarajú kakas nemcsak a műsor szignálját adja éb­resztő kukorékolásával, ha­nem a nevét is egy boltháló­zathoz, a Kakasboltokhoz. E hálózat fő jellegzetessége, hogy a hozzá tartozó alkal­manként 20 százalékos ár- kedvezménnyel adnak ve­vőiknek keresett cikkeket, s . nem kevésbé jellemzi a Ka­kasboltokat, hogy a cím nem örökre, hanem csupán az ak­ció vállalásának idejére szól. így ma már elmondható, hogy Nagykanizsától Vácig Nyíregyházától Szombathe­lyig mindenütt ismerik a hajnalod ást jelző szárnyas­sal jelzett üzleti akciókat. Präger György, a Falutévé főszerkesztője két érdekes, új kezdeményezésről is beszá­molt az MTI-Press munka­társának. Javában tart Mezőbenő című akciónk, amely már tréfás elnevezésével is sejte­ti, hogy gyerekeknek szól. Pontosabban a tanulóknak, akik a Mezőbankhoz fizetik be a tanév során megtakarí­tott pénzeiket, hogy aztán a tanév végén kamatostól kap­ják vissza egy összegben a félrerakott forintokat. A megtakarításban élenjárók komoly díjakra, s még ka­matprémiumra is számíthat­nak! — ígérik a versenyfel­tételek, s hangoztatja Práger György is. — .Másik, bizonyára érde­kesnek ítélt kezdeményezé­sünk összefügg műsorunkkal: országos kakaskukorékoló versenyt szeretnénk meghir­detni! No, nem a szárnya­sok között, nékik ez nem volna nagy kunszt, hanem minden rendű és rangú, bár­milyen korú és nemhez tar­tozó nézőink bekapcsolódását remélve! — Szóval országos kakas­kodás lesz a dologból? — Reményeim szerint igen, de ehhez a nézők és az olvasók segítsége is kell. Azt kérjük, hogy akinek kedve van a kukorékoláshoz, írja meg nekünk, hogy szerinte hogyan kellene megszervez­ni a versenyt, mert a leg­jobb javaslatokat figyelembe véve, biztosan javítható a mi eredeti elképzelésünk. — Csak a Falutévének ír­hatnak? — Nem, az akcióba már olyan, cseppet sem bohókás lapok is bekapcsolódtak, mint a Szabad Föld, a Ma­gyar Mezőgazdaság és a Kin­cses Kalendárium szerkesztő­sége is jelezte együttműkö­dési szándékát. Mindenütt szívesen adnak bármily, ide tartozó kérdésre felvilágosí­tást és fogadják az ötleteket is. — Én Práger Györgytől kérdem: hogyan született egyáltalán ez a különös öt­let? — A minap népszerű tévés kollégánk, Kepes András kislányával, Rozikával meg­látogatta szerkesztőségi szo­bánkat. A kislánynak nem volt jó napja, eléggé mor­cos volt. Hogy jobb kedvre derítsük, adtunk neki egy kakasos matricát. Nyomban felderült az arca, majd elég nagy megdöbbenésünkre kukorékolni kezdett. Igj' pat­tant ki agyunkból a gondo­lat: ezt sok százan utána csi­nálhatnák, és a produkciót videoszalagon megörökíthet­nénk. — Szóval akár jércék, tyú­kok is kukorékolhatnak majd? — Ezen a versenyen sem­mi sem lesz lehetetlen! (MTI-Press) Schöffer Jenő 1 nfl BHSj-8

Next

/
Thumbnails
Contents