Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-21 / 17. szám

XLVIII. évfolyam, 17. szóm 1992. január 21. Kedd Ara: 9,60 Ft BORSOP-ABAUJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Színes E gy budapesti fehér középiskolást, minden teketória nélkül szíven szúrt egy — állítólag nigériai —, fekete bőrű fiatalember. Az üggyel kapcsolatban azóta igen sok vélemény és nyilatkozat látott napvilágot, s meg kell mondanom, hogy ezek közül a legnormálisabbak és legméltányolhatóbbak - mondhatni, leg­emberibb hangúak azok voltak, amelyeket a hazánkban tanuló, dolgozó színes bő­rű emberek képviselői, szervezetei tettek. A fényes nappal elkövetett gyilkossággal kapcsolatban ugyanis magukat teljesen elhatároló álláspontra helyezkedtek, s amennyire szépíteni igyekeztek a dolgot, az is érthető. Régi konfliktust, önvédelmet emlegetnek az eset kapcsán, amihez mi csak annyit tehetünk hozzá, hogy nincs az a konfliktus és nehéz elképzelni olyan ön­védelmi helyzetet egy fényes nappali met­róállomáson, amelyből csak égy jól irány­zott szíven szúrással lehet megszabadulni, Több vágás, szúrás, esetleg egy másik bicska, vagy kés szerepléséről ugyanis nem szólnak a hírek. Amiről szólnak - boxer, meg spray —, azok ellen — mi leg­alábbis úgy gondoljuk -, nem a szíven szúrás a megoldás. Persze, mi nem vagyunk bíróság, még csak nyomozó, meg kihallgató szerv sem, de azért véleményünk lehet a dologról, különösen azután, ahogy a „szakértők" nyilatkoznak. Ök ugyanis arra hívják fel figyelmünket, hogy ezeknek a színes bő- rűeknek mások a szokásaik, törvényeik, indulataik, s bizony, az emberélet is könnyebb helyen áll náluk. Lásd a debre­ceni túszszedő arabot, aki saját gyerme­ke és felesége életét is fenyegette. Nos, én ezt mind elhiszem, és valószí­nűleg így is van. Azt is elhiszem, hogy íehér közegben a színes bőrű helyzete nem könnyű, hiszen az esetleges bosszú­állók könnyen kiválogathatják őket a tö­megből, s olyan ember is ráfizethet, aki­nek az egészhez semmi köze. A „szakér­tők" nyilatkozataiban én azt találom fur­csának, hogy a várható konfliktusokban ezeknek a nálunk munkát vállaló, vagy tanuló külföldieknek a törvényeit, szokása­it, vérmérsékletét tekintik mérvadónak. Holott gondolom, ha mi mennénk külföld­re tanulni, meg munkát vállalni, nem győznének ugyanők eleget figyelmeztetni, hogy ott ránk is az ottani szokások, tör­vények vonatkoznak és senkit sem pofoz­hatunk fel amiatt, mert szürcsöli a levest, vagy pálcikával eszi a töltött káposztát. Szíven szúrósról már ne is beszéljünk, mert azt — ilyen körülmények között — a világon mindenütt gyilkosságnak fogják fel, akár színes bőrű az elkövető, akár fehér ember, s mi ezt nyilván akárhol lennénk, úgy is tudnánk. Engem azért még ennél is jobban zavar a „szakértőknek" az az igyekezete, hogy mindenáron a rasszizmus jelenlétét mutassák ki nálunk. Mintha a menekülttáborokban a fehérek lázadnának fel a kínaiak ellen, „Juliska" rabolná el gyermekét arab édesapjától, s magyar építőmunkások vernék a kubai segédmun­kásokat. Még az utca emberét is megkér­dik, érez-e gyűlöletet a négerekkel szem­ben? S szegény fehér bőrű hazánkfia, hi­ába mondja, hogy nem, meg hogy ő egyáltalán, nem hisznek neki. Elvégre a fickóról messzire látszik, hogy egyáltalán nincs tisztában a nigériai, tanzániai, meg dél-afrikai törvényekkel. Igaz. arról még nem érkezett semmilyen híradás, hogy rasszista hazánkfiai felpofoztak volna va­lakit a johannesburgi villamosmegállóban. Gyöngyösi Gábor A láb még havat tapos, de a napfény jóvoltából már árnyékot vet a fa, a ház, az ember. Meddig tart még a tél? Vasárnapról hétfőre virradóra mintegy 5—10 centi­méter hó hullott le Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben. A megye nagy részén a csapadék nem okozott útakadályokat, de minden közút felülete síkossá vált. A heves széllel kísért havazás csupán a Hernád völ­gyében okozott hóátfúvásokat. A Miskolci Közúti Igazgatóság tájékoztatása alapján a Bőcsöt Sajólád- dal, a Girincset Körömmel és a Kesznyétent Girincs- cseí összekötő utak, az átfúvások következtében, ne­hezen járhatók. A közúti igazgatóság ekés és szórókocsijai folya­matosan tisztítják a megye közútjait. (MTI) Göncz Árpád levele Milosevichez Göncz Ánpád köztársasági elnök a hét végén levelet küldött Slobodan Milosevic szerb államfőnek. Az MTI értesülései szerint az államfő a hivatalos ma­gyar állásfoglalást tolmácsol­va, arról tájékoztatta a szerb köztársasági elnököt, hogy Szlovénia és Horvátország elismerése a reális helyzet tudomásulvételét jelentette. Ezzel kapcsolatban Göncz Árpád üzenetében ismételten leszögezte: a két köztársaság függetlenségének magyar el­ismerése senki ellen sem irányul. Ellenkezőleg, Buda­pest jó kapcsolatokra, együtt­működésre Törekszik vala­mennyi délszláv állammal. A magyar megközelítés szerint a kontaktusok ápolásának fontos eleme lesz a térség­ben a kisebbségek helyzeté­nek alakulása. (MTI) „Ami elromolhat...” Családi pótlék A vegyigyárak mégsem időzített bombák Budapest (ISB). Három robbanás rázta meg majd egy héttel ezelőtt a Bu­dapesti Vegyiművek Illatos úti telepének mononitráló üzemét, s e kisebb tragé­dia következtében huszonegy embert szállítottak kórházba. A szerencsére nem mindennapi baleset kapcsán joggal merül fel a kérdés: mennyire biztonságo­sak a jhazai vegyi- és ipari üzemek; illetve mit lehet tenni azért, hogy iparunk kevésbé szennyezze a környezetet. Felvetéseinkre Bakonyi Árpád, az ipari tárca környezetgazdálkodási jfőosztályvezetője válaszolt. Pánikkeltésre adna lehetőséget, ha kimondanánk, tulajdonképpen minden egyes ipari üzem időzített bomba, s csak idő kérdése, hogy mikor lesz rá­juk is érvényes MuFphy-törvénye: „ami elromolhat, az el is romlik . Az igazsághoz azonban hozzátartozik, miszerint ipari üzemeink sok esetben elavult technológiákkal termelnek, s ezeknek nem mindegyike elégíti ki azokat a környezetvédelmi és bizton­ságtechnikai előírásokat, amelyeket a fejlett országokban megkövetelnek. Ugyanakkor e korszerűtlensegu muta­tóval — meglepő módon — nem ara­nyosan rossz a biztonsági helyzetűn . S ez valószínűleg annak is köszönhe­tő, hogy néhány évvel ezelőtt a tel­jes ipart megvizsgálták e szempontok­ból, s az illetékesek mindenkit kote- leztek az aílapvető rendszabályok be- tartására, egy „havariaterv ki­dolgozására. Az „előre nem lathato események bekövetkezésének” eselye tehát nem túlságosan nagy. Mégis. csupán néhány olyan vegyi- és ipari üzem van hazánkban, amelynek min­den szempontból kielégítő a biztonsá­ga. (Ilyen például a Paksi Atomerő­mű.) A vegyiművekben bekövetkezett robbanás újabb lépésekre készteti a tárcát. így hamarosan minden vegyi üzemet megvizsgálnak biztonságtech­nikai szempontból, s ahol szükséges, a rizikóanalízis alapján megteszik a megfelelő intézkedéseket. A biztonsá­gi és környezetvédő berendezések, va­lamint a kiegészítő elemek telepítése­kor azonban nem cél egy elavult tech­nológia konzerválása. Éppen ezért el­sősorban a modern, s az említett kri­tériumoknak mindenben megfelelő új gépek és technológiák honosítását tá­mogatja a minisztérium. S ellenáll minden olyan szándéknak, amely pél­dául a privatizáció kapcsán nem a nyugati előírásoknak megfelelő üze­met, vagy technológiát akar Magyar- országra Telepíteni. R. S. Háromszáz forintos emelés Budapest (ISB). A népjó­léti tárca miniszterének ja­vaslatára valószínűleg átla­gosan 10,7 százalékkal eme­lik január elsejétől a csa­ládi pótlék összegét. A par­lament előtt fekvő előter­jesztés szerint az átlagosan 300 forintos összeget diffe­renciáltan kell felosztani a családok között, s elsődle­ges szempontnak tekintendő az eltartott gyerekek szá­ma. így az 1990. évi XXV. törvény ötödik paragrafusá­nak a módosítása az egy gyermeket nevelők eseté­ben 9,2; a két gyermeket nevelők esetében 9,7; a há­rom és több gyermeket ne­velők esetében 12,1 százalé­kos növekedést jelent. (Az egyedülálló szülők esetében a támogatás mértéke mind­három esetben magasabb.) A családi pótlék havi összege tehát a következő­képpen alakul: az egygyer­mekes család 2370; a két­gyermekes család 2820; a háromgyermekes család pe­dig 3250 forintot kap ha­vonta és gyermekenként ja­nuár elsejétől. Az egyedül­álló szülők esetében az ösz- szegek sorrendben 2820; 3250 és 3400 forintra vál­toznak. A tartósan beteg, illetve a testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után pedig 4350 forint családi pótlék jár majd a szülők­nek. A parlament szociális bi­zottsága — hétfői döntése alapján — támogatja a mi­niszteri előterjesztést, ám nem értett egyet Sápi Jó­zsef (MDF) képviselő ja­vaslatával. Mint megtudtuk, a honatya nem tartja sze­rencsésnek a további diffe­renciálódást, s ezért azt ja­vasolja, hogy családtípustól függetlenül, minden gyerek után 10,7 százalékkal, 300 (Folytatás a 2. oldalon) Für Lajos a Portugál Köztársaságba utazott Távközlés Privatizáció, még ebben az évben Budapest (ISB) — Alig *1°gy elkezdődött, tavaly nyá- r°h máris megtorpant a Ma- Távközlési Vállalat Wwatáv) privatizáció előtti átalakulása. Augusztusban az ^flami Vagyonügynökség ,vü) azzal adta vissza a yüllalat által hozzá benyúj- tott koncepciót, hogy az át­alakulás előtt határozzák mekkora vagyontöme- képvisel az úgynevezett Alaphálózat, amélynek — a koncepciós törvény értelmé- — kizárólagos állami Au'ajdon'ban kell maradnia. y, szakembereknek jelentős te.itörést okozott ez a lát- szólag egyszerű kérés, mivel Senimilyen jogszabály nem rendelkezett arról, mit is kell érteni az „alaphálózat” gyűjtőnév alatt, azaz, a vál­lalat mely vagyontárgyai tartozzanak a kizárólagos ál­lami tulajdon körébe. A di­lemmát feloldani látszik a kormány által tavaly decem­ber 19-én elfogadott táviköz­lési törvénytervezet, amely pontosan meghatározza az alaphálózat fogalmát. 'Eszerint az állam kizáró­lagos tulajdonát kell képez­nie az európai normáknak megfelelő, nagy 'kapacitású, elsősorban korszerű optikai kábelekből álló digitális há­lózatnak, amely a fejlett inffastruktúrával rendelkező országokban elterjedt szol­gáltatások ellátására is al­kalmas. A rendszer — amelynek teljes kiépítése a jövő feladatai közé tartozik — a jelenlegi számítások szerint egymilliiárd forintot tesz ki a Matáv 60 milliár­dos vagyonából. Ennek az összegnek a meghatározásá­val immár elhárult az aka­dály a cég átalakulása és a privatizációs folyamat bein­dítása elől. A közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca, valamint a Matáv elképzelései szerint a vállalatnak első körben egyszemélyes állami tulajdo­nú részvénytársasággá kell (Folytatás a 2. oldalon) Für bajos honvédelmi mi­niszter Joaquiim Fernando Noqueira, a Portugál köz­társaság honvédelmi mdodsz- terének meghívására, tegnap — küldöttség élén —' hivata­los látogatásra Lisszabonba utazott — tájékoztatta az MTI munkatársát Keleti György ezredes, a HM szó­vivője. Kíséretében vannak: An­nus Antal altábornagy, _ a ■miniszterium közigazgatási államtitkára, Bíró József ve­zérőrnagy, a Honvéd Vezér­kar főnökének első helyet­tese, dr. Gaái Antal ország- gyűlési képviselő, a honvé­delmi bizottság és a parla­ment ^ portugál—magyar ta­gozatának tagja. A munka- látogatás a magyar—portu­gál honvédelmi tárca és a két hadsereg közötti együtt­működés lehetőségeinek megvitatását, valamint a felsőszintű vezetők közvetlen 'kapcsolatfelvételét szolgálja. A küldöttség — tervek sze­j.jj-j; tárgyalásokat folytat a Portugál Köztársaság Hon­védelmi Minisztériumában, s ezek során áttekintik a ma­gyar—portugál katonai kap­csolatok, eddigi alakulását és meghatározzák a további i endszeres együttműködés főbb elveit, lehetséges terü­leteit, illetve munkaformáit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents