Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
1992. január 20., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Mérleget készítettek a szocialisták Az önkormányzatok //i •• i / / //i működéséről A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége és parlamenti frakciója összegezte az önkormányzatok működésének egyéves tapasztalatait. Az észrevételeket szakértők vitatták meg. kikérték az önkormányzatokban a szocialisták támogatásával mandátumot szerzett képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek véleményét is. Az így megszületett összegzést ismertette a napokban Miskolcon dr. Baja Ferenc, az MSZP Országos Elnökségének tagja, a Nyíregyházi Városi Galéria igazgatója.- Egy galéria igazgatójának mi köze van az önkormányzatokhoz?- Három évig voltam Nyíregyházán tanácselnök-helyettes. Jelenleg a városi önkormányzat szocialista frakciójának a vezetője vagyok.- Hogyan leltet „átlovagolni” a tanácsból az önkormányzatba ?- Nagy valószínűséggel úgy, hogy az átmenet Nyíregyházán tisztességesen, szakszerű megalapozottsággal, és a már alakuló ellenzéki pártokkal való jó együttműködéssel, közösen formáltuk ki.- Miről beszél most Miskolcon a megyéből összegyűlt hallgatóknak?- Egy országos körút része az itteni előadás. Az MSZP országos értekezletén fogalmazódott meg az igény, amely szerint intenzívebben kell foglalkoznunk az önkormányzatok problémáival. Látható, a kormányzat nem önkormányzat- barát politikát folytat, nem kezeli partnerként, szövetségesként a demokrácia építésében ezeket a testületeket. Sokkal inkább egy centrális irányítás építése körvonalazódik. Ez leginkább a köztársasági megbízotti hivatalok informális jogosítványaiban, és az úgynevezett dekoncentrált hivatalok gyors és ad hoc-szerű kiépítésében mutatkozik meg. Építésügyi hivatalra, köjálokra gondolok..., most hozták létre a sporthivatalokat... Ezeknek a jogosítványai, kinevezési mechanizmusai mind arra mutatnak, hogy ezek a szervezetek kormányzati alárendeltségben működnek. Eközben a választott középszintű önkormányzati testületek, amelyek a választásokkor teljes legitimitást kaptak, kimaradnak a saját terüle- lük intézményrendszerének a befolyásolásából.- Mit kellene akkor tenni? ■- Az MSZP egy társadalmi ön- kormányzati párbeszédet javasol. Mind a helyi, mind a területi önkormányzatok képviselőivel. Egyrészt meg kell kezdeni egy új alkotmányozást, egy új önkormányzati törvény kidolgozását. Térségcentrikus, középszintű, valódi területirányító jogosítványokkal rendelkező önkormányzatok létrehozását szorgalmazzuk. Ezek a későbbiek folyamán reális hatalmi ellensúlyt képezhetnek a direkt állami irányítással, annak diktatórikus elemeivel szemben. Másik célunk, hogy politikai segítséget nyújtsunk az önkonnány- zatoknak. Erősítsük a konstruktívan, komoly szakmai felkészültséggel dolgozó szocialistákat, vagy a pártunkhoz közel álló képviselőket. Szeretnénk jobban elismertetni az általuk végzett munkát. Ebben a zaklatott, veszekedésekkel teli politikai közéletben a magunk lehetőségei szerint szeretnénk ráirányítani a figyelmet. a demokráciát építő aprómunkára.- Az MSZP szemüvegén keresztül milyennek látszik a kisgazda- párt nagyválasztmányának legutóbbi ülése?- Szimptomatikus, tipikus jelenségnek tartom. A koalíció és annak egyes erői olyan politikai színjátékot produkálnak a magyar társadalom számára, amelyben eljátsszák egyben a kormányzati hatalom, egyben- a leghangosabb, a legradikálisabb ellenzéki párt szerepét. Véleményem szerint, szó nincs arról, hogy Torgyán József ki akarna válni a koalícióból. Sokkal inkább egy előrehozott választási kampány része ez a nagyválasztmányi ülés. Van azonban egy elem, amit rendkívül veszélyesnek tartok. Ez, a nagyválasztmány által puccsszerűen elfogadott pártalkotmány. Eszerint a kisgazdapárt egyértelműen fasiszta vagy bolsevik mintájú párttá válhat. Amely az első lépésben még az elnöki diktatúra rendszerében körvonalazódik. Ez azért életveszélyes, mert á fent említett politikai színjátékkal ellentétben egy olyan pártinfrastruktúra jön létre, amely nagyon gyorsan az elégedetlen és elkeseredett tömeghangulat felszívója lehetne. Olyan indulatok felszabadítására adhat formát, amelyek rendkívüli veszélyeket hordozhatnak. A halottak nem hazudnak A különböző korokból származó emberi maradványok titkainak meg- lejtése önálló tudománnyá nőtte ki magát, amelyet előszeretettel alkalmaznak akár a történészek, akár az igazságügyi hatóságok nyomozó-feltáró munkájuk során. Az emberi csontok számtalan információt képesek nyújtani a szakértők számára. Tanulságos példa erre az 1982-ben kiemelt hajóroncs, a Mary Rose, VW. Henrik brit uralkodó zászlóshajója maradványai között talált emberi csontok esete. Ezekről nem egyszerűen azt sikerült kideríteni, hogy a király egykori katonáitól származnak, hanem „fegyvernemüket” is elárulták. Lapockájuk csúcsán talált különleges lerakódás alapján íjászok lehettek, s a különleges, „foglalkozási ártalom” és erőfeszítés következtében alakult ki rajtuk ez a jellegzetesség. A csontok vizsgálata nemcsak az olyan alapvető kérdésekre ad választ, mint a nem, a faj, az életkor vagy a testmagasság, hanem olyan adatokhoz is hozzájuthatnak a kutatók, amelyekből a halál okára, táplálkozási szokásokra, vagy az életkörülményekre, foglalkozásra is következtethetnek. A kissé előretolódott állkapocs például a fafúvós zenészek jellegzetessége, skülönleges csontvastagodás található a hegedűsök bal kézfején, vagy a baseball-játékosoknál az erős- izomzat tapadási helyen. A toliforgatók ujjait pedig az ujjak sűrűbb csontszövete jellemzi. A húsevők csontjai több rezet és cinket, míg a vegetáriánusoké több magnéziumot és mangánt tartalmaz. Á fogzománcban lerakodott radioaktív stroncium-izotóp összetételéből az antropológusok arra is választ tudnak adni, milyen volt a fog egykori tulajdonosának táplálkozása gyermekkorában. A bolttestek nem hazudnak, csak a megfelelő kérdéseket kell megtalálni sírba vitt titkaik megfejtéséhez. Költözik a Postabank-központ A MTESZ volt megyei székhazát a Postabank és Takarék- szövetkezet Rt. Területi Igazgatósága vásárolta meg a miskolci. önkormányzattól. A Szemere u. 4. sz. alatti épületet kívül-belül átalakították, alkalmazkodva a régi, helyenként elragadó építészeti megoldásokhoz. A kivitelező Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói igazán szép munkát végeztek a felújításnál, átalakításnál. A kívülről is tetszetős épületbe februárban költözik át a Bajcsy-Zsi- linszky út elejéről a Postabank területi központja. Pontosabban: az emeletekre, merthogy a földszinten ügyfélszolgálati részleget alakítanak ki. Ugyancsak lakossági ügyeket intéznek majd a Postabank-központ jelenlegi helyén, a Bajcsy-Zsilinszky út 3. sz. alatti épületben. Erre mondják: mindenki jól jár, hiszen a kerületi központ új helyen, kényelmesebb körülmények között működhet márciustól, s miskolciak pedig kél tágas Postabank-fiókban is intézhetik majd a korábbi egy helyett mindennapi pénzügyeiket. (Nv.I.-F.L.) Fülöncsípett leánykereskedők Amióta megváltozott körülöttünk a világ, új fogalmakkal kerülünk testközelbe. Van-e nálunk leánykereskedelem, kérdi az olvasó, mert olvas, lát, hall ezt is, azt is újságban, tévében, rádióban és kételkedik a hivatalos kinyilatkoztatásban. Fogja az újságot, ollóval körbekanyarítja az idevonatkozó újságcikk címét, amiben a hatóság teljes nyíltsággal cáfolja, hogy nálunk bárkik is foglalkoznának lányok verbuválásával, külföldre csábításával. Aztán tovább böngészi a lapokat és bizony nem kell a sorok között olvasnia, könnyen ráakad a hirdetések között a következő szövegre: „Jól fizető külföldi munkára keresünk 18 év feletti csinos hölgyeket nagyon előnyös anyagi feltételek ellenében”. Cím, telefon, ahogy az lenni szokott más tisztességes szakmák esetében, ha mondjuk autószerelőt keresnek, vagy iemezlakatost. Ám az olvasónak szöget üt a fejébe a következő: nincs megjelölve, mihez is kell érteniük a csinos hölgyeknek külföldön. Mi van akkor, ha minden csinos ifjú hölgy jelentkezik, a fodrász, a fényképész, az újságíró, az eladó, a villamosvezető és darukezelő, vagy a lángossütő, hogy csak néhányat soroljak a hirtelen emlékezetembe villanó csinos, 18 éven felüli lányok közül. Milyen alapon szelektálnak tovább, mi a mérce, ha még szakmai kikötései sincsenek a hirdetés feladójának? Az olvasó ekkor elbizonytalanodik és a választ az újságtól várja. Onnan, ahol megírták, hogy nincs hazánkban leánykereskedelem és ahol üzleti megfontolásból, vagy egyszerű figyelmetlenségből az előbbi témájú hirdetést felvették, továbbították. (Ám a betűtípus, a papír minősége alapján nem lehet egyértelműen megállapítani saját felelősségünket. De a citált részletek ugyanúgy nálunk is papírra kerülhettek [volna]). A sebtében kivágott újságrészlet még tartalmaz néhány kézzel írott szót, melyek persze, hogy a kérdés lényegére vonatkoznak. Van-e nálunk leánykereskedelem? A rendőrségnél nem olvassák az újságot? Szerintem olvassák és azt is tudják, van-e nálunk leánykereskedelem. Egyszer majd meg is mondják, egyszer majd meg is írjuk. De aki biztosabbat tud, már most megírhatja nekünk.-nagyjA Vénusz pókjai A legújabb Vénusz űrszondát még 1989 májusában indították útjára az Atlantis űrrepülőgépről, amely alig egy évvel később a belső szomszédunk, az Esthajnalcsillag körüli pályára állt. s megkezdte 24.1 napra tervezett küldetését. Miközben a Magellán űrszonda a Vénusz körül kering, radarhullámai áthatolnak a bolygó vastag felhőrétegén, ami eddig felszínének egyszerű fényképezését lehetetlenné tette. A radarmérésekkel a bolygó felszínének már 15 százalékát sikerült feltérképezni, de mégis meglepően eltérő területekről készült felvételeket adott közre az űrszonda üzemeltetője, az Amerikai Geofizikai Unió. Talán a legmeglepőbb a Magellán űrszonda felvételein az előtáruló domborzat ősi jellege. A kozmikus becsapódások nyomán keletkezeti kráterek átlagos életkora csak 400 millió év, de a feltevések szerint ezt egy váratlan esemény okozta, ami „újragyalulta” a Vénusz-felszínt. A bolygóról készült radartérképek jellegzetességei a kör és ovális vulkanikus alakzatok, melyek sugaras elrendezésű repedésrendszert mutatnak. A jelenséget körvonalai miatt nevezik pókoknak. A vulkáni kúpokat valószínűleg a mélyből feltört kőzetolvadék alkotja, a póklábak pedig lávával telt árkok lehetnek. Képünk: A Vénusz pókjai a Magellán űrszonda felvételén. A bukaresti 22-ben olvastuk Ezúttal román rózsák háborúja! A zsilvölgyi bányászok legutóbbi, szeptemberi, sorrendben a 4. - de megfigyelők szerint aligha az utolsó - bukaresti „munkalátogatása”, sok tízmilliós anyagi kárt okozott. Elég, ha csak a craiovai vasútállomás szétverésére vagy a miniszterelnöki rezidencia benzinpalackos, bul- dózeres ostromára gondolunk. Mégis, az események után pár hónappal senki se beszél szomszédainknál anyagi károkról, sokkal inkább politikairól, ezen belül is a régóta egymásnak feszülő két vezető, loan Iliescu államelnök és Petre Roman volt miniszterelnök nemzeti botránnyá fajult viszonyáról. Az idő távlatából nézve, most már egyértelmű, hogy az őszi „mineraliad” - ahogy a román lapok nevezik - fő célja Petre Roman elmozdítása volt. Akkor azt várták, hogy a fiatal egyetemi tanár, aki a 89-es fordulatkor Iliescu védőszárnya alatt, a Nemzeti Megmentési Front egyik alapítójaként tűnt fel, megértette, hogy mennie kell a hatalom csúcsáról, hisz' a rendőrség, a hadsereg és a hírszerzés több, mint passzív viselkedése a bányász-randalírozás idején egyértelművé tette, hogy ki mögött sorakozik fel. De Petre Roman alig hagyta el a rezidenciáját, máris ellen- támadásba lendült, elsősorban a sajtó és a televízió útján, aztán a Fronton belül is, ami nem volt túl nehéz, hisz’ ő a kormánypárt elnöke, azaz vezére. A mindenképpen nagyobb politikai és élettapasztalattal rendelkező loan Iliescu sokáig nem vette fel a kesztyűt, hagyta, hogy az exminiszter- elnök mondja a magáét, amúgy rálegyintve - ha kérdezték -, bolond lyukból, bolond szél -fúj! Ám a vad magyargyűlöletről is híres-hírhedt Petre Roman egyre jobban elragadtatta magát, talán az ifjúság körében szerzett korábbi, de azt elvesztett népszerűségére alapozva. (Mellesleg, de nem mellékesen, érdemes megjegyezni: sokan úgy látják, hogy Roman - jó balkáni receptúra szerint - azért dühöng a magyarok ellen, mert így akarja zsidó származását leplezni, kivédeni, hogy a román szélsőség ezen az alapon támadjon neki. Ugyanis nyílt titok, hogy apja, Walter Roman, az RKP egykori ideológusa, volt spanyolországi és más internacionalista, nem ősi dák család sarja!) Á népszerű román ellenzéki lap, a 22, mely címével a bukaresti román forradalom napjára utal, legutóbbi számában részletesen taglalja a két politikus viadalát, melynek csatazaja immár nemcsak a sajtót, de a parlamentet is felverte, mind nagyobb szakadást okozva a kormánypártban, melynek jelképe a rózsa - a piros, ha úgy tetszik, a vörös rózsa. Mikor Petre Roman nemcsak az elnököt, de az egész hatalmi struktúrát, ezen belül a szekuritate helyébe lépett hírszerzést különösen élesen kezdte támadni (például felhányta, hogy durván beleszól a politikába), megszólalt Iliescu. Méghozzá a televízió főműsorában, hadd hallja és lássa mindenki! Visszadobta a labdát, de akár azt is mondhatnánk, a szennyest. „Mintha Petre Roman nem lett volna tagja a nómenklatúrának, s mintha ő nem élvezte volna annak előjogait?!’’ A „nehéztüzérség” után az elnök mellett kiálló pártfrakció is össztüzet zúdított Petrikára. Pillanatnyilag úgy néz ki, a Front-vezetőség nagyobb része is Iliescuhoz áll. De ki tudja, mit szed még elő ellenfele lejáratására a román nagypolitika fenegyereke? A 89-es forradalom (vagy puccs) különösen kényes ügy az elnök számára, hisz'a közvélemény ma sem tudja, ki, kire lőtt! Csak egy dolog biztos: a román rózsa-háborúban mindkét rózsa vörös! De még mennyire vörös! Sike Lajos
