Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
1992. január 16., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ki érti ezt? A január 9-i „Postánkból” összeállításban Még én fizessek ... ? címmel megjelent olvasói levéllel, illetve véleménnyel teljes mértékben egyetértek, mivel saját tapasztalataim sem jobbak. Jómagam szintén gyakran adok fel 40—70 forintos dísztáviratot Balaton füreden élő gyermekeimnek. iNemegyszer előfordult már, hogy üzeneteim, jókívánságaim nem jutottak el a címzetthez. A távirat kerestetése és újabb fizetés helyett legtöbbször lenyeltem egy pohár hideg vizet. Bosszantó és felháborító az ás, amikor egy- egy látogatásom alkalmával azt tapasztalom, nem az általam megjelölt dísztáviratot kézbesítették ki, így például kisunokám nem azt a mesés jellegű táviratot kapta, amit kiválasztottam néki. Egyik reklamálásom alkalmával az .illetékes miskolci postahivatalban azt a választ kaptam: panaszomat a balatonfüredi postán adjam elő. Hát ki érti ezt? Sz. iP. Miskolc Kész ráfizetés Olvastam, hogy a távolsági közlekedés tarifái ismét emelkednek. Én például Alsózsolcáról járok Pelsőzso,Icára dolgozni, s a bérletem ára 5 kilométeres szakaszra 600 forint. De ha Miskolcra utazom, Ugyanúgy meg kell vennem a 20 forintos, 10 kilométeres jegyet, mint akinek nincs bérlete. Ez bizony kész ráfizetés. A Volán ilyen drága, és várhatóan még drágább tarifa mellett igazán módosíthatná az utazási határokat. Hegedűs Sándor né Alsózsolca Bodnár Ildikó rovata Válaszok a MÁV-tóI Az Észak-Magyaronszág november 21-i számában megjelent „Halló?” című írásra az alábbialkat válaszoljuk: Mivel a levélíró a telefonhívás pontos időpontját nem közölte, csak a dátumát, a történteket behatárolni nem lehet. Tájékoztatásul közöljük, hogy az ügyeletes tiszt telefonja ikresített — mint :azt a telefonkönyv is tartalmazza — így azt más munkaterületen szolgálatot teljesített dolgozóink is felvehetik. Ezért valóban előfordulhat, hogy ezen a számon nem tudnak felvilágosítást adni a személyszállító vonatok érkezéséről, indulásáról. Az ügyeletes tiszt beosztásánál fogva nem tartózkodik állandó jelleggel a szolgálati, helyiségben, hanem munkaköréből adódóan hol a peronon, hol a váróteremben, a forgalmi irodán, stb. Miskolc, Tiszai pályaudvaron az információ a 40-499-es és az 59-899-es telefonszámokon hívható, melyek közül az utazóközönség rendszeresen az elsőt hívja. Véleményünk szerint, ha a másik (59-899) telefonszámot is tárcsázzák, a vonalak leterheltsége megosztana — írja Gá- vay Pál, igazgatóhelyettes, MÁV Miskolci Igazgatóságától. Az Észak-Magyarország december 5-i számában, a „Kifosztásom története” címmel megjelent írásban szereplő Derecskéi Sándor budapesti lakos sérelmére, a Miskolc Tiszai pályaudvaron elkövetett garázdaságot kivizsgáltattam. A panaszos sem a forgalmi szolgálattevőnél, sem az ügyeletes tisztnél nem jelentkezett, így az eseményről a pályaudvaron nem tudnak. Az Írásban közölt állítással szemben a Tiszáin folyamatos rendőri szolgálat van. A levélíró a vasúti rendőrségnél sem tett feljelentést a személye ellen elkövetett rablás és testi sértés miatt. A történtekért szíves elnézését kérjük. — írja dr. Dudás József, a MÁV Miskolci Igazgatóságának igazgatója. Csend a cégér körül Régi keltezésű hír, miszerint lakat került a miskolci, Bajcsy-Zsilinszky utcai francia pékségre. S Hogy mikor kerül le onnan? Nos, ez egyelőre a jövő zenéje. De hát még előttünk az év ... Fotó: F. L Nyílt levél a Miskolci Vízművekhez! Hozzászólás Ne kövessük a svájci példát! Tisztelt Vízművek! Közleményükre, amely az Észak-Magyarország 1992. január 7-i számában jelent meg, az alábbi észrevételeket teszem. A lakásokban felszerelt vízmérő órák fogyasztásán alapuló közszolgáltatási szerződés alanya a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő — tulajdonos, bérlő — fogyasztó. Szíveskedjenek ebből a lakásszövetkezetet, — nevezetesen az Avas-dél Lakásszövetkezetet —, mint közvetítőt, vagy közreműködőt az erre vonatkozó megállapodás hiányában kihagy- ni; és a szolgáltatási szerződésnek a nem kevés víz- és csatornadíjért eleget tenni. Kérem, hogy közszolgáltatói feladatuknak — az érvényes rendelkezések szerint, elsősorban önkormányzati jogszabályok alapján — a fogyasztók megelégedettségére, saját eszközeik igénybevételével szíveskedjenek eleget tenni. Megjegyzem, a vízdij megállapításához nem kérték segítségünket, pedig ebben az esetben tájékoztathattam volna önöket a szövetkezeti lakásokban élő tulajdonosok korántsem irigylésre méltó helyzetéről, arról, hogy a szolgáltatói díjak, többek között a vízdíj lassan irreális, részükről megfizethetetlen mértéke lehetetlenné teszi megélhetésüket. A leírtakra vonatkozó vitára — akár sajtón keresztül is, amennyiben lehetőség van rá — készen állunk, de elhatárolom magunkat az Avas-dél Lakásszövetkezet igazgatósága nevében a szövetkezetre nézve hátrányos, nem a tulajdonosok korrekt tájékoztatását szolgáló közlemények megjelentetésétől. Tisztelettel: Bíró Imre ügyvezető igazgató A hollónak címezve Tisztelettel érdeklődöm, m* az oka annak, hogy körletünkben nincs postaláda? Miért kell hosszú utat megtennünk, ha levelünket a halló gandjiaina akarjuk bíz- 111 ■ Tapasztalaitaink szerint a városban máshol jobb a helyzet, sőt van, ahol három postaláda áll a feladók rendelkezésére, mint például az Űjgyőri főtéren. Kérjük, az illetékesek méltányolják kérésünket. Gergely Gyuláné Miskolc, Forrásvölgy út Jogsegélyszolgálat Mint arra múlt heti rovatösszcállításunkban felhívtuk kedves olvasóink figyelmét, lapunk a mai nappal jogsegélyszolgálatot in- r** 1 a Sajtóház első emeletén, a levelezési rovat irodájában. E szoláltatást havonta két alkalommal, icsütörtöki napokon vehetik igény- °e az érdeklődők, délután 4 és 6 óra között. Tehát ma, 4 órától jogsegélyszolgálat. Tanácsot ad: dr. Demc- er kajos ügyvéd. Biztos vagyok abban, hogy „A randalírozó fiatalok ellen Kövessük a svájci példát!” cím- mel, január 4-én napvilágot látott írást a felháborodás szülte, ám hangnemét, stílusát Jmennyire is svájci P^da ihlette — nem tartom helyénvalónak. Eleve felháborítónak tartom, hogy a cikkben mintegy szinonimája a garázda szónak a fiatalok kifejezés. Dehát a fiatalok nemcsak így szórakoznak, különösen, ha másfajta időtöltésre is van lehetőségük, a faluban, a városban. Maradjunk például a színháznál, és vegyük mellé a svájci példát Ha az előadás történetesen este 11 óra után ér véget, a hazautazó fiatalokat a miskolci Tiszai pá- lyaudvaron, vagy a Búza téien a rendőrök letartóztatják, mert nem vállalják ennek kockázatát, úgy esélyük sem marad a darab megtekintésére. Nem is tudom, hogy fogadtuk volna annak idején — ifikorunkban —, ha így közelített volna hozzánk a hatalom. Nem beszélve a dolog kivitelezéséről. Ha a cikk írója ismeri a rendőrséget, és nagyon szűkös lehetőségeiket, letesz a napjainkban annyira szimpatikusán csengő svájci példa emlegetéséről, s helyette felteszi a kérdést: jó ez nekünk? Mert, mint azt történelmünk édesen-véresen már többször bebizonyította, a sarkunkra lépőknek is: adminisztratív, tüneti kezeléssel, hosszú távon nem javíthatunk meg semmit ebben az országban. Csetneki József Ernőd Köszönetét mondok a miskolci Időskorúak Szociális Otthona lakói nevében azért az ai^ndé kért, melyet a Szakszervezetek B -A.-Z. Megyei Könyvtára biztosított számukra. Ugyancsak köszönetünket szeretném kife iezni a vöröskereszt megyei szervezete titkárának ési do go- zóinak. akik szintén lolyamatos segítséget nyújtanak ahhoz, hogy otthonunk lakói saját készítésű kézimunkáikat árusíthassák a Vöröskereszt által fenntartott és finanszírozott üzletben. A ..Colo- naizs” videósok megyei egyesületének segítsége sz'n^6'? szokványos. Otthonunk dolgozóit megtanítják a videózás alapve tő és speciális ismereteire, mint néldául az eseményrogzítes es a portrékészítés •J)}es!£ílf8eké' Ezenkívül ajándékkazettát készítenek bensőséges inkröl. Az együttműködési készség szép példáiért köszönetét mondani sohasem fölösleges, írja Fodor Ottó, igazgató. Az Eszak-Magyarországon keresztül szeretnék köszönetét mondani a berzéki önkormányzatnak, hogy a családosokról és a nyugdíjasokról nem feledkeztek meg, s a múlt év folyamán többször is igyekeztek enyhíteni helyzetünkön. — Írja Szabó Jó- zsefné, Berzékröl. Az elmúlt évekhez hasonlóan, az 1591. évi karácsony is szeretetteljes békességben telt el a B.-A.-Z. Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet átmeneti otthonában. December 23-án gyermekek és felnőttek együtt díszítették a karácsonyfát. Az est fénypontja az ünnepi műsor és az ajándékok kiosztása volt. A Szent Anna-plébánia betlehemes műsora után, gyertyafényes vacsorára került sor. 24-én nem mindennapi kedves figyelmességben részesültek növendékeink. Pálinkás József, a 319. Sz. Élelmiszerüzlet vezetője, nagy értékű ajándékcsomaggal lepte meg a gyermekeket. Köszönet érte. — írja Czikó Benjámin, igazgató. ★ Halmos Gyula Miskolcról, Furák András Ónodról küldte sorait. _ A Mátra Fiiszért nyugdíjasaiként a közelmúltban mindketten részt vettek a mályi raktáráruházban tartott nyugdíjastalálkozón, melyről egyikük Így ír: „A Búza térről különbusz vitt ki bennünket volt munkahelyünkre, ahol már nagyon vártak ránk. Először körbekala- uzoltak bennünket a raktárban, majd a szépen feldíszített tanácsteremben tájékoztatót hallEn szólok, a lelkiismereted A minap Szendrőládon jártam. Egy kicsit elidőztem, elgondolkoztam: Istenem, milyen szép kis falucska, talán jobb sorsra érdemes. Másfél ezer ember élhetne itt boldogan, békén, s bizonyára élt is valamikor. Csendes vidék volt ez, mem történtek nagy dolgok, nagy események. Szóval nem sok dolgom volt. (Nem voltam, nem vagyok és nem is lehetek fajgyűlölő, hisz’ mindenkihez hozzátartozók, . mindenkit ismerek. Békében élt itt magyar és cigány, vagy ahogy itt mondják: paraszt és cigány. Büszke is voltam erre, s ha valahol az ellenkezőjéről hallottam, mindig dagadt a keblem. Mint mondtam, nagy esemény itt ritkán fordult elő, hacsak pár éve egy gyilkosság nem. Mondtam is rögtön, kár volt, nagy kár. Megvolt itt mindenkinek a maga dolgai, kinek közelebb, kinek távolabb. S aztán jött a nagy változás, fogytán lett a munka, s a kisördög incselkedni kezdett. Várakoztam, sajnos nem kellett volna. iBetörtek, nem is akánhová: a templomba, a postára, majd pincébe, kocsmába ... Mindenki panaszkodott. Én persze ismerem őiket, hiszen a lelkiismeretűk vagyok. Ám hiába figyelmeztetek újra és újra, nem hallgatnak rám, túlharsognak, elaltatnák, olykor alkohollal is. ‘Igen, mert akkor bátrabbak, akkor nem hallják a hangomat, hogy nem szabad, ,ne tedd!! Fiúk, bevallom, szégyellem magam helyettetek is, a nevetekben is, s bár kilétem sohasem fedhetem fel, hisz’ ellenségem a nyilvánoság, de ezután jobban résen leszek. Vagy nem hallottátok talán, hogy minden tett magában hordja a jutalmát vagy a büntetését, s csak idő kérdése, kinek, mikor fizet? Azt üzenem újra, jobban -résen leszek és most már kiáltom; nem szabad, ne tedd! Halld meg hát végre a lelkiismereted! S. B. Miskolc Tovább tart a békétlenség, avagy... Ki fizesse a révészt ináncson? Ináncson -a rendszerváltás óta abban nyilvánul meg a demokrácia, hogy a képviselő-testület személyi retorziókat alkalmaz. Ilyen volt például, -amikor a vezető óvónőnket és a falu jegyzőjét el-bocsájtották. A Munkaügyi Bíróság -a képviselő-testület vádjait jogtalannak ítélte, így az említett ve2ietőket eredeti munkakörükbe visszahelyezte. -Ez a munkaügyi per a falu lakosságának körülbelül 500 ezer forintjába került. És a pereskedésnek még nincs vége, -mivel — a negyedik választás után véglegesen megválasztott — polgármesterünket felfüggesztették állásából, mert jogszerűen, a bírósági határozatnak megfelelően visz- szaihelyezte eredeti állásába a vezető óvónőt. Az említett munkaügyi pereket a fölényben lévő KDNP-s képviselő-testület egyik jogászhallgató tagja kezdeményezte. Jelenleg a .polgármesteri feladatok ellátásával megbízott települési -képviselő.-Ezek a személyi ügyek úgy elfoglalták a KDNP-s képviselőinket, hogy a falu fejlesztéséről megfeledkeztek. Legalább annyi zárt ülést tartottak személyi ügyeket tárgyalva, mint nyilvánosát. Tudomásunk gattunk meg a vállalat tevékenységéről, terveiről. Ezután vacsorával és ajándékokkal kedveskedtek valamennyiünknek. Jó volt ismét együtt lenni, beszélgetni örömeinkről és gondjainkról, tapasztalni, nem feledkeztek meg rólunk, gondolnak ránk. Köszönjük a gondoskodást, a törődést, a szeretetet.” * szerint annyiban nyilvánult meg -a falu fejlesztése, hogy Szedilák Imre képviselőnek 20 forint/négyzetméteres egységáron az iskola zöldövezetét eladták, mini ABC építésére. Félünk, -hogy mit fognak látni gyermekeink •az iskola udvarára épített üzlet környékén. (Két vegyesbolt, egy húsbolt és három italbolt, van a faluban). A képviselő-testületi ülések közepette megfeledkeztek a körzeti orvos munkáltatójának tisztázásáról. Ez nem véletlen, hiszen dr. Pető Tamás körzeti orvos, egyben képviselő, az oktatási bizottság elnöke, aszociális és 'egészségügyi bizottság tagja, és a helyi KDNP titkára, így belátása -szerint végezheti körzeti orvosi tevékenységét. Ebből következik, hogy természetesen mindenféle kötelezettségvállalás nélkül jelenleg tovább képezi magát a falu pénzén, mivel helyettesítését teljesen az ön- kormányzat fizeti. (Helyettesítését felesége látja el!?) Ezek után kérdezzük: ki fizeti a révészt? Ki fizeti a testület személyi retorziójának .költségeit? Mire használhatta volna a község az 500 ezer forintot? (Szerintünk például helyi adók mérséklésére, az intézményes szemétszállítás megoldására, vezetékes ivóvízhálózat tervezésére ...) Tiltakozunk az olyan demokrácia -ellen, amelyben .bűn az, ha valaki jogszerűen és az igazságnak megfelelően jár el. Tiltakozunk az ellen is, hogy .iskolásgyermekeinktől a területet is elveszik. És végül tiltakozunk a polgármester felfüggesztése ellen, aki^ -a Magyar Köztársaság -bíróságának határozatát végrehajtotta. Szokatlan köszönőlevelet kaptunk egy 70 éves, egyedül élő, nyékládházi asszonytól, özv. Varga Józsefnétól. Igazán apró figyelmességről van benne szó. melyért talán túlzás a hírlapilag nyugtázott köszönet. De valóban olyan természetes, hogy figyelünk a közelünkben élő, magányos, elesett, idős emberekre? „Betegen ébredtem, így nem igazán tudtam örülni a karácsony után leesett nagy mennyiségű hónak. Kétségbeesve álltam az ajtóban, s nem titkolom, sírtam. Ekkor hallottam meg a zörgést a kapu felől, valaki lapátolta a havat. Legnagyobb meglepetésemre, negyedik szomszédom, Homovics Lajos takarította a járdámat. Le sem tudom írni, mennyire jólesett a segítség, s főleg az, hogy vannak jószívű, az idős embereken segíteni akaró fiatalok még községünkben,” SZDSZ ináncsi szervezete * E témához tartozik, hogy időnként névtelen leveleket is kapunk Ináncsról, melyek szintén ellentétekről árulkodnak. Ezeket névtelenségük miatt természetesen nem közöljük. De szívesen közreadnánk a képviselő-testület véleményét, válaszát — sajnos a korábban -megjelent észrevételekre reagálás nem érkezett —, mely bizonyára oldaná, enyhítené a feszültségeket, (szerik. megj.) . ~ m m _________ ____J |
