Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

£7 XLVIH. évfolyam, 11. szám 1992. január 14. Kedd Ára: 9,60 Ft — -------——- __ l I B ORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Kilenc év alatt télszáz gyermek halt meg szipózásban Antall József bízik a kormánykoalícióban Tulajdonképpen már az el­múlt év decemberében meg­érkezett Miskolcra az a ka­mion, amelyet Svédország­ban indítottak útnak, s a benne levő értékes rako­mány címzettje a megyei önkormányzat szakkórháza volt. Huszonhat speciális, úgynevezett funkcionális kór­házi ágyat küldött — a ko­rábbi megbeszélések, egyez­tetések alapján — karitatív ajándékként a svédországi HAZAI DROGKINÁLAT: EGY ADAG HEROIN 1500-2000 FORINTBA KERÜL Budapest (I5B). A rendőrség becslései szerint hazánkban ma négyezer fiatalkorú szipózik, gyógyszerezik vagy fogyaszt kemény kábítószert rendszeresen, ám a reálisan veszélyeztetettek köre ennél nagyságrendekkel nagyobb. A kihívás tehát óriási. An­nál is inkább, mivel ma már a klasszikus kábítószerek is kapha­tók hazánkban. S nemcsak devizáért, hanem forintért is. Egy gramm hasis 700-800, egy tabletta LSD 600—800, míg a heroin és a kokain adagja 1500—2000 forintba kerül. Egy szál kábító­szeres cigarettáért pedig mindössze két-három százast kérnek, a szinte kizárólag magyar „kiskereskedők”. S az igazi kínálati roham még csak ezután jön, ami­kor konvertibilissé válik a forint. Mindenesetre a ká­bítószerkereskedelem és a drogfogyasztás terén ma ott tartunk, mint húsz évvel ez­előtt a nyugat-európai or­szágok. Komoly esélyünk van tehát arra, hogy nem­csak tranzitországként, ha­nem hamarosan célország­ként is nyilvántartanak ben­nünket az észak-afrikai és dél-európai, valamint a dél­amerikai előállító, illetve forgalmazó maffiák. E te­kintetben intő jel lehet, hogy míg 1990-ben csupán négy magyar állampolgárt tartóz­tattak fel az európai határ­őrök kábítószercsempészé- sért, addig tavaly már nyol­cat. S míg két éve összesen nem találtak náluk egy ki­logramm drogot, addig az elmúlt tizenkét hónapban 29,5 kilogramm, kereskedel­mi mennyiségűnek iszámító kábítószert koboztak el tő­lük. Mindebben szerepet ját­szik természetesen az is, hogy a vasfüggöny felhúzá­sával sokkal átjárhatóbbak- ká váltak a határok, és ez rendkívüli módon kedvez a nemzetközi bűnözés terjedé­sének. A jugoszláv konflik­tus pedig még egy lökést adott annak, hogy a koráb­ban három ágú balkáni út­vonal eggyé sűrűsödjön és kizárólag hazánkon keresz­tül vezessen Nyugat-Euró- pába. A belügyi tárca vizs­gálatai alátámasztják azt is, hogy nemcsak a csempészett mennyiség növekszik folya­matosan, hanem egyre jobb minőségű is az illegálisan forgalmazott drog. Régebben ugyanis csak vadkenderből készített „anyagot” és he­roint hoztak hazánkba, ám ma már főleg a finomabb indiai kenderből előállított kábítószerrel, és a kemény drognak számító kokainnal és hasissal kereskednek az árusok. A szállítók nagy ré­sze török és jugoszláv ka- mionos, személygépkocsival utazó albán, illetve líbiai, egyiptomi, indiai, palesztin, vagy szír állampolgárságú, repülőgéppel közlekedő csempész. Elfogásuk megle­hetősen nehéz, hiszen a ma­gyar vámosoknak és rend­őröknek nincs megfelelő technikai felszerelésük a fel­derítéshez, és nem rendel­keznek kiépített személyi kapcsolatokkal sem. Min­denesetre a nyugati és az észak-amerikai országok (Folytatás a 2. oldalon) A kifizetetlen gázszámlák miatt * Szünetel a kohászkodás Ozdon ügy tetszik manapság ál­landósul az ideiglenesség, legalábbis Özdon. Itt, a ko­hászatban ugyanis ismét szünetel a munka. Ismét, megint, sokadszor, és újó­lag: átmenetileg. De, hogy ez meddig tart... ? Most, az acélmű rész­vénytársaságnál a 'kénysze­rű munkaszünetet nem a piacnélküliség okozza, ettől az ok sokkal prózaibb: a gázszolgáltató vállalat, a Ti- gáz, a kifizetetlen számlák miatt elzárta a gázcsapot. Gáz nélkül pedig az acél­mű, a hengermű nem tud dolgozni. Dr. Szőke Tibor, az Ózdi Acélmű Részvény- társaság elnök-vezérigazga­tója, miniszteri biztos ér­deklődésünkre elmondotta: — Mintegy 180 millió forint a tartozás, s mi annak ide­jén, amikor újból, újra meg­indultunk a termeléssel, el­sődlegesnek tekintettük az energiaszámlák kiegyenlíté­sét ... Mivel ez az ígéret most és itt nem vált valóra, a Tigáz a legdrasztikusabb lé­pésre szánta el magát. Fi­gyelmeztetett. Ügy. hogy az ózdi kohászok megint ott­hon találták magukat, 80 százalékos bérrel. — A fizetési gondokat az okozta — mondja a cég ve­zetője —, hogy a még tavaly részünkre megítélt 1 milli­árd forintos kormánytámo­gatásból 180 millió forint­hoz nem jutottunk hozzá. Ha ez meglenne ... Nyilvánvaló, akkor nem lenne kohászati stop. Csak kérdés-, ha ez az összeg a héten megérkezik az ózdiak számlájára, akkor hogyan, meddig bírják? Magyarán: a gázcsap meddig lesz ez­után nyitva. Hogy a többi­ről ne is beszéljünk . . . A lyukóbányai munkástanács szerint A Magyar Televízió meg­kérdezte a miniszterelnököt A Hét című műsorban, hogy mii a véleménye a kisgaz­dák szombati nagyválaszt­mányának határozatáról. Antall József leszögezte: neki mint miniszterelnöknek az országgyűlési képviselők­kel kell elsősorban számol­nia. Egyszerűen (kizártnak tartotta a koalíció felrobba­nását, mivel a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőinek jórésze józan ember, és tisztában van az­zal, hogy mát jelent az or­szág számára a kormány- koalíció, a stabilitás. Meg­győződésem — mondotta — Tongyán József is tisztában van azzal, hogy saját poli­tikai sírgödrét ásná meg, ha ezen az úton komolyan to­vábbmenne, egy ilyen poli­tikai párttal senki nem mű­ködne együtt az európai po­litikai pártok közül. Antall József utal arra, hogy a Kisgazdapárttal még a kormányalakítás előtt sze­mélyökre szóló megállapo­dás született, és körvonalaz­ták a követendő agrárpoli­tikát. A ikormány tartotta magát ehhez a folyamatos tárgyalások során. Amit azonban az Alkotmánybíró­ság és a parlament nem fo­gad el, arról kár beszélni. A 1947-es alapra vonatko­zóan a kormányfő elmond­ta: ez a megái laoodásban politikai törekvésként jelent meg. Ekkorra Magyarorszá­gon már megszilárdultak, a ’45-ös földreform következ­ményei, újgazdák is voltak, de még nem indult meg a téeszesítés. Ebben az érte­lemben fogadtuk el a ’47-es alapot — mondta — nem pedig abban az értelemben, hogy reprivatizáció lesz. Ami pedig a ..hátbaszúrást”, az­az az MDF—SZDSZ megál­lapodást illeti, az egy alkot­mányjogi kérdésre vonatko­zott — szögezte le a minisz­terelnök —, a kétharmados törvények csökkentésére, ar­ra, hogy milyen módon ala­kuljon a kormányzati forma. Erről, akárcsak a többi po­litikai pártot, a kisgazdapárt akkori vezetőit is azonnal tájékoztattuk, még mielőtt a képviselőcsoport megszavaz­ta volna a Parlamentben. Ennek a megállapodásnak nem volt egyetlen olyan pontja sem, ami titkos pak­tum lett volna; úgy, hogy ezek az állítások fantazma­góriáik — mondta Antall Jó­zsef. (MTI) Napjaink egyik fontos eseménye volt a honi bányászat helyzetének megoldását célzó tár­gyalássorozat a kormány és a bányász érdek- képviseleti szervek között. A Bányaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsége immár több fórumon értékelte az elért eredményeket. A i.hallgattassák meg a másik fél is" - elve alap­ján megkerestük a munkástanács-mozgalom egyik helyi szervezőjét, Árk Bélát, aki (maga is bányász, a Lyukóbányai Bányász Munkásta­nács elnöke. Kérjük, értékelje ö is a történte­ket.- A BDSZSZ-tisztségviselök örömünnepet tar­tanak elért eredményeik felett. Okuk is van rá. Ismét sikerült egy látványos alkut kötni a tár­ca képviselőivel. Ennek eredményeként mint­egy 4 ezer bányászcsalád kerül a közeljövő­ben lehetetlen helyzetbe a családfők munka­helyének elvesztése miatt. JA többi bányász sorsa is csak egy évig tekinthető rendezett­nek. A BDSZSZ elárulta a bányászokat! Milyen érdekképviselet az olyan, amely tárgyalásá­nak (alkudozásának) fő témája, hány bányászt bocsássanak el? Egy igazi szakszervezetnek kö- römszakadtáig ragaszkodnia kellett volna a széntermelés hazai piacának megteremtésé­hez, mert csak ez jelenthetett volna biztos jö- vöt a bányászoknak és a bányászatból élő dol­gozóknak. Ezt viszont csak a külföldről beho­zott szén rovására lehet megtenni (ami nem 's biztos, hogy olyan olcsó!). Erre a BDSZSZ mit javasol? Hogy maradjon változatlanul a külföldről behozott és a hazai szén 50—50 szá­zalékos aránya! Hát nem érdekes ez? A hőerőművek 55—60 százalékos hatásfok­kal üzemelnek, az előállított energia felét kül­A funkcionális ágyat mindig a kellő helyzetbe állíthatja az ápolónő Karitatív segítség Svédországból Funkcionális ágyakat kapott a megyei szakkórház magyar közösség egyik tag­ja a nehéz és sokoldalú gyó­gyító munkát végző egészség- ügyi intézménynek. A mintegy 8 millió forint értékű szállítmány történeté­nek napi hírértékét az adja, hogy a megfelelő összeszere­lés, a használatra alkalmas­sá tétel után, hétfőitől négy ágy már beteget fogadott a kórház reumatológiai osztá­lyán. A többit a szakembe­rek folyamatosan helyezik el, hiszen a döntés alapján valamennyi osztály kap majd néhányat e minden­képpen becses ajándékból, a gyógyító, kezelő és ápoló te­vékenységet megkönnyítő ágyakból. Az emberbaráti segítség, az ajándékozás történetét an­nak egyik hazai szervezője, lebonyolítója, dr. Priska Má­ria főorvosasszony idézi fel. Nagyon sok ember köz­reműködött és ténykedett azért, hogy megérkezzen és a betegek, a gyógyítók szol­gálatába álljon ez az ado­mány. A Borsodi Szénbá­nyák székházában működő Konzinveszt Kf,t„ s annak egyik vezetője, Csák Gyula teremtett kapcsolatot a kór­ház és a Svédországban élő. s a munkája mellett rendkí­vül sokrétű karitatív tevé­kenységet folytató Wenesz László győri illetőségű ha­zánkfiával. Értékes egészség- ügyi berendezésekét, egyszer használatos szereket, eszkö­zöket már évek óta juttat — együttműködve a stockholmi Magyar Házzal — hazánkba. Ismerve kórházunk, s intéz­ményünk osztályainak tevé­kenységét és lehetőségeit — ígéretet tett jelentősebb ka­ritatív adomány juttatására is. A mindentudó ágyakat — talán ez a jelző illene rájuk a legjobban — a célhozju- tás folyamatában segítette a Vöröskereszt Megyei Szerve­zete is, hiszen így kaphatott vámmentességet a szállít­mány. A szállítási költséget — amely mintegy 300 ezer forintnyira tehető — a kór­ház állta, ám az időbeni ki­fizetéshez is említésre méltó segítséget nyújtott a kft., hi­szen megelőlegezte azt de­cemberben. A karitatív te­vékenységet folytató Wenesz László Győrben élő felesége által alapított kft. is részt vett az ajándékszállíltmány ügyeinek intézésében. (Folytatás a 2. oldalon) földi szénből nyerik. Ha az importálást csök­kentenék, máris lenne piaca a hazai termé­keknek. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents