Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07 / 287. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. december 7., szombat „Hagyjuk a művészetet!” Csevegés Cseh Tamással A TELEFON — Legjobb lenne a kon­cert előtt, bár nem tudom, pontosan mikor érünk oda, mert egy barátom visz a kocsijával és még be kell ugnanunik Jászvalehova. Jut eszembe, miikor is kell Miskolcon lennem? Akkor gyere oda hat órára, aztán ha rendben lesznek a mik­rofonok, akkor keresünk egy csendes sarkot, bár nem tudom, mit mondhat­nék. Tudod, van, amikor az ember létrehoz valamit és van, amikor csak cselek­szik. Most éppen cselek­szem. AZ ELŐADÁS Hát persze, hogy nem jött össze. Később érkez­tek, a beállás is csúszott, a kezdés is, de a buli fan­tasztikus. Tömve a terem, jószerivel egy állóhelyre is ketten jutnak. Az összeté­tel tizenévesektől a negy­venesekig, egy dologban azonban megegyezünk, amit az az ember ott csi­nál egy szál gitárral a színpadon, az annyira ele­mentáris, hogy a tenyerek nem bírják abbahagyni egymás csapdosását a szá­mok közötti szünetekben. Cseh Tamás nem egysze­rűen énekel. Előad. Moso­lyogva, komolyan, hamis­kásan kikacsintva, meg ami belefér. Tombol a né­zőtér. Az idő múlását abból lehet észrevenni,, hogy egy­re csatakosább az inge. Kétszeres visszatapsolás. Atyavilág, a kezdet és a befejezés között eltelt másfél óra, hagyni kellene megpihenni, végsősoron egyedül dolgozta végig ezt -a közel kilencven percet. A közönség konok. Vil- lanygyűjtás után körülve­szik, beszorítják egy sa­rokba. Sokáig kell várni, mert alighogy kiszabadult, két kolléga rácsapott, ad­dig a baráttal, ahogy ma­gát nevezi, Bánfalvi Józsi­val beszélgetünk. A BARÁT — Sokáig úgy volt, nem is lép fel. Négy nappal ezelőtt Dunakeszin vol­tunk, a huzatban megfáj­dult a dereka. Mikor az előbb lejött a színpadról, mondta, érzése szerint né­hány számot túljátszott, de kellett a ripacskodás ah­hoz, hogy elfelejtse a fáj­dalmait. Ne tűnjön udva­riaskodásnak, de a 'miskol­ci közönség fantasztikus, nagyon érezték Tamást. A dalok hogy születnek? Legtöbbször közös munka, Tamás penget a gitárján, Géza meg ott ül a szobá­ban, és iszonyatos mennyi­ségű papírlapot telefirkál. Egymás számára vannak kitalálva. Tamás nem tart­ja magát jó gitárosnak, mindent teljesen autodi - dakta módon tanult meg. Véleménye szerint nálánál sokkal jobb gitárosok azért nem tudnak a képességük­nek megfelelő sikert elér­ni,- mert nincs jó szöveg­írójuk. Történelem—rajz szakos tanárként végzett Egerben. Annak idején tanított is, főleg rajzot. Mesélte, min­denkinek ötöst adott, hoz­zátéve,, „meg is magyaráz­tam, hogy miért”. A PACAL — Egész nap összesen kát zsemlét meg egy po­gácsát ettem. A pacal meg a mindenem. Kővágóőrsön van egy házam. Ott a ven­déglőiben úgy csinálják, hogy egy mélytányér meg­púpozva, és az egész pa­cal. De ez is finom. A házat még a hetvenes években vettem. Szomjas Gyuri barátom mesélt á vidékről. Na ja, ő már vett ott egy házat. Volt egy szakadt Skodám, meg egy szerelmem, beültünk, el­mentünk. Megláttam, meg­vettem. Huszonháromezer forintért. Azt is a szüleim­től kértem kölcsön. Hatal­mas kert, tele fákkal meg egy kis szőlő. Rajta meg a ház. A tulaj az utóbbit szégyellte nagyon. Mondta is, hogy hát ide majd le­het építeni egy szép nya­ralót. Évekig hozzá se nyúltam a hártioz, nekem úgy kel­lett, ahogy volt. Lényegé­ben az a ház ma is száz­ötven éves. A nádfedelet szoktam rajta cserélni, meg bevezettettem a vizet. Kel­lett a fürdőszoba. Kicsi a gyerek, ilyenkor jnár nem lehet abban a tudatban él­ni, hogy visszamegyek a gyökerekhez, és <a kútnál mosakodom meg hasonlók. Szokták hívni a Kaláka folkfesztiváira, egyszer el is jöttem, de most már nem. A nyáron leteszem a gitárt, csak azért, hogy két és fél hónap múlva ismét legyen kedvem elővenni, ne akarjam néha a falhoz csapni. Kívülről jövők néha rá­csodálkoznak . Miskolcra, mert abban a hitben él­nek, ez egy proliváros. A közönség bebizonyította, ez közel sem igaz. Kár, hogy előadás alatt csak halottam őket, de nem láttam senkit, legfeljebb egy srácot az első sorban, akin sötét szemüveg volt. Nem volt a legjobb érzés teljesen egyedül állni, min­denféle köztes lereagálás nélkül. Szinte az volt az érzésem néha, hogy most magamnak játszom. Hagyjuk az úgynevezett „művészetet”. Tudod, ha találkozók egy újságíróval, rögtön magasröptűvé kezd válni az egész, repkednek az ihletett gondolatok, de senki nem kérdi meg: Ta­más! Milyen érzés az, ami­kor a jeges úton a nagy magyar téli éjszakában ke­resztbe áll a kocsi az or­szágúton, és nem győzöl hálálkodni a sorsodnak, hogy éppen akkor nem jött szembe senki? Ez érthető is, mert előt­te nem találkoztunk, utá­na se nagyon fogunk, van néhány percünk arra, hogy megismerjük egymást. AZ AUTÓBAN — Kár, hogy a lányok elmenték előadás után. Félre ne érts, de ha a tár­saságban van egy-két nő, akkor az valahogy kedve­sebbé, oldottabbá teszi a hangulatot, egy kicsit el­felejtjük, . hogy faragatlan fiókók vagyunk, jobban megválogatjuk a szavain­kat, nem hisszük el, hogy öt perccel ezelőtt még hul­lafáradtak voltunk, hogy még majdnem kétszáz ki­lométer vár ránk. Figyeld meg, egyre kevesebb em­berben van meg az igény a habkönnyű flörtre, arra a fajta udvarlásra, amely már majdnem művészet és nem lép túl a puszta mo­solyokon és bókokon. Nincs rá időnk — hangzik erre áltálában a válasz, pedig egy fenéket! Mindenre van idő, ha nagyon akarjuk. Eddig még mindig észak­ról jöttem ebbe a városba. A Felvidékről. Ez volt az első alkalom, hogy Pestről. Talán véletlen. Ritka jó közönség a tiétek. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az emberek mindent „vesz­nek” egy koncerten. Az új műsor készülőben van, Gézával szorgosan dol­gozgatunk rajta, talán ta­vasszal kész lesz. Ha hív­tok, jövök, de most már sietnünk kell, de tényleg. Isten áldjon! Bánhegyi Gábor Utazzon velünk Európába! ÉSZAK es a ’’VILÁGJÁRÓ.. UTAZÁSI IRODA közös rejh/énypályázat-a Idegenforgalmi rejtvény­pályázatunkkal immáron 37. alkalommal jelentkezünk. Rejtvényünket továbbra is azoknak szánjuk, akik is­merik, vagy szeretnék meg­ismerni Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyét és ugyanakkor szeretnének világot is látni. Rejtvényünk szponzora ezúttal a Világjáró Utazási Iroda, amely Miskolcon a Rákóczi út 12. sz. alatt a III. emeleten székel. A lap­ból kivágott szelvényeket az iroda ügyfélfogadójában el­helyezett; dobozba kell be­dobni hétköznap 8—16.30 óra között. A szelvények beadási határideje: december 13., péntek 14 óra. Ekkor kerül sor a nyilvános sorsolásra. A helyes megfejtők között egy ötnapos isztambuli utat sorsolunk ki. Itt levágandó: 'E heti feladat. A fotónkon látható miskolci műemlék épület ,(Szabó L. u. 5.) szorosan kapcsolódik Szemere Bertalan, Herman Ottó, Pulszky Ferenc, Pákh Albert, Hunfalvi János és Pál, Hviez- doszláv Országh Pál életéhez. Miért? Megfejtés: ..... A megfejtő neve: Lakcíme: ..... I skolaigyek közös játéka — A pedagógusok kevés in­formációval rendelkeznek az ön- kormányzat működéséről, a dön­tési mechanizmusokról, az is­kolafejlesztésekről, átalakítások­ról, emiatt gyakran úgy érzik, hogy a hátuk mögött, nélkülük születnek a döntések — mondta Halász József né, Miskolc város alpolgármestere azon a sajtótá­jékoztatón, mely többek között arra is hivatott, hogy rendszeres legyen a kapcsolattartás a pe­dagógusok és az önkormányzat között. A sajtótájékoztatón megtudtuk. hogy ötfős szakmai csoport dol­gozik Miskolc város óvoda- és iskolafejlesztési programjának kidolgozásán. Jelenleg az első fázisban alapos helyzetelemzés készül,. és csak ezt követően kerülhet sor a város iskola- szerkezetének átalakítására. Eh­hez természetesen szükség van a lakosság, a szülők, az iskola és az önkormányzat igényeinek felmérésére, a várható elmozdu­lási irányok — új szakok, új szakmák, 6—8 osztályos gimná­ziumok, egyházi iskolák, demog­ráfiai változások — figyelembe­vételére. Kovács Attiláné, az óvodai cso­port főelőadója elmondta, hogy Miskolcon egyelőre az előírástól eltérően két négyzetméternél ke­vesebb hely jut egy óvodásra, bizonyos városrészekben kihasz­nálatlanok, máshol zsúfoltak az óvodák. Viszont rövidesen átad­ják a Komlóstetőn az új, három csoport befogadására alkalmas intézményt. Az általános iskolák helyzetéről szólva, Kiss Lajosné főelőadó elmondta, hogy még ezen a területen is a helyzet- elemzés stádiumában vannak. Arra a kérdésünkre, hogy vár- ható-e a közeljövőben, hogy va­lamelyik iskolát bezárják, el­hangzott, hogy erről még korai beszélni, és nem az egyes isko­lák, hanem a város iskolaszer­kezete felől kell közelíteni. A szakszerűség és a hatékonyság összekapcsolásával racionalizál­ni kell a jelenleg drágán műkö­dő iskolahálózatot. A középfokú oktatás kapcsán Deres László főelőadó elmondta, hogy úgy kell átalakítani az is­kolarendszert, hogy a munka­erőpiacon jó eséllyel induljanak a végzős tanulók. A legsürge­tőbb feladat a szakmunkáskép­zőkben jelentkezik és várható­an egyre több magas szintű ál­talánosan képző iskolákra lesz szükség, ahol elegendő időt kap a diák arra, hogy eldöntse, mi­lyen irányban halad tovább. Eh­hez viszont átjárható, egymás­hoz illeszkedő rendszerekre van szükség. Rejtvényünk 25. alkalom­mal jelentkezik, s ezúttal is olvasóink irodalmi ismere­teit, jártasságát teszi próbá­ra. Játékosaink feladata az alábbi két versidézet folyta­tása, a versek következő so­rának beküldése. E heti játékunkat a Mi- viker-diszkontáruház szpon­zoráltja. Az áruház Miskol­con, a Fonoda u. 8. alatt ta­lálható, s megközelíthető a 8-as autóbusszal. Rejtvényünk megfejtését a lapunkból kivágott és kitöl­tő t szelvényen az áruház­ban elhelyezett dobozba kell bedobni jövő hét péntek 13 óráig. Az áruház nyitva- tart; szombaton és bronzva­sárnap 8—12, hétköziben 8—16.30 óra iközött. December 13-án, pénteken 13-kor rendezzük a nyilvá­nos sorsolást. A helyes meg­fejtők között az áruház ál­tal felajánlott díjakat sor­soljuk ki. I. díj egy elektro­mos olajsütő, II. díj thaiti fürdőszoba szőnyeg szett, III. díj tajvani (ÁG—017 tí­pusú) faszeines grillsütő, IV—V. díj ugyancsak fasze­nes grillsütő (AG—007 típu­sú). .............................................. Itt levágandó:................ E heti feladatunk: 1. Arany János: Kik hiúnak és kevélynek- Tudom, boldognak is vélnek: (a folytatás): ................................................................. 2 . Tompa Mihály: A kidűlt fában őrlő szú lakik (a folytatás): ................................................................. A megfejtő neve: ................................... ................... L akcíme: ..................................................................... (filip)

Next

/
Thumbnails
Contents