Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-06 / 286. szám

ÉSZAK BORSOD-ABAL IQ XLVII. évfolyam, 286. sióm 1991. december 6. Péntek Ára: 7,3Ó Ft vIPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA „Befútta az utat.. Most az egyszer lehetett hinni a meteorológiának. Meg­ígérték a havat csütörtökre, meg is jött. Ha már megjött, be is borította a várost. Ezen sorok írásának pillanatai­ban még tart jótékony fehérítő hatása, arra viszont már nerp mernék megesküdni, akkorra is marad belőle, amikor az éj leple alatt útra kél a Mikulás. Ha igen, akkor kár a szót vesztegetni, gyönyörködjék mindenki kedve szerint, ha elolvad, akkor megmaradnak ezek a képek, bizonyítandó, ily' módon tette első tanúje­lét 1991-ben a tél Miskolcon. Fotó: Laczó József Szabad pénzváltás - liberalizált árfolyam — December 1-jétől lé­nyegében bárlkii foglalkoz­hat pénzváltással! — derül ki a most megjelent kor­mányrendeletből. Az ehhez szükséges enge­délyt a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes igazgatóságai adják ki, ha a kérelmező legalább kát nyelvet alapfokon ismer és rendelkezik megfelelő szak­mai — devizapénztárosi és ügyintézői — képesítéssel. Nem kaphatnak pénzvál­tásra engedélyt a büntetett élőéletűek, és azok sem, akik a kérelem benyújtását megelőző két évben tulaj­don elten!, deviza vagy pénzügyi .szabálysértést kö­vettek el, illetve ha öt éven bélül engedély nélkül folytattak pénzváltási tevé­kenységet. Fontos megkötés: az át­váltóhelyek valutavételi ár­folyamai nem haladhatják meg, a valutaeladási árfo­lyamai pedig meg kell, hogy haladják a Magyar Nemze­ti Bank hivatalos deviza- középárfolyamait. (MTI) ..................................................................................................>•—....... ............■■■.*■■■..................................................................................................— M............................................................ N E ADJÁK EL FEJÜNK FELÖL A GYÁRAT! Átalakulás előtt áll a Masterfil Pamutfonóipari Vállalat, melynek több gyá­ra közül egyik a miskolci. A hírek szerint — mely az információk hiánya miatt nagy bizonytalanságot okoz a dolgozók között — a Mas­terfil a. Hungarotext Válla­lattal és a bankokkal rész­vénytársaságot kíván létre­hozni. A munkások úgy ér­zik, ily módon kiszolgálta­tottá válnak, féltik állásu­kat, megélhetésüket. Tulaj­donképpen ez adta a kezdő lökést ahhoz, hogy a mis­kolciak, érdekeik védelmére megalakítsák a munkástaná­csot. Csiba György, a munkás- tanács elnöke sorolja a rész­leteket, melyek már koráb­ban' is sürgették a megala­kulást. (Folytatás a 2. oldalon) Munkástanács a pamutfunóban Mai számunk 87165 példányban jelent meg! Göncz Árpád Chilében Magyarország és Chile egyaránt a demokratikus értékrend alapján kívánja alakítani gazdasági-társadalmi berendezkedé­sét, s a piacra alapozott gazdasági növekedést szem előtt tart­va, ugyancsak közös törekvés a szociális igazságosság érvénye­sítése — fogalmazódott meg Göncz Árpád köztársasági elnök és Patricio Aylwin chilei köztársasági elnök szerdai megbeszélésén. A magyar államfő négy országot érintő latin-amerikai kőrútjá­nak első állomásaként látogatja meg Chilét. (MTI) Matáv-előrejelzés: hamarosan elérjük az európai átlagot Megyénk hatvanötezer telefonvonalat kap Budapest (ISB) Míg Európá­ban átlagosan harminc tele­fon jut száz lakosra, addig ha­zánkban csak tíz, s ma is több mint hatszázezer készülékre és vonalra várakozót tartanak nyilván. A helyzet alapvető megváltoztatására a Magyar Távközlési Vállalat (Matáv) nagyszabású, egyes részletei­ben már megvalósuló 3 éves tervet dolgozott ki. Minderről Tölösi Péter, a Matáv távköz­lési vezérigazgató-helyettesét kérdeztük. A fejlett európai országok­ra jellemzően á magasabb nemzeti jövedelemhez több telefon 'társul. Svédország­ban például főbb mint 60 telefon jut száz lakosra. Kétségtelen, Magyarország csak évek, esetleg évtizedek múltán kerülhet hasonló. helyzetbe, ám a Matáv ve­zetői azt ígérik, hogy hama­rosan nálunk is számottevő javulás következik be. A telefonálni akarók számára a legfontosabb az, hogy két éven belül kiépítik azt a di­gitális gerinchálózatot, amely a már ma meglévő, és a ké­sőbb telepítendő telefonál­lomásokat szolgálja majd ki. Így bárki, bármikor, bárho­vá telefonálhat, ,s e gerinc­hálózattal ’92—93-ra össze­kötik az 56 úgynevezett pri- mér körzetet. Időközben megkezdik a mikrohullámú, illetve az optikai technoló­gián alapuló vezetékhálózat kiépítését is. A 3 éves fejlesztés másik, az elsővel párhuzamosan fo­lyó munkálatainak eredmé­(Folytatás a 2. oldalon) a kkor hát expo! A parlament kimondta a végső szót, törvénnyel söpörve le a főváros közgyűlésének el­lenkezését, azért is'biegmutatva: egy, csak egy az igazság ... Kétségtelen, régen volt az az idő, amikor gaz­dasági kérdésként kezelték a világkiállítás megrendezé­sét, itt és most egyértelműen politikai döntés született. Túl azon, hogy nagyon sokan tagadják ezt. Persze, a végered­ményen ez már nem változtat, a végeredmény: Budapest nyakába varrták azt, amit Budapest nem akart. Nem tudni, az a 17 milliárd forint, amelyet az expóra szán a kormány, mire lesz elég, de hogy ez az összeg édeskevés, mi több, nevetségesen kevés - tény. Persze, egy vállalkozói világkiállítás - az más! Hogy aztán a vállalkozóknak ki hitelezi meg a forintmilliárdokat? Félő, majd az adózó állampolgár, a Vidék-Magyarország ... És ha már a vidéknél tartunk: jó lenne tisztában lenni azzal is, jut-e valami fővároson kívülre is. Mert hogy er­ről, a parlamenti szavazógép „igen” döntése pillanatá­ban édeskeveset hallani. Nyilvánvalóan azért, mert a 17 milliárd Budapestnek sem elég ... E gyébként sajnálom Palotás Jánost, jóllehet nincs sen­ki sajnálatára utalva. A vállalkozó-képviselő ugyan­is teljesen fölöslegesen fáradozott azon, hogy több tízezer honfitársunk aláírását összegyűjtse, ezzel tudatosít­va: lám a Nép akarja a világkiállítást, s ezt, ha kell, népszavazással is kikényszeríti. A Nép helyett ugyanis ha­tároztak a népképviselők. Úgy kell nekünk...! ^ ___ U j számlázási rendszert vezet be a Tigáz A Tiszántúli Gázszolgálta­tó Vállalat hazánk tizenki­lenc megyéjéből hétben biz­tosítja a gázellátást. A saját hazai földgázkitermelés mel­lett jelentős mértékben im­portál a Szovjetunióból. A hajdúszoboszlói úgynevezett „0” pontos mérőállomáson három évvel ezelőtt olyan műszeregységeket — kroma- tográfokat — telepítettek vi­lágbanki hitelből, amelyek hétpercenként analizálják a beérkező gázok összetételét, s ezen belül meghatározzák ennek fűtőértékét. A gáz­szolgáltatás eddigi díjtétele mindezidáig csak a fogyasz­tást vette figyelembe, de ez év decemberétől az alapdíj­tétel mellett meghatározó lesz a gáz fűtőértéke is, ami befolyásolhatja a szám­lák összegét. Az új számlá­zási rend bevezetéséről teg­nap, december 5-én tartot­tak sajtótájékoztatót, a Ti­gáz hajdúszoboszlói központ­jában a szakemberek. Elsőként Káposztás István egy rossz és egy jó hírrel szolgált hallgatóságának. Ami rossz — mint mondot­ta —, hogy augusztus 1-je óta a földgáz ára 53 száza­lékkal drágult, s az emelt, összegű díjtételt a fogyasz­tók október havi számláju­kon már érzékelhették. S ami jó hír, hogy ezentúl a forgalmazó (Tigáz) figye­lembe veszi a gáz minősé­gét is. Az első ilyen szám­lával a fogyasztók december hónapban fognak találkozni, azaz a kiszámítás módja megváltozik. A változás ab­ban is eltérő lesz, hogy az eddigi kéthavi számladíj he­lyett havonta kell fizetni. Minderről a változásról a fogyasztók írásos tájékozta­tót kapnak, s az országos és megyei lapokban havonta fogják közölni az átlag fű­tőértéket is. Az új számlá­zási rendszerrel a fogyasz­tók február 1-jétől találkoz­hatnak. A számlázási rend változása nem érinti az áta­lánydíj at-fizetőt. A Tigáz távlati elképzelései között szerepel az, hogy igény sze­rint az évi egyszeri leolva­sás mellett lehetőség lesz a havonkénti díjfizetésre. Fekete Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents