Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-31 / 305. szám

1991. december 31., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 A letűnt századokban hazai nyomdáink legnépsze­rűbb, legolvasottabb terméke, /kétségkívül a kalendá­rium volt. A név ia latin Caiendae szóból származik, s a rómaiaknál a hóinap első napját, majd a későbbi időik használatában általában a hónapot jelentette. A magyar kalendáriumokban a naptári részen kívül sok hasznos tudnivalót találhattak az olvasók: mezőgaz­dasági, történelmi, egészségügyi, csillagászati ismere­teket, az országos vásárok rendjét, a postakocsik me­netrendjét, útvonalát, díjszabásait, de voltak benne egész évre szóló időjóslások, sőt politikai jövendölé­sek is. A Sárospataki Református Kollégium nagykönyv- tárában századokra visszamenőleg a kalendáriumok­nak egész sorozata található. Közülük ezúttal a hí­res Lőcsei Kalendárium 1626-ra nyomtatott első pél­dányát vesszük kezünkbe. Breuer Lőrinc mesternek és utódainak nyomdájából kerültek ki ezek a — ma­guk idejében — valóságos „bestsellernek” számító kö­tetek. Népszerűségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1626 és 1741 között megszakítás nél­kül, 116 alkalommal megjelentek. Mégpedig nemcsak magyar, hanem német és szlovák nyelven is. Az első Lőcsei Kalendárium címlapján fekete-vörös nyomással a koronás országcímer látható ezzel a szö­veggel: „Kalendárium a Krisztus Urunk születése után 1626. évre. Nagy szorgalmatoissággal öszveíratta- tott az Doktor Herrlicius Dávid pomeráni országi asztrológus és medikus által”. A naptári részben — mai szemmel olvasva — mo­solyt keltő bejegyzések találhatók. Így például január 7. és 17. napját „a jó borotválásra és csecstől való jó elválasztásra” alkalmasnak tartja a szerkesztő. Jia- nuár 11-én és 19-én „érvágást”, 15-én „gőzföredést”, 16-án „vadászást”, 22-én „köpelyezést és halászást” : lát jónak. Időjárási jóslást is ad csaknem minden napra. Ja­nuárnál mariadva, szerinte 1-én szélvész, 2-án havas szél, 4-én „mértékletes hideg”, 6-án forgószél, 14-én „nedves szél”, 23-án „nagy föngeteg”, 30-án „zűrza­vart hozó szél” várható. A napok mellett „titokzatos” értelmű bejegyzéseik olvashatók. Február 6-nál ez áll: „új szándékok”, 28-nál: „Had felől új hír”, szeptem­ber 3-nál: „Nagy fő elvész”, szeptember 9—11-mél: „A tirannusok büntetés nélkül nem lesznek” és ok­tóber 7—10-én: „Valami fő személy jól vigyázzon magára!” Az egyes évszakok időjárására külön „prognózist” ad. „A tavaszi ,'iidő derék részben jó lészen — olvas­hatjuk —, azért a kertészek és szántó emberek a jó, alkalmatos szántásra, s vetésre való időt el ne mú~ . 1 asszák”.: Az 1626-os nyárról a következőket jósolja: „július 15. és 27. tájban a véletlen jégeső nagy kár- vallással a búzákat fenyegeti”. A gyümölcsök közül „a szőlőnek termése nem igen bőven találtatik lenni”, majd figyelmezteti az olva­sókat, hogy 1626-ban „több betegségeit, nyavalyák urakodnak, mint máskor”. A szerkesztő szerint ennek nemcsak az az oka, hogy „a felső plánétáktól igen gonosz aspectusok származnak”, hanem „az ételben, s italban mérhetetlen élet, mert sok étel betegessé te­szi az embert, és a telhetetlenség beleinek gyötrel­met okoz”. Megtudjuk, hogy 1626-ban a Mercurius lesz az uralkodó bolygó, ezért „az európai népeknél örökös lészem a háború”. A Lőcsei Kalendárium nemcsak ia Felvidéken, ha­nem az ország minden táján igen kapós volt a rész­letes vásárnaptára miatt is. „Sokadalmak” címszó alatt közli az országos vásárok jegyzékét, s eszerinti január 1-én Aszalón, 6-án Szerencsen, 25-én Göncön, február 6-án Szikszón, 24-én Bodrogikeresztúrban volt országos vásár. A kalendárium végén „Chronica” is­merteti la fontosabb magyar és világtörténeti esemé­nyeket a legrégibb időktől 1626-ig. Népi tapasztalatokkal, verses mondókákkal is igyek­szik színessé, olvasmányossá tenni Breuer Lőrinc „nyomtató mester” a kalendáriumát. Az egyes hóna­pokhoz kétütemű ősi nyolcasokban rigmusos tanácso­kat. ad, s ezek megfogadását mindenképpen „ajánla­tosnak” tartja. Januárhoz például ezt mellékeli: „Az Boldog Asszony havában Érvágást te szenvedj bátran; Fűszerszámmal tartsd étkedet, Megélhetsz így sok üdőket”. Az év utolsó hónapjában, decemberben pedig — természetesen a híres „pomeráni országi asztrológus és medikus” ajánlása alapján — a következőket tart­ja megszívlelendőnek: „Karácsony hava ikévánja, Légy veszteg magad házodbai; Vígjain lakjál, te étkedet Melegen tartsd és fejedet”. Hegyi József Javaslat az orosz kozmonauták bevonására (MTI—Panoráma) — Ulf Merbotd, az első német űr­hajós szombaton javasolta: vonják be az orosz tudóso­kat és kozmonautáikat áz európai űrprogramba, hogy felhasználhassák a szovjetek által ezen a téren szerzett ismereteket. „Nagyon nagy kár lenne, ha nem hasznosítanánk ezt a hatalmas gyakorlati ta­pasztalatot” — mondotta. Mérföld az első német űr­hajósként 1983-ba» járt .a világűrben amerikai űrha­jón. 1992. január 22-én újabb utat tesz a Discovery fedél­zetén. (Az AFP alapján.) Kezdjük el az évet es valahogy majdcsak leszl 1 I Boldogasszony hava — vízöntő hava Januárius hónap nevét Janusról, a rómaiak ősi istensé­géről, a ház kapujának őrző istenéről kapta. A Forum be­járatánál épült átjáró kapu boltozata alatt ott állt a híres kettős arcú Janus-szobor, egyik arcával a bejárat, másik­kal a kijárat felé fordulva, aki ajtónállóként éberen ügyel mindenre. Később a házkapu istenéből minden bejárat, min­den kezdet istenévé vált, ezért nevezték el róla az év első hónapját is. A régi magyar kalendáriumokban használták még a hónapok magyar elnevezéseit is, ezek szentekről és ünnepekről nyerték nevüket. Így lett január Boldogasszony, azaz Szűz Mária hava. A magyar nyelvtörténet számos ja­vaslatot ismer, melyek célja a hónapok neveinek magyaro­sítása, Sylvester János például „fő hó”-nak szerette volna januárt elnevezni, a 18. században merült fel a „zuzoros” elnevezés, majd a „jég hava”. Szokás még a hónapokat a csillagképekről elnevezni, innen a vízöntő hava kifejezés. Az év ikezdő hónapjában .a napok száma harmincegy, a Nap a Vízöntő jegyébe lép, a nappalok hosszabbodnak. Ál­talában a leghidegebb hónap. Az 1680-ra szóló .nagyszom­bati kalendárium ajánlata „az házigazdaságrul és major­ságéul” Boldog Asszony Havában: 1. Épületre ha kell, ez Holnapban vágj fát. A’ gyümölcsfáknak is mesd-le száraz ágát. 2. Gamajozd szőlődet,, s’ szántó-földeidet. Egy helybül másikban most vid méheidet. Az 1621-eg ajánlat így szól: Boldog Asszony havát mulasd vendégséggel, De úgy hogy borodat igyad mértékléssel; Hogy ha vért bocsáttasz, lehetsz egészséggel, Hasadat tágítván lehetsz betegséggel. január 1. újév napja, kiskarácsony napja Januá Szöveaelés Kozmetika „Ha a nők csupán egyet­len férfi kedvéért szépítkez- nének, nem tartana olyan sokáig a művelet.” Marcel Achard Szempont „Az okos enged — így a bölcs. Hozzá kell azonban tenni, hogy csak akkor, ha elég erős ahhoz, hogy ezt megengedheti magának.” Epoca Tragédia „Világunkban kétfajta tra­gédia létezik: ha nem kap­juk meg azt, amit szeret­nénk, vagy ha megkapjuk.” Oscar Wilde Ünnepi nyilatkozat „Sohasem gondoltam vol­na, hogy egy 60 esztendős nővel fogok lefeküdni.” Alan Simpson szenátor, a felesége 60. születésnapi vacsoráján Aranyigazság „Hallgatni arany, tanítják a filozófusok. Csupán azt felejtik el, hogy eszerint a leggazdiagábbak — a halot­tak.” Indiro Montanelli Gyűjtőszenvedély „Én óborokat gyűjtök, ré­gi szüretelésű és palackozá­sé vörös borokat. De nem azért, mert meg akarom in­ni ezeket, hanem, hogy mu­togassam a barátaimnak. Végtére is, a bélyeget sem eszi meg a gyűjtő.” TeTly Savalas Stratégia „Semmi kétségem sincs afelől, hogy a svájci hadse­reg mást nem véd, mint csák a banktitkot.” Friedrich Dürrenmatt A jó házasság titka „Egy férfi csák akkor mondhatja el magáról, hogy jól nősült, ha megért min­den olyan szót is, amit ki sem mondott a felesége.” Alfred Hitchcock Formális jogika „A nőket éppen úgy nem lehet puszta .logikával fel­fogni, mint a tüzet. Ha rá­fújsz a gyetyalángra, kial­szik. Ha viszont az izzó pa­rázsra fújsz rá, fellobban a láng. A nőkkel hasonló a helyzet.” Vittorio de Sica A hónap első napja, latin nevén Caiendae Januariae, kiskarácsony napja, és a Gergely pápa-féle naptárre­form óta az új esztendő kezdete. Számos szokás, hie­delem, babona, varázslás fű­ződik hozzá szerte a vilá­gon. Már az ókori Rómában is nagy vigalommal, kicsa­pongásokkal ülték meg a múltba és jövőbe tekintő, kétarcú Janus isten ünne­pét, jókívánságokkal, bősé­ges ajándékokkal vélték biz­tosítani az eljövendő év si­kerét. A keresztény egyház e napot Krisztus körülmeté­lésének napjává tette. Ojév reggelén hazánkban mindenütt felköszöntik egy­mást a házbeliek. Felnőttek, csoportokba verődött gyere­kek járják a házakat, hogy egészséget, gazdagságot, jó termést, a lányoknak pedig férjet kívánjanak. A köszön­tőket almával, dióval, ka­láccsal szokás megajándé­kozni, s ha erről megfeled­keznek a háziak, rigmussal lehet őket figyelmeztetni mulasztásukra: „Aki a kö­szöntőt üressen bocsássa, / háromnapos gercs ájjon a hasába.” Azt tartják, hogy ami az év első napján történik, az megismétlődik az év során. Ezért az emberek igyekez­nek az egész napot vidá­man, kellemesen eltölteni, bőségesen inni és enni, a munkát pedig elkerülni. Ezért nem szabad pénzt ki­adni ezen a napon, de köl­csönözni sem ajánlatos, nem szabad mosni és teregetni, sokáig aludni, mert lusta lesz az ember, nem szabad elmenni hazulról, mert egész évben kujtorogni fog, a leg­jobb semmit sem csinálni. Ha az első látogató férfi, az szerencsét hoz. de a nőknek nem ajánlatos kimenniük a házból, mert szerencsétlen­séget okoznak. Az újévi ét­rend is szigorúan szabott. Tilos szárnyas állatot enni, mert az elröpíti a szeren­csét, a disznó azonban a házhoz túrja azt. Az édes­káposzta megédesíti az új évet, a lencse, borsó, bab, rizs, mák sok pénzt jelent. Rétest azért sütnek egyes vidékeken, hogy a család hosszú életű legyen. Újév napja a jövendölé­sek ideje. A jóslások az időjárásra, termésre, egész­ségre, halálra, az eladó lány férjhezmenésére vonatkoz­nak. Ha újév reggel hideg, északi széllel köszönt be, hosszú, kemény tél várható, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a haj­nal, szeles lesz az esztendő, ha süt a nap. sok hal ke­rül a hálóba, ha olvad a hó, sok bor terem majd. Krimi 4 hálapénz A nizzai vírágpilac bárjá­ban ailliig lézengtek. — Láttám tegnap a he­gyeikben, aimliint célba lőtt. Mliindliig liilyén jól lő? —Fia- tál,, szőke nő kérdezte a háirtúlialjidonastöl', alkii nem kis meglepétéstsél fogadta a bólkőt. — Iigyekisz/em. De miiért óndlékilli? Talán a rendőr­ségnek dolgozik? A szőke nő .mosolygott. — SzóMltsom nyugodtan Brigitte-nék. Egyébként azt is tudóim, hogy milyen 'gyor­sain haiZaivágta tegnap azt a két hőzöngőt. És ainna gon­doltaim, .szívesebben venne magának egy ikiiis panziót, békésebb vendégekkel. Rendőr nem lehet, gon- dd'.iba Henry. Atzoík nem így keZdiiik. — Kedvelem a magához hasonló, kemény legénye­ket, alfciik gyorsan és bizto­san dolgoznak. És 'egymilli­ót is ígérhetek magának. Persze, csak utána ... — Utálnia?! Miiről van szó? A férjétől alkar megszaba­dulni!? A hölgy a fejiét rázta. Az­tán élőlbúzoittt egy újságfo- bótt, ötven körüli férfit áb­rázolt. — Ismerősinek látszik ... — motyogta a férfi. — Lávái, a milliomos. Egyébként padiig az apósom. Toulanbian lakunk. A Toulon melletti villát szinte a tenger fölé építet­ték. Az esti ünnepség részt­vevői így sZilnte azt érez­hették, hogy a víz és az ég között lebegve trécselnek. Brigitte a büféasztal mel­lett állít és a vendégeket fi­gyelte. Férje, akiit termé­szetesen nem avatott be a tervibe, fanma/itag részese vollt ugyan a papa üzletei­nek, de alkairaitgyenge fickó volt. Vagylis nem tudott a felesége számára elég pénzt kiühlajitamii. Birigitte pedig már unta, hogy minden alkatom - mail élszámollitaissák. Amikor a .szél osliltiapodott, lövés dörranit. Laval úr a fejéhez kapott a terasz szé­lénél. Megtáinltorodott és le­zuhant. De még zuhanás közbeni lis jól1 láthatták a rémült vendégek, hogy a homlokán jókora vörös folt éíkitalenikedilk. Brigitte tudta, hogy mikor kell átadinlila a megbízási díj másik felét. Ideges volt, bár azzal! erősítgette maigát, hogy tökéletes munka volt, holt­test nincs. A parti őrség írásba adta, hogy az erős huüllámzássiaií valószínű a tengerbe sodródott a hulla. Magához vette tóhét a tás­káit és elindult a megbeszélt helyre, a parkolóba. Nem .sokkal 'később autó kanyarodott mögé és kétszer felvUEiamitotba a fényszóróját. Igen, ez az ismert jel. Bri­gitte kiszállít és az idegen koosiilhoz közeledeitt. Egy te­herautó fényénél láthatta, hogy a férfi már félig be­engedte az ablakot, egyedül ült a kocsiban és széles ka- niimáljú kalapot, valamint szemüvegét viselt. Szemüve­get?! Egy pillanaltra meg­dermedt. A nizzai bártulaj nem volt szemüveges .. . A férfi kinyújtotta a ke­zét. — Na, ükkor elszámo­lunk? A hölgy egy kissé köze­lebb hajolt és miközben át­nyújtotta a pán zik öteget, kö­zelebbről láfhaitta az arcot is. Üiristen,, ez nem az ő embere! Ez ... Megfordult és slkoltva ro­hant az autóút felé. Másnap két férfi nyújtott kezet egymásnak, — így most kvittek va­gyunk — mondta Lavial. A nizzai bár tulajdonosa bólintott. — Ha nem lőttem volna mellé, most ugyan­olyan halott lennél, mint éh Cisádiban, amikor a légióban, sebesülten átdipeltél a fo­lyón. — Tudod, hogy mindig jó úszó voltaim, — vetette köz­be Laval. — Viilszont az öt­leted megint bevált: az a kis paradfcsomimáirtás a te­nyeremben, valóban hatásos volt, amikor a fejemhez kaptam a lövés után. A pénzed egyébként a hátsó ülésen ram. És most már minős egyéb dolgod, mintáz, hogy vigyél a repülőtérre. Ott egy csomagtartóban már elő van készítve mindaz, amire egy magamfajta úr­nak a .békés, nyugodt és gondtalan életihez szüksége van, a pénz, az útlevél, a repülőjegyek. Tudod, én már unom ezt a nyüzsgő életet. S mindezt akkor döntöttem el végleg, amikor elárultad, hogy a menyem téged, a ré­gi kaitoniaoiimlborát fogadott fel bérgyilkosnak. És azzal, hogy az autóban szerepet cseréltünk, a menyem is megkapta a büntetését: azt, ” hogy míg él, örökös félélem kísért. R. Germain A Lőcsei Kalendárium jövendölései

Next

/
Thumbnails
Contents