Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. december 19., csütörtök Világpolitika sorokban Alexszandr Ruckoj orosz alelnök kedden este három országot érintő közép-ke­leti körútja első állomás­helyére, Iránba érkezett. Tárgyalásain a politikai témák mellett fontos sze­rep jut majd a gazdasági kérdéseknek: legalábbis erről tanúskodik, hogy meg­érkezése után Ruckőj kü­lön is hangsúlyozta, a gaz­dasági válság leküzdése ér­dekében Oroszország sze­retné fellendíteni külföldi kapcsolatait, különösen a szomszédos országokkal. A teheráni rádiónak nyilat­kozva azt is elmondta, hogy az Oroszországi Fö­deráció tiszteletben fogja tartani a Szovjetunió és Irán között aláírt gazda­sági megállapodásokat, amelyek — mint mondta — mindkét fél számára előnyösek. A tervek szerint Ruckoj Teheránból Pakisztánba, majd Afganisztánba uta­zik, és megbeszéléseket folytat az afgán mudzsa- hedek vezetőivel is. Ro Te Vu dél-koreai el­nök szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy Dél- Koreából kivontáik az ösz- szes atomfegyvert, és egy­úttal felszólította Észak- Koreát. hogy csatlakozzon a szöuli törekvésekhez, és közösen tegyék véglegesen atomfegyvermentessé a fél­szigetet. Rómában szerdán meg­kezdődött a mozambiki béketárgyalások kilencedük fordulója. A 18 hónappal ezelőtt indult tárgyalások célja az, hogy véget ves­senek a 16 éve tartó mo­zambiki polgárháborúnak. A kormány megbízottai és p. kormányellenes Rename szervezet képviselői meg­vitatták a politikai pártok alapításáról novemberben kötött egyezmény végre­hajtásának kérdéseit. (MTI) Lakossági devizaeliátás További liberalizálás várható jövőre A kormány a közeljövő­ben foglalkozik azzal a kér­déssel, hogy eltörölje a szer­vezett külföldi utazások al­kalmával az utazási irodák által felhasználható deviza­keretek felső korlátját. El­képzelhető, hogy a jövő év második felétől további li­beralizálás várható a lakos­ság devizaellátásában. így 1992 végén, ha az ország devizatartalékainak nagysá­ga, a folyó fizetési mérleg, a külgazdasági helyzet, az ország általános gazdasági helyzete megengedi, várha­tóan felemelik az egyéni tu­risták által igénybe vehető válutakeretet. azaz a jelen­leg évi 50 dollárt — mon­dotta az MTI-nek Czirják Sándor, az MNB alelnöke. Az alelnök elmondta: idő­ről időre elterjed annak a híre, hogy a kormányzat hamarosan felemeli az ál­lampolgárok által hivatalo­san beváltható devizakeret nagyságát. így legutóbb olyan hírek keltek szárnyra, hogy jövőre 50 helyett már 150 dollárt lehetne beváltani az egyéni turistáknak. Czirják Sándor hangsú­lyozta ezzel kapcsolatban, hogy a kormányzat egyelőre óvatos magatartást tanúsít az ügyben. A jegybank vé­leménye szerint először ar­ra lesz lehetőség, hogy az utazási irodák számára a szervezett utak során fel­használható devizaösszegek felső határát eltöröljék. A jelenlegi szabályozás szerint az utazási irodák, az utazta- • tásra szakosodott gazdasági társaságok annyi valutát használhatnak fel szervezett külföldi útjaik során, amennyit a külföldiek be­utaztatásával szereznek. Az ország devizatartalé­kainak nagysága (amely év végén várhatóan 3—3,5 mil­liárd dollár körül alakul), a folyó fizetési mérleg egyen­lege reményt ad arra. hogy 1992 második felében újabb liberalizáló intézkedést hoz­zon e téren a kormányzat. Szó lehet arról, hogy az egyéni turisták által évente igénybe vehető 50 dollárt is felemelik valamekkora ösz- szeggel. Az alelnök egyébként hangsúlyozta, hogy a jelen­legi rendelkezések szerint jövőre már megkapják a pluszkeretüket azok a ma­gyar állampolgárok az évi 50 dollárjukon felül, akik eddig egyáltalán nem hasz­nálták fel ezt az összeget. Kifejtette: napjainkban már az 50 dolláros keretet a la­kosság nagyobb hányada ki­fejezetten turisztikai célból veszi igénybe. A bevásárló turizmus lényegesen vissza­szorult, tekintettel a kedve­ző belső ellátásra. A vállal­kozók pedig az importlibe­ralizáció kapcsán gyakorlati­lag forintért hozhatják be a vállalkozásokhoz szükséges gépeket, eszközöket. (MTI) Baker Közép-Azsiában tárgyal Az amerikai külügymi­niszter kedden és szerdán intenzív tárgyalásokkal foly­tatta az egykori Szovjet- Közép-Ázsiában, illetve az európai köztársaságokban tett látogatását. Aszkar Akajev kirgiz el­nök James Bakerrel folyta­tott megbeszéléseiről szer­dán azt közölte, hogy az Egyesült Államok fontolóra veszi a legnagyobb kereske­delmi kedvezmény megadá­sát a volt Szovjetunió iköz- társaságai, köztük Kirgiz- sztán számára. Akajev a kir­giz parlamentben elhangzott beszédében elmondta, hogy Bakert nagyon érdekelte Kirgizsztán és a többi köz­társaság, köztük Oroszor­szág viszonya. Akajev közöl­te, hogy Kirgizsztán gabona­segélyt kért Washingtontól. Az Egyesült Államok 240 000 tonna gabonát fog szállítani és humanitárius segély ke­retében gyógyszereket is jut­tat a köztársaságnak. Az amerikai diplomácia vezetője Kirgizsztán után Kazahsztánt kereste fel. Ked­den késő este Alma-Atában már be is fejeződött James Baker és Nurszultam Nazar­bajev kazah elnök találko­zója, amely zárt ajtók mö­gött folyt .le és két órát tar­tott. A megbeszélés után James Baker és Nurszultan Nazarbajev találkozott a szovjet és a külföldi sajtó képviselőivel. Kijelentették, hogy elé­gedettek a nyílt légkörben folyt megbeszéléssel. Egy kérdésre válaszolva James Baker hangoztatta, hogy bi­zonyos témákat, köztük a nukleáris fegyverek problé­máját, bizalmasam kezelték. Hozzáfűzte, hogy megítélése szerint ez a mostani körül­mények között teljesen in­dokolt. Az azonban ismere­tessé vált, hogy a kazah el­nök Baker előtt kijelentet­te: Kazahsztán központi el­lenőrzés alatt hagyja 1 a te­rületén lévő atomfegyvere­ket, de nem hajlandó tőlük addig megválni, amíg Orosz­ország ilyen fegyverekkel rendelkezik. Báker szerdán Belaruszban (Belorussziában) és Ukraj­nában folytatta vasárnap kezdett szovjetunióbeli lá­togatását. (MTI) Személyi igazolvány helyett kártya Tájékoztató a Belügyminisztériumban Elkészült a polgárok sze­mélyi adatainak és lakcímé­nek nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat. Mivel a ter­vezet tárgyalása várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe, az előterjesztők szükségesnek tartják a né­pességnyilvántartás működé­sének átmeneti szabályozá­sát — jelentették be a Bel­OOLGOZOKAT ALKALMAZNAK A B.-A.-Z. Megyei Bíróság házfelügyelői és portás munka­társakat keres. A házfelügyelői munkakör esetében szolgálati la­kással is járó állásokra lehető­leg házaspárok jelentkezését várjuk. Az állások 1992. január 2-vel tölthetők be. Jelentkezés: kézírásos önéletrajzzal szemé­lyesen a megyei bíróság gond­nokánál. Miskolc, Dózsa György u. 4. sz., naponta 8—15 óráig. A munkakörök betöltésének fel­tétele: érettségi vagy/és szak­munkás-bizonyítvány. Közlemények A Borsod Megyei Fodrász Szö­vetkezet tájékoztatja kedves vendégeit, hogy a Széchenyi út 46. sz. alatt levő 5-ös számú fodrász-kozmetika szalonunkat aranyvasárnapon, 22-én 7—13 órá­ig nyitva tartjuk, valamint tu­datjuk, hogy a kozmetikában új, hatékony testszolárium szol­gáltatást vezettünk be. VÁMÜGYI — 160 órás — szak- tanfolyamunkon KÖZÉPFOKÚ SZAKKÉPESÍTÉST szerezheti Munkanélküliek a munkaügyi központ támogatásában része­sülhetnek. Érdeklődjék a rész­letekről a (46) 47-618-as telefon­számon, személyesen a SZTAV- Progress Kft. ügyfélszolgálati irodájában, a Vasas Művelődési Központban. BIZTOSÍTÁSI ÜGYNÖKKÉPZÖ tanfolyamot indítunk 30 órában, heti egy alkalommal, szombati napokon. Már a tanfolyam ide­je alatt is jövedelmező tevé­kenységet folytathat, a legjob­baknak pedig ÁLLANDÓ ÜGY­NÖKI MUNKÁT BIZTOSIT az IDEAL-CONT Ügynöki Kft. Te­lefon: (46) 47-618, 79-390. Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1991. december 19-én, 8—16 óra között karbantartási munkák miatt a vízszolgáltatást szüne­teltetni fogjuk az alábbi helye­ken: Világ u. 2—26., 29—45., Mész u., Kö u., Cement u. Kér­jük fogyasztóink szíves megér­tését és türelmét. Miskolci Vízművek Rendkívüli karácsonyi akció az ATI-nál! 2000 Ft kedvezmény! A decemberben induló személy­gépkocsi-vezetői tanfolyamot el­méleti tandíj fizetése nélkül vé­gezhetik el a hallgatók Miskol­con. Jelentkezés: Miskolc, József Attila u. 20. Telefon: 24-633. ATI, A VEZETÉS ISKOLÁJA ügyminisztérium szerdai saj­tótájékoztatóján. Mint elmondták: az át­meneti törvény meghatároz­za a nyilvántartási adato­kat, szabályozza a személyi szám használatát. Azt kizá­rólag az államigazgatás és az igazságszolgáltatás (adó­zás, társadalombiztosítás, honvédelem, szociális- és egészségügy) területére kor­látozza. A bankoknak és a biztosítóknak viszont a sze­mélyi szám használatát ki­fejezetten megtiltja. A ter­vezőt lehetőséget nyújt a polgároknak, hogy éljenek információs önrendelkezési jogukkal, az adatbetekintés és adathelyesbítés jogával. Várhatóan 1995-ben szű­nik meg a személyi szám és lép helyébe a „természetes személyazonosító jel”. A sze­mélyi igazolvány helyett fényképes, műanyag kártyát kap mindenki (kivéve a 14 évnél fiatalabbakat, az ő kártyájukon nem lesz fotó). A kártyán nem lesz feltün­tetve a munkahely címe, a családi állapot, a szakkép­zettség és a katonai szolgá­lat adatai. A kártyát először az újszülöttek kapják majd meg, a többi igazolványt fo­kozatosan cserélik ki. A sze­mélyazonosságot igazoló kár­tyákat az önkormányzatok állítják majd ki. (MTI) Ma kormányülés A kormány csütörtöki ülé­sén dönt arról, hogy jövő­re új útlevelet bocsátanak ki, az új címerrel és Magyar Köztársasági felirattal. Ez aa útiokmány várhatóan 10 évig lesz érvényben, a je­lenlegi öt évvel szemben. Az elképzelések szerint az új útiokmányt az önkormány­zatok állítják iki. A kabinet várhatóan dönt az egyéni és a szervezett turizmus devi­zaellátási feltételeiről is. Az MTI értesülése szerint még­sem nő 50 dollárról 150-re az éves egyéni valutakeret, de a szervezett turizmus de­vizaellátása lényegesen ja­vul. Húszait év múlva utolérhetjük a mai Ausztriát 1992. FORDULÓPONT LESZ KÜLKERESKEDELMÜNK SZEMPONTJÁBÓL Budapest (1SB — R. S.) A következő esztendőben a ikarábbi éveik negatív ten­denciáival ellentétben, 7—9 százalékos mennyiségi növe­kedésire számíthatunk kivi- tellüinlklban — szögezte le Ká­dár Bléla. — A külgazdasági miniszter szerdán tartott sajtótájékoztatóján (tói jelen­tette, 1992-iben fordulópont­hoz érkezik küllkereskedél- mlünlk, majd az ezt követő esztendő az élénkülés ideje lesz. Két év múlva pedig lendületes és tairtós növéfce- dósnék indul exportunk. Az ez évii külgazdasági fo­lyamatokat három szem­pontból elemezte a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője. Gazdaságunk életerejéről el­ismerően nyilatkozott, hiszen ez volt az első olyan év, aimlilkor valóságos verseny­ben kellett helytállniuk a tenmélőiknék, a kereskedők­nek és a szolgáltaitoknak. Az import 90 százalékban már liberalizált, s az iparnak mintegy 70 százaléka már komoly külföldi kihívással néz szemlbe. Ma durván 30 ezer szervezet folytat kül­kereskedelmet, s nagy lépé­seket tettünk előre a kon­vertibilitás felié. G azdas ág diplomád áink ha­tékony. A KGST szerveze­tét rendiben megszüntették a tagállamok, s egyéves mun­ka eredményeként kialakí­tottuk a volt szovjetunióbe­li köztársaságokkal az ál­lamközi együttműködés ke­reteit. Az Európai Közös­séggel aláírt társulási szer­ződést pedig e diplomáciai munka koronájaként emlí­tette meg Kádár Béla. Jó) halaidnak a tárgyalások az Európai Szabadkereskedelmi Társulással, s hasonlóan ala­kulnak a cseh—lengyel— magyar kereskedelmi köny- ■nyítésekkel kapcsolatos meg­beszélések li'S. CBár a volt szocialista or­szágokkal való kereskedel­münk erősen — durván 60 százalékkal — visszaesett, azért a nyugalt-euirápai pia­cokon jelentős Sikereket ér­tünk el. összes exportunkat dollárban számolva 31, míg mennyiségi szempontból 18 százalékos növekedést ér­tünk el. S ez nemzetközi összehasonlításban is kima­gasló teljesítmény, örven­detes, hogy az utóbbi hóna­pokban a volt KGST-orszá­gokba irányuló kivitelünk is nöivékedini kezdett, s a volt szovjet, ma már önálló 'köz­társaságok is komoly im­portigényekkel keresték meg bennünket. A miniszter szerint jövő­re az export húzóerőként hat majd a magyar gazda­ság egy részére, s ez, ha időbeli eltolódással is, de áldásosán hialt majd ipa­runkra. így az évtized má­sodik felében új növekedé­si pályám állhat nemzetgaz­daságunk, s reményünk van arra, hogy 2015 táján fej­lettségben utolérjük a mai Ausztriát. DA-7Lrn Lr Jtmm IW/ í OriÉÜlCJ fV .Hajdani Bársony János úr házának •ala­pozásékor kőballtát vetett ki a földmun­kások ásója. Mondják, hogy a jó öreg évékig óvita, rakosgatta szobájának pol­cain, majd megvetette véle a miskolci múzeum régészeti tárának alapját, amely azóta országos hírű várostörténet!, meg egyéb gyűjteményekké nőtte ki magát, hosszú évszázadokat felölelő bizonyítéka­ként annák, hogy itt, az Avas karéjában nagyon régtől fogva, mindenkoron em­berek laktak. Laktak — élték, haltak, szaporodtak, gyarapítottalk, építkeztek, munkálkodtak, miint általában szokták az emberek, ha békén hagyják őket. Az a bizonyos szaikóca, tekintette! arra, hogy kőből készült, természetesen kőkor- száki kéletkeziésű, amit aztán 'követtek a többi korok, a magúik műveltségeivel, ameiyéket a történészek, a régészek a legapróbb osiarépdaraboík, bögrefülek, meg pitylkegoimibok alapján, kitűnően el tud­nák .különíteni egymástól, sőt azokból a régi köreik embereire, szokásaira, élet­módjára .vonatkozóan messzemenő követ­keztetéseket is le tudnak vonni. Arról a kőbaltáról például megállapítható, hogy itt, a Szinva Völgyében az ősmis- koilai lakos már nemosák pattintani, de csiszolni Is tudta a kőbaltát, ami ugye a szerszámkészítésben már bizonyos jár­tasságot, hogy ne mondjam, fejlettséget, előrehaladottságot, magasabb színvonalat feltételez. A kőkoirszalkban tehát nem le­hetett semmi baj errefelé, legkevésbé abban, ami a munkát és a betevő falat megszerzéséit illeti, hliiszen a kőballtát — kései felitótelezéseiinfc szerint — mégis­csak munkára, meg élelemszerzésre hasz­nálták. Kerüljük most el a könnyű csábítást és ne emlegessük, hogy mostanában mi­re, .hisz’ bővebben lehet taglalni mai sze­repét az újságok bűnügyi rovataiban — mi maradjunk csak meg a 'korszakok­nál. Szóval a kőkorit, a kevésbé fontos bronz-, meg réz- uitán követte a vasikor, amelynek eszlközkikészítő nyersanyagát — igaz, később — ezen a vidéken ugyan­csak bőséggel ámították elő. Azt is mond­hatnánk, hogy a vas volt ennek a vi­déknek a kenyere, s ha a vas és acél országában nem is keletkeztek már olyan szép kultúrák, minit a 'használati eszkö­zök anyagáról elkeresztelt régmúlt ko­rokban, azért volt itt akikor is valami, »miinek a nyomait, sztimlbóluimaiit éppen moist temetik. Nem kilássák még, hanem temetik. Ü;gy is mondhatnánk, rombol­ják. Hogy nem könnyen, az is igaz, de •ez semmi ahhoz képest, amilt. a vas és •acél rombolt az emberben. Üigy iis, hogy •vais'alfcaraittal kényszerítette valamire, úgy is, hogy megacélozta idegeit, de úgy is, hogy a vasat is, meg az acélt is egysze­rűen balelőttök. Ezekről az esetekről is •eleget írtak a lapok mostanában, hagy­juk h.át ezt Is. Annál is inlkáblb hagyjuk, mert most ismét egy más kor eljiövatelét ígérik, s •nyomai, illetve hát előzményei, bekövet­kezésének jelei épp oly’ Ritkák .még, mint az a bizonyos kőbalta a SZinva-iVölgy te- levényében. Ha jól meggondolom, én még alig látom a beígért tendenciákat. Ha­csak azt nem .tekinthetem annak, hogy mostanában szinte gyanúsan eiszaporod- tiák körülöttünk a rézből készült tetők, csatornák, ereszek, épületdíszek. Előbb csak néhány 'bódé, kiralkaitszemöldölk ka­pott rézhunlkolaltot, aztán a nagy áruház is .réztarnydkat, s az ember jártában-kel- •télhen lát még egynkét olyan helyet, ahol éppen most készítik a vázait a rézbur- kcll'at alá. Ebből lesz a kívüli réz, belül fa válami, ami aztán egy-két hónapon belül, szép búsain megfeketedik. Előbb szép vörösessárga, "* csillogó, már-már aranykort idéző színű, de sajnos, gyorsan színét veszti, megfakul, megbámul, meg­feketedik, s a felület szépsége egyszerű­en hozzáidomul a tartalom silányságához, azokhoz az eddig iis használt közönséges anyagokhoz, amelyek a kecses íveket, hajlatokat, damlboruilatoikait kitöflitilk. Oda a csillogás, a kedvvel nézhető ragyogás, a változatosságot, tekintetröptetést ígérő aranyló fény, s lesz belőle teljesen kö­zömbös szürkeség, amelyről már csak a tervező hiszi legfeljebb, hogy olyan, amii­lyennek ígérte, amilyennek megálmodta. (Persze, én is tudom, hogy a réz pati- názódni tudó fém. Vonzó, aranyihoz ha­sonló csillogását elveszti ugyan, de ka.p helyette finom, zöldes .patinát, ami so­kaik szerint van is olyan szép, mint a hivalkodó arany. Csakhogy ehlhez a pa- tináizódáshoz idő kell, meg óvó gondos­kodás, legalább annak biztosítása, hogy a réznek legyen ideje megöregedni. Én. most itt. a rmislkoildi rézlkorszak kö­zepén azon töprengek, vain-e nekünk er­re .időnk, vagy csak arról van szó csu- oán. hogy valaki, vagy valakik megint csillogóba asamaigalnaik számunkra vala­mi közönségeset. Gyöngyösi Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents