Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-12 / 291. szám

1991. december 12., csütörtök ÉSZAK MAGYARORSZAG 13 Á hirdetés sem a régi Reklám az újságban — lépésváltás előtt Beszélgetés Horváth Ferenccel, az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatójával Napjainkban a változások jellemzik a médiák hirdeté­si tevékenységét is, a lapki­adók, újságkészítők igyekez­nek igazodni a piac minden­kori elmozdulásaihoz. Nem is olyan régen még három hetet, egy hónapot kellett várniuk az Észak-Magyaror- szágban hirdetőknek, hogy megrendelt soraik megjelen­hessenek a lap hasábjain. Márpedig akinek adni-venni valója van, pénzre van szüksége, nem szívesen ve­szi tudomásul az ilyesmit. Lapunk oldalterjedelmé­nek jelentős bővülésével ez a tarthatatlan várakozási idő fokozatosan lecsökkent, és jelenleg négy nap alatt min­den hirdetést leközlünk. (Ez a gyakorlatban általában három munkanapot jelent.) Mivel a napi 16 oldalas pél­dányszámok további bővülé­se várható, ezzel egyenes arányban gyorsul a vállalati és a lakossági hirdetések megjelentetése. A várható változások azonban nemcsak a vállalási határidők csök­kentését jelentik. A tervekről beszélgettünk Horváth Fe­renccel, az Észak-Magyaror­szág Lapkiadó Kft. hirdetési ügyekkel foglalkozó ügyveze­tő igazgatójával, ö mondta: — Egy jelentős múlttal rendelkező újságnál, mint az Észak-Magyarország, a hir­detésnek hasonlóan kialakult helye, szerepe van, mint a napilap bármely rovatának, Jelenleg a lapfelület 25 szá­zalékát foglalják el a hirde­tések, ám ha a hét további napjain — ha nem is mind­egyiken — 16 oldalas lesz az Észak-Magyarország, ak­kor tartani lehet a már em­lített hagyományosan elfo­gadható arányokat, az újság valamennyi vállalt szolgál­tatásának eleget tud tenni, jut hely a különböző műfa­jú, témájú írások számára is. — ön szeptember eleje óta tölti be ügyvezető igaz­gatói munkakörét a kiadó­nál. Ezalatt történtek-e kí­sérletek a mennyiségi válto­zásokon túl a minőség javítása érdekében? Az olvasó, a hirdető jogos igénye lehetne, hogy az olcsónak éppen nem mond­ható hirdetések elegán- sabban tálalva, jobban ad- jusztálva jelenjenek meg. — Igen, közben történt egy tarifaemelés is, aminek a hátterében egyéb áremel­kedések, költségnövekedések vannak, mint a papírár, a nagyobb nyomdai kiadása­ink, a szállítás, a terjesztés növekvő terhei. Ennek elle­nére mindent elkövetünk, hogy üzletfeleink az eddigi­nél sokkal jobb színvonalú szolgáltatásban részesülje­nek. Az Észak-Magyarország szerkesztősége és a hirdetési munkánk is igazi lépésvál­tás, nagy korszerűsítés előtt áll. Már az asztalokon van­ez a tevékenység ugyanolyan szerves része a lapnak, mint az információk, tudósítások, riportok, elemző írások stb. A hagyományos arányokat azonban a nagy hirdetési igények miatt az utóbbi időben már nem lehetett tartani, és szükségessé vált az oldalterjedelem növelése. Október elejétől már a csü­törtöki napokon is 16 olda­lon jelentkezik az újság, és nak a modern szövegszer­kesztő berendezések, ame­lyek a számítógépes lap­szerkesztéssel együtt a jelen­leginél lényegesen szebb, jobb megjelenésű újság elő­állítását teszik lehetővé. En­nek a hirdetés is szerves része. A rendszer élesztőse után nyomban megkezdjük a változatosabb hirdetési szisztémák kidolgozását, hi­szen erre a gépesítés lehe­hirdetések is többfélék, vál­tozatosabbak legyenek. Ahol újszülött érkezik a családba, ott a szülők, nagyszülők ter­vezhetik a kis jövevény kö­szöntését rajzos, keretes, szép kiállítású hirdetéssel. Mint ahogy a házasulandók is megtehetik, hogy akár fényképeikkel közreadott hirdetésben tudassák kör­nyezetükkel az örömhírt, hogy egybekelnek. Elképzel­hető, hogy az ingatlaneladás szövegéhez előbb-utóbb ké­pet is lehet mellékelni. Ez az érdeklődők számára egy pillanat alatt fontos eligazí­tásokat adhat stb. Azzal már találkozhattak olvasó­fordulóra küldött jókíván­ságokkal és gratulációkkal, születésnapi üdvözletekkel, az üzenetek rovatával, uta­záshoz társat keresők hirde­téseinek közreadásával, egy­szerű jókívánságok közlésé­vel. És mondanom sem kell, amelyik grafikával, fotóval, rajzzal információtöbbletet is hordoz, ott szerencsés az ilyen megoldás. — Ez az úgynevezett tár­sasági hirdetési forma nem új. nem mi találtuk fel, év­tizedek óta Nyugaton és ná­lunk is voltak hagyományai Köszönjük az esküvőnk alkalmából küldött kedves jókívánságokat. Kiss István Kissne Nagy Katalin 1991. december 30. ink, hogy a gyászhírek kö­zött több esetben is közöl­tünk a megrendelő akarata szerinti rajzot, keresztet stb. A nyugati napilapos gyakor­lattól nem idegen, hogy a hozzátartozók a szeretett el­távozásáról a gyászjelentést fényképpel adják fel. Külö­nös jelentősége van ennek a mindennapos nevek miatt is, például Kiss. Kovács, Nagy, Tóth, akik között százak vi­selnek azonos nevet. — Felkészült ezekre, az ilyen igények teljesítésére a kiadó? — Igen, a különböző meg­rendelési változatok megta­a háború előtt, ám az utób­bi fél évszázadban sajnála­tosan ezek elkoptak a la­pokból. — Ha jól csináljuk majd azt, amit vállaltunk, akkor lehet teljesen egyéni a lap hirdetési felülete is, mond­juk, csak az Északra jellem­ző és disztingváltan elegáns. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a lehetőségeinket meg­közelítőleg sem használtuk még ki, ezért keresünk olyan megyei hatáskörű szervezetet, vállalatot, in­tézményt. melynek kiren­deltségei, telephelyei, mun­íLi Köszönöm minden kedves ismerősömnek, barátaimnak, családtagoknak, a 80. születésnapom alkalmával küldött jókívánságokat K ' ({( Miskolc, Fodor u. december közepétől kezdve minden hétfőn ilyen terje­delemben kerül az olvasó kezébe. A megnövekedett terjedelem nagyobb teret en­ged a hirdetési tevékenység bővítésének is, ami iránt a felgyorsuló piaci tevékeny­ség következtében mind na­gyobb kereslet mutatkozik. tőséget kínál, mi pedig ezt szeretnénk jól kihasználni. Nemcsak a vállalati, vállal­kozói nagy formátumú, ke­retes, grafikai úton készít­hető stb. hirdetések „megje­lenése” változik, de arra is törekszünk, hogy az eddigi „sima”, vagy inkább sema­tikus, egyforma lakossági lálhatók lesznek hamarosan a hirdetőben, illetve minde­nütt, ahol hirdetést vesznek fel az Észak-Magyarország- ba. A saját kínálatunk azonban korántsem jelenti azt, hogy valamilyen kötele­ző keretet kívánunk szabni a hirdetések sokszínűségé­nek. Sőt! Ha a megrendelő újabb és újabb ötleteket hoz, állunk elébe, fogadjuk és teljesítjük is. Ezért pél­dául egy cserebere-, vagy kahelyei fő tevékenységük mellett felvállalnák a vidé­ki hirdetések begyűjtését, továbbítását, hogy a lassan már elegendőnek mutatkozó kibővült laipfelületen min­den olvasónknak azonos esélyei legyenek hirdetési szolgáltatásaink igénybevé­teléhez. A havi 80. heti 18 oldalnyi hirdetési felülettel a lehető legjobban szeret­nénk gazdálkodni, és amivel majd az olvasók is találkoz­A mi nagymamánk ma 65 éves szeretettel gratulálnak unokáid ajándékrovatban is jól jö­hetnek a fotóval illusztrált hirdetések, az olvasó így nyomban látja, miről is van szó pontosan. Bővítjük az eddigi palettát házassági óv­nak, sokkal nagyobb figyel­met fordítunk a magunk üzleti, hirdetési tevékenysé­gének menedzselésére. Nagy József A Csíkszeredái Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport mag­ja a legújabb „taggal”, a számítógéppel. Miskolci ajándék Csíkszeredára „Mi itt élünk Csíkszere­dán jó ideje, tudományos munkát folytatunk és ezen sokan csodálkoznak”. Így kezdte Bíró A. Zoltán, a Csíkszeredái Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport bemutatását. De ennek a csodálkozásnál^ is megvan a maga oka, ihiszen mit is ke­res a havasokban, egy cso­dálatos kisvárosból nyo­masztó nagyvárossá formált településen egy ilyen tudo­mányos társaság? Sokan kö­zülük menekültek. Még a diktatúra .idején. És ha mint bevándorlók, másodhegedű­sök is lettek Csíkszeredán, azért keresnék, gondolkoz­nak, vállalkozó kedvűek. Többségük hivatalosan ta­nár vagy újságíró. A tudo­mányos munka másodállás. A csoport 1979-től műkö­dik, publikál. Négy évig hi­vatalosan, ’83-tól pedig he­tenként titokban, mindig más lakásán összegyűlve, az úgynevezett „repülő egyete­men” fejlesztik tudásukat. Azután eljön a forradalom, és kihasználva a zűrzavart, 1990 elején hivatalosan is bejegyeztetik magukat. Ez a hivatalos történetük, amihez még hozzátartoznak azok a folyóiratok, amelyekben ku­tatásaik eredményeit publi­kálják. A bukaresti A Hét, ennek melléklete, a TETT, és az egy évvel ezelőtt ala­pított saját folyóiratuk, az Átmeneték. Valamint két ta­nulmányikötetük. És az a sok tanulmány, ami annak idején nem jelenhetett meg, az a rengeteg információ, ami még feldolgozásra vár, no és pénzre, hogy a nyil­vánosság elé kerülhessen. Sofctérű munkájukat ne­héz összefoglalni. Bíró A. Zoltán szavaival élve, „a társadalmi közösségszervező potenciált” vizsgálják. Azaz megfigyelhető élethelyzetek­kel, a társadalom apró, sok­szor láthatatlan csoportjai­val foglalkoznak. A Székely­föld mesterségesen felfutta­tott településeinek, a nem­zetiségi nyilvánosság (sajtó, intézetek) működésének kér­déseit, megnyilvánulási for­máit kutatjáib. Ez a tevé­kenységi kör természetesen kötődik más tudományterü­letekhez, de ők nem nép­rajzkutatók, mert nemcsak leírnak, és nem szociológu­sok, mert nem a számokra, mennyiségi jellemzőkre épí­tenek. Az ökökat keresik, a jelenségeket értelmezik. Magyarországon több tu­dományos intézettel jó kap­csolatot építettek már ki. Mindez azonban kevés még ahhoz, hogy valóban rálás­sanak az európai tudomá­nyos életre, hogy a lehető legtöbb információ birtoká­ban végezhessék munkáju­kat. A Miskolcról, az IC(P) Rt.-től a hét végén kapott számítógép hatalmas segít­séget jelent .majd nekik. Megkönnyítheti a kiadvá­nyok szerkesztését, a több kötetnyi kézirat rendszere­zését, megőrzését. És első­sorban az információs hát­terük bővül majd. Minden székelyföldi faluról össze­gyűjtik a legfontosabb ada­tókat, jellemzőket. Nyárra már egyetemistákat várnak, külföldről is. És a tudásuk, adataik mellett egyre fej­lettebb eszközöket is bizto­síthatnak nekik. (csörnök) Antarktiszi szerető... ... avagy a hiteles mérés bizonytalansága Mint „Tisztelt gázfogyasz­tó”, a minap értesültem ar­ról, hogy egy miniszteri ren­delet értelmében kötelezően át fogok térni a fűtőérték­arányos gázdíj fizetésére. A földgáznak ezt a fűtőértékét — mint a tájékoztatóból megtudtam — „hiteles mé­résekkel” fogják megállapí­tani, és a megyei lapokban közzé is teszik. Csakhogy a „hiteles méréseknek” már egy híres fizikus, Heisen­berg is kimondta „bizonyta­lansági relációját” ... Májusban történt, hogy a telefonszámlámból megtud­tam, hogy áprilisban csalá­dom tagjai több száz olyan beszélgetést folytattak, amit valahogy későbbi emlékeik nem igazolnak. A hibát azonnal bejelentettük, s már július végén, .az első telefo­nos ellenőrzés hitelesen bi­zonyította, hogy három hó­nappal korábban is minden a legnagyobb rendben volt. További fellebbezéseinkre, augusztus közepén és szep­tember elején újabb telefo­nos és — egy esetben — személyes ellenőrzések tör­téntek, s mit ad Isten, ezek is a korábbi „hiteles” meg­állapításokat bizonyították. Mivel úgy gondoltam, hogy ennyi egybeesés a hiteles méréséknél nem lehet vélet- let, így a kifogásolt össze­get befizetve, ezirányú le­velezésemet megszüntetve, most már én nyomozok fe­leségem antarktiszi szerető­je után. akivel nyilván te­lefonon randevúzott. Az öt­letet igaz, a feleségem kap­ta irányomban, de magamat ez ügyben már kivizsgál­tam. Felhívnám azért illetéke­seink figyelmét, ügyeljenek arra, hogy kik, mikor, mit és hogyan mérnek, illetve súlyoznak és hogy a mérési adatokban legfeljebb csak Heisenberg, a keresztülvitel szándékában pedig senki ne találjon kivetnivalót. Végül is ha ez a „hiteles mérés” nem az eddigi jó néhány „hiteles mérés” foly­tatása, akkor még a kiter­jesztését is javasolnám. Mi, a televízió nézői .például ha­vonta pontoznánk a műsor­időegységre jutó informati­kai, nevelési, szórakoztatási tartalmát, és ezt szorozva a műsoridővel, fizetnénk az előfizetési díjat. Csák éppen a nézőket kell majd a leg­erkölcsösebb kategóriából ki­választani ... Dobos Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents