Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

I a Magyar Köztársaság kormányához regionális válságkezelési program kialakítására Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Elkerülhetetlen ezért a kialakult helyzet rendszerszerű vizsgálata, a ki­bontakozást megalapozó elképzelések végiggondolása és a kezelés eszkö­zeinek megteremtése. Ennek szükségességében mind az önkormányzat, mind az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara egyetért. Mivel a program az itt élő 757 000 ember többségének közös problémá­ja, egyetlen politikai csoport sem sajátíthatja ki a maga számára. Ezért e dokumentum elsődleges célja a válság kezelését vállaló helyi és országos erők tevékenységének támogatása. „Válságot kezelni pedig muszáj" Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az észak-magyarországi régió válságban van, A válság közvetlen kiváltó oka a magyar gazdaság strukturális átalaku­lási kényszere. Ennek kedvezőtlen hatásai e régiót is többszörösen hátrányo­san érintik. üdvözöljük, hogy a Magyar Köztársaság kormánya érzékeli a régió problémáit. Az eddig tett lépésekben azonban - amellett, hogy keveselljük a tényleges tetteket — nem látunk átgondolt koncepciót. I. A tapasztalatok mindenütt azt mutat­ják, hogy a strukturális válságnak áldo­zatul eső területek gondjai tartós sokkot okoznak az ország életében. E problémák regionális kezelése viszont a feszültsége­ket. s a velük együtt jelentkező hosszú távú költségeket is csökkenti. Egyetlen nyugat-európai állam sem meri megkoc­káztatni, hogy területén tartósan ágazati vagy területi válságzóna alakuljon ki. A válságok spontán megoldását hirdető „totális piac” ideológiáját egyetlen gazda­sági partnerünk sem gyakorolja. Minde­nütt tudatosan menedzselik az átalakítást. így csökkentve annak társadalmi-gazda­sági veszteségeit. Drága-e a regionális válságkezelés? A regionális válságkezelés sokba kerül és lassan hoz sikert. Drága, mert egyide­jűleg kell megvalósítani a helyi gazda­ság struktúrájának átrendezését, a dolgo­zók átképzését, és az infrastruktúra fej­lesztését. Végső soron mégis ez az eljárás az ol­csóbb. A probléma hagyományos kezelé­sének ugyanis a közvetlen költségek (munkanélküli-segély, felszámolási költ­ségek) mellett igen jelentős közvetett költségvonzata van (pl. adókiesés, vándor­lásból, elszegényedésből adódó vesztesé­gek), nem beszélve a politikai-szociális kockázatról. II. Miért pont Borsod- Abaúj-Zemplén megye? Az ország több területe (Szabolcs-Szat- már-Bereg, Nógrád, Veszprém. Baranya) hasonló problémákkal küzd, ezekben több körzet a közeljövőben kerülhet válságos helyzetbe. A nagyobb régió külön válság- kezelési programjának kialakítását a kö­vetkezők indokolják: 1. A térség nagyiparának összeomlása, az azt körülvevő társadalmi közösségek szétesésének veszélye. 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar 50 ezer foglalkoztatottjából 34 ezer a csőd szélén álló mezőgazdasági nagyüzemek­ben dolgozik. A foglalkoztatottság 3 év alatt 25 százalékkal csökkent. A gazda­ságtalan üzemek bezárása megfelelő al­ternatív munkalehetőség hiányában va­lószínűleg a képzetlen, rosszul konver­tálható tudású rétegek egy részének kényszerű elvándorlását vonja maga után. Ez más régiók foglalkoztatási és lakásgondjait növeli majd. Az ottma- radók számára — kiegészítő jövedelem és tőke hiányában — nincs felzárkózá­si lehetőség. 3. A munkanélküliek aránya az országos szint fölött, 10% körül mozog, mely már ma 40 000 embert jelent, elsősor­ban képzetleneket és fiatalokat. Jövő­re ez a szám akár másfél-kétszeresére emelkedhet. 4. Ezekhez képest a privatizáció és a kül­földi tőkebeáramlás üteme lassú. A spontán átalakulás folyamatai a térség problémáira nem jelentenek kielégítő megoldást. 5. A térségnek — az országos átlaghoz képest — elmaradott az infrastruktúrá­ja. Ez gátja mind a gazdasági szerke­zetátalakításnak, mind a térségbe való működő tőkebeáramlásnak. 6. A régió bányászati-nehézipari övezetei­nek környezeti szennyezettsége kritikus. Ugyanakkor új, környezetbarát techno­lógiákra. környezetvédelmi beruházá­sokra saját forrásból nincs pénz. 7. A térség mozgékonyabb lakosságának elvándorlása megindult. A folyamat ma még megállítható. Az értelmiségi, kvalifikált szakmunkásréteg eltűnése a régió számára pótolhatatlan veszteség lenne. 8. Rendelkezésre áll az a helyi szellemi bázis, azok a szakmai elemzések, ter­vek, melyek a program indításához nélkülözhetetlenek. A térségben a ’80- as évek közepétől beindult fejlesztési programok — sokszor negatív — ta­pasztalatai is segíthetnek a feladatok megfogalmazásában. 9. A térség nemzeti vagyonértékének gyors csökkenése csak tervezett, átgon­dolt racionalizálási-megelőzési koncep­cióval állítható meg. III. Javaslat a válságkezelési koncepció kialakítására 1. A súlyos gondok orvoslására a kor­mányzat, az önkormányzat és a helyi közösségek közös teher- és felelősség- vállalásán alapuló hosszú távú válság- kezelési program beindítása szükséges. 2. A Magyar Köztársaság kormánya kö­zelgő B.-A.-Z. megyei ülésén a külön­böző, hozzá beterjesztett javaslatok alapján vitassa meg a folyamat fel- gyorsításához szükséges kormányzati teendőket, felelősök, határidők megne­vezésével. 3. A válságkezelés menedzselésére a kor­mány és a megyei önkormányzat ál­lítson fel egy olyan szervezetet, mely összehangolja az önkormányzatok, ér­dekképviseleti szervezetek, alapok, alapítványok tevékenységét és koordi­nálja az öt mikrorégió válságmened­zselését szervező irodáinak tevékeny­ségét. (Miskolc és agglomerációja, Észak- és Dél-Borsod, Abaúj, Zemp­lén.) 4. A különböző válságkezelési, illetve fejlesztési célú pénzek kezelését a most létrehozandó regionális fejlesztési pénzintézet (Rákóczi Bank Rt.) látná el. A tevékenység a tervezett alapsza­bály alapján pontosan illik a bank profiljához. 5. Az eltérő sajátosságú mikrorégiók problémáira eltérő megoldásoknak kell születniük. A problémafeltánást, folyamatkezelést, a programok végre­hajtásának irányítását a már létrejött vállalkozó-csoportokra és egyéb fej­lesztő irodákra támaszkodó helyi vál­ságkezelő irodák lássák el. 6. A régió különböző övezeteinek azonos színvonalra hozására nem lesz elegen­dő tőke. Javaslatunk szerint a felada­tok és erőforrások szelektíven kerülje­nek felosztásra. Ennek alapján — az ország más, elmaradott térségeihez ha­sonlóan — elsősorban állami tőkéből finanszírozódjon az alapvető infra­strukturális fejlesztés (víz, közmű, egészségügy stb.). Ezen akciók alapjá­ul egy. az elmaradott térségek fejlesz­tését célzó kormányzati koncepció vagy törvény szolgálna. Az ezen felül történő infrastruktúra (nemzetközi autóút, határátkelők, tele­fonhálózat stb.) fejlesztésénél azokat a területeket célszerű előnyben részesí­teni. ahol a többihez képest nagyobb az esélye a működőtőke-beáramlásnak, illetve helyi fejlesztésnek. E területe­ken innovációs parkok létesítése kívá­natos. Ennek kormányzati keretéül az új területfejlesztési törvény szolgálna. 7. A fejlesztésnek csupán egyik pillére lehet a támogatott működőtőke-be­áramlás. A másik, a régióban előállí­tott alapanyagokra épülő vegyipari, textilipari és élelmiszeripari vállalatok fejlesztése. A rendkívül szennyezett térség védelme érdekében a számotte­vő beruházások megkezdése előtt le­gyen kötelező környezeti hatásvizsgálat készítése, valamint a nyilvános vita. E beruházásoknál a Környezetvédelmi Felügyelőségnek vétójoga legyen. 8. Az infrastruktúra-korszerűsítéssel egyenrangú az átképzés ügye. Ez a munkaképes lakosság egyharmadát is érintheti. Az átképzés szellemi bázisa a Miskolci Egyetem lehet. Keresni kell azonban a mikrorégiók igényei­nek megfelelő helyi átképzési közpon­tok létrehozásának lehetőségét. A dön­tő többségében inmobil lakosság szá­mára ez az egyik kitörési lehetőség. A helyi rövidebb távú igényektől függet­lenül ugyanilyen formában indokolt általános, a munkaerő értékét növelő kiegészítő képzést (pl. nyelvi oktatást) indítani. A folyamat beindítása érde­kében mozgósítani kell a különböző nemzetközi segélyszervezeteket. 9. Kívánatosak lennének a határmenti térségek közvetlen együttműködését segítő kezdeményezések. Nyugat-euró­pai tapasztalatok szerint a „határzóna­effektus” 25 százalékkal magasabb nö­vekedést jelent az ország belső térsé­geihez képest. Megvizsgálandók az eb­ből fakadó kölcsönös előnyök. A kor­mány fogalmazza meg azon lépéseit, melyek az ilyen irányú helyi erőfeszí­téseket támogatják. Tudatában va­gyunk annak, hogy a Szlovákiával, Ukrajnával való együttműködésnek számos, a régión túlmutató korlátja van. Ennek ellenére indokolt az együttműködés aktív kormányzati tá­mogatása. 10. A Magyarországon működő mintegy 7000 vegyes vállalatból kevesebb mint 300 működik a megyében. A térség természeti, gazdasági, szakmai poten­ciáljának szakszerű bemutatása nélkül nem várható komoly és megalapozott befektetői érdeklődés a külföldiek ré­széről. Központi segítség kell a térség megfelelő külföldi megismertetésének és marketingjének megszervezésében. 11. A fennálló struktúra további finanszí­rozására nincs mód. Gazdálkodó szer­vezetek csak akkor juthassanak támo­gatáshoz, ha azt a regionális fejleszté­si szervezet által ellenőrizhető módon, magasabb feldolgozottságot eredménye­ző fejlesztésre, támogatás nélkül is életképes programra, vagy tervszerű, a válságkezelési tervekkel összhangban álló felszámolási folyamatra, átképzés­re kérik. 12. A helyi agrárágazat csődje döntően a hagyományosan rossz helyi adottságok­ból adódik. Ezt az ágazat országos válsága, az irányítás koncepciótlansá­ga tovább súlyosbította. Ebben a hely­zetben nem nélkülözhető a termelők bizonyos támogatása. A támogatási ke­ret e termelők 1—3 éves, ellenőrzött váltását, illetve tervszerű, tehát csök­kentett veszteséggel járó folyamatos leépítését szolgálná. 13. A térségben néhány nagyüzem bezá­rása a dominóeffektushoz hasonló fo­lyamatot indítana el. Ezért a leépítést a közvetlen és közvetett gazdasági következmények figyelembevételével, e tényezők tervezésével, tudományos műhelyek bevonásával javasoljuk le­bonyolítani. 14. A válságkezelés óhatatlanul feszültsé­geket eredményez. A források szűkös­sége miatt tízezrek kényszerülnek ko­rábbi életmódjuk feladására, elvándor­lásra. Az ebből fakadó konfliktusok kezelése az önkormányzatokon kívül eső érdekvédelmi és szakmai csopor­tokkal való folyamatos együttműködést és egyeztetést követeli meg. Kívána­tos továbbá, hogy az önkormányzatok a kényszerű áttelepülés segítését fel­vállaló információs és segélyezési iro­dákat működtessen a kritikus területe­ken. 15. Stabilizáló erőnek, morálisan kedve­zőnek tartjuk, ha munkanélküli-segély helyett bért kaphatnak az arra szoru­lók. Ezért támogatjuk a szükséges in­frastrukturális fejlesztések közmunka­szerű elvégzését. A válságkezelés egyik kívánatos céljának a visszafordíthatat­lan elszegényedés, a társadalmi süllye­dés megakadályozását tartjuk. IV. Á válságkezelés finanszírozására négy forrást látunk: 1. Az alapvető kommunális és egészség- ügyi beruházások finanszírozása kor­mányzati eszközöket kíván. Ugyancsak e forrásból szükséges támogatni a sür­gős környezetvédelmi beruházásokat (pl. az ivóvízkészlet gyűjtőterületének védelmét). A korábban működött területfejlesz­tési és szervezési, valamint a foglalkoz­tatási alap tapasztalatai alapján olyan kormányzati szervezetek létrehozása kívánatos, melyek egyrészt a struktúra- átalakítást, tervszerű leépítést, másrészt az átképzést finanszírozzák. Ennek for­máját a területfejlesztési törvény sza­bályozná. 2. A helyi gazdaság fejlesztésére szolgál­na a Regionális Fejlesztési Bank által kibocsátott hosszú távú lekötésű, az áí- lagnál kedvezőbb adózású értékpapír. 3. Legalább részben külföldi támogatásból finanszírozhatók a helyi vállalkozásfej­lesztési alapok, a regionális fejlesztési irodák, a külföldi és hazai szakértők, valamint az átképzés meghatározott elemei. Nagy szerepe lesz az elmúlt hónapokban beindult Phare-program- nak. Indokolt, hogy a program által beindított regionális fejlesztési folya­matokhoz a kormányzat is csatlakoz­zon. bővítve a vállalkozásfejlesztés ren­delkezésre álló forrásokat. Indokolt a vállalkozási tanácsadás és képzés regio­nális hálózatának kialakítása, a kezdő vállalkozók információval, képzés meg­szervezésével való segítése. 4. Mindenekelőtt a nemzetközi kereskedel­met kiszolgáló területeken (pl. az M3 autópálya befejezése) van lehetőség koncessziós megállapodásra. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy a szovjet piacról való kivonulásunknak arányában az ez iránt való érdeklődés folyamatosan csökken. A fejlesztésre-válságkezelésre szánt tő­ke kezelésére önálló Regionális Fejleszté­si Bank, az alapítás-előkészítési szakasz­ban lévő Rákóczi Bank legalkalmasabb, mivel hosszú távú érdekei e régióhoz kö­tik. y. Javaslat rövid távú intézkedésekre A felvázolt javaslatok nem elegendők a következő hónapokban jelentkező sú­lyos gondok enyhítésére. Ezért az alábbi lépéseket javasoljuk: 1. Megkülönböztetett figyelmet kell fordí­tani a segélyezés bővítésére és a szo­ciális programok beindítására. Javasol­juk, ezek terjedjenek ki a már megin­dult népességvándorlás fékezésére. 2. Fontosnak tartjuk e válságos helyzet­ben az önkormányzatok működőképessé­gének biztosítását. Ebben a pillanatban ez az egyetlen hálózat, mely a kritikus helyzetben lévő kistérségek szociális­politikai feszültségeit kezelni tudja. 3. Üdvözölnénk olyan bizottság megalapí­tását, melyben a megyei munkaerő központ, az önkormányzatok, parlamen­ti képviselők, a vállalkozói csoportok, vállalatok képviselői, a helyi bankok, az érdekképviseletek vennének részt, s melynek feladata a régió problémáinak megtárgyalása lenne. Végül: magának a kormánykoncepció­nak a létrejötte, az ezt igazoló, gyakor­ló intézmények, a legapróbb látható eredmények is a térség stabilizálását szolgálnák. Ez mindannyiunk érdeke. MAGYAR SZOCIALISTA PÄRT POLITIKAI HIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents