Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-06 / 260. szám
XLVII. évfolyam, 260. szám 1991. november 6. Szerda Ára: 5,80 Ft BORSOP-ABAÜJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Sok falu határában hál még kinn a kukorica, a répa, a szőlő. Sok helyen alig-alig vetettek őszi búzát — nem a bizonytalanság, inkább a három hetes eső miatt. Mégis, mégis — o paraszt- ember már csak ilyen marad - teszi a dolgát sárban, hidegben ... Mancsoskodik a vizes-fagyos szőlőfürttel, bőgeti-kinozza a répakombájnt, igyekszik leszántani az őszi határt. Nem könnyű, nem dicsőség most mezőgazdának lenni. Nem csak a mostoha időjárás miatt, de a politikai széljárás is egyfajta kihívás. És mégis javíthatatlan optimista a szántóvető, a kombájnos, de még a képen látható állatbarát is, akit az ország egyik legmagasabb lakott területén, Szilvásváradon kaptunk lencsevégre, amint derűs napfényben paskolja a ló kiváncsi pofáját, mert odafönn verőfény fogadott, mig a dimbes-dombos Cserehátban lemondó köd, a Taktaközben meg vigasztalan sár. Fotó: Laczó-Dobos mmmmmmmmmmmmsmA Bizonyos értelemben hasonló szakaszban van az egyiptomi és a magyar gazdasági átalakulás — állapították meg a két ország kormányfője, Antall József és Atef Szidki keddi kairói tárgyalásain. A központosított gazdasági szervezet lebontása, a piacgazdálkodásra való átállás mindkét országban napirenden van, miként az állami helyett a magánszektor előtérbe kerülése — hangoztatta az egyiptomi kormányfő. Mint László Balázs kormányszóvivő elmondta, Szidki miniszterelnök a kétoldalú kapcsolatok területei közül kiemelten szólt a tudományos együttműködésről, megemlítve, hogy Magyarország régóta nagy számban fogad egyetem utáni képzésre egyiptomi szakembereket, főként a mezőgazdasági tudományok terén. Antall József a magyar külpolitikai látásmódot ismertetve, •kiemelten szólt arról, hogy a jugoszláviai helyzet Magyarországra nézve elsőrendű veszélyt jelent, ezért mindenképpen érdekeltek vagyunk a békés megoldásban, támogatjuk az EK erőfeszítéseit, és szeretnénk mielőbb határozott fellépést látni amerikai és szovjet részről. A jövő században az Észak és Dél közötti szociális feszültségek kerülnek előtérbe, ezért a közel-keleti térségben a gazdaságoknak át kell állniuk új, dinamikus fejlődési pályára — hangoztatta a kormányfő, rendkívül veszélyesnek nevezve annak lehetőségét, hogy valamiféle fundamentalizmusok uralkodjanak el a nemzetközi kapcsolatokban e térségben. A kormányfők vezette küldöttségek tárgyalása után Antall József Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel találkozott. Pólusok az FKGP-ben Éles vita a világkiállításról Tíz óra után néhány perccel megkezdődött az Ország- gyűlés keddi munkanapja. Az őszi ülésszak huszadik ülésnapján a képviselők elsőként a világkiállításról szóló törvényjavaslat, általános vitáját kezdték meg. Emellett napirenden szerepelt egyebek között a jövő évi költségvetés irányelveiről szóló tájékoztató, valamint a pénzintézetekről és a Pénzintézeti tevékenységről rendelkező törvénytervezet. A Magyar Köztársaság ismerje el az önálló, független, szabad Horvátországot —- a Magyarországon élő hor- vútok nevében ezzel a kéréssel fordult a kormányhoz Horváth Vilmos (SZDSZ) képviselő, a keddi plenáris ülésen, napirend előtt elhangzott felszólalásában. Az 1996-os Expo budapesti megrendezése fontos szerepet játszana az ország modernizálásában, a magyar gazdaság, a kultúra meg-“ újhodásában — hangoztatta Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a világkiállítással kapcsolatos törvényjavaslatot előterjesztve. A megrendezés legfőbb problémájának nevezte azt a politikai dilemmát, amelyet az Ország- gyűlés és a Fővárosi önkormányzat állásfoglalásának különbözősége jelent. A főváros „időhúzását, elutasító magatartását” bírálva utalt arra, hogy a budapesti önkormányzat által igényelt infrastrukturális fejlesztések valóban nem indokolatlanok, ezeket azonban nem lehet csupán az Expo és a magyar vidék terhére megvalósítani. Nem egyszer éles hangú felszólalások, indulatos viszontválaszok kísérték a világkiállítási törvény parlamenti vitáját. Az általános vita mostani első fordulójában a pártfrakciók vezérszó-1 nokai fejtették ki az egyes képviselőcsoportok álláspontját, s ebből kiderült: a kor-) mánypártok támogatják, az SZDSZ és Fidesz elutasítja az Expo megrendezését, míg az MSZP csak egy részletesebb és pontosabb megvalósíthatósági terv ismeretében tartja megalapozottnak a végső döntést. Védelmet kér a hazai Ipar Az importliberalizáció előnyei és hátrányai BUDAPEST (ISB). Néhány évvel ezelőtt a behozatali korlátok megszüntetéséért küzdöttek a hazai vállalatok, nta pedig többen védelmet kémek az importtal szemben. P* ^elmúlt három év alatt bevezetett importliberalizáció lövőre — a tervek szerint 4-6 százalékkal — tovább bővül, s Jut növekszik a verseny a hazai piacon. Koczka László- net, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma- nak főosztályvezető-helyettesét, a liberalizálás hatásairól ss a hazai ipar védelméről kérdeztük. . A külgazdasági tárca szakértője szerint a liberalizáló mértékét elsősorban nem határozza meg, hogy a behozott termékekből menyei lépheti út engedély nél- . ül a határunkat, hanem ■nkább az, hogy a külföld-» röl megvásárolt árucikkek btilyen hányadban késztetik Versenyre a hazai ipart. Ezért az import kilencven százalékos liberalizációjáról beszélni kissé csalóka, hi- SZen a nemzetközi pénzügyi szervezetek — így a Világbank — által is elfogadott, az utóbbi megközelítésen alapuló számítás szerint, ma Magyarországon az ipari termelők körülbelül 70 százaléka van kitéve a versenynek. Ez az arány egyébként ebben az évben nőtt ilyen nagy mértékben, hiszen az értékesítés alapján számítva, tavaly csak a termelők egy- harmadának kellett az importversennyel kalkulálnia. Korábban a vállalatok, s a kormányon belül is többen azért harcoltak, hogy minél nagyobb mértékű legyen a nyitás. Ezzel ellentétben ma ugyanezek az érdekkörök — érzékelve a növekvő importversenyből származó veszélyeket —, azt hangoztatják, hogy a hazai termelést védeni kell. Valóban, az elmúlt esztendőkben talán nagyobb mértékű volt a liberalizáció, mint ami feltétlenül szükséges volt — fogalmazza meg Koczka Lászlóné. Jelzi ezt az is, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek megelégedtek volna a hazai termelés durván 60 százalékának a versenybe hozatalával. Ezzel együtt a nyitásnak természetesen vannak kedvező és kedvezőtlen hatásai is. (Folytatás a 2. oldalon) Budapest (ISB). Szerda délután a frakcióülést követően állítólag nagy dolgok történnek a kisgazdáknál. A jelenlegi helyzetet illusztrálandó, tegyük egymás mellé a két északkeleti megye két kisgazda képviselőjének értékelését. Kávássy Sándor (Szabolcs- Szatmár-Bereg): — Nevetséges dolog, hogy a párt országos elnökét, Torgyár Józsefet kizárják a frakcióból. Teljesen egyértelmű, hogy a párt az irányadó, és nem a frakció. A tömegek a pártvezetés mögött állnak. Ilyen szavazattöbbséggel tán még soha sem választották meg a kisgazda- elnökséget. Ez kifejezésre jutott a megyei elnökök felszólalásában, s Ómolnár Miklós, valamint Prepeliczai István pártból való kizárásakor. Én egyébként Prepeliczai kizárása ellen szavaztam, de a többség döntését el kell, hogy fogadjam. — Nem érzik annak a felelősségét, hogy destabilizálják a belpolitikai helyzetet? — Ezt a kérdést ne nekem tegye fel. Azok a renitensele, akik a pártfegyelemnek nem tesznek eleget. Meglesznek nélküle is? Tor- gyán József újra a középpontban. Érvek mellette és ellene... Márpedig a koalíciós megállapodásokat pártok szokták kötni. A frakció nem tolhatja fel magát olyan polcra, ami őt nem illeti meg. Lehet, hogy ezt a frakció többsége nem így látja, de ami igaz, az akkor is igaz, ha sokan tagadják. Kovács Béla (Hajdú-Bi- har): — A Független Kisgazda- párt országgyűlési képviselőinek 90 százaléka a koalíció híve. A párt egységét komoly veszély nem fenyegeti. Az FKGP már a Horthy-kor- szakban is egészségesen konzervatív volt, mert a magyar parasztság is az. Nem dőlt be sem a németeknek, sem a szovjeteknek. Ez tartotta meg. Tehát: ezt a pártot olyan diktatórikus módon, mint ahogy Torgyán teszi, nem lehet vezetni. A pántvezetés mögött semmilyen tömegek sincsenek. Láthatja, a békésiek is Torgyán ellen döntöttek. Torgyán vagy betartja a Független Kisgazdapárt alkotmányát, régi programját, vagy megleszünk nélküle is. — Beszélnek a párt szakadásáról is...-— Szerdán délután talán erről is többet tudunk majd. Tényleg felvetődött az új párt alakításának a gondolata. De rögtön azt is mondtuk: miért mi? Hiszen mi, régiek biztosítjuk a jogfolytonosságot. Hiszen mi negyven éve, meg még régebben ott vagyunk. Mások pedig csak pár hónappal a választás előtt kezdték magukat kisgazdának mondani . . . Dombrovszky Ádám Új horvát útlevél Egy horvát rendőrnő mutatja be azt az új horvát útlevelet, amilyenre rövidesen lecserélik a Horvátországban eddig használatos jugoszláv útleveleket. (TELEFOTO) Öszidő Magyar—egyiptomi kormányfői tárgyalások Ili párt alakul a kisgazdákból?
