Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

1991. november 28., csütörtök

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ■

■*

Mindenhonnan csak az értékeket

Beszélgetés dr. Kiss György országgyűlési képviselővel

Az MDF jelöltjeként indult az országgyűlési képviselő-választáson és a diósgyőriek szavazataival nyert. Ami a családi hátteret illeti: apja állatorvos volt és a hivatásának élt, ám nagyon fontos volt számára a család. Dr. Kiss György Sajó- szentpéteren született, de az általános és a középiskolát már Tokajban végezte. Egerben katonáskodott, majd rövid kitérő után 1972-ben került az államigazgatásba. Munkája mellett végezte el a jogi egyetemet, Pécsett kapott diplomát. Az MDF- nek 1988 óta tagja. Előző munkahelyén, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Tanácson közvetlen főnökei tudták, hogy elkötelezettje a rendszerváltásnak.

Mindezek az új parlament születésekor napvilágot látott Szabadon választott című kötetben is 'megtalálhatók, ily módon a képviselő múltja nyitott könyv a választók előtt. A jelenről azonban viszonylag keveset tudunk, mert dr. Kiss György, az Országgyűlés Alkotmányügyi Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottságának tagja a törvény- alkotó tevékenységből a kevésbé látványos feladatokat vállalta. A következőket mondja erről:

— Tizenhét évet töltöttem a közigazgatásban, közelről, pontosabban belülről láttam mindazt, aminek megváltoztatásában most aktívan részt vehetek. Ha valahol, éppen itt nyílik a legtöbb lehetőségem tapasztalataim hasznosítására. így például az önkormányzati törvény előkészítése során több módosító jellegű felvetéssel éltem, aztán referense voltam a közigazgatási bíráskodás bevezetése ügyének.

— Az előkészítő munka lapossága, szakszerűsége ellenére némely törvényjavaslathoz módosítások tucatjait nyújtják be.

— Ez óriási terhet ró a törvényalkotókra, mert a legamatőrebb felvetéssel is foglalkozni kell.

— Volt egy nagy port kavaró napirend előtti felszólalása is.

— Az önkényes lakásfoglalók kóriyszerkilakoltatásá- nak megszüntetését kérte az egyik képviselő és ezzel a felvetéssel nem tudtam ímeg- békélrai, mert felmerült bennem: mekkora türelemmel nézhetik ezt a 10 éve albérletben élő lakásra váró

gyermekes családok, akik egyébként törvénytisztelők és ezért kerülnek hátrányba. Honnan van nekünk erkölcsi alapunk azt kérni tőlük, várjanak csak türelemmel tovább.

— A másik hozzászólásában éppen a rendőri fegyverhasználat |kérdésében tette le a voksát.

— Igaz. Éppen annak kapcsán, hogy egymást 'követően hárman is életüket vesztették emiatt. Most, amikor nagyon elszaporodtak az igen súlyos bűncselekmények, az eddigieknél sakkal nagyobb súlyt kell kapjon a szigor. Nem az a cél, hogy a rendőr bármilyen- ügyben a pisztolyához kapjon, de az azért adassák meg neki, -hogy ha megtámadják, mint az idézett esetekben, legalább megvéd- hesse magát. Amúgy sincs túl sok önbizalma napjaink rendőrének. Nem fegyverrel kell ezt megtámogatni, hanem egészséges önbizalom kialakításával. És persze a jogszerűségnek kell mozgatni minden lépést.

— Amíg MDF-es képviselőtársai aktív politizálással vállalják azonosulásukat egy-egy párton belüli |irányzattall, a népi-nemzetiekkel, vagy a liberálisokkal, addig önről nem tudjuk melyik szárny gondolatait érzi igazán közel magához.

— Az MDF-en belüli irányzatok nem olyan élesek, mint más pártokiban,, így nem is osztják meg igazán' a tagságot. Az alapállásom az, hogy fogadjuk el a keresztényi értékeket, mindazt, amit az oktatásban, a karitatív tevékenységben keresztény egyházak fel tudtak, fel tudnak -mutatni, de bele tudom integrálni a magam -politikai meggyőződésébe a liberális eszmét is.

Olyan értelemben, ahogy ez az MDF-en belül jelen van. Elfogadni másoknak a magunkétól eltérő véleményét. Az eredeti gondolatokhoz viszont éppen a népi-nemzeti irányzat áll a legközelebb. Ott találhatók a kiindulási alapok. Én az elején léptem be az MDF-be, 1988 szeptemberében, az első miskolci tagtoborzáskor. Mindent egybevetve mondhatom, hogy a kérdésre is válaszoljak: a népi-nemzeti szárny gondolatisága áll a legközelebb hozzám a másik tagadása nélkül.

— Végül engedjen meg még egy kérdést, amiről mostanában a legtöbb vitatkozó vélemény hallható az országban, a Zétényi—Takácsféle törvényről ön hogyan vélekedik?

— Az alapvető félreértés az, hogy itt visszamenőleg akarunk tényállásokat teremteni. Az emberölés és a halált okozó testi sértés ,10 évvel ezelőtt is büntetendő cselekmény volt. Ügyszintén a hazaárulás. Azt mondtuk ki, hogy az állam bün>- tetőjogi felelősségét nagyon sok súlyos bűncselekmény esetében nem érvényesítette, pedig módja lett volna rá. E helyett jó állást, kitüntetést adott az elkövetőknek. Nem véletlenül szerepel a törvényben az i:s, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthető. Ennek a törvénynek az erkölcsi súlya igazán a jelentős. Az áldozatoknak érezniük kell, hogy valamilyen elégtételt nyerjenek ily módon is. Nagyon jól körülhatárolhatok például a hazaárulás kritériumai is. (Aki külföldi hatalommal kapcsolatba lép, annak érdekében, hogy idegen katonaság jöjjön az országba, vagy aki az ország szuverenitását kockáztatja, elősegíti, stb.) Halált okozó testi sértés alatt azt érthetjük, hogy a kínzások során a verőlegények túlbuzgósága következtében, a mostoha körülmények miatt — amit a fogvatartók teremtették —, sokan az életüket vesztették. Ez a törvény ezekről a fejezetekről szól.

— Ha a parlament munkája az idén több pihenőidőt hagy karácsony táján, hol tervezi az ünnepek eltöltését?

— Igazi pihenéssel, a gyermekeim körében.

Nagy József Fotó: Laczó József

A TSZKER nemcsak nevében változott

A hat betűből álló név mögött kemény piaci munka, rugalmas értékesítési készség áll. A .belföldi ellátás színvonalának növelése, az egyre szélesedő külkereskedelmi tevékenység már kevésnek bizonyult megbolydult gazdaságunkban. S hogy a TSZKER mindezt hogyan vészeli át, mi új'at tartogat termeltetői, partneréi és önmaga számára, arról Demeter András, elmök-vezénigaz- gató tájékoztatott.

— Az elmúlt év júniusától Agrárszövetkezeteik Kereskedő Háza Rt. néven folytatjuk munkánkat. A szervezeti átalakulással a fővárosi központ megszűnt, az önállóság erősödött, s mindez olyan időiben, amikor egy bizonytalan és szétzilált gazdaság keresi helyét, s a talpon,maradásért küzd. A mindennápii változások korát éljük, .környezetünk változásával önmagunk is változunk, ezért a mi filozófiánk az, hogy tudatosan elébe menjünk a várható fejleményeknek. Annak ellenére, hogy a térségben az eddigi összes hagyományos Ipari tevékenység összeomlott, igyekszünk megkapaszkodni. Maradt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egy „felázott pályán” és nagy bizonytalanságokkal próbál életben maradni. Iilyan körülmények között befektetőket találni piacrészesedéssel, szinte lehetetlen. Mlindezék ellenére ugrásszerűen megnőtt a befektetéssel próbálkozóik száma, s ez óriási konkurenciát, nagy kihívást jelent számunkra is. Az úgynevezett k iáhatánmenti forgalom ez év januárjától megszűnt. Tulajdoniképpen bartenkeres- kedelemként működött,

áruért árut kaptunk, s az érték ilyenformán nem volt mérhető. Külkereskedelmi munkánk révén jutottunk piachoz és pénzhez, de belföldön csak a lízing és a mezőgazdaság maradt. Igen jelentős a Szlovákiába irányuló exportunk, amely az utóbbi években erősödött. A hagyományos zöldség-gyümölcs és cukorrépa-szállításoknál

azonban érezhető, hogy partneretek is az átalakulás gondjaival küzdenek. A Szovjetunióiban folyó események nem gátolnak meg abban, hogy Ukrajnában és Oroszországban biztos piacot keressünk.

— A hagyományos nyugat-európai vevőinknél áruhiány miatt több hazai feldolgozó leállt. A külkereskedelmi tevékenység erősítésére ez év júliusától export- bonyolító irodát nyitottunk Budaipesten. A román és a lengyel! piac érdemit megítélése a jövőben várható. A keményválutás eladások növekedtek, s ezzel együtt csökkent a barterlkereskede- lem.

— Az rí. al kalmazoütaiba-n erősödött a vállalkozási készség, de az induláshoz a szükséges tőke hiányzik, a pénzintézetek pedig magas kamatra adnak köllesönt. Hogy mit hozih'at a jövő? Egy biztos: a jövő a szüntelen vállalkozások időszaka lesz. A hagyományos tevékenység mellett további erőteljes szervezeti átalakításra kerül sor. Előtérbe kerül az egyéni éndékeltség. A kft.-k alapítását nemzetközi méretűvé 'kívánjuk szélesíteni, az alapítók személyes tőkebevitelével.

Fekete Béla

Kitekintő

Egy úl az átalakulásra: a svéd modell

Tanulmányutak, tapasztalatcserék, külföldi szakmai látogatások ... Mind-mind axial a reménnyel kezdődött, hogy valóban hasznunkra lesz. Mostanra azonban megcsappantak az ilyen külföldi utak, jó tehát e kevésre is odafigyelni, hisz’ nem öncélúan szervezik, nem „ajándék” egy pár napos út, ahol valami hasznosithatót, valami szakmai újat kaphat az ember.

Dr. Kiss István, a Debreceni Állattenyésztő Vállalat Miskolci Állomásának tenyésztési vezetője svédországi tapasztalatait osztja meg a mezőgazdaság átalakulásában érdekeli szakemberekkel.

— Korunk egyik tragikus ellentmondása, hogy amíg a világ egyes országaiban az élelmiszertermelés a bőség zavarával küszködik, addig az éhező kontinensek lakosainak milliói alultápláltak és százezrek éhenpusztul- nak — mondja. — Napjainkban talán még időszerűbb Horn Artúr szavait idézni: „Az emberiség legnagyobb vállalkozása a mezőgazdaság.”

— Milyen a svéd parasztgazdálkodás?

— A svéd földművelés alapját a jövőben is az élelmiszertermelés jelenti, kiegészülve az erdőgazdálkodással. Az, hogy a mezőgazdaság a továbbiakban is mozgatórugója lehessen a vidék gazdasági életének, új szakmai követelményeket támaszt működtetőivel szemben. A parasztok vállalkozói szerepe egyértelműbbé kell, hogy váljon. Az élelmiszertermelés mellett újabb tevékenységi formákat is ki kell fejleszteniük, amelyek gazdaságosak és egy nyitott piacon jól megállják helyüket. Jelenleg viták folynak az elképzelésekről és javaslatokról — így például a turizmus, szabadidős horgászat, vadászat, „falusi élet”, nyaraló kiadása, kempingezők megnyerése, l-|-l=3 mozgalom (szomszédok kö- zörtti együttműködésből adódó előnyök kiaknázása) a gyümölcs- és zöldségtermesztésben (biokultúra) rejlő lehetőségek kiaknázásáról. Kétségtelen, hogy a magyar mezőgazdaságban is olyan ellentmondások alakultak ki. amelyek a további fejlődés gátjává válhatnak. Svédországban az elfogyasztott élelmiszerek háromnegyed részét a svéd parasztok állítják elő. Annak ellenére, hogy Svédország nem tekinthető kifejezetten agrárországnak, azért az alapvető élelmiszerekből önellátó. Legfontosabb terménye a búza, a rozs, az árpa, a zab, a burgonya, de nagy szerep jut a kiterjedt legelőknek is. Jelenleg a mezőgazdaság a munkaképes korú lakosságnak csupán három százalékát foglalkoztatja.

A svéd mezőgazdaságban az utóbbi húsz évben gyors szerkezeti átalakulás ment végbe. Az országban jelenleg 96 500 birtokot találunk, átlagos területük 29 hektár. Harminc évvel ezelőtt még az átlagos birtoknagyság 15 hektár volt. Korábban a parasztok döntő többsége teljes munkaidőben foglalkozott földműveléssel. Az idén júliusban Svédország is bejelentette csatlakozási szándékát az Európai Közösséghez. A mezőgazdaság jövőjéről folyó vitákat is az EK- val kialakítandó jövőbeni együttműködés határozza meg. Az utóbbi időben a mezőgazdasági termelés gazdaságossága visszaesett, s ezért mind több paraszt máshol keresi megélhetését.

— Hogyan szerveződnek a svéd parasztok?

— A svéd parasztoík régóta működnek együtt és) szerveződnek különböző egyesületekbe. Ennek két fajtája ismert: a gazdasági és a szakmai egyesületek. A szakmai és- gazdasági tevékenységet összehangoló központi szerv a Földművelők Országos Szövetsége (LRF), amely érdekvédelmi és szolgáltató szervezet. Az LRF pártsemleges szervezet. Az egyesületi mozgalom) szakmai része 143 000 szervezett tagot számlál, akik 1600 helyi szekcióba és 26 megyei szövetségbe tömörülitek. Ami a gazdasági részt illeti, ott körülbelül 100 egyesületet és vállalatot találtunk, amelyek mintegy 380 000 tagot számlálnak. A legtöbb paraszt' nem csak egy egyesület; tagja, ez magyarázza a magas taglétszámot. Az LRF legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyben az ország minden részéből érkező háromszáz küldött foglal helyet. A küldöttek felét a szakmai, másik felét a gazdasági ág adja. A szervezet munkáját 19 főből álló vezetőség irányítja, akiik közül ketten a szervezet dolgozóit képviselik. A szervezet központi irodájában Stockholmban 100 alkalmazott dolgozik, s szintén körülbelül százan dolgoznak a 26 megyei szövetségnél is.

— Milyen helyi szerveződések vannak a falvakban?

— Az LRF helyi szekciói

a legfontosabb elemei a szervezetnek. Az általuk szervezett rendezvények révén fontos szerepet töltenek be a falu társadalmi és kulturális életében is. A legtöbb helyi szervezet a Stu- dieförbuindet Vuxenskolan- nal (SV; Felnőttek Iskolája Tanulmányi Szövetség)

együttműködve minden télen tanulóköröket 'Szervez a falvakban. Ezekben a körökben agrártechinikai, gazdasági, agrárpolitikai, szervezési ismeretekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. A tagok éves tagdíjat fizetnek, amelynek alapja az általuk művelt terület nagysága. A tagsági díj összege 600 koro- inától 7000 koronáig terjedhet. (Egy svéd korona körülbelül H forintnak felel meg.)

— Hogyan működnek a helyi egyesületek?

— A gazdasági egyesületek szövetkezeti elvek alapján épülnek fel. Az egyesület a tagság tulajdonában van. Azt egyesület nyitott, a belépés önkéntes, s általában termelési ágak szerint tagozódik (tej, hús, tojás, erdő, stb.). Minden egyes paraszt átlagosan öt egyesületnek a tagja. Az egyesület tőkéje a tagok' befizetéseiből képződik, de úgy is, hogy a vállalatod hasznának bizonyos százalékát külön alapba gyűjtik. A gazdasági egyesületek és vállalatok feldolgozzák és forgalmazzák a tagság által előállított termékeket, megteremtik az ehhez szükséges feltételeket, megszerzik a hiteleket és támogatást nyújtanak.

A gazdasági egyesületek 16 országos szervezetben működnek együtt, amelyek feladata a tevékenység összehangolása, a piac szabályozása. információszolgáltatás, piackutatás, gyártmányfejlesztés, szolgáltatás, stb.

Van tehát példa az átalakuláshoz. Csupán tudni kell alkalmazni helyi viszonyokra, a mi - gyaikran ellentmondásos — megszűnő szövetkezeti, állami gazdasági körülményeink között is.

(bekecsi)

i