Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-26 / 277. szám

1991. november 26., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kemizáció a mezőgazdaságban Belénk lopják a mérget Hegyaljai pincéknél. Francia érdeklődés a tokaji borvidék iránt Szakmai körökben nem vitatják, hogy az utóbbi év­tizedek sikerágazatává vált mezőgazdaság . eredményei­ben döntő szerepe Volt a kérni zációnak. Az utóbbi években viszont drasztiku­san csokiként egyes kémiai anyagok felhasználása. A csökkenés okait nagyrészt ismerjük, a következménye­ket inkább csak sejtjük. Az ezzel • összefüggő aktuális kérdéseikről beszélgetünk Vé- key István növény védelmi felügyelővel, a Növényegész­ségügy! és Talajvédelmi Ál­lomás műink a társ ával. — Igen, így van, a kémiai anyagok, elsősorban a mű­trágyák felhasználása drá­mai mértékben lecsökkent, ebben elsődlegesen a nagy­arányú áremelkedés és pénz­hiány, de a földtulajdonlás átmeneti állapota is szere­pet. jáitszik. Jellemző, hogy amíg 1989-ben — a jövő évi termés érdekében — októ­ber végéig 24 000 hatóanyag tonna műtrágyát használtak fel a megye nagyüzemi gazdaságai, most alig halad­ja meg az 1000 hatóanyag tonnáit ia felhasználás. Ha a termés mennyisége is így változna, annaik igen súlyos következményei lennének. Szerencsére a föld rövid tá­von az ilyen hiányosságo­kat kiegyenlíti, de az na­gyon fontos, hogy a termő- területeken ez ne állandó­suljon. Ä növényvédelem terüle­tén kicsit más a helyzet. A növényvédőszer-felhaszná- lás i;s csökkent, azonban itt nem ilyen nagymértékű a visszaesés, mert a növény- védelem elmaradása több növény termelésének elle­hetetlenülését idézné elő. Például vegyszeres gyomir­tás nélkül jelenleg nem le­hetne kukoricáit, naprafor­gót és még egy jó pár nö­vényt itermellni, mert nincs elég eszköz, sem ember, aki a hatalmas területeket meg­kapálná. — Mik a tapasztalaitok a növényvédő szerek felhasz­nálása területén, betartják-e a felhasználással kapcsola­tos szabály okait? — Igen időszerű a kér­dés, annál is inkább, mert várhatóan növekedni fog az olyan egyéni gazdálko­dók száma, akik nagyobb területen, naigyóbb mennyi­ségben, hatékony készít­ményt akarnák felhasználni. Növényvédelmi szakembert foglalkoztató nagyüzemek szerfelhasználása megfelel a jogszabályok előírásainak. A növényvédőszer-felhasz- nálás a nyilvántartásokban is nyomon követhető, a vá­rakozási időt betartják. Az egyéni termelők növény védő­szer-felhasználását — már a termelők nagy száma mi­att is — nehezebb figyelem­mel kísérni, mások a felté­telek és mások a szabályok iis. Leggyakoribb probléma a permetezési napló vezeté­sével, illetve nem vezetésé­vel adódik. Számtalanszor, de úgy llátszik nem elégszer elmondtuk, hogy a piacra termelőknek kötelező a nap­ló vezetése! A növényvédő szerek várakozási idejének betartásáról permetezési napló híján csak költséges vizsgálatokkal lehet meg­győződni, amire egyszerűen nincs lehetőség. Sajnos, a piacokra kerülő lopott zöld­ség- és gyümölcsökről senki sem tudja, aki eladja még az sem, hogy volt-e és mi­kor az illető növény perme­tezve. Ezeket a terménye­ket nem iszabad megvenni! A jelenlegi viszonyok isme­retében ez az egyetlen meg­oldás, ami járható lenne. — Miért csak lenne? — Mert a lopott karfiolt, zöldborsót, vagy szilvát „árengedménnyel” adják, ami csábítja a vevőt. — Most mik az aktuális növényvédelmi teendők? — A faültetés, szőlőtelepí­tés előtt a talajlakó kárte­vők és a mezei pocok min­denképpen figyelmet igé­nyel. Továbbá a bekerítet- len területeken a mezei nyúl is. — Miért, a növényi, kárte-i vők előtt nincs határ? — Hát vándorolnak is kétségkívül, de itt nem ez a legfontosabb. A sűrűn tele­pített növények sokkal igé­nyesebbek a növényvéde­lemre és egyéb munkákra, például metszés, kapálás, és rövidebb az élettartamuk is és gyengébb a termés mi­nősége. A telekhatárhoz kö­zel ültetett fa vagy cserje idővel vita vagy ellenséges­kedés forrása lehet. Persze, ez az ültetéskor még nem feltűnő. A gyakorlatból is­merjük a minden évben előforduló szándékos nö­vénypusztításokat. amelye­ket a szomszédok egymás ellen követnek el. Ezt elke­rülendő, lényegbe vágó do­log az állandó kultúrák ül­tetése előtt alaposan meg­fontolni a telepítendő nö­vénykultúrák területigényét! (bekecsi) Két évtizedes múlttal a háta mögött az átalakulás lehetőségein töpreng, a szek­szárdi Gemenc-Plast Rt. kö­zössége. Húszév alatt a PVC- alapanyagú műanyagtermé­kek egész sorát bocsátotta ki az ipar a lakosság részére, s olyan gyártmányok hagyták el az üzem területét, amely- lyel a Borsodi Vegyi Kombi­nát hírnevét is öregbítették. Az alapító is átalakult. Űj alapokra helyezte stratégiá­ját, módosította szervezeti felépítését és nevét. Ezek az átalakítások befolyásolják-e a Gemenc-Plast Rt. jövőjét, erősödött-e a kötődés a Bor- sodchemhez? — kérdeztük Baltavári István ügyvezető igazgatótól. — Az rt. szervezeti fel­építése nem változott. Az in­dítástól a mai napig minden­től és mindenkitől elkülönül­ten, önállóan működünk. A BVK, illetve most már a BC döntő többségű tulajdonosi feladatokat lát el. Ami a kö­tődést illeti: a sok éves „együttélés” tartósnak bizo­nyult, de nem volt mentes a negatív beidegződésektől sem. Mindezt az a tény is megerősíti, hogy jómagam is a BVK „emlőin” nevelked­tem. Sokan úgy vélik, hogy a volt BVK nagy áldozatok árán kirakatként tartja fenn a GP Rt.-t, s mert „gyarmatát” segíti, ezért tönkremegy. Ez ellen minden Budapest (1SB) — Francia szakbefektetők 400 millió fo­rintos beruházással szeret­nék felébreszteni több mint húszéves Csipkerózsika-ál­mából a tdkajli Hétszőlő ter­mőterületét. 1969-iben itt még 32 mustfokos szőlőt szüretélték — aki járatos a borok világában, az tudja, hogy ,iilyen csúcsminőségű b o ralapan y ag nem terem minden szőlőtőkén —, ennek ellenére a területet a követ­kező évben „kiselejtezték”, magszűnt a termelés. A franűiák .most 75 hék'tár tu­lajé onjogának a háromne­gyedére szeretnének kon­cessziót szerezni, cserébe az útviszonyok javítását ígérik, valamint a meliorációs és telepítési költségek íinanszí- rozását. A terület egynegye­de továbbra is kizárólago­san a nemzeti — többek kö­zött a tokaji önkormányza­ti — tulajdon részét képez­né. A fenti ,példával a borvi­dékék sorsának .múlt- és jö­vendőbeli 'alakulását egy­szerre igyekszik szemléltet­ni Tóth Sándor, a Földmű­velésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezető-helyettese. A porcikónk tiltakozik! Szek- szárd létezésének húsz éve alatt — az első néhány bot­ladozó év után — folyamato­san jól működött, s közel egymilliárd forint nyereség- tömeget termelt. Ezzel jelen­tős többletet rakott a közös kalapba. — Milyen mértékben függ Szekszárd Kazincbarcikától? — A gazdasági függőség a tulajdonosi feladatkörök gya­korlásában nyilvánul meg. A beleszólás a GP Rt. ered­ménytervének, beruházási programjának kialakításában döntő. De ezekben sem volt ezidáig nézetkülönbség. A kereskedelmi függőség azon­ban óriási! A BVK, illetve a Borsodchem az egyetlen hazai műanyagalapanyag­gyártó, s ki egyensúlyozott működése létérdekünk. — Milyen mértékű priva­tizációs lehetőségekkel szá­molnak? — A Gemenc-Plast Rt. döntő többsége mintegy 240 millió forint állami tulaj­don. Ennek privatizálása mind az Állami Vagyonügy­nökség. mind a Borsodchem jól felfogott érdeke. A GF Rt. valamennyi alkalmazott­ja sok-sok többletmunkával azon fáradozik, hogy a valós piaci érték kialakításával megbízható, jó partnerek fel­külföldii tőkebevonás kedve­ző lehetőséget kínál a ma­gyar borok egylkor volt, má­ra azonban jócskán megfa­kult hírnevének a Vissza­szerzésére. A legnagyobb ér­deklődés a tolkaji borvidék iránt mutatkozik — ennek mintegy egyötöde képezi az állam tulajdonát —, de ta­lálnának befektetőt a Szek­szárd és Sopron "környéki területekre is. Azt talán mondani sem kell, hogy a legtöbb üzleti szándék mö­gött a franciáik állnak ... A földművelésügyi tárca kidolgozta a vertikum pri­vatizációjának főlbb alapel­veit. Eszerint, .versenytár­gyalás esetén, ajánlati ked­vezményt élveznénék az egykori tulajdonosok, illetve az alapanyag-szállítók, va­lamint a külföldi szakmai befektetők. Minden befekte­tőre nézve alapfeltétel az európai színvonalú magyar bortörvény, a vonatkozó rendelétek, a .helyi érdekvé­delmi szervezetek által ön- kormányzati alapon hozott előírások betartása. A mi­nisztérium ezzel összhang­ban fogalmazta meg a hegy­kutatásában közreműködjön. Még nem tisztázott a tulaj­donosi részarány, valamint a számba jöhető partner(ek) hosszú távú céljai. Mindez csak a vásárlás után tisztá­zódik. Jövőnk szempontjá­ból nem közömbös, hogy az új tulajdonos fejleszt, vagy elsorvaszt, profilbővítést igé­nyel, vagy saját stratégiája szerint változtat. Ez mind- annyiunk számára (kihívást jelent, mennyiben bízik ben­nünk, vagy esetleg személy- cserére kerül sor. — Történt-e létszámleépí­tés az rt.-nél, s ha igen, mi­lyen mértékben, milyen fel­tételekkel? — Igen, történt. A GP Rt. 220 dolgozója 'közül 21-en tá­voztak. A nyár közepén a szükséges szervezési intéz­kedések létszámcsökkentés­sel jártak. — Milyennek látja a Ge­menc-Plast jövőjét? — Egy jól működő, szilárd alapokkal rendelkező alapító esetében esélyeink megnőhet­nek. S ezért őszintén szurko­lunk a kazincbarcikai kollek­tívának. Az egyik lehetséges új tulajdonos a svéd Uponor világcég, elképzelését ismer­jük, de nem tudjuk, mit kí­ván abból megvalósítani hosszú távon. Fekete Béla községekről — szakmai ön­kormányzatokról — szóló törvénytervezet alapelveit. A hegyközségek, mint szakköz- igazgatási egységek egyrészt érdekvédelmi (eredetvéde­lem), másrészt piac- és ter­melésszabályozási funkciót látnak .majd el. A .törvény- tervezet várhatóan jövőre kerül a .parlament elé. A jelenlegi állami vagyon nagyobbik részének, azaz legalább ötvenegy százalé­kának lehetőleg nemzeti tu­lajdonban kell maradnia — körvonalazza Tóth Sándor a tárca hosszútávú elképzelé­seit. Ugyaniakkor célszerűt­len lenne az .állami tulajdo­nosi arányt általános érvé­nyűén .meghatározni. Erről minden esetben az adott te­rület (vállalat, gazdaság) részletes Vizsgálata alapján kell majd dönteni. Mindez azt iis jelenti, .hogy nem le­het központosított privatizá­ciós program keretében szervezni az eladásokat, hi­szen a Ikülünlböző profilú és színvonalú vállalatok érté­kesítése eltérő privatizációs technikákat igényel. S. Z. Disznó(egy)ár Mennyibe kerül a tőzsdei hús? Élősertés I.: novemberi szállításra 73 Ft/kg, erősen (1,4 százalékkal) emelke­dő (?) decemberi határidőre 74 Ft/kg, gyengén emelke­dő; az újévi élősertés jegy­zése viszont 75 Ft/kg, a magas árszint ellenére 0,9 százalékkal emelkedő; feb­ruárra 74 Ft/kg tartott; márciusra 74,50 forint, tar­tott; májusra 75 forint, augusztusra 75 forint 50 fil­lér. Itt a piac úgynevezett technikai alapú korrekciót hajtott végre, a jegyzés 77 forintról visszaszállt 75 fo­rint 50 fillérre. Élősertés II. kategória: minden határidő erősödése megállt! Ügy tűnik, ennyit bír el a piac. Sajnos 73—74 Ft/kg árból drágán termelő nagyüzemeink (sok magas fizetésű improduktív dolgo­zóval) 140 Ft/kg félsertés árakat hoznak ki. A mono­polkereskedelem virtuózai aztán ezt is megmásfélsze- rezik. mire tőkehús lesz. November jegyzése 72 fo­rint 50 fillér; december 73 forint 20 fillér; márciusra 74 Ft/kg; míg a legtávolab­bi határidőre, májusra, 75 FUkg-on tartott a kurzus. Naná, hogy mi is megpróbáljuk! «a Óriási holland import használtruha árukészlettel várja a viszonteladókat A POTOM HASZNALTRUHA-NAGYKERESKEDÉS Miskolcon, a Zsigmondi u. 2. sz. alatt (Északterv-ÉAÉV irodaépület udvara). Nyitás: 1991. december 2. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8-tól 12 óráig. Gyermekruha, jogging, szoknya, nadrág, kabát, blúz, ruha 20-30 kg-os csomagolásban: 240 Ft | áfa, kg-onként CSAK NÁLUNK: szörmeáru 160 Ft kg -f- áfa, szövetszoknya 120 Ft'kg.-)- áfa. Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzata és a Miskolci Mélyépítő Vállalat közösen meghirdet nyilvános pályázatot a Miskolc, Május 1. telep 26. sz., telephely funkciójú ingatlan értékesítésére PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: ♦ a 40 863. hrsz.-ú és a 40 862. hrsz.-ú ingatlanok a rajtuk lévő építménnyel (faszerkezetű épület) együtt kerülnek árverésre. összes alapterület: 1316 m- + 100 m- épület KIKIÁLTÁSI* ÁR: 2 500 000 Ft, melynek 43%-a áfaköteles (építmény) A BÁNATPÉNZ ÖSSZEGE: 125 000 Ft A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK IDEJE ÉS HELYE: 1991. december 27-én, de. 10 óra Polgármesteri hivatal vagyonkezelő és vállalkozói osztály 3525 Miskolc, Városház tér 8. sz. A VERSENYTÁRGYALÁS IDEJE ÉS HELYE: 1991. december 27-én, 10.30 óra Miskolc, Városház tér 8. sz., I. udvar, 2. em. vagyonkezelő és vállalkozói osztály tárgyalója Részletes felvilágosítást Csanády László nyújt. Telefon: 27-211 336 mellék. Egymilliárd a közös kalapba Nem kirakat a „gyarmat”

Next

/
Thumbnails
Contents