Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-26 / 277. szám
XLVII. évfolyam, 277. szám 1991. november 26. Kedd Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Két év alatt kétmillió tonna iráni nyersolaj érkezik Irán 2 millió tonna nyersolajat exportál Magyarországra 1992—93. során. Ebben állapodott meg Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter a kétnapos hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Golamreza Agazadeh iráni olajipari miniszterrel. Az iráni vendéget itt-tartózko- dása alatt fogadta Antall József miniszterelnök, Jeszenszky Géza külügyminiszter, valamint Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere. A tárgyalások során a felek értékelték a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, s megvitatták a korábbi kétoldalú olajszállítása szerződésekét. A magyar fél bejelentette: az olaj mellett két- négy milliárd köbméter földgázt vásárolna 2000-től az Iráni Iszlám Köztársaságból kiépítendő gázvezetéken. A tárgyaló felek kifejezték készségüket, hogy az olaj- és gázipar, valamint a kőolajfeldolgozás területén műszaki együttműködésről tárgyaljanak. A magyar fél támogatást kért az Iráni Iszlám Köztársaság olajipari miniszterétől abban, hogy fokozhassuk a magyar áruk Iránba történő exportját. Az iráni olajipari miniszter hivatalos látogatásra hívta meg Iránba Bőd Péter Ákost, aki a meghívást elfogadta, annak pontos időpontját diplomáciai úton később egyeztetik. (MTI) Alapítvány a környezetkímélő iparért Csak füstöl és csak füstöl... Budapest (ISB) Korábban azt gondolták, hogy az ipar fejlődését főképpen az energiahordozók túlzott fogyasztása, tehát a természeti kincsek kimerülése akadályozza majd. Mára Ikiderülf, hogy a környezetszennyezés az első számú gátja a nö- vekédósndk — hangzott el hétfőn délelőtt az Ipari és Kereskedelmi Miinisztérium- ban, az „ipar a környezetért” Alapítvány díjainak kiosztásakor. A tárca minisztere leszögezte, a környezetvédelem nem a gazdag országok privilégiuma, hiszen a természet védelme ma már előfeltétele annak, hogy egy kevésibé fejilött ország is ráléphessen a gazdaság növekedéséhez vezető útra. Bőd Péter Ákos véleménye szerint a magyarok eddiig leginkább a fogyasztói magatartást tanulták el a nyugatiaktól, ám az ottani termelési kultúrát már 'kevésbé sajátították el. Nem beszélve a természeti értekékkel való okos gazdálkodásról, hiszen az ehhez kapcsolódó ismeretek szinte az egész társadalomból hiányoznak. Hogy ez ne így legyen, egy évvel ezelőtt állami és minisztériumi támogatással létrehozták azt az alapítványt, amely a környezetkímélő ipari szemlélet megteremtését tűzte ki célul. A szándék nemes, hiiszen a hazai környezetszennyezés fele az ipar számlájára írható, s az „elhasználódott” természet regenerálása tízszer, százszor annyiba kerül, mint a Vizek, a föld és a levegő megelőző védelme. A ima imár számtalan honi cég álltai támogatott alapítvány kuratóriuma ez évben két díjat adott ki. Az egyéni díjat — az oklevelet és egy 30 grammos aranyérmet — Szontagh Tamás, a Richter Gedeon Rit. laboratóriumi vezetője kapta, aki kiemelkedő eredményéket ért el többek között a gyógyszeripart szennyezéseket (Folytatás a 2. oldalon) Hz aranyérem nem Borsodé Figyelemmel a szakszervezetre és az ifjúságra Áz elnök mélyszánt - de nem takarít be Budapest (ISB). Gönci Árpád köztársasági elnök idejét a feltorlódott külföldi kötelezettségek teljesítése kötötte le az utóbbi hetekben. Az elnök az év hátralevő részében kiemelten kíván foglalkozni az ifjúság helyzetével és a szakszervezetek ügyével. — Az utóbbi hetek utazásokkal zsúfolt programja annak volt köszönhető, hogy Göncz Árpádra számos hivatalos meghívás teljesítése várt, melyek közül a dán királynőé például már egy éve fennállt — közölte Faragó András, az elnök sajtóirodájának vezetője a héttői, parlamenti háttérbeszélgetésen. Mint elhangzott, az államfő úgy tekinti útjait, mint „mélyszántást, amelyet aztán a szakértők művelhetnek tovább, ők takaríthatják be a termést”. Göncz Árpád minden alkalommal nagy gondot fordít a gazdasági kapcsolatok bővítésére, nem mulasztja el a vendéglátó állam gazdasási érdekképviselőivel való találkozást. A köztársasági elnök a következő hetekben a belpolitika kulcskérdései felé fordul. Faragó András meglátása szerint az ifjúság gondjaival szinte senki sem foglalkozik. így érthető az olnök szándéka, hogy tájékozódik e téren. Az elnök bizonyos kedvezőtlen fejlemények ellenére sem hagy tél a szakszervezeti tömörülések közötti közvetítő tevékenységével, múlhatatlanul fontosnak tartja az erős munkavállalói érdek- képviselet kialakulását. Még az idén sor kerül egy eszmecserére a kormányhivatalnokokként működő köz- társasági megbízottakkal. A sajtóiroda vezetője kitért a Zétényi—Takács néven közismertté vált, a politikai alapú felelősségre vonáshoz eszközt nyújtó, a parlament által megszavazott, de még nem hatályos büntető törvénymódosításra. Ismert, hogy Göncz Árpád az Alkotmánybíróság döntését kérte annak megállapítására, vajon a törvény illeszkedik-e a magyar alkotmányhoz, illetve az alkotmányos, és nemzetközi szerződésekben az államunk által is vállalt alapelvekhez. Ha „nem” a válasz, akkor a szöveg visszakerül a képviselők asztalára, ha „igen”, akkor az elnök nem habozik aláírni a törvényt. Faragó András érthetőnek nevezte az államfő álláspontját, hisz’ a jogbizonytalanság megakadályozása elsőrendű fontossággal bír. K. T. December 6-tól január 6-ig Kényszerszaba dságolás az Autóvillben A megye munkaerőpiacán néhány évvel ezelőtt még keresettnek számítottak a géplakatos, esztergályos, hegesztő, villanyszerelő szakmával rendelkező munka- vállalók. Sajnos. mindez már a múlté. A munkanélküliek több tízezres és egyre növekvő számától napjainkban nagyságrendileg elmarad a munkáltatók létszámigénye. A megyei munkaügyi központnál bejelentett üres álláshelyek száma csupán néhányszázra tehető. Számottevő munkaerőigény szinte egyetlen szakmában sem érzékelhető, s vannak körzetek, ahol hónapok óta egyetlen állást sem tudnak ajánlani a munkát keresőknek. Itt tartunk tehát 1991. novemberében. A legtöbb munkahelyen az emberek többsége tart a holnaptól. Ma még esetleg van munkája, de fél a bizonytalan jövőtől. Egyre- másra érkeznek a híradások a létszámleépítésről, az elbocsátásokról. Ahol lehet, igyekeznek áthidaló megoldásokat keresni. Van. ahol csökkentett munkaidő bevezetésével próbálnak a nehéz helyzeten átmenetileg könynyíteni. Sok termelő üzemben folyamodnak a kényszerszabadságolás eszközéhez is. Ez utóbbit tervezik az Autóvill mezőkövesdi gyáregységében. A szebb éveket megért üzemben ez év nyarán már éltek ezzel a lehetőséggel. — A helyzet azóta sem javult — mondta kérdésünkre Szabó Ferenc gyáregység-igazgató. — Nincs elegendő megrendelés termékeinkre, raktárra meg nem termelhetünk. Ezért döntött úgy az Autóvill vezetése, hogy a létszám- csökkentés helyett a kisebbik rosszat választja, meghatározott időre kényszer- szabadságra küldi a vállalat, így természetesen a mezőkövesdi. gyáregység minden dolgozóját. Mindössze ügyeletet tartunk bizonyos munkahelyeken. Az igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben már csak december 6-án dolgoznak a gyáregységben, s a munkát egységesen 1992. január 6-án veszik fel. A kényszerszabadság idejére 80 százalékos bért fizetnek az üzem dolgozóinak. Antall József fogadta a horvát miniszterelnököt Antall József miniszterelnök a Parlamentben fogadta Franjo Gregurics horvát miniszterelnököt. (MTI — telefotó) Antall József miniszterelnök tegnap délelőtt fogadta Franjo Greguric horvát miniszterelnököt. A találkozón Franjo Greguric rövid tájékoztatást adott a horvát politikai és katonai helyzetről. A megbeszélésen szó volt Horvátország diplomáciai elismerésének és az ENSZ- csapatok bevonulásának kérdéséről, valamint a magyar kisebbség jogainak — általában a horvátországi nemzetiségek jogainak törvénynyel történő — rendezéséről is — adta tudtul a Kormányszóvivői Iroda. A horvát miniszterelnök — a helyzet pontos értékelésének érdekében — dokumentumokat nyújtott át Antall Józsefnek. A horvátországi eseményekre vonatkozó adatokon kívül az átadott okmányok tartalmazzák a konfliktus megoldására tett és a nemzetközi és humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó horvát javaslatokat is. A horvát miniszterelnök egyben átadott egy, Göncz Árpád köztársasági elnök nevére szóló levelet. (MTI) Jugoszlávia Tovább folynak a harcok Vasárnap este életbe kellett volna lépnie az újabb jugoszláviai tűzszünetnek, de a horvátországi hadszíntereken tovább folynak a harcok. Eszéket, a szlavón székvárost három oldalról is támadják, és Szentlászló eleste jelentősen csökkentette megvédésének esélyét. A városban rohamosan romlik a közellátás. Egyes óvóhelyekre több nap után csak most érkezett kenyérszállítmány. A szomszédos Vinkovci ellen éjszaka aknavetőtámadást intéztek, s a városban nap közben is hallatszott szórványos lövöldözés. Rakéták hullottak Verőcére is. A többi frontszakaszon nem voltak súlyosabb összecsapások. A francia kormány hivatalosan kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását, hogy megállapodás jöjjön létre békefenntartó erő kiküldéséről Jugoszláviába. A párizsi javaslatot a külügyminisztérium szóvivője tegnapi sajtóértekezletén a délszláv országban kialakult drámai helyzettel indokolta. A front egyre közelebb kerül a magyar határhoz, a magyarok egyre gyakrabban és félve latolgatják, meg- áll-e a jugoszláv hadsereg a határnál — közölte tegnap Kari Heinz Neukamm, a német evangélikus egyház szolgálattevő szervezetének elnöke, aki a hét végén Dél- Magyarországon horvátországi menekültekkel is találkozott. Horvát egyházi személyiségekre hivatkozva, Neukamm azt közölte, hogy e pillanatban félmillió horvátországi menekül lakóhelyéről valahová, többek között Magyarországra. (MTI) Eszék. Közel négy hónapja ostromolja a jugoszláv hadsereg, légierő és szerb önkéntesek Szlavónia fővárosát, Eszéket. A lakosság több mint fele .hagyta el otthonát, menekülve Horvátország békésebb városaiba. Vukovár után Eszék az utolsó erőd, amely még ellenáll. A képen: egy horvát katona büszkén mutatja a zászlóját. (MTI-Press).
