Észak-Magyarország, 1991. november (47. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

Vándor-könyv

™wwX'«^''ywv w

tSftitkrbE#

»§«&«» S

**>,<£ «A *X;

' *%*«<&<,■ .'T'-f-íi

; íf^T

■' -.-:-.-.-<:Yx-'

'W

emme/mm

mmmärnm

ss

REGELO

—■ - t-> • t

Az Észak-Magyarország honismereti és néprajzi magazinja

í\

Véget ért egy fejezet,

Régi miskolci házak

Á takarékpénztár épülete

a főutcán

Miskolc belvárosában a keskeny Széchemyi utcán egy-két modern létesít-« ménytől eltekintve patinás régi házak sorakoznak. Ezek közül is kiemelkedik a négyemeletes, 29. szám alatti Országos Takarékpénztár épülete, melyet 1913-as esztendőben adtak át. A ház terve Budapesten a Hajós és Villányi cég tervezői asztalán született Lichtenstein László egykori kereskedőből lett bankigazgató megbízása alapján. A jelenlegi négyszintes lakóház helyén földszintes épület állott, amelyet az 1843- as tűzvészt követően építettek fel és az 1867-ben létrejött Iparsegély Egylet vásárolta meg. Érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy a hitelpalota építésének megkezdése és az átadása között csupán egy esztendő telt el. A már elkészült épület földszintjén üzletek és raktárak létesültek, s a mintegy 120

helyisége között 42 szoba, valamint 9 fürdőszoba is volt. Irigylésre méltóak voltak akkoriban ezek a számadatok, hiszen a miskolci szállodák sem rendelkeztek különb adatokkal, felszereltségük sem volt) jobb,

Az 1913-ban megépült palota díszes ablakikereteivel kovácsoltvas rácsaival és erkélykorlátjaival, valamint egyéb épületi díszeivel a város értékes, szép házai közé tartozik.

Fojtán László

A kassai céhek emlékei

Többször előfordult már, hogy a miskolci gyűjteményből került anyag vendégkiállításként Kassára. Természetesen a dolog fordítva ás igaz. Ám a most Miskolcon a Papszeren látható kiállítás az első, amely igazán közös, vagyis amelyikhez mindkét intézmény — a miskolci Herman Ottó, s a kassai Relet-Szlovákiai Múzeum ás — adott anyagot.

Dr. Pollák Róbert kassai muzeológust arra kértem, először beszéljen általában a céhekről:

— A céhek a fejlett ön- kormányzattal rendelkező, szabad királyi városokban alakultak ki, így lett Kassa a (középkori kézművesipar és céhes élet egyik legjelentősebb központja. Itt adták ki a legrégibb magyar- országi céhalapítólevelet, 1307-ben a kassai szűcsök részére. A céhek szervezete és élete patriarkális alapon nyugodott. Élükön a céhmeser állt, akit a céh patrónusának ünnepén tartott gyűlésen .választottak. A műhelyekben a tényleges munka jelentős részét a legények végezték, akik csak külföldi vándorlásuk, a mesterév letöltése, s a mesterremek elkészítése

után válhattak mesterré. Sőt, sokáig ennek volt még egy feltétele. Mesterlakomát kellett adniuk, azaz megvendégelni a céhet. Később ezt — miután nagy tivornyákká alakultak — betiltották.

— Mit láthatunk a miskolci kiállításon?

— A régi Magyarország leghíresebb kézműiparának mintegy 200 eredeti tárgyi emléke látható a tárlaton. A legrégebbi darab 1470-« bői való; szíjgyártó céhszabályzat. A céhek hivatalos működésének tárgyait állítottuk ki, többségük a XV—XIX. sz. első feléből való. 1872-ben szűntek meg a céhek mint Intézmények. Érdekesek például a pecsétnyomók. A XV. századtól minden dokumentumot amit a céh kiadott, pecséttel kellett hitelesíteni. Van 1692-ből mesterlakoma leírás, 1730-ból hűtőedény, 1553-ból a szabó céh cégére, 1760-ból szabóelőírások. Szent Eligius a kovácsok védőszentjének szobra, céhládák, vándorkönyvek mesterremekek. S a tavalyi kassai ásatások során az egyik főutcái ház udvarából hat gótikus pohár (került elő, azok is itt vannak.

— Melyek voltak a városra legjellemzőbb céhek? S érzékelhető még e múltból valami napjainkban?

— Talán a szűcsöket, s az ágyú- és harangöntőket emelném ki. Utóbbiról sajnos nincs anyag a kiállításon. A XVI: században

majd 30Ó műhely működött Kassán, mintegy ötven céhben. Ma már talán csak az utcanevek emlékeztetnek arra, hogy valamikor a város az ország céhes központja volt.

(dk)

sára is.

A Tokaj-hegyaljai Egyesület koordinálásával, az önkormányzatok, a Művelődési Intézmények és a Tokaji Múzeum szeptember 30. és november 10. között csokorba szedték és összehangolták mindazokat a rendezvényeket, melyek az őszi időszakban változatos szórakozást biztosítottak a régióban élőknek és az idelátogató vendégeknek egyaránt.

Az események szeptember 20- án a bodrogkeresztúri Faluházban tartott ünnepélyes megnyitóval kezdődtek. Tudományos tanácskozások és szakmai fórumok köSzeretnék megmenteni o fejedelem szülőházát a végső pusztulástól

Borsodból Borsiba

társaság ülése pontosan kezdődik Rengeteg a megbeszélnivaló Azért Hajdú Jenőnek, a társaság elnökének jut ideje arra is, hogv beszéljen a munkájukról s a nemrégiben létrehozott alapítvány céljáról. Elmondja, hogy szeretnék megmenteni a fejedelem szülőházát a végső pusztulástól. A hivatalos szerv, a Szlovák Kultuszminisztérium arról tájékoztatta őket, hogy legalább 200 ilyen állapotú kastély van Szlovákiában ... Így Borsinak nincs esélye ... Ezért vették saját kezükbe az ügyet, s hozták létre az alapítványit.

(A földesista diákok Borsiba érkezvén először a fejedelem szülőházához zarándokoltak. Majd a művelődési házban előadták műsorukat, melyből — a kis történetek, anekdoták alapján — Aba- új-Zemplén népének II. Rákóczi Ferenchez való ragaszkodását ismerhettük meg. No és természetesen a tanárok, diákok kötődését äs. S a műsorba beépített mezőségi dallamok, táncok azt erősíthették, hogy Rákóczi azért mégsem csak a felvidékieké, hanem minden magyaré).

Bár lassan sötétedik, azért még marad valamennyi időnk sétálgatni „a magyar Betlehemben”. Hogy él az itteniekben a nagyságos fejedelem emléke, bizonyítja a — sajnos elkeserítő állapotban lévő — szülőháza, a koszorúkkal óvott mellszobor, s — miért is ne? — a róla elnevezett söröző. A sör jó, de a hölgy7, aki felszolgálja, nemigen tud magyarul ...

Mintegy 1500-an laknak a faluban. A tíz évvel ezelőtti nép- számláláskor 40:60 volt a magukat magyarnak, illetve szlováknak vallók aránya. Legutóbb, ’91- ben helyet cserélt e két szám, a többség most vállalja, vallja magyar nemzetiségét. Egyelőre még- sincs magyar tannyelvű osztály az alapiskolában. Ami talán nem is csoda, hiszen a szülők gyermekeiknek a legjobbat akarják, s az élet nem bizonyította, hogy a nemzetiség nyelvével. könnyű lenne boldogulni. Ám a lehetőség adott, a magyar osztály indításához néhány elszánt szülő kellene csak, akik kérvényeznék, hogy legyen ilyen oktatás ...

Dobos Klára

Szükség van néha egy kis oldódásra. Egy kis ünneplésre, kis hagyomány felelevenítésre.

Erre a megállapításra jutott a Tokaj-hegyaljai Egyesület a nyáron. Ezért a Tokaj-hegyaljai Eg37esület júniusi elnökségi ülésén határozott egy olyan — a szüret időszakára időzített — programsorozatról’, amely a szőlő és a bor ünnepeként feleleveníti a hagyományos népszokásokat, ápolja a nemzetiségek kulturális kincseit, visszaidézi a régi szüretek hangulatát és lehetőséget teremt a szőlővel és borral foglalkozók szakmai ismereteinek gyarapítóHaopánytralés Hegyalií

ül kiemelkedtek a Tokaj ■ iegyalja címmel rendezett bol rogkeresztúri tanáosikozás, a K1 inczy Ferenc Társaság erdőö lyei ülése, valamint Szerencsi x'f. önkormányzatok és a műé) ékvédelem kapcsolatáról írencf :ett fórum. A GRIL/LO olasz é Tokajba vitte el gyártmányait' szakmai ankóton cseréltek vé? nényt a műszaki érdeklődésül Bekecsen borászati tanácsi 'ásít tartottak a gazdák téma! rök a bortörvény változásai, aorkereskedelem, a borforgaln sás kérdései voltak. Mádon Ír Kóstolót és borbemutatót szerv lek a helyi borosgazdák sa termékeikből. Kiállításokból településen válogathattak a b vidéken élők és az idelátogat A képző- és díszítőművészi helytörténeti, szőlészeti és bo szati témakörökből mindenki választhatta a kedvére va: Szerencsen a Rákóczi Vár, í zéphután a Szlovák Tájház a' tása emelkedett ki az esemén.’ sorából. Ifj. Leskó István, egyesület titkára elmondta, h< bár az ismert kedvezőtlen köl* mények a termelők hangul; befolyásolták, azért nem mar j tak el azok az igazi „cscme nek” számító felvonulások s1 melyek a vidámságát, jó han latát adják meg a hegyaljai s retnek.

Mivel Tokajban központi i j dezvény nem volt, ez évben í kecsen, Bodrogkeresztúron, fi 1 cegkúton, Rátkán és Tállyán r deztek felvonulást, többfelé ? réti bálok zárták a vigasság Műsoros délutánok és estek zül megemlíthető; Pap Mii Bordalok címmel rendezett e Bodrogkeresztúron, továbbá zéphután, Hercegkúton, Rátl Szerencsen és Tállyán nem? ségi együttesek szereplése, Má B pedig sikeres . volt az ifjú1 táncház-találkozó.

Több településre a testvért g| pülések küldöttsége is ellát! tott és együtt ünnepelt a heg g jaiakkial. g

A tokaji városi sportosan ii ban a régió 4 városának (j s; rencs, Sárospatak, Sátoralj ít hely, Tokaj) 6 általános iskoj 9 csapat részvételével helyt«« in éti vetélkedőn bizonyító ^ alapos felkészültségüket és tf” sukat. ‘

A teljesség igénye nélkül f rr említett eseménysorozathoz is? den település önállóan, sajál^ határozása szerint kapcsolója tott. A 27 településből 12 rrjty tott példát összefogásra és eje vétartozásra. • |vj

Tökaj-Hegyalján — ezen aj mészeti szépségekben, törtoj,, örökségekben oly gazdag C1 élőknek érezniük kell, hogy vőben fokozottan lesz igéi^ borvidék hírnevét vissza;'^' népszokásokra és hagyomány^ épülő rendezvényekre, a ne^! tiségi ■ kultúra gyöngyszem«^1; ápolására, a hazai és küLc vendégeket idecsalogató és P genforgalmat fellendítő szín'j® las programokra. E.

1 (béke«

•őrsi nagy fia

Bizony, ez a határon túli közég alig néhány kilométerre Üj- lelytől még a mi pátriánk.., biztosan vannak, akik már most gyűjtögetik a jelzőket, melyekkel lyen mondatok után dobálózni zokás. Pedig csak Rákóczi miatt tóm,..

S hogy libertás? Köszönöm, legvolna. A határon ugyan volt gy kis gondunk, mert a gépkosi csomagtartójában a már ré- en nullára amortizálódott, ám ’ég jól használható, ajándékba -ánt viillanyírógép értékét több- 3 becsülték az átvihetőnél. Azin csak megesett rajtunk a ha- trőr szíve, de szigorúan megegyezte, hogy legközelebb ezért issza kell fordulni.

(1906-ban, 85 éve került haza örökországból II.' Rákóczi Fehle koporsója.) Ez adta az ap- >Pót a miskolci Földes Ferenc hnnázium egy osztályának bu- üs kirándulásához. Délelőtt üssán néztek körül a diákok. A ím kriptájába — vasárnap lé- -h — nem sikerült lemenniük, s a Rákóczi házat megnézték. y „gyűjtve” hangulatot a dél- •énhoz, amikor is Borsiban a akóczi műsorüklkal szerepelnek.) A. II. Rákóczi Ferenc tEmlék-